Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd úr!
Eladott ingatlanunk után szerzett jövedelmemet édesanyám új társasházi lakására fordítottam. Adójóváíráshoz sürgősen szükségem volt lakhatási engedélyre, amit hosszas huzavona után sikerült megszerezni, sajnos nem jogerősen, mert a szomszédok hozzájárulását utólag akartam beszerezni. Így az utolsó utáni pillanatban derült ki számomra, hogy az egyik szomszéd nem járul hozzá a lakhatási engedély kiadásához, arra hivatkozva, hogy az építtető elvett a telkéből 7 négyzetmétert.
Kérdésem: vajon az építési osztály helyt fog adni a fellebezésének? Az építtető által (már ha...) elkövetett hiba az én felelősségem? Úgy tudom, az illető eddig semmilyen hivatalos panasszal, vagy feljelentéssel nem élt.

Tisztelt Ügyvéd Úr !
Egy új építésű lakóparkban vásároltam lakást. Ma levelet kaptam a beruházótól, hogy 2005.01.05-én birtokba adják a lakást, de használatba vételi engedély csak majd márciusban lesz. Valószínűleg a használatba vételi engedély iránti kérelmet már benyújtották az illetékes hatósághoz.
Az egyik kérdésem az, hogy a használatba vételi engedély nélkül joga van-e a beruházónak birtokba adni az ingatlant.
Emiatt az elhúzódás miatt nekem az albetétesítésig piaci kamatozású hitel törlesztést kell fizetnem. Ez havonta 60.000 Ft plussz kiadást jelent. És ha hónapokig húzódik az albetétesítés még a használatba vételi engedély kiadását követően nekem ez több százezer forint kárt okoz.
Van-e valamilyen törvényben előírt határidő a használatba vételi engedély kiadásához illetve a földhivatal által történő albetétesítésre vagy esetleg van-e lehetőségem arra, hogy valamilyen formában meggyorsítsam ezt az eljárást?
Illetve ha ilyen határidők léteznek, akkor az ezek be nem tartásából eredő kárt átháríthatom -e a beruházóra vagy az illetékes hatóságra?

Tisztelettel
E. Ádám

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A műszaki átadás-átvétel megkezdésének feltételét szeretném megkérdezni, mi elégíti ki ? A problémám a következő: szerződés szerint, az építkezés befejezése, műszaki átadás-átvétel időponthoz kötött. Ha ez sikertelen késedelmi kötbér fizetésére kötelezhető a kivitelező. Úgy tudom, hogy a használatbavételt gátló tényezők hiúsíthatják meg a műszaki átadás megkezdését, ami szerintem szubjektív. Pl: küszöb, ablaktakarók, festés javítás, hiányossága gátol, vagy sem? Le van-e valahol fektetve mi minősül használatbavételt gátló tényezőnek, s ha igen hol?
Válaszát előre is köszönöm
Tisztelettel K. Tamás

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Telket szeretnék vásárolni. A hirdetésekben többféle meghatározása szerepel a telkeknek, amelyet nem tudok egyértelműen megfejteni. Például: belterület, külterület, L3, vagy éppen üdülőterület. Hogyan tudhatom meg, hogy mely telkekre lehet például családi házat építeni?

Üdvözlettel
Gergely

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Harmadszorra próbálok választ kapni, remélem ezúton sikerül önöket elérnem. Problémánk a következő:2003-ban vásároltunk városközpontban egy telket az önkormányzattól, még abban az évben elkészítettük a tervrajzot és megkaptuk rá az építési engedélyt. Az épület felépült, novemberben szerettük volna használatba venni. Az építési hatóság csak azzal a feltétellel adja meg a lakhatásit, ha parkolóhellyel rendelkezünk:vagy tervet készítünk és saját telken kialakítjuk, vagy megváltjuk közterületen 250.000,- ft-os áron, amit nagyon magas árnak tartuk vidéki viszonylatban. Településünk 7000 lakosságú. Saját telkünkön már így utólag nem tudunk parkolóhelyet kialakítani, terület hiányában. 97-ben kiadott parkolóhely rendelet a mi településünkön ez év szeptemberében lett bevezetve és úgy szól , hogy a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik. Ha ezt a törvényt korábban tudatták volna akkor úgy alakítjuk építkezésünket hogy parkolóhely is legyen. Mennyire jogszerű ez a rendelkezés? mit lehet tenni? Köszönöm válaszát!

Tisztelt Ügyvéd úr!
1995-ben kaptam építési engedélyt, majd 1998-ban ugyanerre az épületre fennmaradási engedélyt kértem és kaptam. Mivel az épületet belülről nem fejeztem még be csak egy részét, tehát fürdőszoba nincs kialakítva ill. burkolás egy része, a használatbavételi engedélyt nem kapom meg. A kérdés arra vonatkozik, hogy kell-e hosszabítást kérni az építési engedély vonatkozásában.A hatóság szerint mivel az építési engedély 95-ben lett kiadva TALÁN nem kell, függetlenül a 98-as fennmaradási engedélytől. Válaszát megköszönve tisztelettel K. M.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Problémánk a következő: 2002-ben vásároltunk egy telket az önkormányzattól, még abban az évben elkészítettük a tervrajzot és megkaptuk rá az építési engedélyt.Az épület felépült, szeretnénk használatba venni. Az építési hatóség csak azzal a feltétellel adja meg a lakhatásit, ha parkolóhelyekkel rendelkezünk: vagy tervet készítünk és a saját telkünkön kialakítjuk vagy megváltjuk közterületen 250.000,- ft-os nagyon magas áron.Saját telkünkön már ígí utólag nem tudjuk kialakítani,terület hiányában. 97-ben kiadott parkolóhely rendelet a mi településünkön ez év szeptemberében lett bevezetve, és ugy hozták hogy a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozatni kell. Ha ezt a törvényt 2003-ban tudatják velünk akkor úgy alalkítjuk építkezésünket, hogy legyen parkolóhely is, azaz z épülettel együtt azt is terveztetjük. Mennyire jogszerű ez a rendelkezés? mit lehet tenni? Köszönjük előre is válaszát!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Új építésű lakás vásárlására vonatkozó adásvételi-szerződésben a műszaki átadás-átvétel időpontjához kötik az utolsó vételárrész megfizetését, ugyanakkor a birtokbaadásra - használatbavételi engedély birtokában - az utolsó vételárrész megfizetését követően kerül sor. A gyakorlatban azonban a használatbavételi engedély kibocsátásának időpontja gyakran bizonytalan, így esetlegesen a teljes vételár kifizetését követően sem adható birtokba a lakás. Mit tanácsol a problémák kivédésére? Előre is köszönöm válaszát.

Tisztelt Ügyvéd úr!

Ez évben , nyár végén építkezésbe kezdtünk, természetesen hatályos építési engedély birtokában.
Mivel a régi ház, melyben eddig laktunk nagyon rossz állapotban volt, bontásra került (természetesen erre is van engedély). A telek végében már mikor mi az ingatlant megvásároltuk volt egy kis melléképület - ennek közel húsz éve! Ezt a melléképületet korszerüsítettük (tetőcsere, szigetelés, fűtés, folyóvíz bevezetése), hogy az építkezés ideje alatt három kiskorú gyerekünknek - köztük egy tíz hónaposnak - legyen fedél a feje felett, valamint, hogy ingóságainknak legalább egy része ne menjen tönkre. A melléképület alapterülete 2,5x4,5m.
Egyik rosszindulatú szomszéd feljelentése alapján az Önkormányzat elrendelte a melléképület bontását.
Kérdésem az, hogy nem lehet-e erre a melléképületre fennmaradási engedélyt kérni, hiszen több mint húsz éve megvan már. (Ugyanúgy mint az összes szomszéd melléképületei - persze a feljelentőt is beleértve)
Sajnos egyáltalán nem biztos, mondhatnám lehetetlen, hogy az építkezést befejezzük és beköltözzünk addig az időpontig, amit az Önkormányzat a bontás határidejeként megadott. Ebben az esetben pedig óriási és megismételhető birságokkal fenyegetőznek.

Segítségét előre is köszönöm!

Üdvözlettel

Sz. Éva

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy XIII. kerületben augusztusban átadásra kerülő társasházban készülünk lakást venni, ahol azonban a telkek egyesítése még nem történt meg, azon a hrsz-on, ami alá egyesítik a telkeket, összesen mintegy 3Mrd Ft jelzálog van bejegyezve az OTP javára, míg a széljegyek tanúsítják, hogy a lakások eladása folyamatos.Hogy szavatolnak így a lakás tehermentességéért? Lehet, hogy az albetétesítés idejére a lakás amit megveszek, tehermentes lesz, annak ellenére, hogy ekkora teher van a telken?Az adásvételi szerződés mintában aggasztó az is, hogy nem agyértelmű, hogy az éppítető Rt. vagy a képviseletében eljáró meghatalmazottja (egy Kft) az eladó. Ez általánosan bevett? Segítségét előre köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy fiatal házaspár ismerőseimnek van a következő problémája. Röviden vázolom a helyzetet:
25-26 éves házaspár 2 éves gyerekkel a férj szüleinél lakik.
Emeletráépítést terveznek, amihez a szocpolt, a megelőlegező kölcsönt, és esetleg az áfa visszatérítést is meg tudnák igényelni.
Minden feltételnek megfelelnek, kivétel, hogy a szülői ház a szülőké, és így nincs meg a min.50%.
A szülők szívesen elajándékoznák az 50% a fiúk nevére, esetleg "jelképes összegű"! adás-vételben is benne lennének, csak minél kevesebb legyen a rájuk eső teher.
Utána néztem, hogy a 20MFt forgalmi értékű ház, 50%-nak 5% az illetéke ajándékozás esetén, a visszterhesnek 4MFt-ig 2% utána 6% az illetékke. Ez a vevőket terheli. Akik még tudják az első lakáshoz jutás 50%-os kedvezményét is érvényesíteni. Jól mondom?

Az eladók (a szülők), ha mondjuk az ajándékozásnál ingyen, vagy a jelképes visszterhesnél pl.1Ft-ért átadták a tulajdonjogukat, akkor nekik nincs SZJA kötelezettségük?

Az illeték alapját ki határozza meg, és azt hogy számolja ki?

Röviden ezek a kérdéseim.
Köszönöm a segítséget!
Tisztelettel:
Körmöczi Tünde

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Új építésű lakást vásároltam,és a szerződésünkben az átadást a használatbavételi engedély meglétéhez kötötték. Most mégis át akarják adni a lakást saját felelősségre (a Tűzoltóság engedélyének hiányában). Törvényes ez? Érhet emiatt hátrány? Ön mit tanácsol?

Tisztelettel és köszönettel:
Mester Orsolya

Tisztel Ügyvéd úr!

Kötbérrel kapcsolatos kérdésem lenne:
A szerződésünkben ki lett kötve egy maximált kötbér, amit ki is fizetett az építtető nekem, de mivel ez szerződés módosítással járt, így az új szerződés szerint szept 15-re át kellett volna adni a lakást. Ez nem történt meg. A kérdésem az, hogy mivel új szerződést nem kötöttünk, ezért a maximált kötbér érvényét veszítette-e és szept 15-től újra indul-e a normál, hivatalos kötbér ill. ez vonatkozik egészen a lakás átadásáig tehát....ki tudja meddig?
Tisztelettel
Hangya

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A kötbér jellegét tekintve, rögzíthető az szerződésben, hogy mondjuk az csak 3 hónapig jár, és utána a kötbér számlálása befejezősik. Az átadás a lakásom esetében több mint egy éve csúszik, ellenben a szerzősésben, csak ez a 3 hónap van rögzítve. Ezzel szemben egy lakótársam azt állítja, hogy ő perelni fogja az építtetőt, mert ilyen szabály nincsen.
Üdvözlettel:
Gergely

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A tulajdonomban lévő belterületi ingatlanra vonatkozó építési engedély iránti kérelmünket f. év szeptember 9-én adtuk be.
Időközben értesültünk arról, hogy a területre új építési szabályzat kialakítása van folyamatban, mely szerint telkünkre utat terveznek.
Az engedély iránti kérelmünk beadásának időpontjában érvényes helyi építési szabályzat nem volt hatályban. A Közgyűlés változtatási tilalmat ugyancsak nem rendelt el a területre.
Az eljáró hatóság már rég túllépte az ÉTv. szabta 60 napos határidőt, azt további 30 nappal nem hosszabbította meg, ügyünkben anyagilag jogerős építési engedély nem született. (Vélelmezzük, azért nem születik ügyünkben határozat, hogy azzal "bevárják" az új szabályzat hatályba lépését. Van-e esélyünk?