Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Egy éve vásárolt uj lakássomban aszobák fallain vastag penész jelent kezet álitolg höhidas mitlehet teni köszi

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Idén ősszel vettünk egy 50 éves családi házat a hozzá való telekkel azzal a céllal, hogy ezt felújítva és valamelyest átalakítva lakjunk benne.
Az ingatlant többször megtekintettük az adásvétel előtt, szakértőként egy statikust is bevontunk. Az eladók szóban jelezték, hogy a házat felújították, néhány évvel ezelőtt, ami látszott is rajta. Azt is elmondták, hogy a felújítások során a ház alapjánál a szigetelést is újra elvégezték baklites lemezek beillesztésével. Ez a technológia a statikus szerint megfelelő, bár a konkrét szigetelést nem látta, mert az csak a vakolat lebontásával lett volna lehetséges. A ház megtekintés alkalmával az eladók többször hangsúlyosan elmondták, hogy a ház nem vizesedik. Amikor a statikus a vizesedésre vonatkozó apró jeleket talált, akkor az eladók megnyugtattak, hogy annak más az oka, de ezt az okot nem voltak hajlandók megnevezni. Mi feltételeztük, hogy valami nedves anyagot tárolhattak ott ideiglenesen.

A használatbavétel után a tervező a vakolat megbontásával megállapította, hogy feltételezhetően tényleg elvégezték az utólagos szigetelést, de ez a szigetelés elégtelen. Ezt a fal víztartalmának műszeres mérési adatai alapján mondta, mert a szigetelés alatt és feletti fal részeken egyaránt teljesen telített a fal vízzel. Ha a szigetelés megfelelő lenne, akkor a szigetelés feletti nedvesség tartalomnak jóval kisebbnek kellene lennie.

A másik probléma, hogy az alap csak 40 cm mély, a jogszabályi előírás pedig minimum 80 cm. Az alap mélységéről eladóknak nem tudtak információt adni a vétel előtt.

A fa födém és a tetőgerendák szuvasodnak, amely a tető újraépítésével oldható meg.

Mindezen problémák alapján a tervező a felújítást és átalakítást pénzkidobásnak tartja, és olcsóbbnak tartja a ház teljes lebontása után új ház építését.

Mivel a néhány éve elvégzett szigeteléstől elvártuk hogy az megfelelő, illetve az alapról is azt gondoltuk, hogy megfelel a jogszabályi előírásoknak, szeretnék kártalanítást kapni ezek miatt a problémák miatt. Lehetséges ez? Milyen jogszabályok, szavatossági előírások vonatkoznak a használt ingatlan vásárlására?

Üdvözlettel:
Révész Péter

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönöm gyors válaszát. Mit jelent a szavatossági igény ,szerződés kötés után meddig lehet élni vele, és milyen fórumon?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy éve vásárolt új építésű lakásunk egyik fala több helyen nedvesedik, penészedik. Tavaly novemberben jeleztük először problémánkat a kivitelezőnek, aki nagy nehezen idén októberben próbált javítani a helyzeten, egyébként közölte, hogy nem tudja, mi a baj, Ő mindent jól csinált.
Szakértői véleményt is csináltattunk, ami meglehetősen ködösre sikerült.
Most más városba szeretnénk költözni családi okokból, de újra penészednek a falak, félünk, hogy nem tudjuk így eladni a lakást, pláne azért, mert nem is lenne tisztességes. Hova forduljunk ezzel a problémával, mit tehetünk? Van más lehetőség a peren kívül?
Köszönettel: Csitos Eszter

Az után érdeklödnék, hogy:
1., A korábbi 53/1987 számú új lakások jótállásával kapcsolatos MT rendeletben mennyi volt a jótállási idö?
2., A módosítást megelözöen (181/2003 (XI. 5.))elkezdett, de az életbe lépés után befejezett lakásokra mennyi a jótállás?
3., Mit jelent az átadás-átvételi procedúda, ugyanis a lakás már lakhatási engedéllyel rendelkezett, mikor mi vásároltuk. Kell-e átadási jegyzökönyv, vagy valamilyen papír, hogy a jótállás életbe lépjen?
4., Ha nem kell egyéb jegyzökönyv, akkor honnan számít a jótállás?
5., Része-e a jótállásnak egyes beépített elemek, (pl. nyílászárók) nem a gyártó ajánlásainak megfelelö beépítése, vagy meg kell várni, amíg meghibásodik? Mi a lehetöség, ha az elöbb említett ok miatt meghibásodik, de a jótállási idö letelte után?

Segítségét elöre is köszönöm

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2003. decemberében lakóparki lakást vásároltunk. Az építkezés el is indult, azonban most közölték velünk, hogy a belső térelválasztó falakat az eredetileg tervezett téglafalak helyett gipszkartonnal kívánják megvalósítani. Arra hivatkoztak, hogy a szerződés műszaki mellékeltében benne van, hogy a változtatás jogát fenntartják.
Ezt én semmi esetre sem szeretném elfogadni, ezért az a kérdésem, hogy a Cég hivatkozása elegendő-e, megtámadható-e illetve lehet-e értékcsökkenésre hivatkozva a vételárat módosítani.
Válaszát előre is köszönöm!
hirtelenke

Tisztelt Ugyved Úr! Nem tudom jo helyen jarok-e ezzel kerdessel,de probalkozom valaszt kapni. Edesanyam tavaly ertekesitette lakoingatlanjat es e honapban kapott egy hivatalos vegzest,hogy koteles megfizetni 2 M. forintot a vevoknek ugymond "rejtett hibak" eltitkolasa vegett.Tobbek kozott olyan abszurdumokra hivatkoznak,hogy nem volt parkositott udvar!Kerdesem:milyen jogcimen jelentettek fel,mi szamit rejtett hibanak,es elkepzelheto,hogy a vegen valoban fizetnie kell?!Valamint ebben az esetben ki fizeti majd ki az en ugyvedi koltsegeimet,es edesanyam indithat-e ragalmazasi pert?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
2003 májusában társasházi lakást vásároltunk, melynek átadási határideje 2004. június 30 volt. Ez a mai napig nem történt meg. A szerződés szerint 30 nap várakozás után 30 napig kötbért kapnánk, azonban az építtető nem akarja kifizetni, mondván, hogy drágább anyagok kerültek beépítésre a lakásban. Ez abban nyilvánul meg, hogy a műanyag nyílászárók helyett a kül- és beltéri nyílászárók fából készületek. Ez év januárjában kaptunk ugyan egy levelet, melyben az előre látható késésért elnézést kértek és kárpótlásul igérték a fa nyílászárókat, de arról nem esett szó, hogy akkor a kötbért nem fizetik ki. Lehetséges, hogy nem kell fizetniük?
Másik kérdésem, hogy követelhető-e az építtetőn kötbéren felüli összeg, egyéb, a késedelemből adódó károkért? Pld.: náluk lévő előleg plussz kamata, albérleti díj stb.
Válaszát előre is köszönöm!
Szilárd Anett

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Soklakásos társasházban épülő lakásunk átadási határideje 2004. március 31. volt. A szerződés több pontja szerint minden problémát az építési naplóban kellett volna rögzíteni, de az nem volt az építkezésen. A felmerült hibákkal, a hitelszerződés módosításával kapcsolatban több levelet írtam a Vállalkozónak, a tértivevényesen elküldöttre sem reagált. Szeptember elején voltunk az átadás-átvételen, ahol nem akartuk a lakást átvenni, mert éppen akkor rakták le a parkettát (és szedték fel, mert púpos volt az aljzatbeton), az akrilkád és az egész lakás törmelékkel-kosszal borított, de azt mondták, hogy kötelesek vagyunk az átadásban közreműködni, ha nem írjuk alá, késleltetjük a használatbavételi engedély kérését, írjunk hibalistát . A jegyzőkönyv szerint a hibák kijavítása 15 napon belül megtörténik és a birtokbaadás várható időpontjának szeptember 30-át jelölték meg. A hibajavításhoz 30-ig hozzá sem kezdtek. Kell-e újabb jegyzőkönyvet írni erről, van-e lehetőségem az átadás ill. beköltözés siettetésére (gyerekeim albérletben laknak). Mikor tehetem meg, hogy a javításokat a Vállalkozó költségére magam elvégeztetem, milyen tartalmú levél vagy nyilatkozat garantálhatja, hogy a Vállalkozó ezt kifizeti majd.
Válaszát, segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel Irén

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Vidéki megyeszékhelyen élek. Tavaly decemberben eladtam az általam építetett családi házat. Mivel a város ezen részén az ingatlan kereslet nem intenzív, nekem pedig családi okokból a ház eladó volt, ráadásul a ház sem volt 100%-ig készen,ezért azt mélyen értéke alatt hirdettem meg. Jelentkezett is rá vevő, aki hitelképességére hivatkozva további 1100eFt-ot alkudott. Végül a vételárba beleegyeztem, bár ez már irreálisan alacsony volt, még az anyagköltséget sem fedezné.Ezt akkor még a vevő is elismerte. Néhány hónap múlva amikor találkoztunk, már panaszkodott, hogy bánják a vételt,mert túl nagy nekik ez a ház. Bár szerintem inkább a jövedelmükhöz képest vállaltak túl sok hitelt. Múlt héten levelet kaptam az ügyvédjüktől, hogy különböző hiányosságok vannak és egy hónappal ezelőtt beázott a ház is, ezért szállítsam le további 200eFt-al a vételárat. Amennyiben nem értek vele egyet, vonjak be szakértőket és így állapítsam meg a kárukat és ennek alapján fizessek kártérítést. Kérdésem a következő:
1. A házban 1990-óta laktam, 2003 decemberében adtam el és ez alatt egyszer sem ázott be a ház, ráadásul a kulcsátadás is szakadó esőben történt,- miért nekem kell bizonyítani a nem beázás tényét, illetve ezt hogyan tehetem meg? Ha most tényleg beázik, akkor az elmúlt 8-9 hónap alatt amióta a vevő lakik benne,miért nem ázott be? Azt mondja, silány a bádogozás minősége, de én ezt nem tapasztaltam, nekem soha sem volt rá panaszom.
2. A hitelelbírálathoz az értékbecslők fotókat készítettek a ház minden részletéről, ezek per esetén kikérhetőek-e és van-e bizonyító erejük?
3. Az adás-vételi szerződés csak a megtekintettt állapotot és a kialkudott vételárat rögzíti, illetve, hogy a tetőtér nincs befejezve. Az a tény, hogy a vevőnek engedtem a vételárból további összeget nincs leírva, csak szóban egyeztünk meg. Ezzel az engedménnyel a ház készültségi fokát, illetve hiányosságait ismertem el. Ezt a tényt figyelembe veszik-e, ha bíróságra kerül az eset? Egyáltalán, a bíróság vizsgálja-e, hogy a házért fizetett vételár ebben az esetben reális-e?
4.Engem, mint eladót senki sem véd? Ez egy jól megépített szép ház -a volt férjem kőműves -, nem eladásra készült. Őszintén sajnálom, hogy ilyen emberek kezébe került.

Tisztelt Ügyvéd Úr! Kérem tanácsát az alábbiakra vonatkozóan. Tárasházunk beruházója a minősíthetetlen garanciális hibákra vonatkozóan minden felkérésünket elutasítja. Részben elvégez néhány javítást, de a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítőjeként határozatba foglalt igéreteit nem tartja be. Az adásvételi szerződésünk előírja, hogy a kulcsra kész átadást követő 90 napon belül köteles a beruházó, mint eladó a jogerős használatba vételi engedélyt beszerezni. A hitelre vásárló tulajdonosok magas kamatot kell, hogy fizessenek a használatba vételi engedélyig. Továbbá a helyi önkormányzatnál nem tehetünk bejelentést a kivitelezési hiányosságokra, mig magunk érdekében a használatba vételi engedélyt megszerzi a beruházó. Lassan az 1 év garanciális idő is lejár. Kérem, szíves tanácsát. Köszönöm

Tisztelt Ügyvéd Úr!
2003 novemberében adásvételi szerződés alapján beköltöztünk társasházi lakásunkba. Hiányosságok és hibák is maradtak. A cég a szóbeli kérésekre nem reagált, egyszer sem jöttek felmérni a bejelentett problémát. Írásban panaszlevelet küldtem nekik lefényképezve a hibák és hiányosságok bizonyítékát. Mi egy kulcsrakész lakást vásároltunk. Kaptunk választ a cégtől, miszerint még mi (1 év elteltével) tartozunk nekik, mert a költségekbe nem számított bele a kerítés, az árok fölötti híd, a garázsfelhajtó, és a járda, stb. Nem számlát küldtek, hanem csak felsorolást, összegekkel, amit utaljak át a számlaszámukra.
Értetlenül állok a követelés előtt. sem szóban, sem írásban nem bíztuk meg a céget semmilyen munkával, amikor beköltöztünk, minden ott, és úgy volt, ahogy. Az adásvételi szerződés nem tér ki semmi ilyesmire, és az abban foglalt vételárat hiánytalanul kifizettük, melyről a cég igazolást is kiadott.
Kérdésem, hogy komolyan kell e venni ezt a fenyegetést, vagy csak a garanciális munkákat akarják ezzel elodázni. (garanciapapírokat sem adtak ki a házhoz). Köszönettel várom válaszát.
Lipusz Péter

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Három kérdésem is lenne Önhöz:
1. Mit jelent a törvényben az, hogy az új épületekre a kötelező jótállás három év? Ebből van-e külön garancia- és szavatosságidő?
2. A lakásunkhoz vettünk külön egy tárolóhelységet is, az adásvételi szerződésben nincs benne annak a területe. Jogszerű-e ez így, t.i. a 62 m2-es lakás tul. hányada 35/10.000, a tárolóé 2/10.000, miközben a tároló összesen 1,35 m2, szerintem jóval nagyobbnak kellene lennie.
3. Jogszerűtlen-e az a közösképviselő leváltás, ha a rendkívüli közgyűlésen részt vett több mint51% tul.h., de a szavazás idején már nem voltunk annyian? Egyértelmű, hogy nem akarja a ház a közös képviselőt, de valamiért az építtető is foggal-körömmel harcol érte, félünk, hogy nem csak a k.k. státusza miatt teszik ki a lalküket, meg fogadnak ügyvédet a közgyűlésre.
Amennyiben sor kerül arra, hogy a ház is ügyvédet fogadjon, el tudja-e vállalni a képviseleünket?
Tisztelettel: Fekete Györgyi

Tisztelt Ügyvéd úr!
Nagyon köszönöm gyors válaszát.
Ennek értelmében az a lakó, aki az átadási (birtokbaadási) ceremónia előtt beköltözik, ill. berendezi a lakását, nem esik el a szerződésben foglalt kötbértől, csak -feltételezhetően- a műszaki átadáskor több kisebb hibát nem fog tudni elfogadtatni, mert a lakót fogják hibáztatni... (kisebb sérülésekre gondolok)
A jog szerint tehát kötbér összegét a korábbi költözéssel/berendezéssel nem csökkentheti az építtető?
Ön szerint merjük beépíteni a konyhabútort, vagy várjuk meg a műszaki átadást/birtokba adást?
Mégegyszer nagyon köszönöm segítségét!

Tisztelt Ügyvéd úr!

2003 elején befizettünk egy új építésű társasházi lakásra, a szerződés szerint 2003. szeptemberben lett volna az átadás. A szerződésben szerepel, hogy 2 hónap csúszás esetén még nem fizet az építtető, de ezek után már igen. A ház még nem készült el, vagyis az utolsó csúszás óta is már 10 hónapja várjuk az átadást. A lakás igazából már készen van, az utolsó tisztasági festés is elkészült, de a ház (folyosók, homlokzat) még nincs készen teljesen, műszaki átadás sem volt még. Az építésvezető hónapok óta ajánlgatja, hogy költözzünk be nyugodtan, de mi erre még nem mertünk vállalkozni. Június hónapban megvettük a konyhabútort, amit megengedtek, hogy a lakásban tároljukn (még nincs összeszerelve) Azért vettük meg a bútort, mert azt ígérték, hogy még júniusban átadás lesz... A bútor csere-garanciája viszont hamarosan lejár, szeretnénk addig összeszerelni, de félek, a kötbér fizetésnél ez rontja a kifizetés esélyeit.. Szeretnénk biztosra menni, hogy biztosan megkapjuk a minket illető kötbért, de a bútort is jó lenne már egyben látni... Őn mit tanácsol, mit tegyünk? Esetleg valmilyen megállapodást irassunk alá az építettővel?
Véleményét, segítségét előre is köszönöm