Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Kérdés. Vásároltam egy telket. - Mögötte van egy másik telek is.- Szolgalmi jogot kell biztosítanom számára. - Az én telkem mérte: széles 16,8m x hosszú 42m.
- Kérdésem? : Mennyi a szolgalmi jogú út minimum és maximum mérete méterben.

Fontos kérdés lenne számomra.
Válaszát előre is köszönöm.

Major Lajos

Tisztelt Ügyvéd úr!

Először is köszönöm villámgyors válaszát az előző kérdésemre. Most kiegészíteném.
Meg tudná mondani, hogy a különböző mószerekkel (ajándék, eltartás, stb.) a lakás értékének hány százalékát kellene illetékben befizetnem?
Még egy dolog: jól tudom, hogy ha nekem is lenne haszonélvezeti jogom a lakásra, akkor nem lehetne nélkülem eladni, ill. valamilyen szinten rendelkezhetnék fölötte? Hogyan lehet megszerezni a haszonélvezetet a lakásra? Úgy hallottam, hogy az egy fix ügyvédi költséggel jár, illetéket nem kellene fizetni. Gondolom, az is jobb megoldás, mint a semmi...

Előre is köszönöm,

Szabó Lívia

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A kiskorú gyermekemmel közös lakástulajdonunkban a tulajdoni hányadom teljesen megszünt a gyámhatóság közreműködése eredményeként. A minőségi lakáscserékhez ugyanis a gyámhatóság azzal a feltétellel járult hozzá, hogy a gyermek jogaira hivatkozva addig növelte tulajdoni részét, amig a haszonélvezeti jogomtól is megfosztott. Gyermekemet 5 évig egyedül neveltem, majd amikor az édesanyja ismét előkerült, magához vette és 9 éve külföldre vitte. Számomra váratlan magatartása következtében a közel egy év múlva nagykorú gyermekem azt tervezi, hogy minden áron érvényt szerez tulajdonjogának. Jelenleg az élettársam és a gyermek tulajdonában lévő lakásban élek. Milyen önvédelmi lehetőségem van? Köszönettel

Tisztelt ügyvéd úr!

Holtig tartó haszonélvezeti jog képezheti-e adásvételi szerződés tárgyát? A tulajdonos én vagyok, de eddig a haszonélvezet egy számomra idegen néni joga volt aki a napokban költözött egy nyugdíjas otthonba. Az ezzel járó összes költségeket én fizettem, s ezért a néni "lemondott" haszonélvezeti jogáról, azaz eladta. Ez így járható út? Úgy tudtam a hszonélvezeti jog nem ruházható át, nem örökölhető, nem értékesíthető. Én most megvettem, vagy megszűnt a haszonélvezet a tuljdonomra?

Köszönettel,

S. Richárd

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A férjem édesapja 25 évig élettársi kapcsolatban élt. Nemrég elhunyt, és a hagyatéki leltár felvételekor kiderült, hogy az élettársára végrendeletben holtig tartó haszonélvezeti jogot hagyott arra a házra, amely apósom kizárólagos tulajdonában állt.
A kérdéem az lenne, hoyg a haszonélvezeti jog megváltása lehetséges-e, mennyi a haszonélvezeti jog értéke, esetleg a törvényes örökösök és az élettárs megegyezhetnek-e a haszonélvezeti jog lemondásról és ilyenkor elvárható -e, hogy az örökösek ezért fizessenek és mennyit. Lehet itt méltányos összegről beszélni? Ugyanis az örökölt ingatlan nagyon nagy értékű és a férjem és testvérei nem szeretnék, hogy az élettárs részesüljön az ingatlanból.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérem tanácsát a következő ügyben.

2003. június 10-én postai úton kézhez kaptam egy építési engedélyt, melyet az Antenna Hugária kérelmére, TV átjátszó bázisállomás létrehozására adtak ki.
Tudatták velem, hogy a bázisállomást a szomszédos telken tervezik megépíteni.
A határozattal szemben fellebbezési lehetőséggel nem éltem, hisz úgy tudtam, hogy csak mint szomszéd vagyok érdekelve az építkezésben.
2003. júliusában megkeresett a tervező. Bemutatta a tervet és ekkor derült ki, hogy az állomás üzemeltetéséhez szükséges kábeleket az én tulajdonomban lévő területen (erdő, gyep) kb. 80 m hosszan szeretnék átvezetni.
A Tervegyeztetési Jegyzőkönyvet aláírtam, azzal az írásos megjegyzéssel, hogy a beruházó további egyeztetői kapcsolat-felvételére igényt tartok.
A Tervegyeztetési Jegyzőkönyv dátuma nem lett kitöltve. (Ezt nem rég vettem észre)
Minap megkaptam postán az átjátszó állomás használatbavételi engedélyének megadására írt határozatot.
Az Antenna Hungária velem a kapcsolatot nem vette fel.
Rövidesen megkapom a szolgalmijoggal megterhelt területem tulajdoni lapját.

Tudok-e tenni lépéseket az Antenna Hungária nem teljesen korrekt fellépése ellen?

Várom válaszát, melyet előre is köszönök.
Gömzsikné V. Aranka

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A kérdésem a következő: A bátyám és az én nevemen van egy budapesti ingatlan, édesanyánknak haszonélvezeti joga van rajta. Édesanyám kiadhatja-e a lakást, ha az egyik tulajdonos nem járul ehhez hozzá. Szükséges-e a lakás kiadásához a tulajdonosok hozzájárulása? Erősebb-e ebben az esetben a haszonélvezeti jog a tulajdonosi jognál?
Válaszát előre is köszönöm: Karcsi

Tisztelt Ügyvéd úr! Lakásomon haszonélvezeti jog van bejegyezve. A haszonélvező sajnos nem tud a jogáról lemondani,mert egészségi állapota miatt gyámság alá kellet helyezni! A lakást szeretném eladni,hogy lehet ezt megoldani?

Tisztelt Ügyvéd úr!

Feleségem 100%-os tulajdonában lévő telken családi ház építésébe kezdtünk, melyhez hitelt veszünk fel. A telekre anyósomnak holtig tartó haszonélvezeti joga van. A bank kikötése, hogy haszonélvezeti jog csak akkor fogadható el a fedezetként szolgáló építendő ingatlanon, ha a haszonélvező kezesként, adóstársként részt vesz a hitelügyben. Kérdésem, hogy abban az esetben, ha a haszonélvezeti jogot nem töröljük és így építkezünk, akkor anyósom holtig tartó haszonélvezeti joga a házra is fenn fog állni, vagy csak a telekre?

válaszát előre is köszönöm.
tisztelettel:
Velkei Szabolcs

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérem emailben válaszoljon kérdésemre! Milyen jogai vannak a haszonélvezőnek, eladható-e, átruházható-e másra, vagy örökölhető-e?

Válaszát előre is köszönöm:

Forróné Héder Csilla

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szüleim 20 évvel ezelőtt építették családi házukat, úgy hogy a telket nagyszüleimtől vásárolták, valamint egy részét ajándékozás útján kapták.
Édesapám halála után a hagyatéki eljáráshoz szükséges okmányok beszerzésekor a következőket tapasztaltuk:
A Földhivatalban a tulajdoni lapon semmilyen bejegyzés nem szerepel, viszont a Polgármesteri Hivatalban nagyszüleim haszonélvezeti jogát jegyzik a házra és a telekre is.
Az örökösödés során - tudomásom szerint - édesanyám haszonélvezeti jogot szerez a ház 50 százalékára, ami a testvérem, az én tulajdonomba kerül.
Kinek a haszonélvezeti joga lesz így erősebb: édesanyámé, vagy nagyszüleimé?
Mennyiben befolyásolhatja ez az esetleges értékesítést?
Válaszát e-mail címemre várom.
Köszönettel:
Nagy Bernadett

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbi kérdésben kérem szíves válaszát.
Anyósom egy földterület haszonélvezeti jogával rendelkezik, az önkormányzat az e területre
megállapított adót az ő részére veti ki.
A tulajdonos a fia volt, /aki időközben elhunyt/
aki apai ágon örökölte a földterületet.
Jelen állás szerint az elhunyt apa gyermeki az örökösök.
Kérdésem csupán annyi, hogy az önkormányzat jogosan veti-e ki az adót anyósóm részére?
A Földhivatalnál történt érdeklődésünkre elmondták, hogy a haszonélvezeti jog nem jár semmiféle költségviseléssel.
Mit tehet, hogy az önkormányzat a tényleges örökösre, ill. kiskorú esetén eltartójára / édesanya/ vesse ki az adót?
Erre kérem szíves válaszát, és esetleges törvényi hivatkozás közlését !
Üdvözlettel, és köszönettel!!
Béla

Tisztelt ügyvéd úr!
Válaszát csak most tudtam elolvasni, de végülis konkrét dolgot nem tudtam meg belőle.
Ön mit javasolna annak, aki nem rokona az eladónak?
Akkor a haszonélvezeti jog erősebb, mint a tulajdonog?
Azt nem kérheti vissza válás esetén senki (férj, anyós)?
Tisztelettel:
Éva

Tisztelt Ügyvéd úr!
A gyermkeim holtigtartó haszonélvezeti jogot biztosítottak ingyenesen számomra a tulajdonukban álló, per alatt lévő ingatlanukra.A Földhivatal a jogot bejegyezte "pertől függő hatállyal" megjegyzéssel.
A per lezárult, a gyermekeim az ingatlan fele részében maradtak tulajdonosai az ingatlannak.
Mit jelent ez a haszonélvezeti jogom szempontjából, az szintén csak a tulajdoni hányadukra terjed ki? A kérdésem oka az, hogy a haszonélvezetem egy, a használat szempontjából "oszthatatlan" , szoba-konyhás kis házra vonatkozik, - kinek van joga ilyenkor a házat használni?
Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szolgalmi joggal kapcsolatos kérdésem lenne.

Elég hosszú a történet, de a részletek nélkül nem tudna pontosan válaszolni.

Van 4 telek: A, B, C, D
A - a nagymamám telke, melynek elülső részén lakóház található (elkerítve), a hátsó rész pedig gyümölcsös
B - az A telek mögött lévő szomszédos telek
C - az A telek mellett lévő szomszédos telek, melyen egy testvérpár "osztozkodik". Egyiküké az első rész lakóépülettel (elkerítve), másikuké a hátsó rész gyümölcsös
D - a C telek mögött lévő telek

Az A és a C telek között hosszú évekig egy szolgalmi út húzódott, mely a nagymamám telkéből lett "leválasztva", hogy az átjárás a B telekre megoldható legyen, hiszen az nem kapcsolódott műúthoz.
Mivel az út ott volt, így a C és a D telek tulajdonosai is használták (egyik telek sem volt elkerítve, csak a lakóházak). Nem is volt ezzel semmi gond.

Pár éve azonban létesítettek keresztben egy új utat, mely áthalad a B és a D telkeken (úgymond kettévágta az Önkormányzat őket), így már ők is meg tudják közelíteni a telküket műútról. A nagymamám ezért hivatalos úton megszüntette a szolgalmi utat és áthelyezte a háza körüli kerítést, amire a C telek tulajdonosa felháborodott. Beperelte a mamámat, hogy jogtalanul kerítette be az utat, mert az nem az övé, hanem az bejegyzett Önkormányzati út. (Bejegyezve tényleg be volt, külön helyrajziszámon szerepelt, de tévesen. Egy földmérés során önkényesen jegyezték be.)

Ez a per már lezajlott, a Földhivatal mérésekkel alátámasztotta, hogy a szolgalmi út a mamám telkéhez tartozik, és jogosan szüntette meg illetve kerítette el.

De ők nem álltak meg itt. Most megint beperelték a nagymamámat, hogy ő akkor is nyissa vissza azt a szolgalmi utat, hogy ők (a C tulajdonos) bejárhassanak. Ugyanis az a testvér, aki a hátsó gyümülcsös részt műveli, azt állítja, hogy nem tud bejárni az elülső részről (amin a testvére háza van). (Az ő telkük - C telek - osztatlan terület, és egy helyrajziszámon szerepel.)

Pedig be tudnak járni, hiszen az előző évekig elhúzódó per alatt is megoldották, csakhát nekik ez így kényelmesebb lenne. A hátsó részen ugyanis 4 db fóliasátruk van, melyekben értékesítésre termelnek, és szeretnék azokat személygépkocsival megközelíteni a könnyebb szállítás érdekében (ahogy azt a szolgalmi út meglétekor tehették).
A kérdésem az lenne, hogy megnyerhetik-e a pert. Mert én úgy tudom, hogy szolgalmi utat csak hátsószomszédnak kell biztosítani, oldalsónak nem. Ráadásul nincs joguk tőlünk szolgalmi jogot kérni, hiszen az ő C telkük megközelíthető műútról, mivel osztatlan területről van szó. Nekik kellene megegyezniük, és az elülső rész tulajdonosa kell legyen az, aki szolgalmi utat biztosít (vagy ha nem tudnak megegyezni akkor is max. a D telek tulajdonosa, de semmiképpen nem mi). Jól látom ezt?

Ők egyébként még arra hivatkoznak, hogy az elülső részen a lakóépület és a melléképületek elhelyezkedése miatt nem tudnak közlekedni (csak nehézkesen), és ez nekik nagy többletköltséget okoz. Szerintük az ő helyzetük nagyobb veszteséggel jár így, mint amekkora kárunk nekünk azzal keletkezne, hogy visszanyitnánk az utat.

(Megjegyzem, a saját telkükön való átjárás is megoldható lenne, ha nem építettek volna engedély nélkül egy raktár szerű létesítményt. Azért gondolom, hogy engedély nélkül, mert oda, ahol van, nem engednének semmit sem építeni.)

Elnézését kérem, hogy a levelem kissé hosszúra sikeredett.

Válaszát előre is köszönöm: Lugosi Mária