Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesanyám 2 éve, édesapám pedig az idén halt meg. Két testvérem van, egy bátyám, és egy öcsém. Szüleim házát hárman örököltük. A bátyám és az öcsém a házban laknak, bár a bátyámnak van egy másik lakása is. Az öcsém és én szeretnénk a házat eladni, a bátyánk nem egyezik bele. Mit tudok tenni, hogy hozzájussunk a részünkhöz?
Köszönöm a segitségét.
Bogárdi Ágnes

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Van egy 800négyzetméteres telkem, ami már 14éves korom óta (1981)a nevemen van.Bizom benne hogy ez az én különvagyonom. Amikor férjhez mentem(1986) rá pár év múlva anyósomék adtak kb 800E Ft-ot hogy egy kis téglaházat épitsünk rá nyaralónak. Ezt az épitkezést a férjemmel közösen kezdtük el, és még nincs használatbavételi engedélyünk, mert nincs befejezve a ház. Válás küszöbén állunk és a kérdésem az lenne, hogy ebben a felállásban hogyan kell osztozkodni a telek árán, ha esetleg eladásra kerülne. A telek esetleg az én tulajdonom és a rajta lévő ház közös szerzemény? Hogyan lehet megállapitani, hogy mennyit ér a telek és mennyit a rajta lévő ház?
Vagy meg lehetne-e azzal előzni az eladást hogy ha haszonélvezeti jogot jegyeztetnék a telkemre a szüleim javára?és ez a bejegyzés jár-e valamiféle költséggel? (amugy eddig is a szüleim gondozták a telek részemet.)
Előre is köszönöm a válaszát.

Tisztelt Ügyvéd Úr,
Kérem, szíveskedjék az alábbiakról véleményt, illetve jogszabály szerinti tájékoztatást adni:
Szüleim tizenöt évvel ezelőtt vásárolták meg az önkormányzattól lakásukat, amelyet a testvérem és az én nevemre írattak, az őket megillető holtig tartó haszonélvezeti jog fenntartásával. Hangsúlyozom, hogy a lakást ők vették, annak fenntartásáról is ők gondoskodtak.
Jelenleg sajnos már csak édesanyám él, apám négy évvel ezelőtt meghalt.
A testvérem nyáron tragikus hirtelenséggel elhúnyt, anyám lakásának 50 százalékát testvérem két nagykorú gyereke örökölte.
Anyám 81 éves múlt, testvérem halála (már a második gyerekét veszítette el) nagyon megviselte, egyedüli gyerekként természetesen az én kötelességem gondját viselni úgy, hogy az neki a legjobb legyen.
Hogy össze tudjunk költözni vele, eladtuk a saját lakásunkat és vettünk egy kis kertes házat, ahol ideális körülmények között élhetünk anyámmal együtt.
Anyám szeretné eladni a saját lakását, részben mert nem akarja, hogy üresen, lezárva álljon - és természetesen így is lennének fizetési kötelezettségek az ingatlanra -, másrészt szeretné véglegesen elhagyni az eddigi lakását, felszámolni azt.
A testvérem két gyereke azonban úgy döntött, hogy nem járulnak hozzá ahhoz, hogy édesanyám - mint haszonélvező - eladja a saját lakását, azt amit ő vásárolt.
Kérem, szíveskedjék tájékoztatni, hogy joguk van-e ehhez, és mit tehetünk annak érdekében, hogy anyám eladhassa az ingatlanát.
Köszönettel: Zsuzsa

T. ügyvéd Úr
A testvéremmel örököltünk lakóingatlant Az egyikünk eladná, de a másik nem megy bele, de még megvenni sem tudja a másik 50%-ot, Aki értékesítené az ingatlant annak szüksége lenne a pénzre! ebben az esetben hogyan juthat hozzá az örökségéhez ill. annak ráeső részéhez
Köszönöm a válaszát

ballán viola

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Élettársammal közös lakást szeretnénk vásárolni,mindkettőnk 1/2-1/2 részben lenne tulajdonos. A későbbiekben szeretnénk összeházasodni.Kérdésem,hogy a házasságkötés után mennyiben változik a fenti tulajdonrész.
Válaszát köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Válás és lakásvásárlás elött állok. Tavasszal eladtam egy lakást, melyet édesapámtól kaptam, ez az "örökségem". Szeretném tudni, hogy ha ma ebből a pénzből lefoglalok egy lakást, holnap beadom a válópert és kölcsönt igénylek a lakásvásárláshoz, a vásárolt lakás csak a saját tulajdonom lesz-e? A bank formanyomtatványon kéri tőlem az igazolást, miszerint a válóperem folyamatban van, így a kölcsönt egyedül veszem fel.
Köszönettel
Heim Gáborné

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Bővebb családunk birtokában volt 1 építési telek, amelynek felét pontosan 615nm-t évekkel ezelőtt a rokonok fele értékesített a kertszomszédnak. Most mi is el szeretnénk adni mivel most került hozzánk örökségként, viszont a szomszéd, akinek a birtokában van a fele, nem akar lemondani az elővételi jogról, és nem is akarja értékesíteni az ő részével együtt az egészet. Az a baj, hogy 16 méteres , tehát szűknek mondható utcafront miatt igazából nem lehet "elfelezni" a telket, pedig már vevő is lenne rá. Mit lehet tenni az ügyben, hogy sikerüljön is eladni, és a vevőnk is tudjon építeni a telekre. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Nagy Gergely

Tisztelt Ügyvéd úr!
Ismerősöm élettársi kapcsolatban élt párjával, aki nemrég elhunyt. Közös tulajdonú volt a mintegy 20 millió forint értékű lakásuk (50-50 százalékban).
Az elhunytnak van két kiskorú gyermeke még az élettársi kapcsolatot megelőző házasságából.
Az ingatlan elhunytra eső részét tehát a két gyermek köteles részként örökli.
1. kérdés: örökölhet-e bármekkora részt is az elhunyt részéből az élettárs?
2. kérdés: Mivel most az ismerősünk egyedül használja a lakást (a két örökös gyermek máshol él az édesanyjukkal), mi a helyzet a lakáshasználati joggal? Ez a jog megjeleníthető-e vagyoni értékként ebben a helyzetben?
3. kérdés: Automatikusan megilleti-e a két gyermekörököst a lakáshasználati jog?

Várom szíves válaszát, üdvözlettel:
Péterfi Ernő

Tisztelt Ügyvédi iroda!
Férjemmel 1997-ben kötöttünk házasságot, másfél évi együttélés után. Házasságkötésünkkor férjemnek volt egy félkész háza, amire lakhatási engedélyt kaptunk 1996-ban azzal a kikötéssel, hogy a vakolási munkálatokat egy éven belül el kell végezni. Az eltelt idő alatt a házat közösen befejeztük, a tetőteret beépítettük, minden helyiség légkondicionált, a telken 4x8 m-es medencét építettünk. Szeretnénk ha a ház közös (50-50%) tulajdonba kerülne, de nagyon rosszul érintene, ha a kb 20 milliót érő ház fele része utáni illetéket meg kellene fizetni, hiszen abban, hogy a ház ennyit ér, az én 7 év alatti jelentős jövedelmem is benne van.
Milyen jogi megoldás jöhet szóba problémánk nem túl költséges megoldásához?
Köszönettel és tisztelettel: Éva

Tisztelt Ügyvéd Úr! Férjemmel és kislányunkkal boldog házasságunkat a volt feleség tönkre akarja tenni, pedig ö hagyta el féjét és költözött máshoz. Követeli a lakás árát, pedig az a férjem különvagyonából lett vásárolva, de annak bizonyitását a biróság kevésnek találta.
1998-ban vásárolt lakás vételi árának felét már felajánlottuk, de ö az egészet akarja. Lehet-e az, hogy egy 104 éves korhadozó, (nem müem -lék) lakás ára 5 év alatt a dupláját érje ha ott nincs beruházás? Mivel annyit fizetni nem tudunk.(férjem rokkant, én munkanélküli) most
felperes, lakottan árverést kért. Menjünk az utcára? Nem jó az ügyvédünk? Milyen bizonyitékokra lehet még szükség a különvagyonnál, ha az is egy ház ingatlan volt és csakis a férjem nevén szerepelt? Sajnos a mostani lakás már jóhiszemüségböl 1/2-1/2 részben lett bejegyezve. Egy volt közös házuk árát 2000-ben megfelezték, de a kiköltözött feleségnek minden kell. Hová lett a különvagyon?Milyen lehetöségünk van az éltben maradás hoz? Lehet-e ilyen itéletet hozni?
Kérem hogy adjon valamilyen jó tanácsot! Köszönöm, Tisztelettel: Maria

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbiakkal kapcsolatban kérem szíves szakvéleményét:

Feleségemmel megvásárlásra kiszemeltünk egy házrészt, amely ház 3/6 - 3/6-od részben két tulajdonos magántulajdona. Régi parasztház jellegű házról van szó, a két lakrésznek külön bejárata és egy közös fala van. Az általunk megvásárolandó belső házrészhez egyetlen bevezető út vezet, a másik lakó elég rossz állapotban lévő házrésze elött. Tudjuk, hogy mindkét tulajdonosnak banki és közmű tartozása van, a mi eladónk is a vételárból szándékozik rendezni tartozásait.

Szeretnénk elkerülni azt a helyzetet, hogy a másik tulajdonos adósságbehajtói esetlegesen a mi tehermentes házunk ajtaján kopogtassanak, ezért az a kérdésem, hogy megfelelő megoldás nyújt-e a tulajdoni viszonyok rendezésére ha kétlakásos társasházzá nyilváníttatnánk a házat?
Kérem Önt, azt is írja meg, nagyságrendileg milyen összeget jelentene ez számunkra és hogyha van, milyen hátulütőket lát ebben az esetleges adásvételben (elővásárlási jog).
Köszönöm válaszát, üdvözlettel:
Szatkó Péter

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A lakás amelyben élek egy tetötérbeépitésü külön bejárattal,a földhivatalnál amikor bejegyeztük 1/6 részt írtak az osztatlan közös tulajdonból nekem és a férjemnek.
A kérdés a következö milyen modon lehet eladni az ingatlanunkat?
Köszönettel.

Tisztelt Ügyvéd úr!
A problémám a következő. Olyan házban élek, ahol még nem alakult meg a társasházi jogviszony. Pillanatnyilag 5 lakás található az ingatlanon. A probléma a következő, a mellettem lakó szomszéd felújítást végez. A tulajdonában lévő két lakást újítja fel. De közben az ajtajai előtt lévő közös közlekedő területet is beépítette az új lakásokba. Ezen a részen vannak az én és az ő gázórái is. Kérdésem, hogy ezt jogosan teheti-e meg az elkülönítést. Tudtomal egyik tulajdonostársat sem kérdezett afelől, hogy beépítheti e a területet.
Tisztelettel:
Vigh Dávid

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy ikerház felére adás-vételi elöszerzödést kötöttünk október 19-én, amiben a tulajdonos vállalta, hogy a tiszta tulajdoni lapot két héten belül rendelkezésünkre bocsájtja. Kikötöttük továbbá, hogy december 20-ig kötünk végleges szerzQdést, amit a földhivatal felé benyújtunk. Az elQszerzQdést ügyvéd még nem jegyezte ellen.
A jelenlegi a tulajdoni lapon továbbra is széljegyként szerepel egy határrendezési kérelem, ami 2002 óta nem történt meg, és ami az ingatlan kb 30%-át érinti. Foglalót, valamint az elsQ vételárrészletet, mely az elQszerzQdésben nevesítve volt teljesítettem. Kérdésem:
A szerzQdést felbonthatom-e a teljesítés hiánya miatt?
A foglaló PTK szerinti kétszeresére jogosult leszek-e?
Esetleg mi a teendQm, ha az ingatlan továbbra is érdekel?
A szerzQdés esetleges újratárgyalása esetén a foglaló és az elsQ vételárrészlet miként vehetQ figyelembe, és akkor az árban (természetesen lefelé) módosíthatok-e?
Szóban használati szerzQdéshez is kötöttük az eladás feltételeit, erre egy korrekt szerzQdést is írtunk, melyet a másik fél tulajdonostársa különféle feltételeinek teljesítéséhez kötne.Ezek kizáró tényezQk-e?
Van-e valamely halaszthatatlan további teendQm?
ElQre is köszönöm!

Milyen további teendQim

Tisztelt Ügyvéd Úr
Számomra nagyon fontos kérdésben szeretném segítségét kérni.
Férjemmel és 3 kiskorú gyermekünkkel (5, 2.5 évesek, és 2 hónapos) immár 8. éve lakunk abban a házban, amelyet férjem 1986-ban édesapja halála után,1/4-ed részben örökölt. Az ingatlan fele anyósomé, negyede sógórnőmé (aki nem lakja), valamint az egész ingatlanra özvegyi jog van bejegyezve.
Anyósom összeköltözött élettársával, s annak volt feleségétől megvásárolta a másik ingatlan felét. Élettársa elhunyt, az az ingatlan az idén eladásra került, s anyósom most visszaköltözött hozzánk. Kapcsolatunk igen rossz, a folytonos veszekedéseket csak úgy tudom kivédeni, hogy egyáltalán nem beszélünk.
Felajánlotta férjemnek, hogy kifizeti az ingatlan reá eső részét, persze ebben az is szerepet játszik, hogy ha ő nem vásárol másik házat az eladott ingatlan után adóznia kell.
Kérdésem az lenne, hogy joga van-e anyósomnak a házból kiraknia bennünket, illetve ha férjem úgy dönt eladja a részét, ki határozza meg az árat?
Az ingatlanon végzett javításokat, karbantartásokat zömmel mi álltuk, van-e ennek jelentősége?
Az eladáson azért is gondolkodunk, mert férjem nővére is szeretne a pénzéhez jutni, így a legkézenfekvőbb az lenne ha egy kívülálló venné meg a házat, ez viszont anyósom "adózási problémáit" nem oldaná meg.
Ön mit javasol, mi lenne a legjobb döntés?