Hozzászólások
- Keller Krisztina 3649 számú kérdése
- 2004-12-30
Tisztelt Ügyvéd Úr!
2004. évben értékesítettük zártkerti ingatlanunkat, de igazán nem vagyunk tisztában a hatályos jogszabályokkal, így nem tudjuk, hogy akkor mentesülünk-e az adófizetés terhe alól, ha 7 évvel ezelőtt került a tulajdonunkba az ingatlan?
Előre is köszönöm szíves válaszát.
Tisztelt Krisztina!
Nem, az elért jövedelem után adót kell fizetniük... További részletek a www.ingatlanjog.hu oldal adózásról szóló tájékoztató rovatában...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd
- pamer györgy 3602 számú kérdése
- 2004-12-24
magyarorszagon van ingatlanom elakarom adni,nemetorszagban elek mijen okmanyok kellenek/kettös allampolgar wagyok/ mennyi adot kell fizetnem es hol? nincs magyar lakhejem,de magyar utlevelem
Tisztelt Pamer Úr!
A személyazonosságának igazolásához szüksége lesz az útlevelére. Adóznia - ha keletkezik egyáltalán adófizetési kötelezettsége - Magyarországon kell, mivel itt fekszik az ingatlan, de ezzel kapcoslatban a kettős adóztatás elkerüléséről szóló jogszabályt is érdemes megvizsgálni. Elsődleges kérdés azonban, hogy keletkezik-e egyáltaán adófizetési kötelezettsége, amelyhez viszont tudnom kellene, hogy az ingatlant melyik éveben, milyen jogcímen (adásvétel, öröklés, ajándékozás) szerezte, ill. mekkora volt az ingatlan értéke a szerzés időpontjában. Ha ezeket az adatokat és a várható eladási árat megküldi nekem, akkor pontos választ tudok adni az adófizetés kérdésében.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd
- Richárd 3592 számú kérdése
- 2004-12-21
Tisztelt Ügyvéd Úr!
1995-ben alakult társasházunk (korábban önkormányzati tulajdonban volt) 2004-ben értékesítette a padlástér egy részét.
A befolyt összeg nem kerül a tulajdonosok között felosztásra, marad a társasház számláján.
Az Ön véleménye szerint milyen mértékű adó terheli a padlástér eladásából származó bevételünket? Mivel a megszerzésre fordított összeg nem meghatározható, alkalmazható a jövedelemszámításnál a "-75%"-os módszer?
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt richárd!
Javaslom,hogy ezt a kérdést az APEH ügyfélszolgálatán tegyék fel, véleményem szerint ugyanis nem alklamazható a 75 %-os szabály, de talán én tudom rosszul...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd
- Julianna 3537 számú kérdése
- 2004-12-14
Tisztel Ügyvéd Úr!
Nagyon örülök, hogy ráakadtam tanácsadó rovatára. Szeretném, ha az én problémámra is választ tudna adni.
Egy szomorú haláleset után földet örököltem az idén. Ennek egy részét még ebben a hónapban eladom. A kérdésem az volna, hogy ebben az esetben a teljes összeg adókötelesnek számít-e, illetve ha ezt az összeget teljes egészében lakásvásárlásra fordítom, akkor kell-e adó fizetni? Azt hallottam, hogy egy éven belüli lakásvásárláskor nem kell adózni. Ez az év naptári évet jelent vagy pedig az eladás időpontjában kezdődik a 365 nap? Tehát még decemberben kell-e új lakást vennem vagy ráérek jövőre is?
Megtisztelő válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Julianna!
Az adófizetés az eladáson realizált jövedelem (nem eladási ár!) után áll fenn, de további részletért érdemes lehet elolvasnia az oldal adózásról szóló általános tájékoztató rovatát. Az adófizetés alól mentesülhet, ha a jövedelmet öt éven belül lakáscélra fordítja, bár ha a lakásszerzés 2005. március 20. (adóbevallási határidő) után történik meg, úgy az adót meg kell fizetni, de azt később - lakásvásárláskor - vissza lehet igényelni.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd
- panda 3519 számú kérdése
- 2004-12-11
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szeptemberben lakást vásároltunk 6,8millió ft-ért. Ebből 2,8 millió otp-s lakásvásárlási kölcsönből származott, a többi személyi kölcsön, saját erő volt. Most eladtuk a régi lakásunkat 1,4 millió ft-ért. Adóbevallást kell tennünk. Ahhoz, hogy ne fizessünk adót be kell-e fizetnünk ezt az összeget az otp-s hitel törlesztésébe, ezzel igazolva, hogy lakásvásárlásra fordítottuk a bevételt, vagy ennek nincs jelentősége. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Panda!
Nincs adófizetési kötelezettségük.
tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd
- Dezső 3515 számú kérdése
- 2004-12-10
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm a segítségét! Becsülöm a munkáját! Nagyon jó dolognak tartom ezt a fórumot. Ezért gondoltam, hogy a következő kérdést is megosztom Önnel:
Van egy lakótelek, majd építési telekké alakítom (lebontom a házat rajta), majd építek rajta egy társasházat, elvégzem az albetétesítést. Eladom az egyik albetétet és a másik albetétre szeretném beszámítatni lakásszerzési kedvezmény igénybevételeként. Ugyan arról az ingatlanról van-e szó, vagy időközben ez már annyi minőségi változáson (üres telek, majd társasház, majd albetétesítés) ment át, hogy már másik ingatlannak minősül, ezért nem záródik ki a lakásszerzési kedvezmény igénybevétele olyan indokkal, hogy ugyan azon az ingatlanra nem érvényesíthető. De ugye ez már más helyrajzi számon szereplő ingatlanná alakul. Példával: a 1111 helyrajzi szám hányadát eladva az 1111/A/1 helyrajzi számú lakásépítésbe szeretném beszámítani. Lehet-e?
Köszönöm megtisztelő válaszát.
Tisztelt Dezső!
Én pedig a pozitív kritikát köszönöm...
És az említett kritikáknak meg nem felelve, azt kell mondanom, hogy ezt a kérdést - bár véleményem természetesen nekem is van - mindenképpen tisztázza az APEH megfelelő osztályával is, ugyanis eléggé speciálisnak látom a kérdést és az ötletet.
A saját véleményem pedig az, hogy a lakásszerzési kedvezményt a tervezett lépéseket megfelelő konstrukcióba rendezve igénybeveheti.
További kérdéseivel kapcsolatban és az egyes ügyletekben való szerepléssel az irodánk készséggel áll rendelkezésére...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd
- Mária 3487 számú kérdése
- 2004-12-07
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm gyors és korrekt válaszát!
Felmerült még egy-két kérdés bennem a válaszával kapcsolatban.
Ha a férjemmel közös tulajdonú családi házunkra tetőteret építünk, /valamint ennek keretén belül felújítjuk a házat/, az lakáscélú felhasználásnak számít-e?
A tetőtérbeépítéssel a ház alapterület nő.
Ha mondjuk 10 millió forintért adom el a másik házat, akkor mind a 10 milliót be kell fektetnem ahhoz, hogy ne adózzak?
Vagy csak 7 milliót (3 millió forint után kifizettem az illetéket korábban, ez az amit örököltem értékben a szüleimtől)?
Valamint vannak egyéb közjegyzői és ügyvédi, illeték, valamint temetési költségek is.
Ezek is levonhatók a 10 millióból, vagy rosszul értelmezem?
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:
Mária
Tisztelt Mária!
A válaszok a kérdései sorrendjében:
1. A lakábővítés igen, a felújítás nem.
2. Csak a jövedelmet kell lakáscélra fordítani...
3. Tehát csak a 7 mFt-ot, amit még a szerzés évét figyelembevéve lehet tovább csökkenteni.
4. Az említett költségek véleményem szerint már az öröklési illeték meghatározásánál levonásra kerültek, de az illeték az valóban csökkenti a jelenlegi jövedelmet.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd
- Lencs Marianna 3486 számú kérdése
- 2004-12-07
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Üzlethelyiségem eladását követő adózásról érdeklődnék.Az üzlet tulajdonosa a saját Bt.-m, "EVA"-s adózók vagyunk.Mi történik ha ezután szintén a vállalkozás keretein belül másik ingatlant szeretnék vásárolni?
köszönettel Lencs Marianna
Tisztelt Marianna!
A kérdést javaslom, hogy tegye fel a cége könyvelőnek is, de ő is azt fogja mondani, hogy nem az Szja-ra vonatkozó szabályok fognak érvényesülni. DE: Amennyiben az ingatlant magasabb áron adja el, mint a könyv szerinti értéke, úgy a különbözet az a cége adóalapját fogja növelni. Amenniyben új ingatlant vásárol a cég, úgy annak vételára ezt az adóalapot nem csökkenti - itt van az egyik eltérés a magánszemélyek ingatlaneladásával szemben - arra vonatkozóan a beruházásokra vonatkozó szabályok érvényesülnek.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd
- Mária 3478 számú kérdése
- 2004-12-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő kérdéssel fordulok Önhöz:
Rendelkezem egy családi házzal, 100%-os tulajdoni résszel, amelyet most szándékozom eladni 10 millió forintért.
A vevő nagyobb összegről szeretne adásvételi szerződést, hogy ő több hitelt tudjon felvenni, szám szerint a szerződést 13 millióról akarja.
Ezen ház tulajdonjogához öröklés útján jutottam hozzá, édesapám öt éve halt meg (50%-ban akkor) édesanyám pedig két éve (50%-ben ekkor).
Ön szerint milyen hátrányokat jelentene nekem ez a papíron szereplő plusz 3 millió forint?
Gondolom az adózás szempontjábóli plusz költséget egyrészt(ezt a vevő átvállalná), valamint mit kell még fizetnem ezen összeg után?
Van egy másik családi házunk a férjemmel 50-50%-os tulajdoni hányaddal.
Ezt a házat fel szeretnénk újjítani a közeljövőben, tehát az ingatlanért kapott pénz egy részét ebbe az ingatlanba fektetnénk.
Jól tudom, hogy a be nem fektetett, vagyis a felújításra nem fordított, fennmaradó összeg 20%-át be kell fizetnem adóként?
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:
Mária
Tisztelt Mária!
Adófizetésben jelentene hátrányt. Ő pedig a nagyobb hitelellehetőség mellett magasabb illetéket is fizetne. A felújítás költségei nem minősülnek lakáscélú felhasználásnak - arra csak a bővítés lenne megfelelő - tehát a többlet 3 mFt után Önnek 600 eFt többlet adófizetési kötelezettsége keletkezik, nem számolva a vételáron egyébként is realizált jövedelem után fizetendő adót.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd
- Dezső 3458 számú kérdése
- 2004-12-05
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő esettel és kérdéssel fordulon Önhöz:
1. Volt 50-50%-kunk egy családi házban 2003-ban. Eladtuk 2003.12-ben.
2. Feleségem vett egy lakást lakásszerzési kedvezménnyel (2003-as adóbevallás) 2004.02-ában egy lakást (átmenetileg). Én vettem ugyanekkor egy lakótelket lakszerzési kedvezménnyel, hogy arra majd új házat építünk.
3. Lebontottam a lakótelken a házat és be is adtuk a törlést a földhivatalba. Elkezdtünk építkezni egy házat a telekre.
4. Eladtuk 2004.10-ben a feleségem lakását és ebből szándékozzuk 2005.03-ig befejezni a már lakótelekből építési telekké alakított telken a házépítést.
Kérdés:
Ha a lakóteleknél igénybe vettük a lakszerzési kedvezményt, majd lebontottuk a házat és a feleségem lakáseladásából ismét lakásszerzési kedvezménnyel építünk rá egy házat, akkor helyesen (jogszabályoknak megfelelően) járunk-e el a lakásszerzési kedvezmények felhasználását tekintve, vagy ez már valamiféle kétszeres kedvezménynek minősül és ezért nem tudja igénybe venni feleségem a lakásszerzési kedvezményt?
Tisztelt Dezső!
jogszerűen járnak el akkor, ha a felesége korábbi - lakásszerzési kedvezménnyel érintett - jövedelmét ismét hozzáadják a jelenlegi adóalaphoz...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd
- E.Csaba 3421 számú kérdése
- 2004-12-02
Tisztelt Ügyvéd Úr.
Kérdésem a lakásszerzési kedvezmény utólagos megvonására vonatkozik.
A jogszabály rám vonatkozó része így szól:
Ha a magánszemély a lakásszerzési kedvezmény érvényesítését követő 60 hónapon belül a lakáscélú felhasználással szerzett lakás tulajdonjogát átruházza, akkor az átruházásból származó bevételt növelnie kell a korábban érvényesített lakásszerzési kedvezmény alapjával.
2003 év végén 23 millió ft.-ért értékesítettem lakásomat aminek 10 évig voltam tulajdonosa.
Ekkor kb 8 millió ft adóalapom képződött,így az adó miatt kicsit kényszerhelyzetben
2004 februárban vásároltam 11 millió ft.-ért
egy tetőtérbeépítésre alkalmasnak tűnő másik lakást,melyet viszont a tetőtérbeépítés lehetőségének meghiúsulása miatt most eladtam.(12 millióért)
A fent idézett jogszabályrészlet számomra nem egyértelmű.Én logikusan 9 millió ft.-nak (8+1)számoltam a jelenlegi adóalapomat,de lehet,hogy ezt még nyolc millióval kell növelni?
A fentiekből adódóan ismét lakásvásárlás előtt állok,de most már nem akarok kapkodni és csak az adózás miatt sürgősen lakást venni.Akár évekig jól elvagyok albérletben,ami egyébként is kifizetődőbb számomra,vállakozásomban tudom forgatni a pénzt.
A jelenlegi szabályok szerint be kell e fizetnem az adót 2005ben,vagy elég bevallani és van 60 hónapom?
Még volna egy kérdésem:
Idén tavasszal némi földtulajdont (szántó) is vásároltam.Itt 1/7 tulajdoni hányadom van.
A kérdésem ezzel kapcsolatban arra vonatkozik,hogy az 1/7 hányad értékesítése teljes ingatlan értékesítésnek számít e.
Válaszát előre is köszönve,
Csaba
Tisztelt Csaba!
önnek jelenleg 8+1 mFt adóalapja keletkezik, amely után az adót március 20-ig meg kell fizetnie vagy lakáscélra kell fordítani. A megfizetett adót igényelheti vissza akkor, ha a jövedelmet 60 hónapon belül lakáscélra fordítja.
A telekhányad eladására ugyanolyan szabályok érvényesülnek, tehát a szerzéskori és az eladáskori érték különbségén - és néhány korrigáló tételen át - kell kiszámolni az adót...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd
- Babics Krisztina 3415 számú kérdése
- 2004-12-01
Tisztelt Ugyved Ur,
Tegnapi valaszan gondolkozva meg egy kerdest kell feltennem.
On azt irta hogy a nyaralo eladasa utan 20% az ado, de erdemes lenne megvizsgalni hogy mikor kerult tulajdonba a telek es mennyibe kerult a hazepites es akkor lehetne szamolni hogy mennyi az ado? En eddig ugy tudtam hogy az adot a mindenkori eladasi arbol szamoljak, ez nem igy van? A nyaralo telke egyebkent tobb mint 20 eve kerult a csalad birtokaba oroklodessel a hazat pedig 10 eve epitettuk ra.
Elore is koszonom valaszat,
Udvozlettel:
Babics Krisztina
Tisztelt Krisztina!
Az adó számításának alapja az eladási és a szerzési érték, amelyet néhány tényezőt figyelembevéve kell korrigálni.
Tekintettel arra, hogy az ingatlan már több, mint 15 éve van a szülők tulajdonában, ezért itt sem kell adót fizetni. Ha jól emlékszem, akkor a másik ingatlannál sem kell adót fizetni...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd
- Babics Krisztina 3397 számú kérdése
- 2004-11-30
Tisztelt Ugyved Ur,
A kovetkezo ingatlaneladassal kapcsolatos kerdesre szeretnek valaszt kapni Ontol:
En kulfoldon elek es szeretnem ha a szuleim is kikoltoznenek hozzam. Ket ingatlannal rendelkeznek magyarorszagon, egy csaladi hazzal es egy balatoni nyaraloval. Mind a kettot szeretnek ertekesiteni, de nem tudom hogy abban az esetben ha valaki kulfodre tavozik (kivandorol) akkor milyen szabalyok vonatkoznak ra adozas szempontjabol. Akkor is ervenyes e a 20%-os adokotelezettseg csaladi haz eseten (hisz nem fog ujabb hazat epiteni/vasarolni helyette) vagy ebben az esetben mas szabaly lep ervenybe? Szeretnem megtudni azt is hogy a nyaralo eladasa utan mekkora adot kell fizetni? A csaladi haz tobb mint 15 eve van a szuleim birtokaban, mig a nyaralo 1994-ben tehat 10 eve epult.
Elore is koszonom a valaszat,
Udvozlettel
Babics Krisztina
Tisztelt Krisztina!
Az alkalmazandó szabályok hasonlóak, mint ha a szülei az eladást követően Magyarországon maradnának, a külföldre költözés tehát nem jelent plusz mentességi lehetőséget.
Az adó mértéke mindkét esetben 20 %, DE:
A családi ház esetében már nincs adófizetési kötelezettség, mivel a tulajdonjoguk több, mint 15 évig állt fenn. A nyaralónál érdemes lenne vizsgálni a telek megszerzésének összegét és évét, az igazolható építési költségeket, azt követően lehet megállapítani az adófizetési kötelezettséget.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd
- péter 3396 számú kérdése
- 2004-11-30
Tisztelt Ügyvéd úr!
Ha eladom lakóingatlanomat és annak teljes értékét üzlethelyiség megvásárlására forditom, akkor kell-e fizetnem az adóhivatalnak?
Vagy csak lakóingatlan várárlásra fordíthatom a befolyt összeget, hogy ne kelljen adóznom az eladott ingatlan után?
Tisztelt Péter!
Sajnos, a második verzió a valós, tehát a kedvezményt csak lakáscélú felhasználás esetén veheti igénybe.
tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd
- Dorka 3380 számú kérdése
- 2004-11-30
Tisztelt Ügyvéd úr!
Az alábbi ügyben kérném a segítségét. Házunk építéséhez kedvezményes lakáskölcsönt, valamint adó-visszatérítési támogatást (400.000 Ft) vettünk igénybe. Élve törvény adta lehetőségünkkel, a befizetett törlesztőrészletek után 2001. óta évről-évre igénybe vesszük az adókedvezményt. A közeljövőben házunk eladását tervezzük. Az adó-visszatérítési támogatás, valamint a felvett kölcsön miatt bejegyzett jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat átjegyeztettük szüleim lakására. A földhivatali átjegyzés megtörtént, így a mi ingatlanunk tehermentessé vált. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben az eladáskor vissza kell-e fizetni a 400.000 Ft támogatást és az adókedvezményt, vagy mivel a részleteket ugyanúgy fizetjük tovább és a jelzálogjog is átjegyzésre került nincs ilyen kötelezettségünk? A vételárat lakáscélra kívánjuk fordítani. A következő kérdés, hogy adózási szempontból lakáscélú felhasználásnak minősül-e a szántón létesülő épület (pl. tanya), vagy zártkerti ingatlanon épülő épület? Pontosan mi a tanyás ingatlan meghatározása? Azt olvastam, hogy ha a lakásszerzési kedvezménnyel (itt az igénybevett adó-visszatérítés értendő?) vásárolt/épített lakást 5 éven belül elidegenítik, a korábban elengedett adót vissza kell fizetni. Ez csak a nem lakáscélú felhasználásra vonatkozik, vagy a mi esetünkben is fennáll ez a kötelezettség? Ha igen, akkor az APEH kamatot is érvényesít? Ez a visszafizetett összeg költségként elszámolható?
Válaszát előre is megköszönve, üdvözlettel:
Dorka
Tisztelt Dorka!
Az adó-visszatérítési támogatás és az adókedvezmények visszafizetése nem szükséges. Az 5 év kapcsán pedig nem az adókedvezményt kell visszafizetni, hanem az igénybevett ún. lakásszerzési kedvezményt, azaz ha korábban ingatlaneladásból jövedelmük származott, amely után azonban adót ezért nem fizettek, mert azt lakáscélra fordították. ez a lakásszezrési kedvezmény és ha öt éven belül értékesítik az így vásárolt lakást, akkor a korábbi (adó alól mentesített adóalapot) a mostani eladásból származó jövedelemhez hozzá kell számítani.
a tanya kérdésében legjobb úgy eljárniuk, hogy már jelenleg is tanya megjelölésű ingatalnt keresnek. egyébként. Ez egy mezőgazdaasági területen létesített lakóingatlan, amelynek építésére meglehetősen egyedi szabályok vonatkoznak.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd