Hozzászólások
- Kati 9470 számú kérdése
- 2005-12-30
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Előre is elnézést kérek a sok kérdésért. Örülnék, ha a saját címemre válaszolna.
Én 29 éves vagyok, elvált, van két lányom (2, 7 évesek). A volt férjem a gyerekekre iratta az ő részét Ezért adóztam kb 1 milliót. Első kérdésem, ezt miért nekem kellett kifizetni, miért nem neki?
Most szeretném eladni a házat, ami sajnos üdülövé van nyilvánitva. De mivel egész évben ott lakunk, szeretném atnyilváníttatni lakóházzá, ám azt mondják a hivatalok, hogy ez nem lehetséges. (A közelben van a strand)Miért nem, ha egyszer lakóháznak használjuk, és nincs más tulajdonunk?
Ez nagyon sürgős lenne, mert most van egy vevő rá. Hogyan lenne ez lehetséges?
A házat 21 millóért adnám el, de szeretnék minél kevesebbet adózni utána. Ha a szerződésen 15 millió forint szerepelne, akkor lehetne kevesebbet adózni, járna ez valami hátránnyal, ellenőrzi ezt valaki?
Szeretnék ezután új házat építeni, kb 18 millió forint értékben, ha az egész a lányok nevére menne, meg lehetne úszni az adózást? És ha akkor csak haszonélvezője leszek az új háznak, az járni fog-e számomra valamilyen hátránnyal, pl. hogy nem adhatom el azt. Tudom, hogy a lányok réstzéről a gyámügyet is értésíteni kell, de hogy működik ez pontosan?
Utolsó kérdésem a szocpollal kapcsolatos. annak idején nem vehettük fel a férjemmel, mert üdülőövezetben építkeztünk. Van arra bármilyen mód, hogy most megkapjam, ha új házat épitek?Nekem nincs más jövedelmem, csak a gyes, meg ami a gyerekek után jár.
Nagyon hálás lennék a válaszért, főleg, ha minden kérdésemre válaszolna.
Előre is nagyon köszönöm!!
Tisztelettel
Kati
Tisztelt Kata!
Próbálok sorban válaszolni a kérdéseire:
1. "A volt férjem a gyerekekre íratta az ő részét, ezért adóztam kb. 1 milliót..". Amennyiben ez a házasságuk alatt közös tulajdonban lévő nyaralóra vonatkozik, adót nem kell fizetnie csak illetéket, s ez az összeg az érték 10%-a, ami kb. megegyezik a fizetettel.Ez sem Önt terheli, hanem az új tulajdonosokat, s - mivel önálló jövedelemmel koruk miatt nem rendelkeznek - fizetési halasztás is megillette volna öket.
Az ingatlan minősítését (lakás-nyaraló) nem a használat módja határozza meg, hanem az építési engedély és a földhivatali bejegyzés. Az építkezéskor valószínűleg megvolt az ok, hogy miért nyraló készült lakás helyett. Az épületet át lehet minősíttetni lakóházzá, ennek a feltételeit jogszabály tartalmazza. Csak néhány szempont:telek-épület nagyságának aránya, közművek kiépítettsége, megfelelő hőszigetelés, út, stb. Mindent összevetve nem olcsó a dolog, s a polgármesteri hivatal is érintett, hiszen egy lakóház lakói más szolgáltatásokra jogosultak, mint egy üdülő lakói.
A ház forgalmi értékét a minősítése nem nagyon befolyásolja, csupán a vevőt nem illetik meg a lakáshoz kapcsolódó kedvezményes hitelek, szoc.pol., stb. Az átminősítés részletes feltételeit a polgármesteri hivatal építéshatósági osztálya tudja megmondani, ez biztosan lehetséges, csupán idő és pénz kérdése.
Adót az eladáskor a jövedelme után kell fizetnie. A gyerekek házrésze után a megszerzéskori érték (ami után illetéket fizetett) és az eladási érték különbözetének 25%-a az adó, amennyiben 5 éven belül volt a szerzés. Az Ön része után más a számítás, de konkrét adatok hiányában erre csak hozzávetőleges választ tudok adni. Ha 5 éven belül építették a házat, vagy az építéshez felhasznált anyagok és munkák számláira van szükség,ideértve az egyéb kiadásokat is, vagy ha ilyennel nem rendelkezik, az adó alapja az eladási ár 25%-a, ebből kell 25% adót fizetnie.
Az új adásvételi szerződésbe lehet a ténylegestől eltérő értéket írni, de ez általában nem célravezető. A gyerekek részének értékét pontosan tudja az illetékhivatal, mivel erre Ön már megfizette az illetéket. A vevőt terhelő vagyonszerzési illetéket a forgalmi érték alapján az illetékhivatal állapítja meg, s ugye a gyerekek részét már tudja...
Ön az adózást "megúszhatja", akár a saját részére, akár a gyerekek nevére építí az új lakóházat (nem üdülőt!). Ha a gyerekek lesznek a tulajdonosok, Ön pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot kap, a tulajdonosok hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet a házzal. Ez a hozzájárulás a gyerekek nagykorúságáig a gyámhivatal döntési körébe tartozik. A hozzájárulást a gyámhivatal (már a mostani ingatlan eladásánál is) akkor fogja megadni, ha a gyerekek részére járó vételár-rész bizonyíthatóan új lakásba lesz befektetve, addig takarékbetétkönyvben kell elhelyezni, s csak a gyámhivatal hozzájárulásával lehet fekhasználni.
Ha az új házat 18 millió Ft értékben kívánja felépíteni, a régit pedig 21 millióért adja el, lakásépítési kedvezményre (szoc.pol.-ra) nem jogosult, ennek ugyanis feltétele a saját lakás hiányán felül az is, hogy az eladott ház vételárát teljes egészében az új lakás építésére használja fel
Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd
- Noémi 9464 számú kérdése
- 2005-12-29
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Édesapámnak 3 testvére van, de egyedül ő gondozta a szüleit 25 évig. Sajnos Nagyapám 3 éve, Nagymamám nemrég elhunyt. Nagyapám részét elhagyatékolták4 fele. Nem készült végrendelet, csak szó volt róla, hogy a szüleim érdemelnék meg a ház 1/2 részét.
Lehetne valamit tenni, hogy édesapám megkapja a fent említett részt? Azonkívül szándékomban áll megvásárolni nagyszüleim házát. Az értékbecslés által megállapított összeget kötelesek-e elfogadni? Ha esetleg nem egyeznének bele édesapám testvérei, mit tehetünk?
Esetleg édesapámnak lenne-e célszerűbb megvásárolni az ingatlant az elővásárlási jog miatt?
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Noémi
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben az édesapja testvérei elismerik a 25 éven át tartó gondozás tényét, úgy lehetőség van arra, hogy a hagyatéki eljárás során az örököstársak között egyezség létesüljön, és az évtizedeken át tartó gondozás ellenértékének figyelembe vételével kerüljön sor a hagyaték átadására. Az örököstársak közötti vita esetén egyezség hiányában a közjegyző a hagyaték tárgyát ideiglenes hatállyal adja át. Ebben az esetben az Ön édesapja a figyelembe nem vett igényeit a közjegyzői végzés kézbesítésétől számított 30 napon belül perrel érvényesítheti, amely eljárásban a bizonyítási kötelezettség is őt terheli. A kereset megindítását legkésőbb a határidő elteltét követő 8. napon kell a közjegyzőnél igazolni, ennek hiányában az ideiglenes haagyatékátadás teljes hatályúvá válik.
Természetesen az édesapjának lehetősége van arra is, hogy elővásárlási jogával élve megvásárolja az ingatlant. Amennyiben az édesapja testvérei ebbe nem egyeznek bele, illetve az ingatlant nem kívánják értékesíteni, úgy lehetőség van a közös tulajdon bírósági úton történő megszüntetésére is. Ezen eljárásnál azonban sokkal egyszerűbb és gyorsabb lefolyású, ha az édesapja megvásárolja az ingatlant.
---
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
http://web.t-online.hu/racsaidr
- Zsuzsu 9459 számú kérdése
- 2005-12-29
Tisztelt dr. Tóth László Úr!
Az előzőekben már több kérdésemre is válaszolt, az Ön segítségével körvonalazódtak a dolgok és már tisztábban látunk ügyünkben.
A továbbiakban részletesen és pontosan leírom a "tényállást" és kérem, hogy válaszával segítsen a minket érintő kérdésekben.
Ketten vagyunk testvérek, édesapám 1998-ban (7éve) halt meg, édesanyám pedig az általuk 1977-ben (28 éve) épített, építtetett családi házban él egyedül azóta is. A hagyatéki tárgyalás alapján 1/2-ed részben én, 1/2-ed részben a testvérem örökölte a családi házat, tehát tulajdonjog a mi nevünkre van bejegyezve, 1/2-ed belterületi ingatlanilletőség pedig édesanyámnak özvegyi jogával van terhelve. A házat szeretnénk eladni (a testvérem és én, meg persze édesanyám is), hogy vegyünk édesanyámnak egy kisebbet. Ezzel kapcsolatban kérdéseim a következők lennének:
1. Mivel a tulajdonjog az én és a testvérem részére van bejegyezve, ezért nekünk kellene eladni, édesanyámnak pedig le kellene mondania az özvegyi jogáról?
2. Ha az ő számára szeretnénk megvenni a kisebb lakást, akkor kellene-e adóznunk, hiszen közvetlen hozzátartozónk lakáscélú felhasználásra fordítaná az összeget (a lakásszerzési kedvezmény alapján 1 éven belül, akkor nem kell befizetni az adót, ha 60 hónapon túl, akkor pedig a testvéremmel visszaigényelhetnénk)? Vagy ezt esetleg már édesanyámnak kellene visszaigényelni, mivel az ő nevén lesz a lakás?
Esetleg csak az értékkülönbözet után kellene-e adót fizetnünk?
3. A kisebb házat az édesanyám nevére kellene megvennünk?
4. A kisebb ház megvétele után akkor csak illetéket kellene fizetnünk? Ezt nekünk vagy édesanyámnak kellene?
5. A kisebb ház, amit szeretnénk megvenni édesanyámnak az a férjem nevén szerepel. Mi (én és a férjem) a kapott összeget tovább már közösen forgatnánk be az általunk megkezdett építkezésbe.
Kicsit bonyolult a dolog, elnézést az eddigi pontatlanságokért.
Válaszát nagyon szépen köszönöm.
Tisztlettel: Zsuzsu
Kedves Zsuzsu!
ad 1. Az ingatlant Önök tudják eladni és az Édesanyja a szerződésben le tud mondani az özvegyi jogáról.
ad 2. MIvel közeli hozzátartozója részére vennék a lakást, 1 éven belül, az adót meg sem kellene fizetni.
ad 3. Ezen érdemes elngoldolkodni, mert ha az Édesanyjuk meghal, és az ő nevén szerepelt az ingatlan, akkor újra örökösödési illetéket kell, hogy fizessenek, míg ha a saját nevükre veszik a testvérévela kisebb lakást, és kikötik az Édesanyjuk holtig tartó haszonélvezeti jogát, öröklési helyzetben nem keletkezne fizetési kötezettségük.
ad 4. Az ingatlanok 1 éven belüli értékesítése esetén a 2 ingatlan közti különbözet az illeték alapja, és ezt a szerző félnek kell fizetni.
ad 5. A férje ingatlanértékesítése önálló ügylet, amennyiben 15 évnél régebben szerezte ezt az ingatlant, akkor egyáltaán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, amennyiben az értékesítést követően 1 éven belül a saját maga részére vagy közeli hozzátartozója részére lakást épít, nem kell megfizetni az adót, amennyiben a használatbavételi engedélyt 1 éven belül nem kapják meg az adót meg kell fizetniük, de 60 hónapon belül azt visszaigényelheti a férje.
Boldog Új Évet!
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
Miskolc, tel:(30) 219-5579
- Dani 9410 számú kérdése
- 2005-12-26
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Befektetési céllal szeretnék ingatlant vásárolni.
Az lenne a kérdésem, hogy ha kifizettem az ingatlan árát az eladónak, akkor utána mennyi idővel kell vkinek a nevére átíratni, tudván azt, hogy nem én szeretném használni, hanem hamarosan eladnám. Tehát mennyi idő áll rendelkezésemre, hogy értékesítsem?
Gondolom nekem a nyereség után adóznom kell, más fizetési kötelezettségem nincsen?
Előre is köszönöm
Tisztelettel:
Nagy Dániel
Tisztelt Dani!
Amennyiben befektetési céllal kíván ingatlant vásárolni, ahogy írja, számomra az azt jelenti, hogy később az ingatlant magasabb áron kívánja értékesíteni.
A megvásárlással az ingatlan tulajdonosa Ön lesz. Ez azt jelenti, hogy tulajdonjogával és az ingatlan használatával Ön rendelkezik, akkor értékesíti az ingatlant, amikor azt érdemesnek látja, tehát a befektetési célból következően megfelelő, magasabb áron tudja értékesíteni. Erre vonatkozóan, hogy ezt mikor kell megtennie, jogi kötelezettség Önre nem hárul.
Amennyiben az ingatlant később a vételárnál magasabb értéken adja el és az értékesítésből tehát jövedelme származik, amennyiben ezt a jövedelmet nem lakáscélra fordítja, úgy jövedelemadót kell utána fizetni.
Tisztelettel
dr.Tibold Csaba ügyvéd
9021 Győr, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 13.
+36 96 327050
tibold@mail.datanet.hu
- Katalin 9401 számú kérdése
- 2005-12-25
Tisztelt ügyvéd Úr!
Édesanyám 16 éve élt élettársi viszonyban nevelőapámmal, aki sajnos néhany napja elhunyt. Soha nem kötöttek házassági szerződést, közös gyermekük nem él már. Nevelőapámnak más gyermeke nem született, szülei, testvérei élnek. A lakás, melyben édesanyám és testvérem élnek közös tulajdonuk nevelőapámmal, csak 20%-ban édesanyámé. Közös bankszámlájuk volt, egy autót is vettek közösen, ami a nevelőapám nevére lett iratva. Édesanyám özvegyi nyugdijat kap édesapám után. A bankszámlán levő pénz igazolhatóan nagyrészt az özvegyi nyugdijból és árvaellátásból gyűlt össze, nevelőapám fizetése csak az utolsó néhany évben lett a bankszámlára utalva.
Ha jól értem, akkor a lakást 80%-ban, az autót és a bankszámlán lévő összeg felét nagy valószinűséggel a nagyszüleim (nevelőapám szülei) öröklik. Valóban igy van? A nagyszülők szivesen lemondanának erről az édesanyám részére, megtehetik-e ezt? Lehet hogy kevesebb illetéket kell fizetnünk, ha ezen javakat édesanyamnak ajándékozzák, vagy jelképes összegért eladják? Milyen lehetőségek vannak? Milyen lehetőségenek érdemes utánnajárnunk?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel,
Katalin
Kedves Katalin!
Az Édesanyjuk részére a hagyatéki eljárás során nem tudnak lemondani a nagyszülők, ezért két aktusra bomlik a folyamat, lesz egy öröklési eljárás, ami a közjegyző előtti hagyatékátadással zárul, majd lehet egy ajándékozás vagy értékesítés. Tekintettel arra, hogy nem minősülnek közeli hozzátartozónak a felek, inkább az adásvétel az ajánlott, mert annak kisebb az illetéke, mint az ajándékozásnak, és a hagyatéki eljárásban szereplő szerzéskori érték, valamint az eladáskori érték közti különbözet lesz az adó alapja. (Ez a két összeg lehet ugyanaz is, és nem keletkezik adóköteles jövedelem, csak 4 millió Ft-ig 2,5 %, 4 millió Ft felett 6 % illeték.)
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
Miskolc, (30) 219-5579
- Zsuzsu 9350 számú kérdése
- 2005-12-20
Tisztelt dr. Tóth László Úr!
A nyugdíjazással kapcsolatos válaszát köszönjük, majd érdeklődünk az illetékes szervnél.
Valamikor a múlt héten vagy hétvégén visszatérve a lakáseladással kapcsolatos problémákra tettem fel még egy kérdést. Sajnos se a kérdést, se a választ nem találtam a fórumon, így még egyszer kérem a tanácsát az ügyben.
Eddig mindig csak abban gondolkodtunk, hogy édesanyám fogja eladni a házát és veszi meg a férjemét. Az eszembe se jutott, hogy édesapám halála óta (1998) hárman örököltük: édesanyám, a testvérem és én. A családi ház 1977-ben épült, tehát 28 éve. Kérdésem a következő lenne: ha eladnánk a házat, akkor az adózás szempontjából az épület elkészültét vagy az öröklést vennék figyelembe? Hiszen a ház már több, mint 28 éves (tehát jócskán túlvagyunk a szerzéstől számított 15 éven) viszont édesapám 7 éve halt meg.
Válaszát még egyszer nagyon-nagyon köszönöm: Zsuzsu
Kedves Zsuzsu!
A 21-i válaszom az érvényes a kérdésére.
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
- Monika 9332 számú kérdése
- 2005-12-18
Tisztelt Ügyvéd Ůr!Azt szeretném megkérdezni,hogy az élettársam német állmpolgár és elszeretné adni a házát itt magyarországon,már van egy német vevö aki megnézte a házat és azt mondta,hogy megveszi ,már ügyvédet is fogadtunk ennek lebonyolítására és ekkor felhívtuk a vevöt Németországban,hogy akkor utazzanak le megint Magyarországra,hogy az adás-vételi szerzödést aláírjuk,erre azt válaszolta,hogy az idö olyan rossz esik a ho meg mesze van megint olyan messze utazni stb ekkor javasoltuk neki,hogy talán akkor Németországban a magyar nagykövetségre menjen el,mi elküldjük postán a szerzödést és ö alátudja ott irni és egyben hitelesítik az igazolványát is majd visszaküldi nekünk ezt postán és mi továbbítjuk az ügyvédnek.Ezt mi meg is kérdeztük telefonon Németországban a magyar nagykövetségen,hogy ez lehetséges-e,és ök azt válaszolták,hogy igen.A kérdésem az lenne,hogy ez mennyi idöt vesz igénybe,ha az ember egy adás-vételi szerzödést külföldön a magyar nagykövetségen keresztül intéz,mi ennek tulajdonképpen a menete?Nagyon megköszönném a válaszát!Tisztelettel:Hainsching Mónika
Kedves Mónika!
Ügyvéd csak olyan okiratot ellenjegyzehet, amit a felek vagy meghatalmazottjuk az Ő jelenlétében írt alá.Ezért inkább meghatalmazást kellene adnia a vevőnek egy Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy részére, és az kellen a külképviseleten hitelesíttetni. Bővebb felvilágosítást a Külügyminisztériumtól kaphat.
Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
http://www.foris.hu
- János 9297 számú kérdése
- 2005-12-15
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ház eladása előtt állok és a foglalóval kapcsolatban két ellenkező ügyvédi álláspontot hallottam. Kérdésem, hogy a foglalót a vevőnek
vissza kell fizetnie ha a az ingatlan vásárlására nem kapja meg a vásárlásra szánt kölcsönt bár a szerződésben kikötjük, hogy, a kölcsön kedvezőtlen elbírálása esetén sem kapja vissza a foglalót..
1. Ügyvéd: legfelsőbb bírósági határozat alapján
a nem megítélt kölcsön nem a vevő hibájából történő szerződésszegésnek bizonylul, bármit is kötünk ki a szerződésben akkor is vissza kell fozetni a foglalót
2. Ügyvéd: Ha a szerződésben kikötjük, hogy a vevő elbukja a foglalót a kölcsönigénye kedvezőtlen elbírálása esetén is, akkor az eladó megtarthatja a foglalót.
Válaszát előre is köszönöm
Kedves János!
A foglaló kérdéskörében számos eseti bírósági döntés ismert, azonban olyat, mai kifejezetten bankkölcsön meghiúsulásával foglalkozna, nem találtam. Témáját tekintve a Legfelsőbb Bíróság 2003. évi 851. számú EBH határozata áll a legközelebb, melyben a vételár megfizetése egy kft. befektetői pénzéből történt volna, melyre nem került sor. Ebben a határozatban a bíróság úgy döntött, hogy a vevőnek kell viselni szerződéses partnere mulasztásának következményét.Ebben az esetben a vevő alaptalanul bizakodott abban, hogy a vételárhoz hozzájut és az eladónak teljesíteni tud. Alaptalan bizakodásának következményét a Legfelsőbb Bíróság szerint az eladóra nem háríthatta át még abban az esetben sem, ha az eladónak tudomása volt a vételár előteremtésének módjáról.
Véleményem a 2./ pontban írt állásponthoz áll közelebb.Ennek oka a felek szerződéskötési szabadságában keresendő, mely szerint a felek szabad akarata érvényesül a szerződés tartalmának meghatározásában, ha az eltérést jogszabály nem tiltja.
Ilyen tilalom a foglaló esetében nem áll fenn, így úgy vélem, hogy a felek szabadon határozzák meg, melyek azok az esetek, amelyben a foglalóhoz fűződő joghatásokat érvényesítik. Amennyiben tehát a felek a foglaló visszatartásában állapodnak meg a banki kölcsön meghiúsulása esetén, úgy ezt az álláspontot védhetőnek tartom.
Tisztelettel
dr.Óvári Judit ügyvéd
http://www.ovari.hu
- Tünde 9278 számú kérdése
- 2005-12-14
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A férjem első házasságából született egy lánya aki most 33 éves. Kb. 15 éve vásárolt egy kertes házat amihez épített és szépen rendbe hozta. A lánya férjhezmenés után kb. 6 éve ajándékba kapta ezt a házat. 3éve viszont kiderült DNS vizsgálattal alátámasztva , hogy a lány nem az ő gyereke. A mi közös családunk (iker lányok) most lesznek 2 évesek. A kérdesem az lenne, hogy kötelezhetjük e őket hogy fizessé ki a házat, holott már ők is költöttek rá és építettek hozzá.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Tünde
Kedves Tünde!
Jelen esetben úgy gondolom a kérdés nem ennyire egyszerű. Itt ugyanis az ajándékozás a kulcs. Az ajándékozás kétoldalú jogügylet, és igen szigorú feltételekkel engedi meg a jogszabály az ajándékozónak az ajándék visszakövetelését. Az Önök esetében én az ajándék okául szolgáló feltevés végleges meghiúsulásában látok lehetőséget az ajándék visszakövetelésére. Mindenképpen a peren kívüli megállapodásnak kellene lenni az elősdlegesenk, azonban amennyiben peren kívül mégsem tudnak megegyezni, az ajándék visszakövetelését peres eljárásban lehet érvényesíteni. Tudniuk kell azonban, hogy ilyen jellegű követelés esetén a bizonyítási teher az ajándékot visszakövetelő ajándékozót terheli. Eredményes pervitel után a tulajdonjog fog az ajándékozóra visszaszállni azzal, hogy el kell számolni majd a megajándékozott által ráfordított költségeket is.
Tisztelettel
dr.Óvári Judit ügyvéd
http://www.ovari.hu
- P.Attila 9152 számú kérdése
- 2005-12-07
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbiakban szereném informális segítségét kérni:
Édesanyám önkormányzati lakására eladási ajánlatot kapott az Önkormányzattól. Az ingatlan forgalmi értéke az elővásárlási jog alapján 9.010.000 Ft, vételár engedménnyel 2.703.00 Ft (egyösszegű kifizetés esetén!).
Az eladási ajánlatban szerepel, hogy elővásárlási jog illeti meg a bérlőt (édesanyámat) és a bérlőtársat is (jelen esetben engem, mivel a bejelentett címem nekem is ez) egyenlő arányban. Édesanyámmal megegyeztünk, hogy az ingatlant én vásárolom meg és ő lesz a haszonélvező.
Kérdéseim: Kell-e bármiféle lemondó nyilatkozat édesanyámtól az én javamra hogy a nevemre vehessem meg a lakást? Kaphatnék-e tájékoztatást arról is, hogy milyen egyéb kölségekkel kell még számolnom (illetékfizetés, ügyvédi költség stb.)? Ez utóbbi kérdésemben természetesen az is benne van, hogy szeretném Önöket megbízni az ügylet lebonyolításával.
Köszönettel: Pénzes Attila
Tisztelt Attila!
A lemondást írásban kell becsatolni, de erre az önkorm-nál adnak formanyomtatványt.Vagyonszerzési illetéket kell fizetnie, ügyvédi díjat viszont feltehetően nem, mivel ezeket az ügyleteket az önkormányzat jogi osztálya vagy megbízott ügyvédi irodája az önkorm. költségén vállalja.A kérdését ettől függetlenül köszönöm.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu
- Orsolya 9139 számú kérdése
- 2005-12-07
Tisztelt Cím!
Vagy egy örökölt ingatlanunk, amelynek 5 tulajdonosa van. Egyik tulajdonostárs eladta a részét. Ha ez a földhivatalnál a tulajdoni lapon bejegyzésre kerül értesítik-e a többi tulajdonost a változásról?
Köszönettel: Orsolya
Tisztelt Orsolya!
A többi tulajdonos a tulajdonjog bejegyzésekor értesítést (határozatot) fog kapni.
Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd
- Anikó 9120 számú kérdése
- 2005-12-06
tisztelt Ügyvéd úr!
Egy lakásnak 1/4 részben a sógorom,
3/4 részben a kiskorú gyermekem a tulajdonosa.
Az egész ingatlanon haszonélvezeti joga van az anyósomnak. A sógorom most felhívott, hogy ő el kívánja adni a tulajdoni részét (ez is haszonélvezeti joggal terhelt), amelybe az új tulajdonos be kíván költözni.
Felszólított, hogy két napon belül a gyermekünk nevében nyilatkozzunk elővásárlási szándékunkról, egyéb esetben aláírja a szerződést az eladásról.
Van-e joga a haszonélvezettel terhelt ingatlanba bárkinek beköltözni (anyósom természetesen ott él)?
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:
F. Anikó
Kedves Anikó!
Az ingatlan a haszonélvezeti teher fennállása ellenére eladható, azonban az adásvétel ekkor nem érinti a haszonélvezeti jogosultságot =haszonélvezettel terhelten vásárolja meg a vevő, ami azt jelenti, anyósa haszonélvezete a tulajdonosváltás ellenére fennmarad. Ellenben arra is van lehetőség, hogy a haszonélvezeti jog megváltásra kerüljön, amely esetben a megváltással az törlésre kerül. Amennyiben Ön, illetőleg gyermeke nem él elővásárlási jogával, az ingatlan értékesíthető kívülálló harmadik személy részére is. Ha az adásvételi szerződést nem írják alá, sógora kérheti a közös tulajdon megszűntetését.
Tisztelettel
dr.Kocsis Rita ügyvéd
http://www.forcekft.hu
- Gábris 9072 számú kérdése
- 2005-12-02
T. Ügyvéd Úr !
Miként viszonyul egymáshoz az elővételi jog (osztatlan közös) és a vételi jog (csak hányadra) ?
Üdvözlettel; Gábris
Kedves Gábris!
Az elővételi jog a Polgári Törvénykönyv szerint elővásárlási jog jogosultja az ingatlan tulajdonostársa és az elővásárlási jogát akkor gyakorolhatja, ha a másik tulajdonostárs tulajdoni illetőségét kívülálló, harmadik személy részére kívánja értékesíteni.
A vételi jog jogosultja az ezzel terhelt dolog tulajdonjogát egyoldalú jognyilatkozattal megszerzi.
Alapvetően tehát a két jogintézmény közötti összefüggés úgy fogalmazható meg, hogy az elővásárlási jog gyakorlásához kell a tulajdonos eladási szándéka, a vételi jognál pedig egyoldalú nyilatkozattal megszerzi az ezzel terhelt dolog tulajdonjogát.
Tisztelettel
dr.Tibold Csaba ügyvéd
- attila 9031 számú kérdése
- 2005-11-30
Tisztelt DR NAGY ZOLTÁN!
1993-ban házzasságkötéskor a szüleim nekünk ajándékozták a házuk mögött lévő üres telket.(osztatlan) 1995-ben hitelből és szoc. pol.-ból házat építettünk rá.Jelenleg hitelmentes Most jelzáloghitelt akartunk felvenni, és kiderült (számunkra), hogy nincs is tulajdonunk, /tulajdoni lapon nem szereplünk/, mi csak az építtetők vagyunk, hiszen hivatalos ajándékozás nem történt csak, szóbeli. Az a kérdésem, hogy ha ezt hivatalossá szeretnénk tenni, akkor az ajándékozás az 1993-95ös viszonyokról (üres telek) szól vagy a jelenlegi állapotról (130nm-es ház+garázs)?
Tisztelettel: attila
Kedves Attila!
Van olyan jogi megoldás, hogy a beruházásuk elismerésre kerüljön.
Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
http://www.foris.hu
- Péter 9029 számú kérdése
- 2005-11-30
Tisztelt Ügyvéd Úr/hölgy!
Szeretnék megvásárolni egy lakást, amelyen jelzálog és közüzemi tartozás van. Az a kérdésem, hogy köthetünk-e adásvételi szerződést úgy, hogy a folyósítandó bankhitelból először a jelzálog és a közüzemi tartozás fizetődjön ki, és ezután a maradékot kapja az eladó? A lakást bankhitelből szeretném megvásárolni, a jelenlegi és a megvásárolandó lakás jelzálogba vonásával, a kettő értéke kb.12M ft, ebből a megvásárolandó 6M.
Tisztelettel: Péter
Tisztelt Péter!
A leírtak szerint megvásárhatja a lakást, de a részleteket már az ügyvédjével kell megbeszélni, mivel itt kiemelt - ha lehet ilyet mondani - jelentősée van a szerződés megszövegezésének és a szerződéses biztosítékoknak.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu