Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Cimzett!

1993.03.22.én kárpotlásként árverésén tulajdonos lettem 4054 m2 szántónak a 0811/37.hrsz alatt.A tulajdoni lapon az szerepel hogy a bejegyző határozat 38320/1993.03.22.a 0811/1 hrsz.megosztásábol keletkezett.
-Megtehetem e hogy eladom?
-Kell e valami,vagy valakinek a hozzájárulása,esetleg a szomszédoké?
Válaszát várva:
Köszönettel: Szakács István

Tisztelt Cím!

Egy adás-vételi szerződéssel kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni.

Mint vevő lennék jelen a folyamatban, de egy pár kérdés tisztázatlan számomra, amelyet a szerződés megkötése előtt mindenképpen tisztázni szeretnék.

Egy külterületi ingatlan vásárlásáról lenne szó, amely a tulajdoni lap tartalma szerint több alrészlettel rendelkezik. Ezek, mint gyep, rét, erdő, árok és egy udvar (amely kivett területként van feltüntetve) épülettel (ez nem tanyaépület, tehát nem lakóépület) szerepelnek a tulajdoni lapon.
Ez az ingatlan oszthatatlan közös tulajdonban van. A tulajdonosok két (rokon) család tagjai, melyek összesen öten vannak. Az egyik családból én - mint leendő vevő - jelenleg is tulajdonos vagyok ebben az ingatlanban (a másik tulajdonos meg az öcsém). A másik család három tagjából (az édesanya, valamint két gyermeke a tulajdonos, a gyermeki részek viszont terheltek az édesanya özvegyi jogával) az egyik gyermek az özvegyi joggal terhelt tulajdoni hányadát adná el részemre, illetve ezt venném meg én.
Az öcsém szeretné, ha én (így teherrel is) meg tudnám vásárolni a tulajdonrészt. A másik oldalról ez nem jelenthető ki egyértelműen. Az eladó testvére talán közömbös, azonban az édesanyáról már ez valószínű nem mondható el. Az eladó gyermek és az édesanya közötti viszony sem a legjobb, ezért történne az eladás terhelten. Tudom azt is, hogy mit jelent a teherrel megvásárolt állapot számomra.

Kérdésem az, hogy a jelen esetre vonatkozóan, törvényesen a többi tulajdonostársnak van e elővételi joguk? Kell e nekik esetleg jelezni az eladás tényét? Ki kell e függeszteni a helyi önkormányzatnál a szerződést?

A földhivatalnál előzetesen megnéztem a tulajdoni lapot, s ekkor rá is kérdeztem a földhivatalban az elővételi jogosultság kérdésére, illetve a kifüggesztési szabályra, hogy mi ezeknek a dolgoknak az ügymenete. Itt azt a tájékoztatást kaptam, hogy átírható a tulajdonrész adásvétellel az előbbiek nélkül, mivel ebben az ingatlanban én is tulajdonos vagyok, tehát tulajdonrésszel rendelkezem, így nem kell a többi tulajdonost nyilatkoztatni az elővételi jogról, illetve ebben az esetben kifüggeszteni sem kell a helyi önkormányzatnál.

Így érhetően teljesen elbizonytalanodtam, mert én úgy tudtam, hogy kell az elővételi jogosultság miatt nyilatkoztatni a többi tulajdonost, s az előbbi tájékoztatás ellenére most tanácstalan vagyok! Félek attól, hogy a későbbiekben a ”másik” oldalról valaki esetleg megtámadja a szerződést, s akkor veszíthetek a dolgon. Van-e ennek jogi alapja?

Egy másik kérdésem, ami szintén aggaszt, hogy az eladó a ténylegesen megalkudott vételárnál kevesebbet szeretne belevenni a szerződésbe. Ezt arra hivatkozva javasolná, hogy neki kevesebbet kelljen adóznia. Ettől is félek. Gondolva itt arra, hogy ha netán az előbbiekből kifolyólag pl.: az édesanya megtámadná az ügyletet, s valami ok folytán sikerülne érvényteleníttetnie az adásvételt, akkor a vételár szerződésen felüli részét elveszíthetem. Ebből a szempontból az eladóval szemben is bizalmatlan vagyok.
Van-e ennek reális lehetősége?
Ismerősi körben mondtak olyat, hogy ilyen esetben (a szerződésben szereplő vételár feletti részről) különszerződést szoktak írni. Van-e erre valamilyen tanács, illetve megoldás a gyakorlatban?

Segítségüket előre is szeretném megköszönni, ebben a számomra igen bonyolult ügyben!

Tisztelettel: Nagy Katalin

Tisztelt Cím!
Egy termőföld tulajdoni hányadának a megvásárlására nyílna lehetőségem. Ebben az ingatlanban én is rendelkezem tulajdoni hányaddal. A tulajdonostárs felajánlotta számomra az Ő haszonélvezettel terhelt tulajdonrészét, amelyet én (azt tudom, hogy a haszonélvezeti jog mit jelent ebben az esetben, milyen korlátokkal jár ez számomra) így is meg szeretnék vásárolni.
Az valószínűsíthető, hogy a haszonélvező ezt mindenképpen szeretné megakadályozni (egyébként Ő is rendelkezik tulajdonrésszel ebben az ingatlanban), ha ez a tudomására jutna.
Kérdésem, hogy adásvétel esetén van e erre lehetősége a haszonélvezőnek?
Esetleg van-e a tulajdoni hányad egyéb módon történő megszerzésére?
Emiatt javasolták nekem az ajándékozást, illetve a csere lehetőségét is, azonban ezektől idegenkedem.
Melyik megoldás lenne a legbiztosabb számomra a változatok közül, melyik megoldásban lehetnek veszélyek, mert félek az esetleges buktatóktól?
Köszönöm válaszát: Kovács István

Tisztelt ¨Ügyvéd Úr !
Kárpótlás utján jutottunk földhöz, amit most szeretnénk gyermekünk nevére átiratni, mivel ő főfoglalkozásu mezőgazdasági vállalkozó. Kérdésem, milyen kötelezettséggel jár, illetve mennyibe kerül, hogy gyermekünk nevére kerüljön a föld.
Tisztelettel: Mónika

Tisztelt ügyvédúr.

Történt az eset, hogy egy osztatlan közös tulajdonba vásároltam tulajdon részt. Ez az ingatlan egy 4.5 hektáros szőlő ingatlan aminek kb.1/3 része a tulajdonom. A területre a művelési megosztás meg volt, és mindenki aszerint műveli a területét. Az eggyik tulajdonostárs gondolta megosztatja a területett, bement a földhivatalba, a Földhivatal ezt részére meg is tette úgy ahogy a tulajdonos társ ezt kérte, a többi tulajdonos megkérdezése és tudta nélkül. A megosztási határozat jogerőre emelkedett úgy hogy a hivatal bárkit is kiértesitett volna. A hivatal arra hivatkozik, hogy ez a terület anno a 90-es évekbe részarány kiadásként került az akkori tulajdonosok birtokába, igy a hivatalnak joga van felosztani az egy kérelmező akarata szerint és erről a tulajdonostársakat nem kell értesíteni.
Kérdezném mi ilyenkor a teendő?
Meg tehet e ilyet a hivatal, hogy egy tulajdon közöséget egy fő érdekébe felbont előzetes egyeztetés nélkül?

Tisztelt Úgyvéd Úr!
A kérdésem a küvetkező lenne:
Ön lát-e valamilyen hibát a következő dátumokkal kapcsolatban:
1. A vásárolt ingatlan vételárának vélhető kifizetése szeptember 1 (azaz elseje).
2. Az adásvételi szerződés megkötése szeptember 10.
3. A vételi szándék önkormányzati hirdető táblán való kifüggesztése szeptember 9-tól szeptember 23-ig.
4. Az ingatlan új tulajdonosának bejegyzése október 3.
Kérdésem még:
ha a hirdető tábláról 23-án veszik le a vételi nyilatkozatot, és utána küldik el az NFA-nak akkor lemondhat e október 3-ig az elővásárlási jogáról. Tudomásom szerint, az NFA-nál leterheltek és ha 15 napig nem válaszol, akkor tértivevénnyel igazolhatják a földhivatalnál az NFA elővásárlási jogáról való lemondását.
Ha szeptember 23 -án adják postára, október 3-ig még nem telik le a 15 nap.
Köszönve válaszát,
József

Tisztelt Ügyvéd úr!
Válaszát köszönöm.
azóta következők történtek.
Megkaptuk a határozatot a földhívataltól az ingatlan eladásáról.
A határozat szerint nagybátyám az adásvételi szerződést szeptember 10-én kötötte.
A tulajdonjogot a vevő nevére október 3-án írták át. Akkor már nagybátyám halott volt.
Érdekes még hogy a fizetés, ha az volt -szerződést, nyugtát nem találtunk-feltehetően szeptember 1-én történt meg.
Én nagybátyám halála után 12-én voltam a földhivatalban, lekértem a tuladonában lévő ingatlanok adatait, és ezeket nyújtottam be a hagyatéki leltárnál. Azok egyikén sem volt olyan bejegyzés amely utalt volna az adás vételre.
Csak az általam rátetett végrehajtási jog bejegyzés volt a nyilvántartásban.
Kérdéseim a következők lennének :
1. Átírható e a tulajdonjog az eladó halála után?

2. Kell-e értesíteni a végrehajtási jog birtokosát az adás-vétel előtt( pl. vevő, eladó, földhivatal)?

3. Az adás-vételről szóló nyilatkozatott a szerződés megkötése előtt vagy után kell e kifüggeszteni a hirdetőtáblára?

4. Le kell -e mondatni az elővásárlási jogáről írásban, vagy meg kell e keresni írásban a haszonbérlő családi gazdálkodót?

Válaszát Őszintén köszönve,
József

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Most készülök Somló közelében egy 50 ha szántó megvételére ami egy 200 ha terület része,osztatlan tulajdon.Az egész terület 20 ha-os parcelákra van osztva.Így is van bejegyezve.Minden parcellában rengeteg tulajdonos van kb. 1-4 ha területtel.
Van e bármilyen kockázata a vásárlásnak illetve milyen módon mérhető ki ez az 50 ha terület.Van e minimum tulajdon rész ami után nem kell a többi tulajdonos belegyezése.Illetve mi alapján lehet eldönteni. hogy ki melyik részt kapja (16-20AK)?

Tisztelt ÜgyvégyUr!
Érdeklődni szeretnék,hogy termőföldem eladásakor a megszerzett jövedelmem után milyen mértékben kell adózni,ill van e különbség akkor ha a vevő mezőgazdasági vállalkozo vagy pedig magánszemély? Honnan tudhatok meg reális árat a föld értékéről? (181 AK 6.6 ha) Utolso kérdésem az lenne mindezeket hogyan kell elindítani és milyen iratokat kell a különböző hivatalok felé elküldeni?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A kérdésem a következő lenne:

Mezőgazdasági művelési ágba tartozó földterület ingatlanjainkat kívánjuk értékesíteni.
5 szomszédos területről van szó, különböző tulajdonosokkal, melyek külterületen találhatóak. Tudomásunk szerint a későbbiekben itt egy befektető csoport logisztikai központot kíván építeni.
Ha közösen kívánjuk értékesíteni az ingatlanjainkat, de azokra több árajánlatot is szeretnénk kérni, akkor kötelező ingatlanforgalmazó, illetve ingatlanközvetítő igénybevétele?

Ha nem adásvétel, hanem opciós szerződés köttetik, akkor az elővásárlási jogosultak értésítésének időpontja az opciós szerződés megkötése, vagy az opciós joggal való élés, és így tulajdonjog szerzés időpontja?

Az opciós időszak alatt a Jogosult az engedélyünkkel rendelkezhet-e olyan módon az ingatlan felett, hogy elindítja a művelési ágból való kivonás, illetve a területrendezés folyamatát?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt ügyvéd úr!

Örökölt szántó földemet a termelő szövetkezet
megvásárolta 2005- ben. Az szeretném megkérdezni, hogy a termőföld értékesítése milyen adó alá esik és hány százalékos az adókötelezettségem?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Van egy osztatlan közös erdőrészem. Az egyik tulajdonos az Ő részét 2003.május 5-én eladta. Elővásárlási joggal nem éltem, de nem értem hogy kötetett meg az adásvételi szerződés, ha az eladásba nem egyeztünk bele. A napokban, az új tulajdonos ügyvédje keresett meg, a közös tulajdon megszüntestésére vonatkozó nyilatkozattal. Azt szeretném megdni, hogy a legjobb, legértékesebb
részt kiválasztva eladhatta e? Ha már megtörtént az adás-vétel, nem kellene-e a vételárat a tulajdonostársak között megfelelő arányban elosztania?
Köszönettel: Kissné

Tisztelt ÜgyvédÚr!
Gondolkodom egy külső zártkerti nyaraló megvásárlásában, de mindenki figyelmeztet hogy elég szigorú jogszabályok vannak evvel kapcsolatban. Van villany, de a víz csak a közeljövőben kerül bevezetésre. Közművesítés tekintetében van-e valami szigorúbb rendelkezés ha én pl. gázt akarok bevezettetni?
Szeretnék garázst építeni a területre, erre vonatkozóan milyen előírások vannak?
Előre is köszönöm a segítségét!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Nagyon megtetszett egy lakóház, mely zártkert minősítésű. Sajnos, nem sokat tudunk arról, hogy ez a kifejezés mit takar. Mire figyeljünk oda vásárláskor?

T. Ingatlanjogász!

Azt szeretném megkérdezni, hogy Solymáron eladnék egy belterületi házat és szeretnék venni egy zártkerti , lakóházzal rendelkező telket adózás szempontjából hogy alakul. (azt hallottam, hogy a belterületi ingatlan teljes összege után kell adózni, nem csak a különbözet után. A másik kérdésem, hogy felvehető e a félszocpol zártkertre? Köszönöm válaszát.