Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd úr!

Új építésű társasházi lakást vásároltam, amely a szerződés szerint 2005. július 31-én került volna átadásra. A szerződés 2 hónap kötbérmentes csúszást engedélyez.
A lakás és a ház a mai napig nem készült el, az építkezésen 3-4 ember dolgozik. Reálisan nézve - ebben a tempóban - örülhetünk, ha jövő nyáron beköltözhetünk. Mivel többünknek lakhatási és raktározási (bútor) problémáink vannak, a következő kérdések merültek fel:
Kérdésem:
1. Igaz-e, hogy jogom van 3 hónapon túli késés esetén a szerződéstől elállnom? (Maga a szerződés ezt a lehetőséget nem tartalmazza, de állítólag a Ptk. igen.)
2. Elállás esetén csak a szerződésben rögzített vételár igényelhető-e vissza, vagy valamilyen kártérítés is illet? (foglaló kétszerese?)
3. Mi a helyzet azokkal az extra költségekkel, amelyek az eredeti szerződésben nem szerepelnek, de számlákkal igazolhatók (redőny, plusz burkolat, villanyszerelési plusz költségek, légkondi)? Ezeket ilyenkor "elbukjuk"?
4. Ha nem állunk el a szerződéstől, igényelhetjük-e a vállalkozótól (számla alapján) albérleti és bútorraktározási plusz költségeink megtérítését?

Válaszát előre is köszönöm!
Eszter

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Új építésű ingatlant vásároltunk és a kivitelező a jogerős használatbavételi engedély hiányában már át akarja vetetni velünk az épületet!Azzal próbálkoznak, hogy nincs olyan törvény ami ide vonatkozik!Több lakó már benn lakik.
Milyen építésügyi szervhez fordulhatok panaszommal??
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:
Kránicz Roland

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szentendrén vásárolt lakásom átadása megtörtént, azonban a használatbavételi engedély kiadása csak később (1-2 hónap) várható. Jogszerű ez az eljárás?
Másik kérdésem: a cég akitől a lakást vásároltam egyoldalúan közölte, hogy a visszavállalt munkák elszámolása a kivitelező cégekkel történik. A kérdés szintén az, hogy ez jogszerű-e, ugyanis énnekem gyakorlatilag semmi közöm ezekhez a cégekhez, nem velük írtam alá a szerződést.
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
Sanyi

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Az alábbiakban leírt probléma tárgyában kérem tanácsukat.


Meglévő ház tetőterében több lakás lett újonnan kialakítva, melyekre 2001-ben lett a használatbavételi engedély kiadva.

A tavalyi tél folyamán, valamint az idei első hóesés során a mennyezeten beázás volt tapasztalható több lakásban is.
A padlástérben történt szemrevételezéskor látható volt, hogy a cserepezés alatti fólia a tető síkjában csak az újonnan beépített "ferde" falakkal érintkező felületen lett elhelyezve, attól feljebb nem készült. A fóliaréteg hiánya miatt havazáskor a szél a cserepezés alá fújja a havat, mely megolvadva az új lakások mennyezetén beázást okoz.
Fent leírt probléma kijavítása tárgyában ez év novemberében kivitelezőt levélben megkereste a társasház. Kivitelező szűkszavú válaszlevélben leírta, hogy őt nem terheli már garanciális kötelezettség.

Mivel 2001-ben lett a használatbavételi engedély megadva az új lakásokra, ezért a 3 éves jótállás már lejárt. Kérem szíveskedjenek tanácsot adni, hogy jelen problémával kapcsolatban a szavatossági jog érvényesíthető-e kivitelezővel szemben.

Tisztelettel: András.

Tisztelt Ügyvéd Úr !
Szeretném tájékoztatását kérni új családi ház használatbavételi engedélyezésének feltétel rendszeréről.
Az engedély már jogerőssé vált, ( fellebbezési jogommal infó hiányában nem éltem )de szeretném tudni,hogy előírhatja-e (jogos volt-e) az építési hatóság: - az udvar szilárd burkolattal való ellátását, a külső vakolat színre festését, a belső lépcső ( a lépcsőkart mindkét oldalon fal határolja ) korláttal való ellátását. A határozatban fent előírtak ( 3 hónapos hi.-vel ) nem teljesítése " mulasztási birsággal " súlytható-e részükről, illetve köteles vagyok-e a házamba a belépésüket tűrni, vagy megengedni, hogy a korlát , ill. ez előírtak meglétét ellenőrizhessék.( ezen munkálatok költége jelentős, amely meghaladná esetlegesen az anyagi lehetőségeimet, / hitelek, stb./
Válaszukat előre is köszönöm: HRJ

Tisztelt Ügyvédnő/Ügyvéd Úr!

Budapest XVIII. kerületében vásároltunk egy új építésű tetőtéri lakást, amelynek a teljes alapterülete 46 m2. Az adásvételi szerződés szerint 39,69 m2 alapterületű a lakás, amelybe az 190 cm alatti belmagasságú területnek az 50 %-át számították bele (hasznos alapterület). Ennek megfelelően alakult az ingatlan vételára is. A szerződés aláírásakor természetesen meggyőződtünk arról, hogy a társasházi alapító okiratban is ez az adat szerepel.
A szerződéskötést követő egy évvel elkészült a ház, további 5 hónap elteltével meglett a jogerős használatba vételi engedély. Ekkor került volna sor az eladó részéről a tulajdonátszállási nyilatkozat aláírására, amelyet egy szerződésmódosításba foglaltak, és amelynek kapcsán meglepődve tapasztaltuk, hogy az alapító okiratot a legutosó pillanatban módosították (még nem volt társasházi alakuló közgyűlés sem), és a lakásunk alapterületének feltüntetése az okiratban megváltozott, immáron így szól: 33 m2 és hozzzá tartozik 13 m2 1,9 m belmagasságot el nem érő terület . Ennek megfelelően az albetéten is a 33 m2-esként került feltüntetésre a lakás. A tulajdoni lap ugyan utal rá, hogy társasház alapító okirata alapján hozzá tartozó mellékhelyiségek(!) is ide értendők (de ez - legjobb tudomásom szerint - minden társasházi ingatlannál feltüntetésre kerül). Ezt a módosítást a megváltozott ingatlan-nyilvántartási gyakorlattal indokolták - miszerint az 190 alatti területet teljes mértékben figyelmen kívül kell hagyni - az Eladó ügyvédei, jogszabályhelyet, esetleges állásfoglalást, iránymutatást megjelölni nem tudtak, tájékoztatást erről korábban nem kaptunk, az alapító okirat módosítása is megkérdezésünk és értesítésünk nélkül történt. Elismerték, hogy az ingatlan-nyilvántartási gyakorlat ebben valószínűleg nem egységes (ami bennünket nem vigasztal).
Véleményünk szerint ez a változás számunkra jelentős anyagi hátrányt okozhat a lakás majdani értékesítésekor. Az eredetileg is magas m2-ár helyett m2-enként 20 %-kal többet nem tudunk majd elkérni (úgy véljük - legalább is mi ezt tennénk - a vevők a tulajdoni lapból fognak kiindulni, hiába lobogtatjuk az alapító okiratot, illetve addig el is kell jutni).
A kérdéseim tehát: a tetőtéri lakások ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére vonatkozó jogszabály, iránymutatás, gyakorlat; illetve az, hogy mit tudunk tenni, ha az ingatlan-nyilvántartási helyzeten nem lehet változtatni, felléphetünk-e valamilyen igénnyel Eladóval szemben.
A szerződés-módosítást egyelőre nem írtuk alá, a földhivatalhoz gyors, internetes elérhetőséget nem találtam, így mielőbbi válaszában bízom, amelyet előre is nagyon köszönök!

Tisztelettel:

D. Mariann

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A következő kérdéssel fordulok Önhöz.

Kb. két héttel ezelőtt vásároltunk egy új építésű ingatlant. A foglalót kifizettük, de a vételár többi részének kifizetésére csak a jövő évben kerül sor.
A szerződéskötéskor érdeklődtünk, hogy miként fog minket érinteni a jövő évi ÁFA csökkenése, de kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy sehogy, hisz ők idén már mindenre fizettek 25% áfát. A szerződésbe bruttó vételár került, az áfa feltüntetése nélkül.
A szerződés kötés után néhány nappal az eladó csökkentette a lakások árait, a honlapja szerint előrehozva az áfacsökkentést - amire nekünk két nappal azelőtt azt mondta, hogy nem élhetünk vele.

A fizetési ütemezés változása miatt mindenképp módosítani fogjuk a szerződést (ezt előre megbeszéltük az elóval).

A kérdésem a következő. A módosítás alkalmával ragaszkodhatunk a nettó ár+áfa megjelöléshez? Mennyire szabályos, hogy mi 25% százalék áfát fizetünk jövőre, tehát a különbözetet "lenyeli" az eladó?
Mit tehetünk?

Köszönettel:
Éva

Tisztelt Ügyvéd úr!
Érdeklődnék, hogy amennyiben az ingatlan adásvételi szerződésben birtokbaadási dátumként szerepel a "legkésőbb 2005. november 30.", a kötbérfizetés azonban csak "2006. február 1-től, a birtokbaadás véghatáridejétől" él, melyik a mérvadó időpont?
Az ún. "legkésőbb" (nov. 30.) és a "véghatáridő" (febr 1.)között eltelt időszak, azaz késedelem esetén milyen lehetősége van a vevőnek?
A nov. 30-tól februárig tartó időszakot az eladó mindenféle szankció (kártérítés stb.) nélkül átvészelheti?
Válaszát köszönöm: P.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdésem a következő:
Részünkre egy kft által épített ház egyéves bejárása után szakértők által megállapított tény,hogy a házban több nagymérvű rejtett hiba tapasztalható,javításuk kivitelezhetetlen.Ezen esetben követelhető-e vissza a ház ára,(persze bírósági úton),valamint az eddig a házba befektetett költségeink?Követelésünk a gyakorlatban is kivitelezhető lesz-e,gondolok itt arra,ha történetesen a kft esetleg öncsődöt jelent,akkor futhatunk a pénzünk után,vagy van megoldás?
Válaszát előre is köszönöm és nagyon várom.
Tisztelettel:Judit.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Lefoglaltunk egy lakóparki új lakást, ekkor megkaptuka szerződéstervezetet, ezzel kapcsolatban szeretnék feltenni néhány kérdést.
Köthet-e ki olyat az eladó, hogy a lakás mérete +/- 5%-kal eltérhet a megadott méretektől, illetve, hogy a határidőn túli átadásnál 60 napig még nem fizet kötbért,illetve a kötbér összegét lehet-e maximalizálni?
Ha az eladó ügyvédje ellenjegyzi a szerződést, ki fizeti az ügyvédi költséget?
Ha az eladó áll el a szerződéstél, megtarthatja-e a foglalót, illetve a meghiúsulási kötbért?

Válaszát előre is köszönöm'

Tisztelettel:

Bartók Dóra

Tisztelt ügyvéd Úr!
Újonnan vásárolt újépítésű lakásomnak (12 lakásos társasház) most volt műszaki átadás-átvétele, 5 hónap késéssel. Kötbér igényem bemutatása után az építtető rajtam követel egy bizonyos összeget (ami nagyobb mit a kötbér értéke) egyszeri közüzemi hozzájárulás címen, ami a telek közművesítési díjának lakásomra eső 1/12-ed része (ELMÜ, Gáz, vízközmű és csatorna). Ez a tétel semmilyen általam aláírt dokumentumon nem szerepelt és szóban sem lettem tájékoztatva erről eddig.

Azt szeretném tudni, hogy ennek a követelésnek van-e jogi alapja és ha van akkor milyen.

Köszönettel:

Marci

Tisztelt Ügyvéd úr!

Új építésű lakásunkra már kérvényezte az eladó/építettő a használatbavételi engelyezési eljárást. A lakás készen van, birtokba vehető -e enélkül az engedély nélkül is?Kell-e látnunk ezt az engedélyt ill.mi az az engedély ami nélkül ne vegyünk birtokba a lakást.A szeződéskötést követően a földhivatalban megnéztük, és széljegyzeten be van jegyezve a tulajdonjogunk.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Korábban már írtam Önöknek a fórumban. A helyzetem a következő:
Új építésű társasházban vettem lakást, melynek birtokbaadási határideje az utólsó vételárrészlet kifizetését követően indult. Tavaly még sikerült igénybe vennem a 400.000 Ft-os adóvisszatérítési támogatást, így ennyivel kevesebbe kerül nekem a lakás. Az utolsó részletemet szeptember 16-án kifizettem, innentől 15 napot számoltak birtokbaadásra, és kikötöttek 30 nap türelmi időt. Ez október 31-én lejárt, tehát elvileg november 1-jétől jár nekem a kötbér. Vagyis csak járna, ugyanis azt mondták, hogy az ő értelmezésük szerint az utolsó vételárrészlet kifizetésébe az adóvisszatérítési támogatás is beletartozik, amit viszont azért nem kaptak meg a banktól, mert nincs meg még a használatbavételi engedély. Ugyanis e határozat nélkül SAJÁT FELELŐSSÉGEMRE VEHETEM csak át a lakást, amit emiatt visszautasítottam, plusz amíg nem lesz meg a jogerős használatbavételi engedély a kötbér igényemet is bejelentettem.
Ügyvéd Úr, kifizettem az összes vételárat a lakásra, ami engem terhel. Az államtól 10 éves jelzálosbejegyzés mellett kaptam TÁMOGATÁST. De ennek utalása már nem az én saram, és ennek az utalásnak a feltétele sem az én reszortom, ugyanis ők nem csipkedték magukat a használatbavételi engedély megszerzéséért. És most e kedvezmény miatt nem igényelhetek kötbért, sőt felhívták a figyelmemet, hogy egyeztessek időpontot a birtokbaadásra. Tehát egy törvénytelen cselekedetre szólítanak fel, ami tudom,hogy a gyakorlatban szokásos, de én félek így birtokbavenni a lakást, hiszen még mindig csak széljegyen vagyunk.
Mit csináljak? Ezek szerint aki kedvezményt vesz fel, az soha nem tudja az igényét érvényesíteni, és akár több hónapot is késehetnek a határozattal, akkor sem kapok semmit?
Ezen kívül a cég vállalta, hogy birtokbaadásig tehermentesíti a lakást, mivel hitelből finanszírozta meg a projektet. Ami természetesen szintén nem történt meg.

Van esélyem, hogy a kötbéremet érvényesítsem? Mert csak arra tudnak hivatkozni, hogy az adó-visszatérítési támogatás nincs átutalva, amit az ÁLLAMTÓL KAPTAM TÁMOGATÁSKÉNT!!!
Segítségét előre is köszönöm.
Szilvia

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő

Mit érthetek az alatt hogy ingatlan övezeti besorolása a PPVSZ. szerintL2/A-XVIII/Nemes

Ez az az ingatlan amelyre tegnap kérdeztem hogyan lehet hogy nekem 3-3 métereket kellene elhagynom a másik telkének szélétől és annak aki letudja pénzelni a ...annak pedig mezsgyére is lehet 4 szobás lakóházat ugy hogy a féltelken(másik felét eladta) 2 lakásos totálbeépitéssel ccca 60-70% ban.

Hol találok beépitési övezetekre vonatkozó előirást.

Köszönöm és bocsi hogy még válasz előtt ujjabb kérdés....(ez forog a fejemben:))

ÜdvözlettelGG.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Tanácsát szeretnénk kérni a problémánkkal kapcsolatban.
Közös tulajdonú építési telekre a gyermek nevére építettünk családi házat. (telek tulajdonosok a szülők, gyermek)
A gyermek nagykorú és nem lát. A telekrész odaajándékozásánál nem kötöttük ki, hogy az épülő házon haszonélvezetünk legyen.
A ház készültségi foka alapján már a használatbavételi engedélyt várjuk.
Aggódunk és nem tudjuk, hogy lehet-e esetleg valamit tenni annak érdekében, hogy senki ne élhessen vissza fogyatékos helyzetével, a tető megmaradjon a feje fölött még akkor is, ha egyedül marad valamikor.
Köszönettel:Dániel