Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Jogi tanácsot szeretnék kérni a volt férjem számára.

Válásunk után újra nősült, de a felesége két évvel ezelőtt elhunyt. Az örökhagyónak két nagykorú, önálló lakással, házzal rendelkező gyermeke van, akik külön élnek. A hagyatéki végzés szerint az 1/1 arányban örökhagyó tulajdonában lévő lakást öröklés jogcímén 1/3-1/3 arányban az örökhagyó gyermekei, valamint 1/3 arányban az örökhagyó házastársa kapja. A hagyatéki terhet, valamint a házon lévő jelzálogot az özvegy házatárs fizette. Az illetékhivatal felé 1/3-ra eső illetéket is kifizette. A hagyatékátadó végzés indoklás részében a törvényes örökösei 1/2-1/2 arányban az örökhagyó gyermekei Ptk. 607. § (2)bek. alapján, a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten a Ptk. 615. § (1)bek. alapján. A végzés jogerős megjegyzéssel.
Ami a gondot jelenti:
Az özvegy bemutatta a gyerekeknek a kedvesét, ami nem sikerült valami jól, mivel ezután kapott egy ügyvédi levelet az alábbiakkal.
A két örökös nevében felkéri, a közös tulajdon megszüntetésére. Váltsa kis a 2/3 részt, vagy Ők váltják ki az 1/3 részt, vagy adják el a lakást. Szeretnének peren kívül megegyezni, de amennyiben záros határidőn belül ez nem sikerül, akkor peres eljárásban kérik a közös tulajdon megszüntetését.
Szeretnénk tudni, hogy kényszeríthetik-e bármelyik felajánlás elfogadására? Milyen lehetősége van, hogy ne keljen elmennie a lakásból, és nyugodtan éljen.
Talán szükséges megjegyezni, hogy az özvegy tulajdonában van egy önkormányzattól megvásárol 1,5 szobás lakás ingatlan, amiben az Édesanyja lakik évtizedek óta. Amikor ez a lakás megüresedik, akkor eladásra kerül, aminek árából szeretné megváltani a gyerekek 2/3 részét. Eddig erről szólt a megállapodás közöttük.

Várom mielőbbi válaszát, mivel az idő nagyon sürget.
Tisztelettel:
Gizella

Tisztelt uram,

férjem bejelentette válási szándékát. Korábban azt ígérte, hogy a lakást-mely az ő tulajdona- átadja és az érték felét nekem adja, mert házasságunk négy éve alatt csak én kerestem a pénzt, amiből éltünk. (pár hónapot ő is dolgozott.) Úgy tűnik, megmásítja döntését. Tarthatok -e igényt bármire, milyen procedúrára kell számítani? Én önként ajánlottam fel először, hogy eltartom, később már okoztak ezek problémát. Én a 4 év alatt semmit sem gyarapodtam, minden keresetem az ő lakásának fenntartására és minden más költségre maradék nélkül elfogyott. Van egy bt-nk is, ami apukám nevén van, férjemmel kültagok vagyunk. A cégben kb. 900e ft lesz a 2005-ös adó3áfa, nekem kell egyedül kifizetni-ha addig, tegyük fel, elválunk?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Feleségemmel és két gyermekünkkel özv. Anyósommal egy udvarban.külön házrészben lakunk.Feleségem édesanyja időközben meghalt.Házasságunk megromlott,és a ház eladása mellett döntöttünk.Kérdésem az lenne,hogy a mekkora részre tarthatok igényt,mivel feleségem szeretné,ha a gyerekek nála maradnának és ehez megfelelő méretű lakást szeretne vásárolni.

Édesapám és édesanyám 43 évig éltek egymással házasságban, idén novemberig, amikor is édesapám 73 évesen elhalálozott. Egyetlen közös gyermekük vagyok, de édesapámnak az előző házasságából is van egy fia, akit velem együtt édesanyámmal neveltek fel. A szüleim az édesapám szüleitől örökölt telken építkeztek kb. 25-30 éve, és a felépült házat és garázst időszakosan felújították. Az édesanyámat a tulajdoni lapra nem vezették rá (a felépítmény vonzatában sem), így a hagyaték felmérése során az ügyintézők azt mondták, hogy a jelenlegi helyzet szerint az ingatlant (telek és felépítmények) tekintve valószínüleg csak a haszonélvezetre formálhat jogot az édesanyám.
Kérdések:
1. A felépítmények (a ház és a garázs) tulajdonjogának az 50 %-ára igényt tarthat-e az édesanyám?
2. Amennyiben igen, akkor azt a hagyatéki tárgyaláson, vagy azt megelőzően kell-e indítványozni és hol, illetve mi ennek az ügymenete?
Válaszát előre is megköszönve:
Tisztelettel:
F. Zsolt

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
Összerakott pénzünkből szeretnénk megvenni egy 13M-s telket a férjemmel. Erre építkezne a lányunk az élettársával / ha szükséges, gyors esküvő után , férjével/ a következő 4 év folyamán jelzáloghitel és szocpol. felvételével. Lányunk 1.5 éve élettársával él és a családiház építése 50-50% tulajdonban történne kettejük között. Én nagyon aggályos vagyok: kinek a nevére vegyük a telket: - ha a lányoméra vesszük, a közös építkezés után hogyan alakul az egész tulajdoni megosztás, a vőjelölt sem fogja magát egyenrangú tulajdonosnak érezni a jövőben.
- ha kettejük nevére vesszük a telket és mivel csak 1-2 év múlva tudják kezdeni az építkezést, addig akár szakítás is történhet köztük és elveszítjük a megtakarításunk felét. - ha a mi nevünkre vennénk, talán ez a legbonyolultabb és költségesebb? Köszönöm türelmét és várom válaszát a lehetséges megoldásokra. Üdvözlettel:

A következő ügyben szeretnék érdeklődni. Édesapám még 15 évvel ezelőtt újranősült, majd néhány hónappal ezután lakását, melyben 1956 óta élt megvásárolták a feleségével. Ekkor édesapám ráíratta a lakás felének tulajdonjogát, melyet követően a hölgy néhány néten belül elvált tőle, azonban el nem költözött, hiszen a lakás fele az ő tulajdona. A helyzet azóta elmérgesedett közöttük.
Tudom, hogy a tulajdonjogon változtatni nem lehet. Édesapám azonban szeretné most megtámadni ezt a tulajdonjogot, azzal, hogy a hölgy - ami valóban a valóság is - kicsalta tőle a lakás felének tulajdonjogát.
Édesapám megnyugtatására szeretném megtudni, hogy ennek valóban van-e valamilyen reális lehetősége, hiszen nem szeretném, ha feleslegesen perbe keveredne.
Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Amíg mellette voltam igen kedvezően alakultak az anyagi dolgai, elindított egy jól menő vállalkozást, komoly anyagi haszonra tett szert,
DE SEMMI NINCS A NEVÉN!
Talán sosem bízott meg bennem, vagy más miatt intézte így, nem tudhatom. Az évek során a gyanakvásaimat mindig ki tudta magyarázni valamivel és sajnos én mindig hittem neki.
Leírom, bár tudom rá a választ, hogy bizony ebben az esetben sajnos semmihez nincs jogom, semmit sem lehet tenni, tehát semmit sem kaphatok tőle.
Üdvözlettel:
Dalma

tisztelt Ügyvéd Úr!

az alábbiakban szeretném tanácsát kérni.
Apám első házasságából született lánya, aki velünk soha nem tartotta a kapcsolatot( természetesen apámat, anno a Bíróság kötelezte a tartásdíj megfizetésére) várhat -e valamilyen örökségi részt, abból a lakásból ahol a szüleim együtt laknak közel negyven éve.
A lakás önkormányzati volt, majd a kilencvenes években megvásárolták.

A lakástulajdonos 100 % - ban édesanyám.
Szüleim, 50 éve élnek házasságban.

Várom mielőbbi válaszát

Ani

T. Ügyvéd Úr!

Szeretném megtudni mi jár, ill. mit tehetek.
Következőről lenne szó.

Házasságunk alatt a férjem ajándékba kapott egy házat, melyet le kellett bontanunk. Igy kizárolag az ö nevén van. Erre a telekre épitettünk egy családi házat, vettünk fel rá OTP kölcsönt, mindketten vállalati kölcsönt és 2 gyermekünk után szoc.polt. is. (1996). Mivel nagyon sokat veszekedtünk, nem jöttünk ki jól többször elköltöztem szüleimhez. Majd 1999-ben végleg megromlott kapcsolatunk. 2001. januárban kimondták a válásunkat, 2 gyermekem velem maradt. A házzal megállapitották, hogy visszaköltözni nem fogok, de használati dijat esetleg támaszthatók az én részemre eső helyre. Az OTP kölcsön idén járt le tehát 5 éve egyedül fizette.
Kérdésem: a volt férjem azt mondja, semmi közöm a házhoz, mivel nem szerepelek a tulajdoni lapon.
Igaz ez.? A másik a szoc.pol.-ról, mivel a felvett összeg bekerült a házba (amelyhez semmi közöm)
követelhetm-e a felét annak az összegnek. Jelenleg épitkezni szeretnék szüleim telkén, de nem tudom valamilyen összegre számithatók -e?
Remélem jól irtam le mindent, ha nem kérem irja meg.

Tisztelettel : N. Judit Katalin

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Adózási ill. illetékfizetési kérdésben szeretnék tanácsot kérni. A helyzet a következő. Van egy lakótelepi lakásunk a férjemmel 1/2-1/2 arányban. Kb 12000000 Ft-ért szeretnénk értékesíteni, illetve ha lehetséges én szeretném kivásárolni az ő 1/2 részét a következő módon:Van a szüleimnek egy telke, amit árulnak 6millió ft-ért, és ha sikerül is ennyiért eladni, akkor ezt a 6milliót odaadnám a férjemnek, és ekkor a most még közös tulajdonú lakás csak az enyém lenne. Azt tudom, hogy nekem igy kellene illetéket fizetnem mert nagyobb lakásom lett. Azt nem tudjuk, hogy a szüleimnek az eladott telek után kapott 6millióból milyen költségei, illetve adózni valójuk merül majd fel, és ez milyen nagyságú lenne, vagy hány %? Nem tudom hogy azt jól gondolom-e hogy ha az én telkem lenne, amit eladunk, és lakásvásárlásra fordítanám az összeget akkor nem kellene jöv.adót fizetnem. a szüleim úgymond odaajándékozzák nekem a telkük árát, hogy segítsenek a lakásgondom megoldásában. végül is a férjemet nekem kell kifizetnem és nem a szüleimnek.
köszönettel várom mielőbbi válaszát.Gabriella

Férjemtől válófélben vagyok. Közös megegyezéssel válunk, az ingóságot megosztottuk. Férjem kb. annyi értékben vitt el ingóságot, mint a lakás értékének fele. 1995-ben önkormányzati lakást vásároltunk meg a forgalmi érték 40 %-áért. A vételárat édesanyám bocsájtotta rendelkezésünkre, de a vételkor ügyvéd szerint csak fele-fele arányban lehetett a tulajdonjogot bejegyezni, mert a lakás férjem nevére volt kiutalva. Erre 10 év elidegenítési tilalmat jegyeztek be, ami már lejárt. Az édesanyám által adott összeget nem kellett visszafizetni.
Férjem ügyvéd előtt nyilatkozott, hogy mivel a lakást anyukám pénzéből fizettük ki, így az - ügyvéd fogalmazása szerint - az én különvagyonomat képezi és hozzájárul, hogy az ingatlannyilvántartásban tulajdonjogomat 100 %-ban bejegyezzék. Az okirat szerint ez nem tulajdonjog átruházás, hanem a házassági életközösség ideje alatt szerzett különvagyon ingatlan-nyilvántartási bejegyzése.
Kérdésem:
1. ebben az esetben kell-e vagyonszerzéssel kapcsolatos illetéket fizetnem?
2. a meglévő tulajdonjog elismerő okirat birtokában- melyben szerepel, hogy az ingóságot megosztottuk és nincs tovább ingó és ingatlan vagyoni igényünk- a bontóperes tárgyaláson fel kell e sorolnunk, hogy az ingatlan értékében milyen ingóságokat vitt el a férjem.
Válaszuk nagyon sürgős lenne, mert 15.-n lesz a tárgyalásom. Előre is nagyon köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Jelenleg feleségemmel egy háztartásban élek,de kapcsolatunk megromlott.Várható örökségemet nem kívánom bevinni a közösségbe.Van -e erre mód és mit
kell tennem ez ügyben.
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Óriási problémámmal fordulok Önhöz.
9 éve élettársi kapcsolatba élek egy férfival,az ő házába költöztem, nem hagyott dolgozni, eltartott eddig. Most szerelmes lett és minden nélkül ki akar rakni a lakásból.
Igaz nem hoztam semmit, amim volt azt mind föladtam, de 9 évig a nyugodt, kényelmes családi hátteret teremtettem neki, vidéki ház lévén, a nagy kertben szinte egyedül dolgoztam, reggeltől estig, férfi munka, női munka mindegy volt, mindent megcsináltam, neki nem kellett itthon semmit csinálnia. Kiszolgáltam, mert imádtam kiszolgálni.
Gondolom nem túl rózsás a helyzetem, de mégis mire számíthatok, léphetek-e valamit, remélhetek-e valamit hogy a 9 évemet Neki adtam. Most 40 éves vagyok, hogy kezdjek új életet, semmi nélkül?
Megnyugtató válaszát előre is megköszönöm!
Üdvözlettel: Dalma

Tisztelt Ügyvéd/Nő!

1996 júniusában kötöttünk házasságot férjemmel, amelynek jelenleg a bontópere zajlik.
Még a válóper megkezdése előtt elköltöztem ingatlanunkból. Az ingatlan telekkönyvileg az én nevemen szerepel, azt még 1995-ben öröklés + ajándékozás jogcímén szereztem meg, azonban a rajta lévő házon 2000-2001 folyamán tetőtérbeépítést végeztünk (férjemmel ketten voltunk az építtetők). Az ingatlan tulajdoni arányainak változásáról sajnos nem tudtunk megegyezni (férjem nem volt hajlandó értékbecslői véleményt elfogadni, 40-60%-ot követelt), így a tulajdoni lapon továbbra is az én nevem szerepel.
Házasságunk megromlása miatt én 1 éve elköltöztem az ingatlanból, ő továbbra is ott lakik. A felvett kölcsönöket 100%-ban én fizetem.
Néhány hónappal ezelőtt a zárakat lecserélte ill. a riasztót átkódolta, így nem tudok bejutni az ingatlanba - ezt nemrégiben kb. 2 hónapra megszüntette, de most, hogy válóperünk folyik és a megegyezés elősegítése érdekében értékbecslők megbízásában állapodtak meg az ügyvédeink, ismét zárat cserélt.
- Milyen törvényes lehetőségeim vannak ebben a helyzetben az ingatlanba történő bejutáshoz?
- Kérhetek-e tőle használati díjat azért, mivel az ingatlant egyedül használja, engem pedig kizárt? (Vannak még személyes vagyontárgyaim, irataim stb. a házban, a közös vagyontárgyakkal együtt, mert bútorokat és semmilyen más közös vagyontárgyat nem vittem magammal a költözés során.)
- Az általam havonta fizetett törlesztési díjakat (abból valamilyen becsült ráeső részt) követelhetek-e tőle?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Feleségemmel a házassági vagyonközöséget akarjuk megosztani, melynek fő tárgya egy 2,5 éve vásárolt családi ház.50 év felettiek vagyunk és nem szeretnénk ezt ügyvéd előtt ,a tulajdonjog bejegyzésével megtenni.Az ingatlanon még van 5 milló banki törlesztés,amit én fizetek tovább,mert én maradok a házban. Úgy gondoltuk,hogy én a feleségemnek átadom a kifizetett rész felét és ő egy megállapodásban,amit,mint tanuk a két felnőtt gyerekünk ír alá átadja a ház felének tulajdon jogát.

Ez igy mennyire járható és mennyire garantálja az én jogaimat?
Köszönettel.