Hozzászólások
- Mária 9462 számú kérdése
- 2005-12-29
Tisztelt Cím!
Nagynénénk 1995.juliusában végrendelkezett New Yorkban egy öregek otthonában. Akit megnevezett örökösül : családunk3/4 részt a lebonyolító ismerősét 1/4 részt örökölt.
Nagynénénk 1995 októberében eladta a házát közjegyző jelenlétében. Az eladást az örökséget lebonyolító ismerősére bízta.
Mivel már júliusban megnevezte az örökösöket a végrendeletben, és minden vagyonát rájuk hagyta, akkor nem értjük ,hogy miért csak az 1985-től 1993-ig megküldött banki bizonylatok alapján örököltünk a korábban spórolt pénzből?
Ez 9 és fél éve történt.
Hogyan lehetséges, hogy Nagynénénk /akinek egyetlen rokona voltunk/ 1996 áprilisában meghalt , és mi nem örököltünk a családi házából semmit. Nem tudjuk a lebonyolító az eladástól a halálig hova tette a pénzt ami fél év volt. A lebonyolító az 1996-os adózásban már nem jelölte a ház árát sem az adózási rublikában, sem betétkönyvben.
Nem tudjuk az elévülési időt erre vonatkozolag, és nem tudjuk mi a teendőnk a jogos örökség megszerzésére.
Köszönettel és tisztelettel : Mária
Kedves Mária!
A kapcsolatot a hagyatékot átadó közjegyzővel kellene felvenni első lépésben. Ezután lehet az Ön kérdéseire választ adni, illetve a szükséges jogi lépéseket mérlegelni. Érdemes lenne ezért a közjegyzővel a kapcsolatot ügyvédi segítséggel felvenni.
Tisztelettel
dr.Fördős Péter ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Pilinszky tér 5.
+36 22 314811
http://www.drford.hu
iroda@drford.hu
- FÜLÖP 9408 számú kérdése
- 2005-12-26
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
Az lenne a kérdésem, hogy birtokomban van egy végrendelet, miszerint az egyik ismerősöm fél részben engem jelöl meg örököseként. Ügyvéd készítette a végrendeletet 15 évvel ezelőtt. Három aláírás szerepel rajta csupán, az örökül hagyóé, az ügyvéd úré és az ő titkárnőéé. Száraz bélyegző nem található rajta, mivel akkor még nem volt.
Érvényes-e a végrendelet, vagy meg kellene újítani azt? Meddig érvényes egy végrendelet?
Várom mielőbbi válaszukat!
Tisztelettel: Fülöp
Tisztelt Fülöp!
A végrendelet alaki és tartalmi érvényességének nagyon szigorú törvényi előírásai vannak. Azt, hogy alakilag érvényes-e a végrendelet, levele alapján nem lehet megondani, a végrendeletet személyesen látni kellene. Általánosságban a végrendeletek fajairól és alaki követelményeiről az alábbiak szerint tájékoztatom.
Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet, szóbeli végrendelkezésnek csak a törvény által külön meghatározott esetekben van helye. Leveléből arra következtetek, hogy az ismerősének a végrendelete írásbeli magánvégrendelet.
627. § Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni, illetőleg olvasni tud.
628. § (1) Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja.
(2) A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik.
(3) Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.
629. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
a) elejétől végig maga írja és aláírja; vagy
b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják; vagy
c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.
(2) A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírásával.
630. § Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.
631. § Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú
a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
b) kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;
c) írástudatlan.
632. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta.
(2) A tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelkezésnél - rajta kívül - két tanú működött közre.
A végrendeletet nem kell megújítani, bármeddig érvényes és hatályos lehet. A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. Ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni.
Tisztelettel
dr.Lehőcz Réka ügyvéd
- anna 9407 számú kérdése
- 2005-12-25
T. Ügyvédnő/Úr!
Nagynéném elhalálozott /férje 1/2évvel ezelőtt/,gyermekük nincs.Nagynénémnek 2 testvére volt.Egy élő testvére van,a másik testvére-az én édesapám -már régen meghalt.A nagynéni férjének egy élő tetvére van.Tekintve a családnak nem teljesen jó kommunikációjára a következő kérdéseim volnának:
-Kell e értesitést kapnom a hagytéki eljárás megindulásáról?
-Hogyan derül ki van-e,érvényes végrendelet?
-Ha nincs akkor,hogyan,hányad rész az örökség?
-Tudomásom van ingatlanokról és bizonyos ingó vagyonról,hogyan bizonyitható az ingóságokról,hogy azok pl.nem ajándékozás útján nem lelhetőek fel?
Tisztelt Anna!
Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek, az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek.
Ha jól értelmezem levelét, akkor az örökhagyó nagynéni az ön édesapjának testvére.
Amennyiben a nagynéninek nincs gyermeke, nincs házastársa, nincsenek szülei, akkor testvérei illetve testvéreinek leszármazói örökölnek. A nagynéni után a testvérek egyenlő arányban örökölnek, két testvér esetén fele-fele arányban. Amennyiben az egyik testvér kiesett (az ön édesapja meghalt), úgy az ő leszármazói öröklik egyenlő részben a rá eső részt, ha az ön édesapjának nincs más gyermeke csak ön, akkor az édesapja részét ön örökli.
Ha az örökhagyó után végrendelet marad, azt be kell mutatni az illetékes jegyzőnek vagy közjegyzőnek.
A halálesetet a jegyzőnek, vagy a közjegyzőnek az is bejelentheti, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik. A bejelentő a halálesetet anyakönyvi kivonattal, holtnak nyilvánító, vagy a halál tényét megállapító bírói határozattal, illetőleg egyéb hitelt érdemlő módon igazolni, jogi érdekét (örökösi, hagyományosi, hitelezői stb. minőségét) pedig valószínűsíteni köteles. A jegyző, illetőleg a közjegyző, ha az eljárásra nem illetékes, a bejelentésről további eljárás végett értesíti az illetékes jegyzőt, illetőleg közjegyzőt.
A hagyaték leltározása:
Belföldi hagyaték leltározása iránt a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye, ha pedig belföldön lakóhelye nem volt, vagy az nem állapítható meg, a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerint illetékes jegyző intézkedik.
A leltározást - mint leltárelőadó - a jegyző által megbízott előadó végzi.
A leltárt a leltárelőadó hivatalos helyiségében a szükséges adatok beszerzése, illetőleg az érdekeltek meghallgatása alapján kell elkészíteni.
A leltározás idejéről és helyéről a leltárelőadó az előtte ismert érdekelteket (belföldön lakó örökösöket, hagyományosokat, a végrendeleti végrehajtót és amennyiben a leltározást a hagyatéki hitelező kérte, a hitelezőt is) írásban azzal a figyelmeztetéssel értesíti, hogy a leltározásnál jelen lehetnek, de azt távollétükben is foganatosítják. Az értesítés elmaradása a leltározást nem akadályozza. A leltárelőadónál személyesen megjelent féllel a leltározás időpontját szóval is lehet közölni.
A meghallgatott személyt figyelmeztetni kell arra, hogy a leltározás alá eső vagyontárgyak eltitkolása büntetendő cselekmény.
A leltárba fel kell venni minden olyan ingóságot, amely a halál időpontjában a meghalt személy tulajdonában vagy birtokában volt, kivéve, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy az másnak a tulajdona. A leltározás egyéb eseteiben csak azokat az ingóságokat kell felvenni a leltárba, amelyek felvételét az érdekeltek kérik. Amennyiben erre vonatkozóan az érdekeltek között vita van, a vitás dolgot fel kell venni a leltárba annak megjegyzésével, hogy azt ki és milyen jogcímen igényli.
A hagyatéki eljárás megindítása:
A közjegyző a hagyatéki eljárást a hagyatéki leltár beérkezése, illetőleg a nála tett bejelentés után azonnal megindítja, ha magyar állampolgár után belföldön ingatlan vagyon maradt, vagy csak ingóság maradt ugyan, de az ingóság értéke a háromszázezer forintot meghaladja, és
a) a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távollevő személy érdekelt és ezek a körülmények a hagyatéki leltárból vagy a bejelentés alapján megállapíthatók, vagy
b) nincs ismert örökös, vagy
c)
d) az eljárás megindítását az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri, továbbá, ha a bejelentett hagyatéki teher várhatóan meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.
A közjegyző a végrendelkező halála után a lezárt végrendeletet a tárgyalás előkészítése végett felbonthatja.
A közjegyző a végrendeletet általában a hagyatéki tárgyaláson hirdeti ki, indokolt esetben azonban a végrendeletet a tárgyalás előtt is kihirdetheti és e célból a kihirdetés helyéről, valamint idejéről az érdekelteket értesíti.
Idézés a hagyatéki tárgyalásra:
A közjegyző a hagyaték tárgyalására, és ha a végrendelet korábban kihirdetve nem lett, a végrendelet kihirdetésére határnapot tűz és arra megidézi
a) a túlélő házastársat, továbbá
b) végrendelet hiányában a törvényes örökösöket,
c) végrendelet esetében a végrendeleti örököst és a kötelesrészre jogosultakat,
d) az utóörököst, a hagyományost, a végrendeleti végrehajtót és azokat a hagyatéki hitelezőket, akik az eljárás megindítását kérték, vagy követelésüket bejelentették.
Javaslom, hogy ön mint törvényes örökös érdeklődjön az illetékes jegyzőnél és közjegyzőnél a hagyatéki eljárásról.
Tisztelettel
dr.Lehőcz Réka ügyvéd
- Kinga 9405 számú kérdése
- 2005-12-25
1990 szept. óta Svédországban élek. Nagymamám három éve elhalálozott és hosszú ideje özvegy volt. Két gyereke volt,az egyik az én anyám, Ildikó és a másik Auguszta. Mindketten elhunytak sok évvel ezelött. Augusztának három lánya szuletett. Ildikónak egyetlen gyereke szuletett, jómagam.
Nagymamám 1995- ben eltartási szerzödést kötött az Auguszta egyik lányával (Beáta). Ennek értelmében a házát és a hozzátartozó gazdasági épulet tulajdoni illetöségét tartás jogcímén átruházta a Beátára.(tartási jog, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom fenntartása mellett).
A nagymamámnak volt még két ingatlanja (ill. tulajdoni illetösége) amit még ezt megeközöen Villányban, 1986 januárban létrejött ajándékozási szerzödéssel Beáta két lányának-a két dédunoka részére elajándékozta. (szulettek 1984-ben) ajándékozta.Ezen okirat alapján a siklósi Körzeti Földhivatal az említett két ingatlant (présház Villányban, valamint szölö és gazdasági épulet megjelölésu, 4183 négyzetméter nagyságú, zárt kert ingatlan,8/32 tulajdoni illetöségére - nagymamám tulajdonjogának törlésével, ill. holtig tartó haszonélvezeti jogának bejegyzésével egyidejuleg - a megajándékozottak tulajdonjogát bejegyezték a Baranya meggyei Földhivatalban.
Mindez egy évvel ezelött jutott tudomásomra, amikor kapcsolatba léptem a Baranya megyei Földhivatallal avval a céllal, hogy információhoz jussak a nagymamám ingatlanjairól.
Kérdésem az, hogy ebben az esetben engem teljesen kizárhatnak az örökségböl? Létezik ebben az esetben valami köteles rész, ami esetleg engem illet?
Elöre is köszönöm szíves válaszukat.
Tisztelt Kinga!
utólagos engedelmével a kérdését ismét feltettem oly módon, hogy Baranya megyét tüntettem fel... ennek következtében önnek dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvédnő fog válaszolni és lesz esetleg segítségére a konkrét ügylet során...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu
- ami 9370 számú kérdése
- 2005-12-21
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Édesapám ági örökséggel jutott egy ingatlanhoz.Szüleimet a testvérem ápolta gondozta a saját lakásában.A szülők lakásának árát ezért 1/3-2/3 arányban osztottuk meg.2004-ben az ági örökséget eltartási szerződés fejében a testvérem és férje nevére iratták szüleim.2005-ben édesapám meghalt.Közben testvérem és férje az ingatlant eladták kb 5 millió forintért.Kérdésem,hogy ha bírósághoz fordulok mekkora összegre van esélyem.
Tisztelt Ami!
Az eltartás következtében Önnek nem lehet örökségi igénye, de az 1/3-2/3-ad megosztás tartalmazó megállapoás ismeretében ezt a véleményemet esetleg megváltoztatnám.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu
- Ágnes 9360 számú kérdése
- 2005-12-20
Tisztelt Úgyvédnő/úr!
Az lenne a kérdésem, 1. hogy , ha egy elvált kétgyermekes apa eltartási szerződést köt az egyik gyermekével, akkor a másik gyermeknek jár-e a köteles rész?
2. Az elajándékozott lakás halálozás esetén képezi-e az örökséget, vagy az teljes mértékben az ajándékozotté marad-e?
Válaszát előre is köszönöm!
Ági
Tisztelt Ágnes!
Az eltartási szerződés visszterhes megállapodás, így a tartás fejében adott vagyontárgy (pl. ingatlan) nem képezi alapját a kötelesrésznek.
A kötelesrész alapja: a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. Az elajándékozott lakás tehát nem tartozik a hagyatékhoz, az az ajándékozotté marad, azonban az ajándékot a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani, ha 15 éven belül kapta.
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, szülőjét, ha az öröklés megnyiltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, mint törvényes örökösnek jutna.
Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által halálát megelőző 15 évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke.
A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármilyen címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani.
A kötelesrész kiadását a következő sorrend szerint lehet követelni:
1. Elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek.
2. A kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző 15 éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek.
Tisztelettel
dr.Lehőcz Réka ügyvéd
- Zoltán 9336 számú kérdése
- 2005-12-18
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Lehetséges-e, hogy eltartási szerződés megkötéséről az egyébként törvényes örökösök nem tudnak még az eltartott halála után több évvel sem?
Tisztelt Zoltán!
Igen, lehetséges, hogy eltartási szerződésről a törvényes örökösök nem szereznek tudomást, mivel az örökhagyó életében a vagyonával belátása szerint rendelkezik. Amennyiben eltartási szerződést köt, amely visszterhes, szerencse elemet is tartalmazó szerződés, az eltartó az eltartott által átruházott vagyon tulajdonjogát, amely általában ingatlan, megszerzi és ezért halálakor a hagyatékba az nem kerül bele, mert már nem tulajdonosa.
Tisztelettel
dr.Tibold Csaba ügyvéd
- Bernadett 9316 számú kérdése
- 2005-12-16
Tisztel Ügyvéd Úr/Nő!
Egy problémával szembesültünk, amelyben tanácsát szeretnénk kérni. Fiatal házasok vagyunk, építkezni szeretnénk hitelből. Adott a férjem nagymamájának háza (1/2 rész férjem nagymamája, 1/2 rész férjem édesanyja tulajdonába van). A kertbe szeretnénk építkezni, ráépítési megállapodással. A kérdés ezzel kapcsolatban az lenne, hogy ha az építkezés ideje alatt az egyik tulajdonos esetleges halála esetén, az örökösödési illetve a hagyatéki illetéket csak a "régi ház" után vagy pedig a már mi általunk felépített házat (vagy félkész házat) is (számlával igazolva) beleszámítva kell kiszámolni?
Segítségét előre is köszönöm
Tisztelt Bernadett!
Ha a megállapodásuk kellően dokumentálva van, akkor nem kell aggódniuk a saját részük "biztonsága" érdekében, mivel az egyébként kívül esne az örökségi kérdésen...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu
- Zsuzsu 9307 számú kérdése
- 2005-12-16
Tisztelt dr. Tóth László Úr!
2005. december 14-én tettem fel a pontosított kérdésemet ingatlaneladással kapcsolatban. Az újabb választ meg is kaptam, amit még egyszer nagyon szépen köszönök.
További kérdésem lenne. Emlékeztetőül: arról volt szó, hogy édesanyámnak adnánk el a férjem lakását, az összeget pedig beforgatnánk a közös néven futó építkezésünkbe. Az édesanyám ingatlanát pedig eladnánk, de csak áprilisban a jelzálog miatt (egyébként már több mint 15 éve építtették édesapámmal, úgyhogy adózni sem kellene az eladása után - mint válaszából kiderült). Ha hamarabb eladnánk a lakást édesanyámnak (szocpol, hitel miatt), mint ahogy ő tudná az övét eladni, akkor két lakás lenne a nevén (valamennyi összeget tudna adni, de a teljeset csak az övé eladása után kaphatnánk meg, addig a szocpolból és a felvett hitelből folytatnánk az építkezést, ahhoz viszont az kell, hogy ne legyen a nevünkön ingatlan). Férjem aggodalma a következő: ha esetleg édesanyámmal történne valami - nagyon reméljük, hogy nem!!! - és a férjem lakása is az ő nevén szerepelne, akkor az én testvéremék is örökölnének belőle? Holott még meg sem kaptuk a teljes vételárat. Ezt hogyan lehetne kivédeni?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Zsuzsu
Kedves Zsuzsu!
Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben egészben, vagy részben lemondhat az öröklésről. Az Édesanyjának az Ön testvérével kellene ezt a szerződést megkötni. Arra ügyelni kell, hogy a lemondó leszármazóira (a testvére gyermekei) csak akkor hat ki a testvére lemondó nyilatkozata, ha ez bele van foglalva a megállapodásba.
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
Miskolc, tel.: (30) 219-5579
- Erika 9289 számú kérdése
- 2005-12-15
Tisztelt Ügyvéd Úr/Ügyvéd Nő
Édesapám még májusban meghalt, és dec. 06-án kaptam meg a hagyatéki tárgyalásra szóló idézést, amelyet 13-án Apám lakhelyén, Hódmezővásárhelyen tartottak.
Én Komárom megyében lakom, az odautazás számomra már 12.én este hatkor kezdődött.
Fáradt voltam, és valószinüleg figyelmetlen is. Ugyanis Apám végrendelkezett, és törvényes örökösnek a feleségét jelölve meg, nekem csak a köteles rész jár, és én elfogadtam egy egyezséget, mely szerint az illetékhivatal értékbecslése szerinti összeg nekem jutó hányadát elfogadom.
(A temetési, és közjegyzői díj levonásával természetesen)
Csakhogy ez az összeg, kb. csak egyharmada, az ingatlan tényleges piaci árának.
Az ingatlant 3.2MFt-ra értékelték, de az ingatlanpiaci ár, min. 9-10MFt.
A jegyzőkönyvben szerepel egy olyan mondat, mely szerint a; "Jelenlévők a végzés ellen biztosított fellebbezési jogukról lemondtak."
Ugyanakkor a tényleges Hagyatékátadó végzés utolsó bekezdése azt írja;
"A hagyatékátadó végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Csongrád Megyei Bírósághoz, a fellebbezést 5 példányban az eljáró közjegyzőnél kell benyújtani, az illeték 5.000.-Ft"
Az a gondom, hogy csak a hagyatéki tárgyalást követően értesültem az ingatlaneladási szándékáról a volt feleségnek, mert a tárgyaláson ez szóba sem került. Értékesítés esetén, lényegesen magasabb, akár többszöröse is lehet az örökrészem.
Ön szerint van még lehetőségem elállni az egyezségtől, vagy bármilyen más jogorvoslatra?
Mert a hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyve számomra nem egyértelmű.
Tisztelettel várom válaszát.
Tisztelt Erika!
Leveléből nem derül ki, hogy az egyezségnek és a hagyaték átadó végzésnek pontosan mi a tartalma, ezért általánosan tudok tájékoztatást adni.
A hagyaték átadó végzésben minden esetben szerepelnie kell, hogy 15 napon belül fellebbezésnek van helye, ez törvényi előírás akkor is, ha fellebbezési jogukról lemondtak. Ha fellebbezési jogukról valóban lemondtak (de ! nem láttam a végzést), akkor fellebbezni már nem lehet.
Egy egyezség megtámadására általában elvileg van lehetőség pl. tévedésre hivatkozva, ha a megtámadási jogról az egyezségben nem mondtak le. Azonban a bíróság a tényben és jogban való tévedést nagyon szük körűen értelmezi.
Tisztelettel
dr.Lehőcz Réka ügyvéd
- Irén 9276 számú kérdése
- 2005-12-14
Tisztelt Ügyvédasszony!
Köszönöm előző kérdéseimre a választ. Szeretnék újra kérdezni az örökség utáni illetékkel kapcsolatban.
Előző levelemben emlitettem, hogy öten örökölünk egy lakóházat, a kérdésem ezzel kapcsolatban még az, hogy az illeték kiszabása egyénileg történik-e a rám eső 1/5 szerint, vagy pedig az összérték szerint?
Pl. ha a házat 32,oooooo Ft.ra értékelték ezután kell-e fizetni és osztani öttel, vagy a rámeső 6,4ooooo Ft. alapján, mert sajnos nem mindegy.
Válaszát előre is köszönöm Irén.
Kedves Irén!
Az öröklési illeték kiszabása egyénileg történik, az egyes örökösök a rájuk jutó örökség tiszta értéke után fizetnek illetéket, vagyis ez az Ön esetében azt jelenti, hogy 6.400.000,- Ft után kell számítani a - rokonsági foktól függő mértékű - illetéket.
Tisztelettel
dr.Óvári Judit ügyvéd
http://www.ovari.hu
- károly 9266 számú kérdése
- 2005-12-13
Rendelkezhet-e ugy az örökhagyó, hogy az örökös ne tudja eladni az ingatlant, különösen termőföldet? Mint régen a hitbizományt? Még talán kölcsönt se vehessen fel rá.
Tisztelt Károly!
Úgy érti, hogy az örökhagyó halálát követően? Ha jól értem, akkor a válaszom: NEM, az új tulajdonost jogi értelemben nem lehet kötni, legfeljebb erkölcsi értelemben lehet rá kötelezettséget róni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu
- Szlipi 9255 számú kérdése
- 2005-12-13
15 éve együtt élek a párommal de nem vagyunk házasok. A páromnak vannak gyerekei előző házasságából, nekünk közös gyerekünk sajnos nincs. A lakás amelyben lakunk hivatalosan az én tulajdonomban van, még én vettem mielőtt megismerkedtünk.
Soha nem készült semmilyen vagyonjogi szerződés közöttünk. Élettársam beteg lett, nem tudom meddig él. Kérdésem, hogy örököl valaki hozzátartozója, gyereke... az én tulajdonjogomból ha sohasem voltunk házasok "csak" élettársi viszonyban voltunk?
Tisztelt Szlipi!
Az elmondottak alapján a lakás az Ön különvagyona, amelyre nem lehet öröklési igénye másnak...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu
- Eszter 9244 számú kérdése
- 2005-12-13
Tisztelt Ügyvéd Úr
Alábbi problévával kapcsolatosan kérném a segítségét.
Anyósom halála után férjem és testvére örökölte a Bp-i volt önkormányzati ingatlant.
Férjem a testvére javára lemondott az ingatlan tulajdonjogáról,így az teljes egészében a testvére tulajdona lett.Ha a testvérnél házasság felbontására kerűlne sor,akkor házastársának vannak-e az ingatlannal kapcsolatban jogai?
Köszönettel várom válaszát
Tisztelt Eszter!
az öröklésből származó vagyonelem a férj különvagyonának a részét képezi.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu
- Katalin 9234 számú kérdése
- 2005-12-12
Tisztelt Ügyvédúr az alábbiakban kérném segitő tanácsát.
1986-ban szüleim elváltalk. Édesapám újra nősült és született egy közös gyermekük. 2004 januárjában édesapám elhunyt. A hagyatéki eljárás során az édesapám és a márosdik felesége tulajdonában lévő kertes családiházas ingatlan apai részét a mostohat estvéremmel fele-fele arányban örököltük. Én most 21 éves vagyok, a mostoha testvérem kiskorú. A hagyatéki eljárásban az ingatlan értékében már megállapodás történt a közjegyző és az özvegy között, amikorra én a megbeszélt időpontban megjelentem a hagyatéki eljárás lefolytatásához. Igy a hagyatéki határozatból értesültem, hogy az egész ingatlant 894.290 Forint értékben vették jegyzőkönyvbe. Ezen értékből az egyéb (temetési) költségek levonása után a rám eső rész 143.418 Forint összeg lenne. Eddig nem is foglalkoztatott az ingatlan értéke mivel az özvegy az özvegyi jogot bejegyeztette az ingatlanra, és az tudtommal erősebb mint a tulajdonjog. Az özvegy az ingatlan felújitása, karbantartása cimén költségtéritést követel tőlem, ugyanakkor a tulajdonjog megszüntetése iránt keresetett nyújtott be a birósághoz. A fennti összeget kifizetné részemre. Az egyik szomszéd tájékoztatott hogy a szóban forgó ingatlant az özvegy 3 millió Forintért árulja.
A kérdésem a következő lenne:
Kérhetem-e a biróságot hogy az ingatlan értékét ne a hagyatéki eljárásban rögzitett összegen vegye figyelembe?
Kérhetem-e hogy a jelenlegi forgalmi érték alapján fizesse ki a részemet az özvegy?
Állag megóvásra követelhet-e költségtéritést tőlem holott nem is lakik az ingatlanban?
Tisztelettel várom válaszát.
Tisztelettel Katalin
Kedves Katalin!
A hagyatéki végzésben megállapított értéktől eltérően kérheti az ingatlan piaci árának megállapítását, és kérheti, hogy az Ön tulajdonrészének a megváltása ezen az összegen történjen.
Az állagmegóvás valóban a tulajdonosok és a hszonélvezők feladata, és ennek az arányos része a tulajdonost terheli, de fontos annak az elhatárolása, hogy mi minősül állagmegóvásnak és mi minősül a felújítást követő esetleges értékesítés szempontjából fontos, értéknövelő, vagy luxus beruházásnak.
Az özvegyi jog, mint használati jog, valóban erősebb, mint a tulajdonjog.
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
Tel.: (30) 219-5579