Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Van két testvér (Edit, István). Edit a szülei ingatlanában lakik, aminek megegyezés alapján örököse István lesz. István és családja az Edit tulajdonában lévő ingatlanban lakik. Mivel a telek nagysága lehetővé tette István közalkalmazotti kölcsönt vett fel, amiből nagykorú gyermekének házat építtetett Edit telkének végében. Valamennyi engedély és a kölcsön is István nevén szerepel. Kézfizető kezesek a felesége, valamint a gyermeke, aki a számlákat is fizeti.

Szeretnék a fennálló helyzetet rendezni, de nem tudják hogy hogyan fogjanak hozzá, merre induljanak. Mindkettőjüknek ez az első lakástulajdonuk.
Kérem Tisztelt Ügyvéd Urat adjon tanácsot.

Tisztelettel: István

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Három éve elváltam a férjemtől. A közös tulajdonban lévő (50-50%) ingatlanunktat a volt férjem (arra hivatkozva, hogy én nem kívánok áron alul megválni az ingatlantól) el szeretné árvereztetni. Kérdésem az, hogy ezt megteheti- e az én beleegyezésem nélkül? Ha igen mit tudok tenni annak érdekében, hogy az ingatlan ne legyen elárverezve.
Üdvözlettel:
B. Mária

Tisztelt Ügyvéd Úr! Szeretném ha megválaszolnák a következőkben leirt kérdésem és elmondanák, hogy milyen lehetőségem van ezek után. A kérdés hosszú lesz, de rövidebben ezt feltenni nem tudom, mivel akkor érthetetlen.
Négy évvel ezelőtt vásároltam egy épitési telket, azaz csak a telek felét, mely az 51-es főúttal párhuzamos. A vételnél pontosan körbehatárolva. Az eladó a szerződésben vállalta a telek megosztási lehetőséget, mondván, hogy akadálya nincs a megosztásnak, mivel a mellette lévő telek is /mely sarok telek/ az ő tulajdonát képezi, igy a részére megmaradó telekrészt és a mellette lévő telket egy megosztási vázrajban összevonatja és igy külön telekkönyvi számot kapok én is. A megosztási vázrajt elkészitése során derült ki, hogy a sajátjának gondolt telek szintén nincs megosztva azzal a vevővel aki a telek szintén felét már korábban megvette. Na most mi lesz. Mivel a megosztási vázrajz megvolt, mi elvittük ahhoz az emberhez aki a másik telekkel osztatlan közös tulajdonban van, azért, hogy irja alá a megosztást és igy Ő is hozzájuk a külön telekkönyvi számhoz. Az aláirás megtörtént. Az Önkormányzat kiadta részünkre az épitési engedélyt, amit egy éven belül fel is épitettünk. Ekkor elmentünk a Földhivatalba, hogy bejegyeztessük, de a Földhivatal kérte azt a szerződést amit - elmondásuk szerint - ilyenkor még irni kell és beadni a bejegyzési kérelmet, melyet mindhárom tulajdonosnak alá kell irni. És most jött az akadály. Az eladóval osztatlan közös tulajdonban lévő - a mellettem lévő telek - személy azt mondta, hogy most ezt már nem irja alá. Több ügyvéd is azt mondta, hogy ezt nem teheti meg, mivel a megosztási várzrajzot aláirta, a biróság - ha jól fejezem ki magam - joghézagpótlásként aláirja és semmi baj, csak az akadályoztató veszithet. Több mint két évi tárgyalás után a biróság a mi kérelmünket elutasitotta, mondván, hogy a megosztási vázrajz nem minősül szerződésnek és ezt megteheti. - Mellékesen meg kivánom jegyezni, hogy ennek az embernek folyamatosan van peres ügye. Nem lehet ügyvédet találni szinte a környéken aki nem képviselte volna már őt és igy vele szemben nem igen vállalnak el ügyet. Ez az ember gazdag és ugy járkál a biróságra be mint más haza. Közölte velem is, hogy kilóra meg fogja venni a biróságot ha kell, de akkor sem fogja aláirni. Az eladónak zsaroló levelet irt, hogy 1,5 millió forintért aláirja és még sok apróság. Sajnos ugy látom igaza lett és valóban sikerült az amit eltervezett. A biró még az első tárgyaláson megkérdezte tőle miért akarja ezt a hölgyet - az eladót - elüldözni a saját telkéről. Az igazság az, hogy az egész területet meg akarja szerezni. Nagyon gazdag emberről van szó és szinte mindent elér amit akar. KÉRDÉSEM AZ, HOGY MI A TOVÁB BI TEENDŐM, MIVEL TÖRVÉNYADTA JOGOM, HOGY KÜLÖN TELEKKÖNYVI SZÁMOM LEGYEN ÉS ENNEK AZ ÖNKORMÁNYZAT RÉSZÉRŐL SEMMI AKADÁLYA NINCS. MIT TEGYEK, HOGY EZEN JOGOMAT MEGSZEREZZEM. Köszönöm a türelmét és kérem részletes válaszát. Nagyon el vagyok keseredve, mivel van egy kis házam és nem tudom bejegyeztetni. Julia

Tisztelt Ügvéd úr !
Két autó részére kialakított garázsnak vagyunk ketten tulajdonosai.A másik tulajdonos,tudtom nélkül eladta a részét egy harmadik vevőnek.A z összeget a vevő kifizette,s a garázst birtokba is vette. A Földhivatal a szerződést visszadobta,hogy az elővásárlási joggal rendelkező személy lemondó nyilatkozata-vagyis az én lemondó nyilatkozatom-hiányzik.Az eladó kérte,hogy hogy visszadatálva mondjak le erről a jogomról,s ezt a lemondó nyilatkozatot elküldi részemre e.mail-on. Az elküldött nyilatkozat semmi utalást nem tartalmazott a szerződéssel kapcsolatosan, csupán egy lemondó nyilatkozatot akartak velem aláiratni.
Tájékoztattam-most már ügyvéd útján-az eladót, hogy az eladási szeerződés egy példányát küldje el részemre. Ezt elküldte.
Ennek birtokában ajánlott,tértivevényes levélben tájékoztattam az eladót, hogy az elővásárlási jogomról nem kívánok lemondani,s a szerződésben kialkudott,s már kifizetett összeget én is megfizetem.
Kérdésem:
Az eladó illetve a vevő ennek tudatában visszaléphet e. Kijelenthetik e, hogy emiatt a garázst nem kívánják eladni,ill megvenni ,s semmisnek tekintik az adás-vételt .,nyilvánvalóan azzal a szándékkal,hogy majd egy másik szerződésben körültekintőbben járnak el. liletve megtagadhatja e az eladó, hogy az azonos vételárat felkínálva a garázsrészt megvegyem.
Válaszát várva, maradok tisztelettel
Atlasz Sándor

Tisztetl Ügyvéd Úr!

Férjem és egy házaspár tulajdonában van egy osztatlan közös tulajdon, (üdülő telek). Természetben meg van határozva, hogy kb. 1/3 részt a férjem használja a 2/3-rész a pár. A 2/3- részen van egy felépítmény. A férjem 1/3 része teljesen üres.
Szeretném ha felvilágosítást adna, abban, hogy mit is takar az osztatlan közös tulajdon fogalma jogilag.
Továbbiakban szeretném megtudni, hogy az Önkormányzatnak van e joga arra, hogy minden tulajdonostól követelje a csatornázás tulajdonosi hozzájárulást, ami ingatlanonként 160.000,- Ft. Én úgy gondolom, hogy csak 1x követelheti ezt a díjat és nem kérheti külön a házaspártól és külön a férjemtől is.

Válaszát előre is megköszönve,

Tsztelettel:

Éva

Tisztelt dr. Nagy Zoltán Úgyvéd Úr!

Nagyon köszönöm válaszát!

Még 3 kérdésem lenne:
- Per esetén kinek kell fizetnie az eljárási díjat?
- Illetve a Bíróság milyen esetben adhatja valamelyik tulajdonostárs tulajdonába az ingatlant?! (Ezzel az eljárással az ingatlanban lakó sógorom "kizárhatja" férjemet az örökségből?!)
- A közös értékesítéssel kapcsolatban milyen szabályok vonatkoznak a sógoromra? (pl. időtartam)
Tisztelettel: Mara

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Nagyon köszönöm gyors válaszát.
Időközben felmerült még egy kérdésem.
Több helyen is olvastam, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő telket/ingatlant úgy kínálnak eladásra, hogy csak az eladóra jutó ingatlanrészt árulják. Jogilag ez pontosan, hogyan zajlik? Az új tulajdonosra nézve ez jár-e valamilyen hátránnyal, vagy van-e valami fontos körülmény amiről tudnunk kell. Illetve a mi esetünkben haszonélvező is van az ingatlanon, gondolom azt nem lehet fenntartani csak az egyik tulajdonos részén. Ebben az esetben ez hogyan lenne kivitelezhető?
Esetleg volna-e valamilyen javaslata arra nézve, hogyan lehetne lebonyolítani legegyszerűbben és számunkra előnyös módon egy ilyen ingatlan értékesítést.
Előre is köszönöm.
Üdvözlettel
Orsolya

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Előző hozzászólásomhoz kiegészítésként: az ingatlan jelenleg a férjem és a sógorom nevén van (1/2-1/2 arányban). Haszonélvezeti jog nem terheli.
Tisztelettel: Mara

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2004-ben a férjem örökölt egy fél családi házat, miután anyósom meghalt. Azóta a sógorom lakik a házban, aki se kifizetni nem tudja férjem örökségét, sem eladni nem hajlandó (?!) az ingatlant.

A hagyatéki tárgyaláson természetesen férjem jelezte, hogy igényt tart az örökségre. Az örökösödési illeték férjemre eső részét természetesen fizetjük.

Szeretném megtudni, hogy:
Férjemnek van-e joga "bérleti díjat" szedni tőle addig, ameddig nem jut az örökséghöz? Ha erre nem hajlandó, bírósági úton tud-e ennek érvényt szerezni (visszamenőleg is), mivel véleményem szerint ez az egyetlen megoldása annak, hogy valamilyen úton-módon hatni tudjunk a sógoromra!
Abban az esetben, ha ezt sem fizeti, akkor az évek alatt összegyűlt összeg alapján átkerülhet-e férjem nevére az ingatlan (természetesen, ha eléri annak az értékét. Ebben az esetben mit kell figyelembe venni az ingatlan értékénél: a hagyatéki végzésen lévőt vagy a kereskedelmi értékét?)
Ki állapítja meg, hogy mennyi "bérleti díjat" kérhet?

Sógorom megteheti-e, hogy évekig lakik az ingatlanban anélkül, hogy a férjem részét kifizesse? Nekünk semmilyen jogaink nincsenek?!?

Férjem számára megtiltotta az ingatlanba való bejárást! (?) Ezt megteheti-e?

Milyen lehetőségek vannak, ha férjem minél előbb érvényt kíván szerezni jogainak?

Per esetén kinek kell fizetni az eljárási díjat?

Előre is köszönöm segítségét?

Üdvözlettel: Mara

Tisztlet Ügyvéd Úr!

Nekem és a szüleimnek osztatlan közös tulajdonú, egymástól teljesen elszeparált, két lakásos kertesházunk van. Régen vettünk föl rá hitelt, és akkor az egész házra terhelték rá. Most szeretnénk megoldani, hogy csak az egyik házrészen legyen a hitel.
Nekem azt mondták, hogy ügyvéd által írt használati megosztást kell csinálni.
Kérdésem az, hogy így terhelten is lehet ilyet készíteni, és utána a Bank tényleg egy szerződésmódosítással átírja a kivánt házrészre a hitelt?

Válaszát előre is köszönve: Attila

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Élettársammal 2 éve élünk együtt a saját tulajdonomat képező lakásban. Amikor hozzám költözött a lakásomba állandó lakosként bejelentettem. Sajnos a viszonyunk megromlott így szeretném, ha elköltözne és kijelentkezne. A lakásomra havi 6.000,-Ft törlesztést fizetek, így arra hivatkozva hogy ebbe az összegbe 2 éven át Ő is belefizetett, nem akar elköltözni, valamint, hogy a lakásból neki jár, ha más nem hát lakhatás.
Kérdésem: két év együttéléssel és a közös törlesztőrészlet illetve rezsi fizetéssel szerzett-e bármilyen jogot, hogy ne tudjam a lakásomból kiköltöztetni? Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt ügyvéd úr !

Lakást vásárolok. A lakás amit meg szeretnék vásárolni egy kb 100 lakásos társasházban van. Viszont ez valahogy 10 éve úgy épült, hogy osztatlan közös tulajdon. És még csak most van / lesz társasházzá nyilvánítás alatt. Az eladó a második tulajdonosa a lakásnak 5 éve.
A kérdésem, hogy van-e ilyen esetben bármilyen elővásárlási vagy egyéb korlátozás ami befolyásolhatja az adás-vételt ?

Tisztelettel:

Anna

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Problémánk a következő. 2 lakásos családi házban anyósomék tulajdonrésze 7/12, hugáé 4/12, a nővéréé 1/12.
Jelzálog-hitelt szeretünk volna felvenni rá,de a nővér az1/12 tulajdonrészével nem járul hozzá.
Ki akarjuk fizetni, kb 4-5milliót ér a része, de ennek a dupláját akarja.
Ezen kívül azt hallotuk hogy lehetne egy ingatlan-megosztási szerződést készíteni, de ő ezt sem akarja aláírni.
Ezen kívül az anyósom hugának a tulajdonrésze anyai örökségből és eltartási szerződéssel( az édesapjával kötötte) képződött. A nővér ezt meg akarja támadni bíróság előtt, holott soha nem törődött az édesapjával.
Mit tudunk ezekben az esetekben tenni? Rá lehet e bírni valahogy hogy a jogos összeget követelje, ne pedig a dupláját?
Az esetleges ingatlan-megosztást meg tudja e akadályozni?
Köszönöm segítségét, üdvözlettel: B.T.Erika

Tisztelt Ügyvéd Úr !
Osztatlan közös tulajdonú , 2 társtulajdonosú telken iker nyaraló épült , de az építési szabályok miatt a közös válaszfal nem a telek felezőpontjára került , ezáltal az 50-50% -os tulajdoni arány megváltozott , a minket megillető 228 m2 helyet 244 m2-t használunk önhibánkon kívül. A tulajdonos társ eladni nem kívánja ezt a + területet , hanem használati díjat kér . A kirendelt szakértő magán emberre vonatkozó díjszabást nem talált , ezért étterem számára fő szezonra megállapított használati díjszabás m2/Ft/hó háromszorosát tartotta indokoltnak minden hónapra . Ezzel az árral 3 évente kifizetnénk a terület forgalmi értékét , a bíróság mégis elfogadta a javasolt összeget és elutasította az egyösszegű megváltási díj iránti kérésünket , mivel praxisában ilyen még nem volt.
Szeretném tudni , hogy van-e valamilyen jogszabály a használati díj megállapítására (szakértőnként változhat ? ) , jogos- e a közületi díjszabás 3x -sát alkalmazni magánemberre ( míg a telek létezik , idő korlátozás nélkül ) és milyen esetekben alkalmazható az egyösszegű megváltás díj , hol lehet erre hivatkozási példát találni ? A fellebbezésre 15 napom van , ezért gyors válaszát kérném.
Köszönettel Rózsa.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Olyan társasházban lakunk,amelyben két lakás van / egy az emeleten egy a földszinten/,mindkettő külön bejárattal.A házhoz tartozó telek közös tulajdon,osztatlan.Mi vagyunk az alsó lakásban. amelyhez egy lakószóbát szeretnénk építeni.Az építéshez a fölső lakó beleegyező nyilatkozata szükséges mivel közös a telek.Az a kérdésem,hogy amennyiben a közös telket hivatalosan /földhivatal ill. műszaki osztály által/ megosztjuk,akkor az építéshez be kell-e szereznem a fölső lakó beleegyező nyilatkozatát.