Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Hat lakásos társasház eladta a tetőteret 2 lakás kialakítására. Az adás-vételi szerződés alapján a vételár: 5.200.00.-Ft. A társasház 1965-ben épült. A teljes összeget a ház felújítására szeretnénk fordítani.
Kérdés: Kell-e adózni a befolyt összegből, ha a teljes vételárat a ház felújítására forditjuk. Tehát a lakóknak ebből semmiféle jövedelme nem származik.
Ha mégis adózni kell, akkor mennyit és mi után?
Hogyan kell adószámot kérni a hat lakásos társasháznak?
Köszönettel:
Tobak Erika

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Társasházunk egyik tulajdonosa csak ritkán használja a lakását. Előfordul, hogy két-három hétig sem tartózkodik ott. Nemrégiben egy reggelen azt észlelték a szomszédok, hogy a negyedik emeleti lakás erkélyéről folyik a víz. A tulajdonos akkor sem tartózkodott otthon. Bizonyos idő kellett amíg intézkedni tudtunk, s előkerítettük a tulajdonost. Addig azonban az alatta lévő harmadik emeleti lakás - ahol egy nyolcvan éves házaspár lakik - tökéletesen beázott.
A negyedik emeleti lakásban egy öreg mosógép fali csatlakozójáról lecsúszott a tömlő és innen zúdult ki a víz. A tulajdonos közölte, hogy az anyósa mosott nemrégiben, de "ő elzárta" a vezeték csapját.
Pikantériája az ügynek, hogy egyik lakásnak sem volt érvényes lakásbiztosítása.
A két lakás tulajdonosa nélkülünk, egymással intézte az anyagi ügyeket. A kárt okozó, aki már féléves közös költséggel tartozik, közölte, hogy nem fizet közös költséget, mert a társasház nem akadályozta meg a vízömlést.
Tisztelt Ügyvéd Úr! Vajon mit tehetünk?
Várjuk válaszát, s egyben békés, boldog új évet kívánunk!

Tisztelt Ügyvéd úr!

Ismereteim szerint az új jogszabályi változások következtében 5.000,- Ft szolgáltatási díjat kell fizetni a földhivatali eljárás során önálló ingatlanonként.

A kérdésem a következő egy 30 lakásos társasház alapítóokiratának módosítása során mennyi a díjszabás?

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr!

Ötlakásos sorházi társasházban lakunk, amely a saját osztatlan közös tulajdonjogú telken épült. A két szélső tulajdonos annak idején lekerekítette magának járó 1/5-öd részt közvetlen a házuk mellett (nincs is ezzel semmi baj!), a középső három háznak maradt a még ezen felűli szélső "úszótelek", ami mára inkább nyűg, mint használatra alkalmas telekrész. Most lehetőségünk lenne az egyik ilyen szélső úszó telekrészt eladni, aminek az ára a középső három lakót illetné meg a 17 éve kialakult "szokásjog" és fenntartás miatt.
Kérdésem a társasháztörvény szerint ez a három tulajdonos eladhatja-e ezt a területet és milyen hozzájárulási arány szükségeltetik hozzá?
A megmaradó osztatlan telekhányad még kielégíti a helyi építési szabályzat előírásait.
Válaszát előre is megköszönve
Tisztelettel
Gábor

Társasházi közös képviselő jelentkezett , aki a közgyűlésen megtagadta, hogy referenciát adjon magáról, vagy megadja jelenleg milyen társasházakat kezel. Ajánlata: ha megválasztja a közgyülés kiválaszt 3 SZVB-ot ahova a társasház SZVB-t elviszi és kérdezhetnek róla. A referenciát arra hivatkozással tagadta meg, hogy az sérti a kezelt házak tulajdonosainak személyiségi jogait. Létezik-e ez. Kérésemre, milyen jogszabályi helyre hivatkozással állitja ezt, a válasz: a PTK. Válaszukat megköszönve, cserbor

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Két kérdésben kérném szíves segítségét.
1. A Vagyonkezelő Rt. közzététel, hirdetés és a mi tájékoztatásunk nélkül november közepén eladta a házunkban található egyik, nem lakás célú helyiségét. Erről úgy szereztünk tudomást, hogy az új tulajdonos már áruba is bocsátotta és jönnek a vevők. Az alapító okirat szerint nincs kikötve elővételi jogunk, az önkormányzati rendelet pedig nem rendelkezik a "kívülről jövő" vásárlók tekintetében. A ház lakói megvették volna közösen a helyiséget, ha tudtak volna az eladási szándékról, de állítólag nekünk kellett volna jeleznünk vételi szándékunkat (bár nem is tudtuk, hogy eladó).
2. A kósza (?) vételi szándékok sikerén felbuzdulva elhatároztam, hogy megveszem a közös tulajdonban levő teraszt, amely a lakásom előtt fekszik, csak én használom. A Vagyonkezelő ügyintézője szerint - még van a házban 24%-nyi tulajdonuk - ehhez a lakók 100%-os hozzájárulása (az új szabályok szerint is?) kell, bizottsági hozzájárulás (értem), de csak akkor jegyzi be a Földhivatal és módosíthatom az alapító okiratot, ha beépítem vagy más módon átalakítom a teraszt - lényeg az, hogy építési engedélyhez kötött átalakítás legyen. Valóban van ilyen megkötés?
Segítségét előre is nagyon köszönöm!!!!
Tisztelettel:
Judit

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy négy házból álló társasházban lakom.A társasházhoz tartozik egy telek ami közös osztatlan tulajdon.A négy házon kívűl van a telken egy "építmény"(pince,ami a háború ideje alatt menedékként szolgált),ami az önkormányzat tulajdonában volt és közös költséget fizetett a társasháznak. Négy éve eladta az önkormányzat és már a második tulajdonos próbál rajta túladni.Jelen pillanatban nem tudjuk ,hogy ki a tulajdonos(csak a közös képvíselő,de nem hajlandó megmondani), milyen feltételekkel adta el az önkormányzat az építményt.

Kérdésem:
Akár ki is a tulajdonos kell-e fizetni továbbra is a közös költséget a társasház részére?Visszamenőleg lehet kérni az elmaradást?Az építmény körüli zöld területet és a hozzá tartozó járdarészt kinek kell rendbetartanía(pl. hó eltakarítás)?
Az építményt időnként bérbe adják,a közös telket idegenek használják.

Még egy kérdésem lenne:
A társasházhoz tartozó járda takarítását a társasház többségi tulajdonosai nem vállalják, de számlaképes takarítót sem hajlandók fizetni,arra hívatkozva,hogy sokba kerül.
Kérdésem: Megtehetem,hogy ha az én házam (a másik három ház és az építmény tulajdonos hozzájárulása nélkül)szeretne számlaképes takarítót,hogy arányosan a házhoz tartozó járdarész elosztom öt felé( vagy tulajdoni hányad után?) és csak a ránk eső járdarészt takarítattjuk számla ellenében? Minden ház külön gazdálkodi a saját bevételével. Ha bármikor történik egy baleset és per lenne belőle,az én házamat is megbüntetik,miután a négy ház EGY társasház?
Jogilag van rá lehetőség,hogy bárhogyan tudja az én házam bizonyítani,hogy van számlaképes takarítónk?

Köszönettel és tisztelettel várom válaszát.
Üdvözlettel:Réka

Tisztelt Ügyvéd Úr/Ügyvédnő! Társasházi öröklakásomat szeretném iroda céljára hasznosítani (könyvelés, számítógépes adatfeldolgozás), mely természetszerűen ügyfélforgalommal is jár. Érdeklődni szeretnék, hogy ehhez a használati funkcióhoz szükséges-e akár a többi társasházi tulajdonostársnak, akár a kerületi önkormányzatnak, vagy egyéb szervnek az engedélye?
Válaszát előre is köszönöm: S.Anna

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A feleségem huga tavaly nyáron vett 1 panellakást. Az adás-vételi szerződésben kikötötték, hogy a lakás per és tehermentes. A közüzemi számlákat átiratták, az előző tulaj a tartozásait kifizette. Mindezt közösen intézték. A közös költséggel ugyanezt megtette. Azonban idén tavasszal kapott a sógornőm egy elszámolást, amelyben pontosan kiderül, hogy az előző tulajnak 76000 Ft közös költség hátraléka van, amit a közös képviselő a sógornőmön akar behajtani. Perrel fenyeget, és azt mondja, hogy ráterheli az ingatlanra, mivel nem a tulajdonosok tartoznak, hanem a lakás. Igaz ez? Vagy van erre valami megoldás?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Úrhölgy!
Társasházi közös tulajdonú telekre egyik tulajdonostárs engedély nélkül nagyméretű, könnyűszerkezetes épületet épített, valószínűsíthető, hogy több mint tíz éve. Rendet kívánunk tenni, határozatképes közgyűlés, többségi döntéssel bontásról hozott határozatot. A közös képviselő kötelezettsége érvényt szerezni a közgyűlési határozatoknak. Fenti esetben hogyan oldható meg e feladat az építtető költségére?
Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Tanácsadó!
Segítségét szeretném kérni a következő problémák orvoslásában. Egy 40 lakásos társasházban vagyok tulajdonostárs. A társasház pályázott és elnyert egy nyílászáró csere pályázatot háromszor 1/3-os arányban, vagyis a lakóknak kellett vállalni a költségek 1/3-át, másik harmadát az önkormányzat vállalta, és harmadik harmadát pedig az állam. A csere megtörtént, de nekem egyre több problémám lett az egész pályázat lebonyolításával kapcsolatban. A lakóközösség nem láthatta a pályázatra jelentkező kivitelező cégek ajánlatait, nem dönthette el az ajánlatok alapján, hogy ki legyen a munkát kivitelező cég, mindent "készen" kaptunk. A közös képviselő úgy tájékoztatott, hogy nekünk lakóknak semmilyen beleszólásunk nem lehet az ügy menetébe, mert az önkormányzat döntheti csak el, hogy mire ad pénzt. Megjegyzem mivel az önkormányzatnak nem volt készpénze a rá eső részt átutalni a kivitelező cégnek, ezért egy bank hitelezte meg a társasháznak ezt az összeget, vagyis mi lettünk az adósok. A banki szerződés tartalmazza, hogy az önkormányzat részletekben negyedévenként utalja a banknál vezetett számlánkra a pént, és azt a bank jóváírja. A szerződéseket ugyan a társasházzal kötötte az önkormányzat, a hitelező bank és a kivitelező cég is, de semmilyen dokumentumban nem enged betekintést a társasházkezelőnk, sőt a kérdéseinkre sem válaszol. Szerinte nekünk nincs jogunk ezeket sem látni, sem tudni. Gyakorlatilag csak fizetni és levegőt venni van jogunk szerinte. A kérdésem az volna, hogy a társasházkezelőnek kötelessége-e válaszolni a kérdésekre az üggyel kapcsolatban, és ha igény van rá, fénymásolatot készíteni a dokumentomokról akár saját költségre, akár közös költségből, vagy sem? A társasházkezelőnk azt mondja, hogy ezek titkos iratok, titkos számlák, ebbe nem tekinthetünk bele. Ez valóban így van? Csak a közgyűlés előtt köteles beszámolni, vagy nekem egy személyben, mint társtulajdonosnak is jogom van kérdéseket feltenni? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: Anita

Tisztelt Ügyvéd úr/Ügyvédnő!

Több kérdésre szeretnék választ kérni:
1./ Szükséges-e a közösképviselőnek tanfolyami végzettség?
2./Mit kell tartalmazni az irásbeli közgyűlés összehívásához a Határozati javaslatnak?
3. Az Irásbeli közgyűlés összehívása Határozati javaslat hiányában történt meg, "igen-nem" szavazati javaslattal elkészített lakónévsor összeállításával, melynek aláírása a lakó által képviselt vélemény aláírása alapján történt.
-A közös képviselőnek a (3. vázolt esetben) mennyi idő áll rendelkezésére ezek alapján a határozat elkészítésére, és minden lakót írásban kell-e értesítenie?
- Felszólíthat- e a közös képviselő (levélben tette) mint magánember, hogy tartozkodjam a közgyűlések látogatásától, más hozzám intézetteket nem említvén-? Mindezt azért, mert a közgyűlésen kifogásoltam, hogy nem szabályszerűen akarta lefolytatni a közgyűlést.
Üdvözlés, levezető elnök, jkvez, jkvez. hiánya miatt.
- Jogorvoslattal szeretnék élni ( úgy is mint magánember és mint lakó), hol tehetem meg?

Szíves válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd úr!
Csupán egy rövidke kérdésem lenne.
Társasházunkban több lakó nincs megelégedve a közös képviselő munkájával, vagyis nem úgy végzi feladatait ahogy azt kellene.
Ezért úgy döntöttünk, hogy másik képviselőt keresünk.
Mi ennek a folyamata, igazából ez érdekelne.
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Van egy nagy telek, két oldalán két többlakásos ház. Elkülönitett gazdálkodást folytatnak, de egy társasház. Mind a két ház arra vár, hogy a másik intézze a szétválást és viselje annak költségeit. Az egyik házban már elhatároztuk, hogy kérnénk a biróságtól az önnálló társasház alapítást, de fogalmunk sincs ennek a költségeiről, bonyolultságáról. Kérem segítségét tájékoztatását, hogy az legalább nagyságrendileg mibe kerülhet és mennyi idő alatt intézhető el? Tudna-e ajánlani valakiket, akiktől legalább árajánlatot kaphatnánk és korekt, gyors intézést? Nagyon várjuk a válaszát KÖSZÖNETTEL Titulus

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy négy házból álló (házanként 12 lakás) társasházban lakom,ahol van egy közös képviselő és házanként egy házképviselő,akik segítík a kk munkáját.
Én az egyik ház házképviselője vagyok ,de nem vagyok tulajdonos csak a férjem. A ház pénzét én kezelem(közösköltség szedése,vizdíj,villany,szemétdíj,stb. befizetés). Sajnos a közös képviselő hanyagsága miatt a számlákat (ami az Ő nevére érkeznek)nem tudtam időben befizetni.Ebből problémák adodtak és a mi házunk tulajdonosai kérték a kk lemondását.A közgyülésre a hívatalos értesítést megkapták a tulajdonosok. Én nem kaptam meghívót.A közös képviselő a megválasztásomról szóló jegyzőkönyvet aláirásával hitelesítette és elfogadta a segítségemet a közös problémák megoldásában és az év végi elszámolásomat is 2 éven keresztül.Kérdésem a következő.

Elmehetek a közgyülésre meghívó nélkül, és a házam érdekeit képviselve felszólalhatók? Kérhetem a jegyzőkönyveket visszamenőleg?

Köszönettel és tisztelettel várom válaszát
Réka