Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2005. októberében egy kivitelező céget megbíztunk családi házunk kulcsrakész felépítésével. 2006. augusztusáig folytak is a munkák kisebb-nagyobb megszakításokkal (folyamatosan problémák voltak a minőséggel és a munkatempóval, amelyeket javítani kellett). 2006. augusztásban a kivitelező két hétre levonult úgy, hogy ezt nem közölte velünk. Sem személyesen, sem telefonon nem sikerült utolérni. A 3. hét közepén végre sikerült elérni telefonon, amikor is közölte, hogy ez neki már nem éri meg, és nem fogja befejezni a házat. Megbeszéltük, hogy akkor számoljunk el, és zárjuk le egymás közt a szerződést. Erre szeptember közepén került sor, addig ismét csak nem tudtuk elérni.
Ekkor ígéretett tett a számlák kiállítására az odaadott pénzről, aminek kb a felét teljesítette a mai napig. Ill több pénzt adtunk oda előre anyagra, mint ami be lett építve (természetesen erről van átvételi igazolás). Ennek visszafizetésére kijelentette, hogy Ő nem hajlandó visszafizetni.
Azóta is folyamatosan keressük és próbáljuk normálisan lezárni a dolgot, de havonta egyszer sikerül beszélni vele, amikor megbeszélünk találkozót, de utána nem tartja ehhez magát.
A többlet odaadott pénzen kívül felmondási kötbér is szerepel a szerződésben, amit szintén nem hajlandó megfizetni. Ill további anyagi követeléssel is élnénk, mivel az elkészített házrész sem a megfelelő minőségű és több részt is vissza kellett bontani és újra építeni.
A szerződésünket több jogi szakember is megnézte ill az elkészítésében is segédkeztek, de ezek az emberek nem kifejezetten ingatlanjoggal foglalkoznak.
Kérdésem az lenne, hogy van-e esélyünk peres úton visszaszerezni a pénzünket? Vagy mit tehetünk a követeléseink érvényesítésére?

Válaszát előre is köszönöm,

Üdvözlettel,

Balogh Krisztián

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérem szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésemre.
Az építési engedélyem februárban lejár. Jogszabály szerint meg kell hosszabbítani, azt olvasom, hogy egy-egy évre meghosszabbítható. Én ezt úgy értem, hogy ha jövőre még mindig nem fejezzük be az építkezést akkor ismét meghosszabbíthatom, valamint hogy csak meghosszabbítható, de meg is tagadhatja a hatóság a meghosszabbítást? Kérem, szíveskedjen megírni, hogy helyesen értem-e?

Válaszát előre is köszönöm: Dávid

Tisztelet Ügyvéd Úr !
Azt szeretném öntől meg kérdezni, hogy ha a szomszéd hátráltatja az építkezésemet jelenget, beadványokkat írogat egy szóval húzza az időt, és az eljáró hatóság határozatban is el utasította a fellebbezését, ami mondva csinált volt és az építkezésem kárára volt. Akkor milyen jelegű kártérítéssel élhetek a szomszéddal szemben ? És hogy tudnám jobb belátásra bírni?
Tisztelettel : Zoltán

Tisztelt Ügyvéd úr!
Közös tulajdonú udvarban lakom.6 lakásból 5 az én tulajdonomban van.3 kisebbik lakásrészből szeretnék 1 lakást és 1 garázst kialakítani.
Kérdezném hogy milyen kötelezettségein vannak a másik tulajdonos felé?Milyen engedélyek ,tervek kellenek milyen osztályok felé?Ezeknek mi az illetéke?És ha már elvégeztem az átalakításokat (mindenféle engedély és terv nélkűl) milyen következményei lehetnek?
Várom válaszát!
Attila

Tisztelt Ügyvéd Úr!


Idén vásároltunk egy telket, melyen családi házunk építését elkezdtük.
Elfogyott a saját erőnk, ezért hitelt igényeltünk az egyik pénzintézettől.

A hitel igénylésekor a költségvetést benyújtottuk, amelyet a felelős műszaki vezető-kivitelező és a tervező építészmérnök közösen készített. A bank ezt a költségvetést elfogadta.

Amikor a saját erőt felhasználtuk, kijött az értékbecslő. Ezután kb. 1 hét múlva megküldte az értékelést a banknak, mely szerint ő csak az általunk benyújott számlák 2,8 M ft-ból, ő csak 1,8 M Ft-ot ismer el, a többi nem felhasznált anyag.
Ezen teljesen kiakadtunk, hiszen a költségvetésben szereplő tételek, kalkuláció szerint haladtunk (mennyiségre és forintra is szinte pontosan) és a számlákon szereplő tételek mind maradéktalanul beépítésre kerültek , valamint fényképekkel tudtam igazolni bank felé az igazunkat. Az lenne a kérdésem, hogy ez esetben milyen jogorvoslatra van lehetőség? Úgy gondolom, hogy a szóban forgó értékbecslő iskolázatlan, felkészületlen, fogalma nincs arról hogy az építkezésen hogyan és mennyi anyagot kell felhasználni. (pl: a szerelőbeton alá ő szerinte nem kell acélháló, vagy a válaszfalak alá vasbetongerenda)
A bank vezetője és ügyintézője maximális segítőkészségükkel igyekeznek a hitelt intézni részünkre, azonban mivel további értékbecslésre is lesz az építkezés készültségének megfelelően és ugyanez az értékbecslő jön, számomra az lenne a megoldás, ha olyan szakember jönne, aki érti és tudja is, hogy mit hogyan kell az építkezés folyamán beépíteni. Milyen jogi lehtőségünk van ezesetben?

Válaszát köszönve, üdvözlettel: Mariann

Tisztelt Ügyvéd Úr !
Társasházat építek. A szomszédom egy Lakás építő szövetkezet akivel semmi gondom nem volna de a lakóház közös képviselője, küldötje állandóan megakadályozza a köztem és a szövetkezet közötti jószomszédi viszonyt. Az egész ott kezdődött, hogy amikor mi megvásároltuk ezt a területet akkor a mi terekhatárunk és a szövetkezet társasháza között jelentkezik 10 méter hosszban 0-ról kiindúlva és 1,3 méterre nyitódó terület. Ez a terület ahol építkezünk zártsorú besorolásba tartozik, ezért próbáltunk tárgyalni, 2006 februárjában. Sikerült is ezt a kérdést egy jegyzőkönyvvel megoldani, a változási vázrajzot el is készítettük és aláírtuk. Vártunk. Fél év után bátorkodtunk érdeklődni, hogy is áll a dolog mert rendezetlen telekre nem kérhetünk építési engedélyt. Ekkor ért minket a hideg zuhany a jegyzőkönyvben írtakat felrúgva 500000 ft-ot követeltek tőlem. Amit én határozottan visszautasítottam. és átterveztettem a társasházamat. 2006 novemberében a lemondónyilatkozattal körbejártam a szomszédokat és mindenki lemondott a fellebezés jogáról. 2006 november végén jogerőre emelkedett az építési engedélyem. 2006 december elején a Lajosvárosi Szövetkezet visszamondta a lemondó aláírását és az II fokú építési osztályra került az engedély. Teszem fel a kérdést ügyvéd Úr, részközgyűlés nélkül, hogyan tudtak fellebezni mikor már egyszer lemondtak a fellebezési jogukról? A legutolsó részközgyűlésen én is meghívott voltam és a közös képviselő Úr nem tudott érdembe válaszolni, hogy miért hátráltatja az építkezésemet, illetve a lakások értékesítését? Ezt a kérdést a szövetkezet elnöke is feltette de ő se kapott rá választ. Ekkor kénytelen volt berekeszteni a közgyűlést. Válaszá előre is köszönöm ügyvéd Úr! Tisztelettel Zoltán.

Édesapám tulajdonában van egy telek amelyre építkezni fogunk .A ház az én és a párom nevére fog kerülni.Az építési engedély már a mi nevünkön van.Tehát a leendő épület a mi tulajdonunkat képezi majd. Az lenne a kérdésem, hogy a ház megépülése után a jogi viszonyok hogyan alakulnak majd?

Tisztelt Ügyvéd Úr,
Az alábbi problémával fordulok Önhöz:
keskeny, de viszonylag hosszú udvarunk van. szomszédunkban lévő ingatlannak a tetőtere kb feléig be lett építve (melyet akkor se vettünk szívesen, de a jó viszonyra való tekintettel beleegyeztünk). Azóta új tulajdonos jött és ő építészként tovébb tervezte és az udvar szinte teljes hosszában beépítené a tetőteret. Ezáltal ami ingatlanunk elveszítené teljes fényforrását és véleményem szerint jelentős értékcsökkenés is bekövetkezne.
Most jött ki az építési határozat, melyre fellebbezünk.
Kérdésem a következő:
milyen szabályra hivatkozva lebbezhetek fel, ha a fenti szituációt tekintjük(értékvesztés, beárnyékolás stb)
Illetve kíváncsi lennék, hogy hány ablakot és milyen méretekkel, feltételekkel lehet a szomszédos telekre nyitni?

köszönöm szépen előre is segítségét!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kötbérrel kapcsolatos kérdésem van. Új építésű lakásunk átadása sokat késett. A szerződésben napi X Ftban rögzített kötbért az építő vita nélkül levonta az utolsó befizetésünkből.

Másfél évvel az átadás és pénzügyi elszámolás után az építő visszaköveteli a kötbér egy részét. Véleményük szerint a kötbér mértéke az ingatlan vétálárához viszonyítva aránytalanul magas, mert annak mértéke maximum a vételár 3%-át teheti ki (a kifizetett kötbér körülbelül a vételár 9%-a). Az adásvételi szerződésben ilyen korlátozás nem szerepel.

Azt szeretném kérdezni, hogy Ön szerint jogos lehet-e az építő követelése? Van jogszabályi korlátozás vagy valamilyen bírósági gyakorlat a kötbér maximális mértékére nézve?

Válaszát előre is köszönöm.

Tamás

Tisztelt Nagy Zoltán!
Az érdekelne, hogy haszonélvezőként tényleg fizetnem kell e illetéket új épitésű 14millió értékű lakásra? És ha igen mennyit? És mi a különbség a szerződés és az előszerződés között?Előszerződésen nem volt ügyvédi pecsét.
Tisztelettel: T.Katalin

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Mi 2006.októberében aláirtunk egy építési vállalkozóval egy ingatlan adásvételi előszerződést egy 13M ft értékü újonnan épülő sorházi lakásra, mivel még akkor nem volt jogerős építési engedély. Ekkor átadtunk a részére 10% foglalót. Az előszerződésben szerepel, hogy december 31-ig megkötjük a végleges ingatlan adásvételi szerződést. Most azt mondta nekünk,hogy a választási eredmények miatt változott a helyi önkormányzat összetétele, ezért idén már nem adnak ki építési engedélyt, igy a szerződést is csak leghamarabb januárban fogjuk tudni megkötni.

Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy ha december 31-ig az Ő részéről történő okok miatt nem kötjük meg a végleges szerzödést, akkor utána mi elállhatunk a szerzödés megkötésétől, ugy hogy a foglalót is visszakapjuk a vállalkozótól?

Válaszát előre is köszönjük!

Tisztelettel:

A. Gergely

A következő esethe kérnék Önöktől tanácsot:
2005. decemberében kötöttünk adásvételi szerződést leendő lakásunk kivitelezőjével.Az adasveteliben szereplő vallalásokat határidőre teljesitettuk folyamatosan, lakashitelunk nyaron ala lett irva. A hiteltorlesztest fizetjuk.
Egyuttmukodoek voltunk eddig, tobbszoros hataridő modosítasba is belementunk (szerzodesmodositas)
Muszaki atadast-atvetelt megelezo lakasbejaraskor a kivitelezo jelezte, hogy a 3x16 A aramigeny miatt minden lakonak a raeso reszt kulon ki kell fizetnie.
Tudtommal 32 A-ig ingyenes,az e feletti reszt kulon rendeletben foglaltak szerint kell a fogyasztonak megfizetni.
Az adasveteli szerzodesben foglaltak szerint a kivitelezo a muszaki leiras szerint intezi az aramigenylest, de az nem kerult reszletezesre, hogy ennek a koltsegeit ki viseli. (Az eredeti muszaki leirasban vagylagosan volt megadva villany, gaz bekotesenek lehetosege.)
Joga van-e a kivitelezonek a vevore átharitani a kozcelu villamos halozatra torteno csatlakozas plusz koltsegeit?
Ha igen, milyen feltetelek mellett?
A mi esetunkben a kivitelezo az egesz tarsashaznak mar befizette ezt a dijat, de mindenkitol egyenkent koveteli.
Az eredeti muszaki atadas-atvetel szerzodes szerinti idopontja 2006.okt.30. volt. Tehat kotber ketyeg mar jo ideje.
Befizettuk a kivitelezonek a plusz koltseget, de mivel.A tobbi lako nem. A kivitelezonek joga van-e visszatartani/fenntartani lakhatasi engedely beszerzeset azzal az indokkal, hogy a tobbi lako nem fizet.
Milyen jogi lehetosegek vannak arra, hogy a "rendes leendo lakok" vegre a tulajdonukba/lakasukba bekoltozzenek?
Mivel nem vagyunk meg tarsashaz, ezert gondolom jogilag csak egyenileg polgari peres uton probalkozhatunk.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Új lakást szeretnénk vásárolni, melynek ellenértékét 2 db saját tulajdonú lakás eladásából kívánjuk fedezni. Az új lakás értéke 17 millió forint.

Kérdésem a következő lenne:
-Az illeték mértékének kiszámításánál új lakásról lévén szó valóban csak a 15 millió feletti rész számítandó, (2 millió 2%-a) vagy pedig az eladott és vásárolt lakás értékének különbözete?

-Az új lakás 15 millió forintos illetékmentességének igénybevétele esetén milyen terheket kell fizetnünk (kell-e egyáltalán) a régi lakások értékesítése után?

Előre is köszönöm válaszát, üdvözlettel:

Tibor

Tisztelt ügyvéd úr.
A problémám a kötbérrel kapcsolatban lenne. Vettem egy új épitésű lakást aminek a műszaki átadási határideje 2005. dec.31 volt. Ezt most az adás-vételi szer. idézem "A műszaki átadás határidejét Eladó egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal, kár és költségtéritési kötelezettség nélkül meghosszabíthatja. Az ezt követő időszakra Eladó köteles havonta a nettó vételár 0.8%-ának megfelelő késedelmi kötbért megfizetni a Vevő részére. Vevő az ingatlant kisebb - a használatot nem befolyásoló- hibák esetén köteles a műszaki átadás-átvételi eljárás során átvenni. Kisebb hibának tekintik a felek azokat, amelyeket az Eladó 30 napon belül ki tud javitani." Nekem az első műszaki 2006 aug.4.-én volt amikor is felírtuk a lakásban fellelhető hibákat amik javitásra szorultak. A javitások 2006 nov 15.-én lettek kész, ekkor vehettem birtokba a lakást. Kérdésem a következő : Hány hónap kötbérre vagyok jogosult? Szerintük 4 hónap jár nekem. Én ugy gondolom, hogy 7 hónap. Mert hiába volt aug.-ban meg a műszaki, a hibákat nem tudták kijavitani 30 napon belül ami azt jelentette, hogy nem számit kisebb hibának. Sajnos az adás-vételi szerződés erre nem tér ki, hogy mi van akkor ha az eladó nem tudja határidőn belül kijavitani a hibákat.
Válaszát előre is köszönöm. Tamás.

Tistelt ügyvéd úr!

A problémáim a következők lennének!

1, Építkezésre adtam a fejem, és egy vállalkozót bíztam meg a házam feléptésével. A területet én síkoltattam le az épület helyén, és sajnos a gépes belevitt a vízszintbe 40cm-es lejtést. Így a vállalkozó, több anyagra és munkadíjra hivatkozva, a szerződésen felüli plusz pénzt szeretne kérni. (a szerződés nem tér ki az ilyen esetekre, és a terveken nem szerepel a területi szintkülönbség)
Kérdés: jogos-e a követelése?

2, Az építési terület átadásakor (a vállalkozónak, hogy el tudja kezdeni az építkezést) a terület jól megközelítheő volt, szabad bejárással. Az építkezés során, viszont az utca mentén árkot ástak az önkormányzat emberei, és mindenkinek biztosítottak bejárókat, viszont ami előttem lett volna azt szerettem volna nagyobra készíttetni, így nem engedtem a munkásoknak a kisebb kivitelezését. De ők elmentek, az árok megmaradt, és csak egy másik (más helyen lévő)szűkebb bejárót tudtam biztosítani a vállalkozónak. Így ő az építési anyagokat nem tudta a kívánt helyre szállítani, mert nem tudott bejönni az udvaromba a teherautó. Így hát lepakolt mindent a kapuba, és onnan kézi erővel hordták be az emberek az anyagokat. A vállalkozó erre is plusz költségeket szeretne számítani, mert nem biztosítom a szabad közlekedést teherautó számára.
Kérdésem: jogos-e a követelése?

3, Az épületem alapozásánál komoly esőzések voltak, és az alapba kerülő betont nem tudták a megázott talaj miatt behozni az udvaromba, csak az utcáró tudták betonpumpa segítségével beszivattyúzni.
Kérdésem: Ennek a betonpumpának(ami nem kellet volna ha nem esik az eső) a költsége kit terhel a jog szerint? nekem kell fizetnem?

Előre is köszönöm válaszait!