Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérdésem a következő:
Ha valaki örököl egy ingatlant jogilag lehetséges-e az hogy a közjegyzőnél a hagyatéki tárgyaláson a saját gyermeke javára (aki elvileg nem törvényes örökös ) lemondjon az örökségről, vagy csak örökösök mondhatnak le egymás javára? Ha lehetséges akkor csak a gyermeknek kell illetéket fizetni, vagy a lemondó szülőnek is? Ha nem lehetséges az, hogy már a hagyatéki tárgyaláson a gyermek nevére kerüljön az ingatlan, akkor mi a legkisebb illetékfizetéssel járó módja a tulajdon átruházásnak?

Tisztelettel:
Mónika

Tisztelt ügyvéd úr!

Ketten vagyunk édestestvérek, édesanyám második házassága során született még két gyerek, a mostohaapám előző házasságából van még egy fiú. Édesanyámék húsz évig voltak házasok, de most nemrégiben elváltak. A házasság alatt építkeztek és a négy gyerek után felvették a szoc. pol. kedvezményt. A mostohaapám most meghalt és arra szeretnék választ kapni, hogy ebben az esetben számíthatunk-e valami örökségre (én és az öcsém)?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Lakótelepi öröklakás tulajdonosa vagyok.
A lakótelep szövetkezeti formában van,
tehát a lakásszövetkezeti törvény vonatkozik rá.
Kérdésem az lenne, hogy végrendelet vagy
ajándékozási okirat hiányában több gyermek
esetén ki az örökös lehet - e több gyerek is
vagy csak a legidősebb, illetve ha a gyerekkel
vagy gyerekekkel történik valami lehet - e
örökös az unoka is?

Édesapámtól 2006 májusában örököltem egy fél családi házat. Már kilenc éve benne lakunk a férjemmel. Az évek során folyamatosan felújítottuk a házat. A hagyatéki leltárkor igen magas
forgalmi érték került megállapításra . Van egy nyilatkozatom az aputól, melyben elismeri az általunk végzett beruházásokat. Vannak számláim is, igaz többnyire a férjem nevére szólnak. Kérem a segítségüket, tudom-e az örökség forgalmi értékét csökkenteni azzal az összeggel , amelyet mi fordítottunk rá.

Köszönettel Bözsi

a férjemmel 2001 augusztusától élünk együtt 2003.05.03-án kötöttünk házasságot.2006.11.17-én elhunyt. Aház fele az apósom tulajdona a másik fele a férjemé volt közös gyermek nincsen.Az első házasságából van egy 16 éves lány. A bejelentett lakcímem nem az ahol laktam a férjemmel közösen. A após haszonélvezeti joga az egész házon rajt van.A lakcím miatt jár e az özvegyi haszonélvezeti jog vagy nem.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A bátyámmal örököltünk édesanyánk után egy lakást. A hagyatéki tárgyalás már megvolt. 50-50 %-os tulajdonban. Bátyám a hagyatéki tárgyaláson nem vett részt, csak meghatalmazást küldött.
Én értékesíteni szeretném, de a bátyám nem. Megváltani se akarja, eladni se. A költségeket én viselem, több mint 1 éve. Ő semmilyen költséghez nem járul hozzá.
Még azzal is akadályozza az egészet, hogy elérhetetlenné teszi magát. Például nem vesz át postát, telefont és személyesen sem lehet megtalálni.
Milyen lehetőségeim vannak arra, hogy a közreműködése nélkül értékesíteni tudjam az ingatlant?


Tisztelettel:
Zoltán

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdésem rövid, az örökség követelése elévül?
Röviden: születésem után egy évvel apám disszidált, utána elváltak a szüleim. Kint külföldön apám házasságot kötött, ahol tudtom szerint még 5 féltestvérem született.
1982-ben apám meghalt, és semmilyen papír, értesítés nem jött arról, hogy én örököltem volna utána valamit. Az idő múltával ismerőseim kérdezgettek, hogy hogy nem örököltem?? - hiszen tudtuk, hogy apám jó körülmények között élt családjával. Ha úgymond "letagadtak", - ami elképzelhető - hol és hogyan tudnék utána nézni, illetve esetleg a jogos követelésemet érvényesíteni, - 24 év után. A féltestvéreim 5-7-8 évvel fiatalabbak nálam, tehát ők még élnek!
Várom szíves válaszát, üdvözlettel: Zsófi

T. Ügyvéd Úr!

Éesanyám az örökhagyó, aki után egyetlen örököse vagyok.

2 hónapja volt a hagyatéki tágyalás, hagyatékátadó végzéssel. Ott felvették az örökhagyó hagyatékaként azt a néhány milliós OTp-s értékpapírszámlát, amit édesanyám nyitott, de én voltam a meghatalmazott.

Valójában ezen a számlán fele pénzt mi adtuk a feleségemmel a számlanyitáskor, vagy 10 éve, de családon belül- mondván, h úgysincs jelentősége kinek a nevén van, és egyébként minek 2 számla nem foglalkoztunk vele.

Így a számlán a mi fele pénzünk után is kiszabta az illetékhivatal az öröklési illetéket.( 11%)

1. Mi a teendő?

2. Indítható-e haygaték megismétlése iránt eljárás?

3. Ha a közjegyző elutasítja, mondván, hogy az elutasító végzéstől számított 30 napon belül pert lehet indítani ennek érvényesítése iránt, akkor ezt a pert ki ellen kell indítani?

Köszönettel:
Szabó Gábor

Egy ingatlanra több örökös is jut.Az egyik ágon örökölt rész 2/36 rész ( két testvér ), anyjuk özvegyi jogot jegyeztetett be.
Kérdés: hanyad részre vonatkozik az özvegyi jog? Az egész ingatlanra?!
Eladás estén mi a teendő?
Mekkora rész illeti meg, mi az ami "jár" neki?
Az eladást meg tudja akadályozni?

Tisztelettel: M. László

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A következő kérdéssel fordulnék Önhöz.
Édesapám okt. 28-án meghalt, a családiház amiben élünk az Ő ill. az anyukám nevén van. Mi ketten vagyunk testvérek, viszont a testvérem lemond az én javamra, de nem tudjuk eldönteni, hogy mi a jobb, ha Ő nyilvánosan lemond, vagy ha nem és majd mikor eladjuk a házat akkor úgyis úgy osztjuk a pénzt ahogy mi szeretnénk.
Azért merült fel ez a kérdés bennünk, mert úgy hallottam, hogy az illeték kiszabásánál ez számíthat, ha több örökös van akkor az illeték amit fizetni kell kevesebb, ha csak anyukám és én vagyunk az örökösök akkor magasabb %-kal számolnak. Nagyobb értékű ingatlanról van szó, ezért nem mindegy, hogy mundjuk 4 vagy 8%-kal számolják a fizetendő illetéket.

Valamint egy olyan kérdésem lenne még, hogy a hagyatéki eljárásnál nekünk kell igazolni, hogy mi a hagyaték, a mi esetünkben a ház fele és 2db autó, ezeknek az értékét nekünk kell majd meghatároznun vagy pedig egy illetékes ember felértékeli őket?

Segítségét előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel
Kosztiné M. Andrea

Tisztelt Ügyvéd Úr !
Azzal a kéréssel fordulnék Önhöz, mivel nekem van egy családi házam (amit Édesanyám után örököltem, 2001- ben). Jelen pillanatban Nevelőszülőmmel és annak Fiával lakunk ebben a házban, de én hamarosan szeretnék külföldre menni dolgozni.
Abban az esetben ha velem valami történne (pl: haláleset), előre milyen végrendeletet csináltassak ( ami nem megtámadható), mert nagyon sokat tettek Mindketten értem, de viszonzásképpen, nemszeretném ha Őket kitessékelnék a házból ! Vagy a esetleges rokonoknak szemet szúrna ha csak Ők lennének a házban. Kérem írja meg tanácsát ezzel kapcsolatban, mert fontos lenne számomra.

Előre is Tisztelettel Megköszönöm !
T. Gábor

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesapám nevében fordulok Önhöz, a tanácsát kérve!
Apukámnak az édesanyukája 83 éves, már 20 éve ápolásra szorul,önállóan nem látja el magát. Az Apukámék hárman vannak testvérek, a mama nálunk lakik már több mint 4 éve. A többi testvér nem gondoskodik róla egyáltalán.
A mama tulajdonában van egy ingatlan, ami most üressen áll(értéke kb.4 millió)
Kérdés:
Mivel az édesapám gondozza a mamát, jár-e a testvéreknek köteles rész, ha igen hány %?
Ha lemondana valamelyik testvér a köteles részről, milyen formában teheti meg?(Saját kezüleg, ügyvéd által, kell-e tanu hozzá)?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A következö ügyben kérem szíves tájékoztatását.

Az apai nagymamám (két gyermekes: édesapám és a növére) öröklési szerzödést kötött lányával 1983-ban, akit a neki nyújtott szolgáltatások ellenében ált. örökösének nevezett meg. Közben édasapám, akinek egyetlen gyermeke vagyok, sajnos nagyon korán 1984-ben elhunyt.

Nagymamám 2006. febr.-ban halt meg. A hagyatéki tárgyaláson nem tudtam részt venni, azután csak a végzést kaptam, mely szerint a hagyaték a nagynénémnek - szerzödéses öröklés jogcímén tulajdonjoggal - teljes egészében átadatik. Indoklás: Elhalálozás végintézkedés hátrahagyása mellett. A másik törvényes örökös (édesapám) a Ptk. 607 § /3/ szerint az öröklésböl kiesett (én úgyszintén).
Fellebbezés: 15 nap

Mivel a nagymamám halála érzelmileg nagyon megviselt, továbbá az öröklésböl való kiesésemröl és a szerz. létezéséröl a hagyatéki végzésben szereztem tudomást, nem fellebbeztem. (Jogaim nem ismeretében)
Közben hallottam a kötelesrész lehetöségéröl, ami az én esetemben a hagyaték (ingatlan) 1/4-e lenne.

Hogyan lehet érvényesíteni a kötelesrész lehetöségét? Kizárólagosan saját jogi tájékozódás alapján és fellebbezés útján?

A kötelesrész átadása nem a hagyatékátadás keretében történik? Jogos volt-e így a hagyatékátadás, hogy kizárólagosan az öröklési szerz.-t vették alapul és a kötelesrészröl az öröklésböl kiesöknek még egy utálás sem lett téve?

Tudok-e még tenni valamit?

Válaszát elöre is köszönöm.

Tisztelettel:
S. Ilona

Tisztelt Ügyvéd úr!
Apósom szeretné telkét férjemnek ajándékozni teljes mértékben(haszonélvezeti jogról is lemondana), Ő pedig lakásba költözne. Elvált, viszont van még két gyereke. Fiával türhető a viszonya, neki szánja a lakást, lányával viszont évek óta nincs kapcsolata, így őt kizárná. Egyedül férjemmel van nagyon jó viszonyban,ezért is szeretné, hogy ott építkezzünk. Van valamilyen megoldás, hogy a testvérek ne követelhessék később tőlünk a köteles részt a telekből(ha jól tudom 1/6-1/6)? A sógorom kapná a lakást, bár annak értéke nem egyezik meg a telekével. A nővér viszont követelheti a részét, holott megtagadja apját. Ha pl. a férjem az én nevemre iratja az ingatlant, vagy egy örökösödési szerződést köt az édesapjával megoldja a helyzetet? Előre is köszönöm választát! Ildikó

Tísztelt Ügyvéd úr!
Apai ágról származó nagybátyám ídén elhunyt,
családja/felesége, gyereke/ nem volt. Ezért még
életében elmondta hogy mindenét rámhagyja,
és erről végrendeletet készített!
/ A végrendeletet nem láttám./ Halála után másik nagybátyámtól, megtudtam hogy ők ketten másik magánvégrendeletet készítettek,
ami úgy kezdödik hogy engem kitagad.
Új örökösként fent emlitet másik nagybátyámat
jelölték meg. A végrendelet elkészitésében sem
ügyvéd sem közjegyzö, nem vett részt. A kitüzött
hagyatéki tárgyalást a közjegyzö, elhalasztotta
azzal az indoklással,/ írásban értesítve/ hogy a végrendelet sem formailag sem tartalmilag nem
felel meg a jogszabályi, követelményeknek.
Nagybátyám panaszt tett a közjegyzö ellen
"elfogultságra" hivatkozva bíróságra akarja vinni
az ügyet, és új közjegyzöt akar.
Kérdésem a következö lenne?
Ha az első végrendelet / amiben én vagyok
örökösként megjelölve/ közjegyzönél készült,
lehetséges -e hogy rátaláljak ill érvényesitsem?
Ha esetleg ez a végrendelet szintén érvénytelen lenne vagy, nem kerülne elö elképzelhetö hogy az élő testvérek közöt oszlik
meg a hagyaték?

Válaszát elöre is köszönöm!

Tísztelettel: Balogh Míhály.