Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Dóra 16024 számú kérdése Budapest 2006-12-05
T.Ügyvéd Úr! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy köteles vagyok -e állagmegóvás címen tejeskörű szigeteltetést végeztetni.Kétlakásos családi házban lakunk,mi az emeleten , a másik tulajdonos a magasföldszinti lakásban.Az alsó (alaksor, osztatlan közös tulajdonban van, de a korábbi tulajdonossal történt megegyezés alapján megosztott. Az alaksorban 2 garázs van, nagyon meredek lejárattal, és ezért az alaksor nagy esőzéskor beázik.Legutóbbi felhőszakadáskor 60 cm magasan állt a víz, mert az utcai csatornából is hozzánk folyt vissza. (és ki is szárad)A csatornahálózat nem tudja elnyelni a vizet.Közösen csináltattunk visszacsapó szelepet és lerakattunk vízelvezető vályút.Az alaksorban potyog a vakolat, salétromos a mennyezet több helyen.A teljeskörü szigetelés 3,5MFt-ba kerülne, a részleges kb1MFt.
A fenti költségeknek a fele engem terhelne, a szomszédom ragaszkodik a teljeskörü szigeteléshez.(építés éve 1960)Mit tehetek, ennyi pénzt sehogyan sem tudok előteremteni.Előre is köszönöm szíves válaszát. Tisztelettel B.né Dóra
T.Ügyvéd Úr!Kérem, ha módja van rá szíveskedjék kérdésemre válaszolni, valahogy kimaradtam.
Köszönettel :Dóra

Tisztelt Ügyvéd Nő!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a belvárosban egy 550 négyzetméteres osztatlan tulajdonú ingatlanban a lakunk. 6/10 rész tartozik hozzánk és 4/10 rész a szomszédhoz, aki egyébként sokkal nagyobb hányadot használ mindenben. Ősszel kértük az osztatlan közös megszüntetését de az építésügyi hatóság egy rendeletre hivatkozva nem járult hozzá. Szeretnénk, az osztatlan közös ingatlan megszüntetni és ezúton megtudni, milyen lehetőségeink vannak erre.
Köszönettel
Ágnes

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A kérdésem a következő lenne: Szeretnénk megvásárolni egy ikerház egyik lakását, mely most még az építés stádiumában van. Ezt kész állapotában kívánjuk megvásárolni az építő KFT-től. Az ikerház elkészülte után társasházzá lesz nyílvánítva és így lesz albetétesítve, valamint az alapító okirat ekkor lesz elkészítve.
Van-e más megoldás mint a társasházzá nyílvánítás? - A házhoz egy helyrajzi szám tartozik. Illetve milyen hátrányai lehetnek ennek pl.: felújításkor, külső módosításkor, eladáskor? Illetve milyen esetekben kell a másik lakás lakóinak a hozzájárulását kérni?
Üdvözlettel és válaszát előre is megköszönve.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Azzal a problémával fordulnék Önhöz, hogy öcsémmel két ingatlant ezelött 15 évvel 50-50% százlékos tulajdon hányaddal örököltünk. Idén kértem, hogy szüntesük meg a közös tulajdoni viszonyt hitel felvétel miatt. Az általam és családom által lakott ingatlan 100%-ban édesanyám özvegyi jogával terhelt édesapánk halála után az öcsém és édesanyám által lakott ingatlan csak 20%-ban szintén az édesapám után édesanyám javára. Az általam megbizott értékbecslő az általunk lakott ingatlant 8 000 000 Ft-ra becsülte az özvegyi jog levonása után. Az öcsém és édesanyám által lakottat 16 000 000Ft-ra az özvegyi jog levonása után és még csökkentette az ingatlan értékét 50%-al 8 000 000Ft-ra mondván hogy édesanyám ott lakik. A tulajondon jog rendezésénél szoba se került édesanyám jogainak megnyirbálása és nem is áll szándékunkba. Jogos-e az értékbecslő állítása mivel az öcsém ehez ragaszkodván nem hajlandó a két ingatlan külömbégének az 50%-át kifüzetni mondván a két ingatlan azonos értékü?

Tisztelt ügyvéd úr!
Férjem 50-50 %-ban örökölt édesanyja halála után.
Most szeretnénk megvenni a testvérétől az ő részét. Az örökösödési illetéket 8 800 000 forint értékű ingatlanérték után kellett megfizetni. A kérdés a következő: a lakás fele, amit ki kellene fizetnünk, az 4400 000 forint, vagy esetleg fel kell becsültetni? Milyen költségekkel kell még számolnunk (ügyvéd, átiratás stb.) és kb. mennyi összegben?

Válaszát köszönöm.
Üdvözlettel
Ágnes

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A ház, amelyben a lakásunk van, közös tulajdon. Sajnos a társasházzá alakulás nem megoldható, ezért szeretnénk használatmegosztási szerződést kötni a többi tulajdonossal, mivel a lakást el szeretnénk adni. Kérdésem, hogy mi a célja és a részletes tartalma ennek a szerződésnek, és van-e általános formája?

Válaszát előre is köszönöm,

Szebeni Kinga

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A problémám a következő. A férjemék hárman vannak testvérek, a szüleik meghaltak, és így mindhárman örököltek a szülői házból a következő képpen. I-nek van 2/6 része, G-nek 1/6 része, a férjemnek öröklés és ajándékozás jogcímen 3/6 része. Most szeretnénk saját házat venni, ehhez jó lenne, ha I kifizetné a férjem részét a házból. De Ő sem fizetni nem akar, pedig lenne neki miből, hitelt sem akar felvenni, de ki sem akar menni a házból. 3 millió lenne a követelésünk. Van más próbléma is ezzel kapcsolatban. G cselekvőképességet kizáró gondnokság alá került, I lett a gondnoka. Egyébként G betegsége előtt mi laktunk abban a házban, és I. Kb. 2 millió forintot költöttünk rá. Bevezettük a vizet, gázt, fürdőszobát csináltunk hitelekből, amit már visszafizettünk. Amikor G-n eluralkodott a betegsége, és úgy döntött visszaköltözik a szülői házba, mi elköltöztünk albérletbe az 5 és fél éves tartósan beteg kisfiammal. Nem volt más választásunk, féltettük G-től a gyermekünket. Van-e rá mód, vagy lehetőség, hogy I kifizesse a férjem részét? Mit tudunk csinálni?
Várom mielőbbi válaszát!
Üdvözlettel: Rné Andrea

Tisztelt Ügyvéd Úr!

4-en vagyunk testvérek. Édesanyánk halála után megörököltük a házát ami 112nm, és 1500nm-es telken van. Erre a telekre (még édesanyám életében)a bátyám épített 1 garázst,(kb:50nm) amit a bátyám a családjával lakásként használ. A családi házat el szeretnénk adni. Ez a "garázs" minek számít ilyenkor? Ezt fel kell-e külön értékeltetni?Ha elvileg mind a 4-en eladnánk, a családiházat megakadályozhatja-e valamelyikünk az eladását valamilyen indokkal? (pl:neki nem felel meg az eladási ár, vagy a bátyám mindenképp maradni akar) Jelenleg üres a családiház, csak a közművek mennek minimálisan. Mi lehet a mindenki számára elfogatható megoldás ebbe a helyzeben?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A jogi kérdésem, bonyolult.Férjem családja kijátsza őt az örökségéből, de nem tudom bebizonyítani neki.
Örököse egy zárt kert felének, az öccsével,egy tanya felének is, illetve az idén elhunyt édesapa után 1/4 családi ház résznek is-ez utóbbit lakja az öccs-haszonélvezeti jog az anyjuké. Anyósom és az öccs nem mozdultak a családi ház férjemre eső részének megváltására, de a melléképületet, amit az apa és a vele mindig együttélő öcsike épített, közölték, hogyha el is lesz adva a ház- azt a plusz pénzt a fívér elteszi...
1. kérdés: hogyan lehet, hogy a sok tulajdon jog ellenére,nem jut pénzhez a férjem?
2:szabad-e a harom örökösnek egymás nélkül fontos dolgokat megbeszélni, majd tényként kezelni, miben állapodtak meg ketten.
3:ha ingyen lakhat a mai napig, akkor ez meddig tart, mert mi is kemény Takszöv-ös kölcsönt fizetünk gyerek mellett.
Ezek( sógor, anyós) mindenen csak ülnek, eszükbe sincs kifizetni minket.(A férjem nem a kedvenc gyerek, így nagyon kimarják) Félek, hogy még a fiunkra se lesz tekintettel, mikor ezek elétolnak papírokat. Mi a módja, hogy pénzt lásson, és ebből a helyzetből végleg kivegyem? Az anyós a tanyában él, az öccs ott őstermel,talán a férjem részén?
Nagyon várom segítségét:

Köszönettel

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szüleim önkormányzati lakásuk megvétele során lemondtak tulajdonjogukról kislányom javára, és kérték a haszonélvezetet.
Azonban a lakást eladtuk és összeköltöztünk. A jelenlegi ház fele a kislányomé (haszonélvezettel terhelve) , a másik fele a miénk a férjemmel. (haszonélvezet nélkül)
Akkor vettük 9millióért és 6-7millió forintot a saját pénzünkből fordítottunk a felújításra. A kapcsolatunk nem igazán úgy alakult, ahogy elképzeltük.
A nagymama szeretne otthonba kerülni, de azt akarja, hogy minden mi fizessünk.
kb. 20milliót ér most a ház.
Kérdésem, hogy a haszonélvezeti jog kifizetésére kit kötelezhet, mivel a kislányom 18 éves de tanul?
Minket kötelezhet-e?
Jelenleg sem a ház felét használja hanem a 2/3-t. Tehát a mi tulajdonunkat is.

Válaszát köszönöm

Tisztelt Ügyvéd úr!

Van egy közös tulajdonú telekrészem. A tulajdonosok a megvétel után sora lekerítették a rájuk eső ingatlan részt, amit már több mit 10 éve így használnak. Az én részem nincs lekerítve, mivel a tulajdonosok szolgalmi útként használják, erre a tulajdonrészemre kívánnak kialakítani a tulajdonostársak egy „zsákutcát” úgy hogy hozzáadnak a maguk részéből. Ezt a magánutat a 253/1997 (XII. 20.) kormányrendelet 26.§ (2) bekezdés 5. pontjának figyelembevételével tehetik. Nem járultam hozzá az út kialakításához. A helyi önkormányzat egy határozatban elvi telekalakítási engedélyt adott, amit tegnap kézbesítettek. Kérdéseim: Értelme van-e a fellebbezésnek, ha igen mit szükséges feltétlen beleírni, ha nincs, hol keressem az általam is elkeríthető vagy értékesíthető telekrészemet?

Kellemes ünnepeket kívánok!
Köszönettel Teri.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A következő ügyben kérném segítségét. Szüleink halála után hárman örököltünk egy házat, mint testvérek. Húgom 15 éves, így én lettem a gyámja. Húgom ragaszkodott hozzá, hogy a szülői házban akar élni, így beköltöztünk férjemmel és gyermekemmel. A másik testvéremtől - ő külön él - meg szeretnénk venni az ingatlant, de irreálisan magas összeget kíván a tulajdoni hányadáért. Szakértővel felbecsültettük, de nem fogadja el. Milyen szabályok vonatkoznak erre a problémára? Milyen hamar kell kifizetnünk a részét? Míg a húgom kiskorú, egyáltalán kötelező-e kifizetnem?A ház tetőtere nincs beépítve, nem használjuk, akkor kell nekem használati díjat fizetnem testvérem felé?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt dr. Nagy Zoltán!

Köszönöm válaszát a 16057-es kérdésemre. Egy dolog nem világos számomra: mit ért az alatt, hogy édesapámat valószínűleg megilleti a haszonélvezeti jog? Haszonélvezet nincs bejegyezve a lakásra, édesapám nem lakik a lakásban, újranősült, ideiglenes lakcíme is az új felesége lakcíme. Csak "simán" tulajdonosa a lakás 50 %-ának.
Köszönöm előre is válaszát.
Üdvözlettel:
Panni

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbi kérdésekre várom szíves válaszát.Adott egy osztatlan közös tulajdonú
ingatlan,amely egy 1070m2-es telekből és a
rajta lévő 5 szobás családi házból áll.Az ingatlan
két család tulajdonában van,1/2-1/2 részilletőséggel,de ettől eltérő használattal.Az
egyik család 3 szobát és 552m2-et,a másik csa-
lád 2 szobát és 518 m2-et használ és birtokol.
Az 1/2-1/2 tulajdoni hányad törvényes módon lett bejegyezve az ingatlannyilvántartásba ennek ellenére a nagyobb részt használó család
vitatta a tulajdoni hányadot.Az ingatlan társas-
házzá alakítása folyamatban van.A szakértő a
közös tulajdonban maradó részek tulajdoni há-
nyadát a két lakás nettó alapterületének arányá-
ban határozta meg ezáltal eltér az 1/2 hányad-
tól.A nagyobb részt használó család a telekből
még nagyobb rész használatára lesz jogosult,
mivel az alapító okirat így lett aláirva bár a Föld-
hivatal még nem vezette át egyéb jogi viták miatt.Kérdésem az,hogy van -é jogi alapja érték-
különbözet megtérítésének?A másik kérdésem arra irányul,hogy milyen jogi lehetőségek vannak
abban az esetben ha utólag kiderül, az alapító okirat nem felel meg teljes egészében a 2003 évi
társasházalapításról szóló törvénynek.
Válaszát előre is köszönöm.Tisztelettel:József.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A helyzetem a következő :4 éve meghalt édesanyám,aki után egy fél házrészt örököltem (másik része a mostoha testvéremé).A nevelőapámnak az egész ingatlanon haszonélvezeti joga van.Ő akkor kirakott engem a házból és új asszonyt és annak családját vitte oda.Én azóta nem jártam ott.Külföldön élek férjemmel.Az állandó lakcímemet megtartottam,mert ha kijelentkeznék, adóznom kellene.Persze így hivatalos leveleket sem kapok meg.Kérdésem az lenne,hogy ilyen helyzetben tudok e valamit tenni?Elég szomorúnak tartom azt is,ha bevezetik az ingatlanadót,nekem kellene majd fizetni?Amikor idegenek laknak a házamban...,és én be se tehetem a lábam évek óta.
Tisztelettel