Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!
8 lakásos társasházban lakunk, amely 5 éve épült. A ház hátsó támfala, amely a pincegarázst és a lakások egy részét is érinti beázik. Kérdésem, hogy ennek javítása 4/5 -ös határozatot igényel vagy egyszerű szótöbbséget?
Ugyanebben a házban belső , lépcsőházfestés vagy tetőjavítás 4/5 -ös vagy egyszerű szótöbbség?
Joga van-e egy lakónak/több. mint 1/5 tulajdonrésszel/ ahhoz ragaszkodni, hogy az olcsóbb ajánlatot fogadja el a társasház ilyen munkáknál, ha nagyjából azonos tartalmú ajánlatok vannak?
előre is köszönöm
Sándor

Tisztelt Ügyvéd Úr!



Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a társasházban kaputelefon nincs, csak kapucsengő és ezt szeretnénk kicserélni telefonra. Mivel a negyedik lakunk és megkérdeztük a többieket is, mindenki a saját akaratából döntött úgy, hogy kérik a telefont. 15 lakásos társasházban lakunk, ebből a 15 lakásból 3 ember nincs benne. Most megy a vita, hogy egyáltalán ne is legyen, mivel ők nem akarják. A közös képviselő nem ad bele pénzt, mivel nincs és a mi saját pénzünkből akarjuk megcsináltatni. Már most megindult a sárdobálás, ugyebár ez a 3 ember és a közös képviselő nekem támad, az egyik még meg is fenyegetett. Hogy ne uszítsam a tömeget, pedig ez nem így van. Kitalálták, hogy mi mindenképpen rájuk akarjuk erőltetni, hogy márpedig igenis be kell köttetniük a telefont. Pedig ez nem így van. Mindenkitől megkérdeztem és ki is lett rakva a faliújságra, hogy aki akarja az iratkozzon fel. 12 ember kéri, tehát ez több mint a fele.

Igaz beleírtuk a levélbe, hogy utólagos bekötés nem lehetséges, mivel ez nem a társasház tulajdona, hanem azon lakóké, akik ezt megvették, és nem akarjuk, hogy valaki is utólag rákössön. A levélben semmiféle fenyegetés nem volt, csak tényként közöltük, hogy nincs rákötési lehetőség utólag, mert ha valaki ráköti az számolhat a jogi következményekkel.

A közös képviselő is ellenzi, és azt mondja, hogy ha én be akarom köttetni a saját pénzemen a kaputelefont, ahhoz a közgyűlésnek meg kell szavaznia. Tudtommal csak akkor kellene, ha kapunk is a közös pénzből, de ő úgy nyilatkozott, hogy nem ad bele semmit sem, és azt is mondta, hogy nyugodtan megcsináltathatjuk.



Az lenne a kérdésem, hogy ha már 12 ember akarja a 15 emberből, akkor mit tehetünk, hogy legyen is kaputelefon és ne akadályozzák meg. Tényleg a többi 5 háztömb engedélye vagyis a közgyűlésé, hogy nekünk a saját pénzünkből meglegyen a telefon. Mert a képviselő állandóan erre hivatkozik, és az alapító okiratra, hogy benne van leírva. Csak hát ez nem építés, és nem akarom lezárni az egész épületet.

Várom mielőbbi válaszát.

Nagyon szépen köszönöm a válaszát előre is.



Köszönettel: Zsuzsa

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A következő kérdéssel fordulnék Önhöz.
Egy négy emeletes panel lakás 4. emeletén lakunk. Mi vagyunk a szélső lakás. A falak állandóan penészednek, ezért úgy döntöttünk, hogy szeretnénk leszigetelni körbe a mi részünket, hisz ez a legelfogadhatóbb megoldás már energiatakarékosság szempontjából is. A háznak nincs pénze és nem is lesz. Mivel több tömbből áll a közösség, és a többi tömbnek adóssága van, így pályázati pénzre sem számíthatunk. A közös képviselő részéről sem várhatunk semmi segítséget. Ezért döntöttünk az egyéni szigetelés mellett. Megkérdeztük a Polgármesteri Hivatalban engedély nem szükséges hozzá. Azonban több helyen olvastam, hogy mivel a külső fal közös tulajdon, ezért szükséges a tulajdonosok 4/5 (tulajdoni arány) -ös beleegyezése.
Igaz e ez? Ha igaz, mit tehetünk akkor, ha a házbeli rosszakaróink megakadályozzák mindezt? Esetlegesen milyen jogi lépéseket tehetünk?

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy többszintes panel társasházban lakunk, az 1. emeleten. A földszintem kiadott helyiségek vannak, pont alattunk egy presszó.
A presszó forgalma az utóbbi időben megnőtt, és esténként (22 óráig van nyitva), inkább kocsmának nevehteő. Zajongás, kiabálás, ordítozás, a szokásos ami ilyen helyen szokott lenni. És természetesen nagyon felhallatszik, pihenni alig lehet amíg be nem zár.
A társasházzal határozott idejű bérleti szerződése van, több év múlva jár le.
Hangszigetelés, egyebek esélytelenek, csakis a presszó megszűnése lehet megoldás.

Kérdéseim:

1., ha kezdeményezem a szerződés felmondását, akkor mennyi lakót kell meggyőznöm hogy a KK mindenképpen eljárjon és szerződést bontson?
A presszó kimondottan csak a mi lakásunkat zavarja, a többi lakónak nem olyan nagy a gondja velük. Néhányat biztosan meg tudok győzni, az 50% talán meglenne, de 2/3 vagy 100% biztosan nem, mert többen is haverjai a presszósnak, sőt törzsvendégek. A közös képviselő is jó kapcsolatban van vele, a férje is ott iszik... tehát rá sem számíthatok, csak amit törvény szerint egyértelműen mellettem áll. Sőt egy sunyi sumák alak a KK, úgyhogy akadályozni is fogja az ügyet az biztos.

2., ha most nem sikerülhet a szerződést felmondatni, akkor ha a szerződés lejárt (határozott idejű), meg tudom-e egyedül én vagy néhány lakóval együtt akadályozni új szerződés kötését? Új szerződés kötésénél tehát a lakól hány %-a kell hogy beleegyezzen a szerződéskötésbe?

Tehát ezekkel kapcsolatban mit mond a társasházi törvény? Tételezzük fel hogy nincs a háznak erre vonatkozó egyéb szabályzata, ezt ugyanis nem tudom, mert a KK-től kellene megtudni ő meg akkor megtudná mire készülök, ezt meg nem akarom, amíg nem tudom mik a lehetőségeim.

Köszönöm válaszát előre is!

T. ügyvéd Úr!
Társasházzá alakítás kérdése van folymatban nálunk. Szeretnénk megtudni, hogy a társasházzá alakítás telekkönyvi bejegyzésének az illetéke mennyi?
köszönettel : Andrea

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbiakban kérném a tanácsát:
1996-ban egyedüliként szereltettem fel lakásomban vízórát a 12 lakásos társasházban. Abban az évben megállapítottak egy árat a közös költség/m2-re külön a vízórásnak és a nem vízórásoknak. Ez az összeg minden évben a közgyülés (ahol nem tudtam mindig részt venni) határozata szerint emelkedett, de nem %-os arányban, hanem fix összeggel, ami nem állt arányban. Az utóbbi években a közös képviselőnek már többször jeleztem, hogy az így megállapított összeg arányaiban kedvezőtlen a számomra. Számításaim szerint így kb 150.000- Ft-tal fizettem többet, mint amennyit akkor kellett volna fizetnem, ha %-ban annyit emel a ház az én közös költségemen is, mint a nem vízórásokén.
Kérdésem az lenne:
- Vissza tudom-e ezt a pénzt kapni?
- Ha nem, akkor addig, míg ez az összeg le nem íródik, van-e rá lehetőségem, hogy nem fizetek?
- Hogy tudom érvényesíteni, hogy a vízórás és a nem vízórás m2-ár közötti %-os különbség visszaálljon az eredeti 1996-os szintre?
- Mely jogszabályokra hívatkozhatom?

Segitségét előre is köszönöm!

Tisztelettel:

Attila

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdésem a következő:
Egy 2001-ben megszületett társasházi alapító okíratot(szerződést)-azóta eltelt időben semmi változás nem történt semmi téren-minden tulajdonos vagy a jelenlegi(2003)társasházi törvény alapján lehet 4/5-s többséggel lehet megváltoztatni.Tisztelettel:István

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz: Milyen hivatalos szervtől lehet segítséget kérni abban az esetben ha a nálunk működő lakásszövetkezet 2005. júniusa nem hívta össze a küldöttgyűlést(több mint egy éve) és többszöri kérdésünkre.hogy mikor lesz gyűlés az a válasz:Majd-minek,hogy veszekedés legyen.
Olyan gondnokokat foglalkoztat akik nem tartózkódnak otthon és a leváltásukkal sem akar foglalkozni a szövetkezet elnöke.Teljesen ki vagyunk szolgáltatva nincs új alapszabály,nincs beszámoló-mint már írtam több mint egy éve. A LÉTÉSZ-nek és a LOSZ-nak cégbíróságnak már írtam de semmi.

Várom válaszát!

Köszönettel Nyíri Béla

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbiakban kérem szíves állásfoglalását:

A társasházakról szóló törvény 37. §. 2 bekezdése kimondja hogy „A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos - a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó - napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel is kitűzhető.”

A megismételt közgyűlés kitűzhető-e az eredetileg meghirdetett közgyűlés időpontja után fél órával?

Bár a törvény szövege nem tiltja, de véleményem szerint, az aki valamilyen ok miatt nem tud elmenni a meghirdet időpontban, fél órával később sem tud részt venni a közgyűlésen és ezáltal hátrányba kerül.

Segítségét előre is köszönöm:

Tisztelt Ügyvéd Úr!

1987-ben épült egy 7 lakásos ház, melynek tulajdonosai 1995-ben egy hivatalos, ügyvéd által ellenjegyzett társasház alapító okiratot készítettek. Mivel a megbízott akkori közös képviselő sajnos a gondjaira bízott pénzzel eltűnt, ezért azóta sem lett a földhivatalhoz benyújtva az alapító okirat. Jelenleg a tulajdoni lapon, mint lakóház és udvar szerepel az épület és az összes tulajdonos fel van tüntetve osztatlan közös tulajdonosként, tulajdoni hányad feltüntetésekkel. Használati megállapodás a lakók között nincs. Kérdésem, hogy ez az alapító okirat - melyben a külön tulajdon viszonyok meghatározásra kerültek és itt nemcsak a lakásokról, hanem a házban lévő tárolók, üzletek, pincék tulajdonjogát is meghatározza- tekinthető-e használati megállapodásnak. Vagyis az egymás közti vitás kérdések eldöntésének lehet-e ez az okirat a hivatalos alapja, lehet-e erre hivatkozni a tulajdonviszonyok tisztázásakor. Az egész kérdés azért merült fel, mert el szeretnénk adni a lakást, a házban lévő üzletünkkel és pincénkkel, de egyes tulajdonos társak arra hivatkozva, hogy még nincs albetétesítve a társasház, ezért az üzlet alatti pince és tároló tulajdonjogát megvétóznák azzal, hogy az egy osztatlan közös tulajdon és nem adható el.
Válaszát előre is köszönöm

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Nagyon köszönöm gyors válaszát, azonban Ferenc 16012 számú kérdéséhez kapcsolódóan megkérdezem még, hogy amennyiben a közgyűlés esetleg úgy dönt, hogy nem támogatja a valós térmértéken alapuló közös költség fizetését, annak ellenére, hogy eddig esetünkben tudomásul vették, akkor kérhetik-e visszamenőleg a nem használt és nem birtokolt 7 m2 után a „hátralékot”, ha igen, akkor mennyi időre visszamenőleg, kamatos kamattal növelve-e?
Illetve, ha perelnek, akkor van-e esélyük a nyerésre?
Tisztelettel
Ferenc

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Társasház alagsori lakásában lakom. A lakáshoz egy veranda lett építve, a lakással egybenyitva. A veranda építése 25 éve történt, építési engedly nélkül. Jelenleg fennmaradási engedélyeztetés van folyamatban. Kérdésem: a veranda a társasház osztatlan közös tulajdonát "birtokolja", hogyan lehet ezt a helyzetet rendezni a tulajdonos társakkal. Hogyan kerülhet ez a tulajdonunkba?

Jó napot kívánok!
Azt szeretném kérdezni, hogy lehet-e Számvizsgáló Bizottsági tag és elnök az aki nem tulajdonos a Társasházban? Nem ő a tulajdonos, hanem a felnőtt korú gyermekei. Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
2 hónapja vásároltam a párommal egy lakást.
A hónap megfelelő időpontjában megkeresett a közös képviselő, hogy a közös költséget adjam oda neki. Megkérdeztem hogy átutalni lehetne e , ezt ő elutasította, hát jó gondoltam kifizetem kézpénzben. Ezt követően kértem az átvételi elismervényt, aminek nagy felháborodás, és sértődés lett a hatása. (én készítettem egyet, amit nagy nehezen írt alá). A lényeg, hogy a közös költséget a képviselő saját nevén levő számlára fizeti be, és annyi nyilvántartása van hogy beírja egy füzetbe hogy ki fizetett ki nem. Ön szerint ez így jogilag megfelelő? Mit tehetek ez ellen?
Mihamarabbi válaszában bízva
Tisztelettel Berecz Ferenc

Tisztelt Ügyvéd Úr !

Társasházak kezelésével foglakozom. Folyamatban van egy társasház kezelésének átvétele, mellyel kapcsolatban a következő kérdéseim merültek fel.
A korábbi közös képviselő által szerkesztett SZMSZ -ben a következő rész vélenyemem szerint törvénysértő.
" A társasházkezelő irodát képviseleti megbízatása teljesítése alól felmenteni csak és kizárólag a tulajdonosok 4/5-ének a személyes részvételével megtartott tulajdonosi közgyűlésen hozott egyhangú szavazattal lehet.
Egyéb esetekeben az ötletszerű oktalan szerződésbontás elkerülése érdekében kölcsönösen kikötik egymás között azt, hogy ha a szerződésbontásra nem a társasházkezelő irodának felróható bizonyítottan súlyos és gondatlan gazdálkodása miatt kerül sor, akkor a tulajdonosk hat havi végkielégítéssel kötelesek kártalanítani a társasházkezelő irodát "
További kérdésem, hogy az SZMSZ-be bele van foglalva a társasházkezelő iroda neve, címe, és az iroda vezetője.
A társasházkezelő irodával a ház szerződéses jogviszonyban állt. Az iroda vezetője meghalt, a ház ezért a lakóközösség által összehívott közgyűlésen felmondott a társasházkezelő irodának.
Kérdésem, kell-e új SZMSZ- t alkotni.

Válaszát előre is köszönöm, és kérem, azt a fenti e-mail címre szíveskedjék küldeni.