Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szüleim, édesanyám testvérével egy kétegységes családi ház megépítésébe kezdtek. Édesanyám testvére befejezte az építkezést, azonban szüleim időközben elváltak, így az ő részük befejezetlen maradt.
Ez az ingatlan hugom és az én nevemen volt, azonban én élettársammal úgy döntöttem, hogy befejezzük az építkezést, ezért hugomat kifizettük, így az én nevemre került az osztatlan közös tulajdon 1/2-ed része.

Megromlott a kapcsolatom az élettásammal, elköltözött tőlem, de folyamatosan fenyeget, hogy költözzek el a lakásból.
Kérdésem: Köteles vagyok-e kiköltözni, mikor az én nevemen van az ingatlan?
Követelhet-e tőlem bármit is a volt élettásam?

Köszönöm a válaszát: Mónika

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Még egy kérdésem lenne. A múltkor már megírta hogy a lakás az én tulajdonom, melyet házassági szerződésben is rögzítettünk.
A férjemmel nincs közös gyerekünk. A lakásban semmilyen értéknövelő felújítást közöspénzen nem végeztünk.
Viszont 10 évvel ezelőtt a saját lakását eladta és 2 db telket vett a saját nevére.
A múltkor a szomszéd ügyvédnővel beszélgettem és valami olyasmit mondott nekem, hogy a férjemet lakhatási jog vagy valami hasonló illetve annak ellenértéke illeti meg. A lakás értékének nem tudom hányszázaláka. A lakást most hírdettük a reális ára 19 millió forint.
Ez elég furcsán hangzik, különösen azok után, hogy 2 évvel ezelőtt a lakásomra jelzálog kölcsönt vettünk fel (2 milli forintot) és annak a 3/4 részét is a férjem költötte el, hogy még a jelzálogon kívül is fizessek neki. mert most úgy nézki, hogy csak akkor tudunk szétköltözni, ha ezt a lakást eladom és a jelzálogot kifizetem és nem látok hajlandóságot arra, hogy az adósság felét legalább ő fizesse vissza.
Szives válaszát előre is köszönöm: Margit

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesanyám húsz éve él élettársi kapcsolatban. A kapcsolat fennállása alatt családostul az élettárshoz költöztünk, aki csak úgy tarthatott igényt eltartási szerződés alapján egy általa (az élettársi közösség keletkezése után) örökölt - akkor még tanácsi, nagyobb méretű- lakásra, amennyiben annak több lakója van. Édesanyám már az elhunyt néni ápolásában is részt vett.

Az örökölt tanácsi lakást később az élettárs rosszhiszeműen (az anyukámmal történt megállapodás ellenére) önállóan megvásárolta. Édesanyám eladta időközben saját tulajdonában levő lakását, mind ennek vételára, mind akkori magas keresménye az időközben munkanélkülivé és súlyos alkoholistává vált élettárs eltartására és számláinak kiegyenlítésére ment el nagyrészt.

Ezután eladásra került az élettárs lakóingatlana, új lakást vettünk, ahol édesanyám haszonélvezeti jogot kapott, biztosítandó, hogy ne kerülhessen bármikor az utcára. Később ez a lakás is eladásra került. Ezúttal 40%-os tulajdoni részt kapott édesanyám az ingatlanból, azonban az az én nevemre került bejegyzésre bizonyos okokból. A 40%-os ingatlanrész(em)re (csupán erre a 40%-ra!) az élettárs ezenfelül bejegyeztette haszonélvezeti jogát is.

Időközben megromlott édesanyám és élettársa kapcsolata, és édesanyám szeretné kezdeményezni a közösen szerzett vagyon megosztását.

Az alábbi kérdéseim lennének a felvázolt tényállással kapcsolatban:

1) Mire tarthat igényt édesanyám a lakóingatlan vonatkozásában?

A jelenleg birtokomban levő 40%-os tulajdonrész megszerzésének jogcímét én magam nem tudom igazolni, viszont édesanyám fel tudja mutatni, hogy ez korábbi haszonélvezeti jogának megváltási összegével nagyjából egyenlő, anyagiakban kifejezve. Ezzel kapcsolatban:

2) A tulajdonközösség megszüntetése a fennmaradó, 60% részt érinti csupán, vagy bele kell számítani a 40% , a nevemen levő tulajdoni hányadot is?

3) A tulajdonközösség megszüntetése esetén akadálya lehet-e az én tulajdonrészemen levő haszonélvezeti jog a lakás esetleges ítéletben megjelölt eladásának (az élettársnak - és édesanyámnak- számottevő egyéb vagyona nincs, viszont még egy 50-50%-os vagy 60-40%-os tulajdonmegosztás esetén is lenne lehetősége mindkét félnek egy kisebb lakóingatlan megvásárlására). Tehát pl. korlátozható-e a haszonélvezeti jog, vagy kezdeményezhető-e kötelező megváltása (hangsúlyozva mégegyszer, hogy haszonélvezet csak az én 40% tulajdonrészemen áll fenn).

Válaszát előre is megköszönve, üdvözlettel:

B. Erika

Tisztelt Ügyvéd úr!

Házasságban élek 1994-óta.
2000-ben 1/1 hányadban ajándékozási jogcímen édesapámtól kaptam egy lakást,nagymamám ápolásáért.Édesapám fentartotta a haszonélvezeti jogát.Nagymamám idő közben elhunyt és most válás elött vagyok. Kérdésem a következö lenne.Jár -e a férjemnek a lakásból?

Köszönettel:Krisztina

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ma kaptam meg egy bírósági végzést, miszerint a válóper vagyonmegosztása kapcsán volt férjem 1/4 tulajdonjogot kapott a 20m2-es házrészemből. (a bíróság az ingatlan használatáról is "csak" annyiban rendelkezett, hogy a volt férj nem kérte a lakáshasználatot.)
Az lenne a kérdésem, hogy fellebbezésként - mielőtt jogerős lenne az ítélet- , kérhetem-e a közös tulajdonjog megszüntetését, vagypedig egy új kereseten belül tehetem csak ezt meg.
Egyáltalán meglehet-e szüntetni a közös tulajdont az egyik fél beleegyezése nélkül?
Válaszát előre is köszönöm! Zsóka

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdéseim röviden összefoglalva a következők:
1. Múlt hónapban elváltam. Eddigi közös tulajdonú lakásunkból a rám eső 1/2 részt volt feleségem meg kívánja vásárolni.
2. Nekem mint eladónak kell-e adót fizetnem, ha az ingatlant 1990-előtt vásároltuk. Ha igen, mely rendelet a mérvadó?
3. Volt feleségemnek, mint vevőnek kell-e ingatlanszerzési illetéket fizetnie?

Egy ingatlaneladással foglalkozó portálon azt olvastuk, hogy mivel 15 évvel ezelőtt vásároltuk a lakást ezért sem, valamint azért sem, mert válás miatt kívánjuk ezt az adás-vételt lebonyolítani.

Köszönettel várjuk válaszát.
Tisztelettel: József

Élettársammal együtt éltünk 6 éven kersztül az általam korábban vásárolt ingatlanban. Élettársi viszonyunkról semmilyen írás nem keletkezett. Közben született egy gyermekünk. Fél éve elköltözött a gyermekkel együtt, viszont nem akar kijelentkezni.
Származhat e problémám abból hogy még mindig hozzám van bejelentve?
Előre is köszönettel M. Béla

Tisztelt ügyvéd úr!

Édesapánk 10 évvel ezelőtt meghalt.Volt miskolcon 2 luxus családi házunk és 3garázsunk mindez egy telken egy helyrajzi számmal. Ennek a tulajdoni aránya a következő volt: 1/2édesanyám, 1/2 édesapánk. AMiután meghalt édesapám részét báttyámmal ketten örökültük. Ígí a tulajdoni hányad: 1/4 az enyém; 1/4 a bátyámé 1/2 anyámé. Édesanyánk ezt az ingatlant 2003-ban adta el jelentősen piaci ár alatt: 32millió forint a 2ház 3 garázs térkövezett telek stb.. A papíron 50 millió huf szerepelt de a valóságban csak 32 volt az ár. Akkor egy másik papiron az volt hogy engem 8.300.000 forint illet meh ha betöltöm a 18.at. Most akkor nekem mennyit kell megkapnom? Az 50milliónak az 1/4-ét vagy a 32-nek az 1/4-ét? Én ugygondolom ezeket az ingatlanokat édesanyám elpazarolta. Szinte ingyen áron adta el őket.. Ez ellen mit tehetek ha a 18. életévemet betöltöm? Mivel gyermekeit jelentős vagyontól megfosztotta. Továbbá a házban szereplő bútorokat mind ő vitte el. Pedig az is közös vagyonból volt. Ez ellen mit tehetek?

Üdv: C.R

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő lenne a kérdésem: férjemmel 1/2-1/2 arányban tulajdonosai vagyunk egy telki ingatlannak. A válásunk jelenleg folyamatban van, én elköltöztem otthonról (mert bántalmazott és kidobott az utcára) a lányunkkal, a férjem a házban maradt a fiunkkal. időközben a viszony méginkább elmérgesedett közöttünk, még azt sem engedi meg, hogy a gyerek és a saját ruháimat elhozzam, a zárat lecserélte, bejutni nem tudok. Többször kértem, hogy tanúk jelenlétében engedjen be, hogy a dolgaimat elhozzam, de semmiben nem hajlandó együttműködni. Mit tehetek ebben az esetben? Hiszen a ház az én tulajdonom is, jogom van bemenni. Feltörhetem a zárat? Vagy ez saját tulajdon esetén rongálásnak minősül? Mi a hivatalos út, ha van ilyen, mert a bírósági eljárás végét nem szeretném megvárni e kérdésben.

Köszönettel és tisztelettel:

Andrea

Tisztelt Ügyvéd úr !

1,
2006. jűlius 4.-én elváltunk közös megegyezéssel a feleségemtől. Mivel a lakás még nem lett értékesítve Ő is ide van bejelentve. 4 hónapja önkényesen elhagyta a lakást és a "barátjához" költözött a személyes holmija nagy részével. Azóta mivel van kulcsa, a legváratlanabb időpontokban mint "ellenőrzésképpen" megjelenik. Hivatalos irataim a lakásról, amelynek 1/1-es tulajdonosa vagyok eltűntek. A lakás költségeit közös gyermekünkkel, aki velem lakik, együtt fizetjük. Az "ex" semmihez nem járul hozzá. Mit tehetek, hogy ne "önkényesen" járjon-kelljen a lakásban.
Megkértem rá, jelezze ha jönne, de nem tesz ennek eleget. Nem zárhatom ki sem? Ő szeretné bejegyeztetni magát 1/2 tulajdonosnak, milyen lehetőségei vannak, úgy, hogy ő ezt beleegyezésem nélkül szándékozik megtenni?

2,

Édesanyám 3 éve elhunyt. Nővéremmel örököltük a lakást. Most sikerült értékesíteni. Az " ex" valamilyen" úton megtudta a vevő címét, telefonját és felhívta hogy mit - miért - mennyiért és hogyan. Vajon milyen úton juthatott az adatokhoz "tisztességes" úton.
És ezt most überelné, hogy neki is jár az én általam örökölt lakásból befolyt pénzből.
Létezhet ez ? Avval is fenyegetőzik, hogy ha nem kap pénzt bíróságra viszi az ügyet, mert Én nem hoztam tudomására hogy eladtam az örökölt ingatlanom.
Van jogalapja ehhez ? Tudtommal az örökség nem "közös vagyon".

Várom mielőbbi válaszát e két kérdésre.
A legnagyobb tisztelettel:
Mészáros János

Tisztelt Ügyvédnő!

Férjemmel válás előtt állunk, amit szándékaink szerint közös megegyezéssel fogunk megtenni.
Van egy közös házunk (50-50% tulajdonrésszel), ami 30 millió forintot ér. A házon 10 millió Ft lakáshitel és 2,4 millió Ft megelőlegező szocpol van. Megállapodásunk szerint én az 50%-os tulajdonrészemet ellentételezés nélkül átengedem a férjemnek.
Kérdésem az, hogy mi a legjárhatóbb út, hogy ez a megegyezés mindkettőnk számára a lehető legkisebb illeték illetve adófizetéssel járjon, és mik a lépései ennek a folyamatnak.

Válaszát előre is köszönöm!
Eszter

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Feleségemmel közös megegyezéssel elváltunk. A lakásunk közös volt, hitellel és megelőlegezett szocpollal megterhelve. Értelemszerűen mindkettőt közösen vettük fel a lakás megvásárlásának céljából. Megyezésünk szerint visszafizetem a banknak a hitelt és a szocpolt, cserébe az ő tulajdonrészéért. Milyen típusú szerződést kell ez esetben kötnünk ahhoz, hogy a lakás tulajdonjoga 100%-ban a nevemre kerülhessen? Számítsunk-e valamiféle illetékfizetési és/vagy adófizetési kötelezettségre ezzel kapcsolatban?

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvédúr!
Bátyám 11 éve élt együtt a barátnőjével (szerintem nem nevezhető élettársi viszonynak, mert nem volt bejelentve a kapcsolatuk, mint élettársi viszony az önkormányzatnál).

Született egy közös gyermekük és az édesanyám által vásárolt lakásban éltek, és a lakás az édesanyám nevén is van.

6 hónapja, hogy a bátyám elköltözött a barátnőjétől, de a lány ott maradt a lakásban a gyerekkel.

Kérdésem lenne: 1. a lánynak van valami joga a lakáshoz, olyan értelemben véve, hogy követelhet-e pénzt belőle, illetve kérhet-e a gyerektartáson felül valami pénzt?

2. hogyan lehetne kitenni a lakásból ezt a nőt, mert (én vagyok a húg) nekünk a férjemmel, mivel gyereket várok szükségünk lenne arra a lakásra?

Segítségét és válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:

Éva

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ismerősöm nevében szeretnék jogi tanácsot kérni.
Ismerősem 3éve él élettársi kapcsolatban egy hölggyel.Életvitel-szerüen élnek együtt ismerősöm ingatlanában,a hölgy nincs bejelentve(sem állandóra,sem ideiglenesen) a lakásba.A hölgynek külön tulajdonu lakása van, melyet bérbe adott,mivel nem lakik benne(az ebből származó bevétel a hölggyé).A kérdésem arra vonatkozik,hogy ha az ismerősöm meg kívánja szakítani ezt a kapcsolatot,akkor utólag a hölgy élhet-e bármiféle jogi (anyagi)követeléssel az élettársi kapcsolatra hivatkozva?Az élettársi kapcsolat nem hivatalos,tehát semmiféle írásbeliség nem született róla.Az ismerősöm fedezi anyagilag is a kiadásokat(rezsi stb.),a hölgy nem járul hozzá a költségekhez,ez számlákkal bizonyítható is.
Kérem jogi tájékoztatását a kérésemre vonatkozólag.
Köszönettel: K. Tünde

Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi kérdésekkel kapcsolatban szeretném kérni szives állásfoglalását. Öröklés címén 1980-ban szerzett, saját tulajdonomat képező családi házban élek élettársi kapcsolatban 22 éve vagyis 1985 óta. Az élettársi közösség fennállása alatt- részben saját megtakarításból, részben a nevemre felvett személyi hitelből- a családi ház felújításra került és az élettársam tulajdonát képező, 2004-ben értékesített ingatlanból származó pénzből ingóságokat is vásároltunk, 300.000 Ft. nagyságrendű összeg pedig beépítésre került ebből a pénzből.
Nyugdíjas édesanyámmal együtt hárman élünk -közös háztartásban-a családi házban, 2001 óta élettársam is rokkantnyugdíjas ( előtte kb. 7évig rendszeres szoc.járadékban részesült és külön jövedelme nem volt.) Én aktív dolgozóként havonta magasabb keresettel rendelkezem.
Kérdésem, hogy az élettársi közösség megszűntetése esetén milyen arányú vagyonmegosztásnak van helye a fent említett tulajdoni és jövedelmi viszonyokat figyelembe véve.
Kötelezővé teszi-e a jog annak a pénzbeli vagyonnak a megosztását, amely az élettársi közösség fennállása alatt akár a hitelből, akár az ingatlanértékesítésből származik és -ami sajnos hivatalosan nem bizonyítható módon- zűrös életvitelű élettársam és családja körében került felhasználásra.