Hozzászólások
- Balázs 30035 számú kérdése
- 2008-12-30
Tisztelt Űgyvéd úr
Élettársam testvérével örökőltek egy lakást 50-50%-ban. A testvér úgydöntött, hogy el adja a ráeső részét, én meg vásárolnám tőle de ehez milyen íratokat kell beszerezni, hogy az adásvétel megtőrténjen?
A lakáson még van önkormányzati hitel, és az örészéről még nincs befízetve az örökösödési adó.
Tisztelettel: Balázs
Tisztelt Balázs!
Az ingatlan tulajdoni lapjának ismeretében lehet pontosan meghatározni, hogy milyen okiratokra van szükség, amit az ügyben eljáró ügyvéd minden bizonnyal meg tud határozni. Az adásvételnél az ügyvédi közreműködés kötelező, így érdemes az ügyvéd kiválasztásával kezdeni a procedúrát, ebben az Irodánk is készséggel áll rendelkezésükre! Tulajdoni lapot sem kell Önöknek beszerezni, azt akár az ügyvéd feladataává tehetik, az illeték nem befolyásolja az eladási folyamatot.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Tamás 30011 számú kérdése
- 2008-12-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Azzal alább megfogalmazott kérdéssel szeretnék Önhöz fordulni, melyhez némi háttér információt szeretnék megadni.
Öcsémmel 5 éve 1/21/2 arányban kaptunk a családtól egy 10,6 millió Ft-os ingatlant, amelyhez 2 millió Ft-os jelzálogot vettünk fel.
A hitelnél Édesanyám az adós, a férje (3.), az öcsém (2.) és én (1.) lettünk az egyetemleges adóstársak (a zárójeles sorrendben), a tőketörlesztés ügyében az öcsém nevére kötött életbiztosítás jelenti fedezetet.
Jelenleg öcsém szeretne külön költözni, és ezért kéri, hogy a részét fizessem ki neki, és itt merültek fel a kérdések /a leírásban a vételi árat használom, mert a környéken nem változott az ingatlanok értéke/:
1) Szerintem a részének a meghatározásakor csak a 10,6-2=8,6 millió felét jogos kérnie, hiszen a többi jelzálog a lakáson, melyet nyilván a lakásban maradónak kell tovább törlesztenie, ő az egész 5,3 milliót kéri tőlem, így ezzel számolok a lentiekben.
2) Ha egyben kifizettem a részét, akkor hogyan vezethető át ez az ingatlan nyilvántartásba, hiszen a tulajdonjog rendezése nélkül nem szeretném átadni a pénzt. Feltételezem ehhez a jelzálog szerződés miatt a bank beleegyezése is szükséges, illetve a hitelszerződés módosítása is, ha nem kérem, nyugtasson meg.
3) Jelenleg csupán 2,5 millió Ft áll a rendelkezésemre, azaz a többit hitelből vagy egymás közötti hitelből tudnám fedezni. A hitel felvétel (megmaradt 2,8 millióra) jelzálog lehetőség nélkül nem reális a már létező miatt, azaz öcsémnek kéne szerződésszerűen törlesztenem. Ezt a helyzetet, hogyan lehet és érdemes szerződésbe foglalni, hogy a tulajdonjog számomra is megnyugtatóan rendezésre kerüljön. Azaz a 2,5 millió átadása után is legyen nyoma, hogy már nem a korábbi tulajdoni hányad áll fent, de öcsém részéről a teljes lemondás előtt már biztosítéka legyen a maradék összeg törlesztésére is. Ha egy ilyen ügylet nem járható, akkor milyen ötletek állhatnak fönt?
Köszönöm megtisztelő válaszát, és elnézést az esetleg túl részletes leírás végett.
Üdv.
Tisztelt Tamás!
1. Osztom a véleményét, valóban csak a tehermentes rész arányos része "jár" neki, hiszen a hitelt valakinek fizetnie kell. Az más kérdés, hogy a megfizetett hitelrészleteket is figyelembe kell venni!
2. Önök között egy adásvételi szerződés kell, ill. a bank hozzájárulása is szükséges lehet. (A bank kapcsán a kölcsönszerződés rendelkezései az irányadóak, ezért csak valószínűsítem, hogy szükséges a hozzájárulás.)
3. Nem kizárt az újabb zálogjog, az ingatlan értéke azt elvileg el is "bírja". Érdemes lehet pénzintézetet megkérdezni, de akár járható út lehet...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Balázs 30010 számú kérdése
- 2008-12-26
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Előre is elnézést a hosszú levélért.
Telek eladás-vásárlás, házépítés, valamint szocpol tekintetében kérném szíves segítségét. (Budapest)
Édesapám nevén van több mint, 15 éve egy családi ház építésére alkalmas telek. Édesapám azt szeretné, hogy erre építkezzünk, viszont én egy jobb elhelyezkedésű telekre cserélném a most meglévőt. Arra lennénk kíváncsiak, hogy ez a telek eladás illetve telek vásárlás milyen többlet költségekkel járhat. (Egyik alternatív tényező, hogy túl nagy kiadás teher mellett bele se vágunk az adás-vételbe, a másik, hogy a mai válságos időkben kellene eladnunk a jelenlegi telket, mivel csak ebből tudnánk kiegyenlíteni az új vételárát.) A jelenlegi ingatlanunk értéke kb. 30 millió Ft, a kiszemelt ingatlan 22 millió Ft (egy másik kerületben) illetve van egy másik jelöltem is, amely 32 millió Ft. A fentiekből fakadóan lennének az alábbi kérdéseim:
1. Eladás miatt milyen és mekkora költségekkel kellene számolnunk? kell e szja-t, áfa-t fizetni, mekkora ügyvédi díja van az ügyletnek kb, milyen és mekkora összegű eljárási díjakat kell fizetni, stb.
2. Vásárlás miatt: kell e áfa-t fizetni, mekkora ügyvédi díja van az ügyletnek kb, vagyonszerzési illetéket kell fizetni, annak ellenére, hogy építkeznénk a telekre?, milyen és mekkora összegű eljárási díjakat kell fizetni, stb. Érdemes e már az én nevemre vásárolni a telket vagy az öröklés útja költséghatékonyabb?
Amennyiben rendelkezésre áll a telek, elkezdődik az építkezés már ha kapok elegendő hitelt és max. egy év alatt be is fejeződik. Tekintettel arra, hogy még nem nősültem meg a szocpolt később igényelném.
3. Szocpol: Amennyiben az én nevem van az ingatlan, igénybe vehetem e? Van e egyáltalán lehetőség arra, hogy ezt a szubvenciót később is igénybe vegyem? Lehet, hogy rosszul tudom, de a jogerős lakhatási engedély kézhezvételéig ez megtehető, nem igaz?
4. Technikai kérdés: Ilyen nagy összegű pénzmozgásnál mi a legmegbízhatóbb formája, hogy az eladásra szánt telek ellenértékét biztosan megkapja az ember. Készpénz, átutalás? Hogyan történik ez?
Amennyiben kérdéseim ismerete szerint nem fednek le minden fontos információt, kiegészítését, illetve a fentiek ismeretében esetlegesen felmerülő tanácsát, javaslatát szívesen fogadom.
Köszönöm szépen türelmét és várom megtisztelő válaszát.
Üdvözlettel:
Balázs
Tisztelt Balázs!
1. Az eladás sem adó, sem illetékfizetési kötelezettséggel nem jár. Az eladásnál az ügyvédet várhatóan a vevő fogja fizetni, és Önöknek egyéb költsége sem merül fel.
2. ÁFA csak akkor van, ha az eladó áfa-körbe tartozik, ezt ő tudja megmondani. Ügyvédi díj a vételár 0,5-1 %-a között - ügyvédenként változó, a mi Irodánknál a kisebb %-oz közelebb... Illeték elvileg 10 %, de ha vállaják, hogy négy éven belül felépítik a lakóházat, akkor mentesülnek a megfizetése alól.
3. A későbbi szocpol igénylés csak házasként lehetséges, és csak két gyermeket "bevállalva", ha az építkezs hamarabb befejeződik, akkor erről "lecsúsznak", majd egy másik ingatlanvásárlásnál/építésnél vehetik igénybe.
4. Többféle megoldás létezik, nyilván a vevő lehetőségeitől is függ,de mindenképpen megvalósítható a biztonságos lebonyolítás!
Egyéb: Mivel az ügyletek egy részénél (eladás) indokolt és célszerű, más részüknél (vétel) nélkülözhetetlen az ügyvédi közreműködés, ezért érdemes a megfelelő jogi képviselőt már a kezdetekkor kiválasztani, aki végignavigálja Önöket az ügyleteken. Ebben az Irodánk is készséggel a segítségükre tud lenni!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Ágnes 29985 számú kérdése
- 2008-12-21
Tisztelt Ügyvéd Úr! Férjemnek egy van fél lakása a másik fele a testvéréé. 1994 óta tulajdonosok. Jelenlegi értéke kb 8M ft. Most esetleg megvásárolnánk a másik felét a testvérétől kb 4M ft-t. Kérdésem milyen fizetési kötelezettségekkel jár a vételáron kívül a másik fél tulajdon megszerzése?
Valamint milyen adózás ill illeték terheli ha ezután eladja az egészet? Az egész után kell fizetnie vagy csak az újjonan szerzett fél rész után? Számít-e az értékhatár a 4 M ft amivel az egész a tulajdona lett?
Segítségét , válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Ágnes!
Illeték: 160 eFt., ügyvédi munkadíj: ügyvédenként változó.
Adózás: az elért jövedelem után 25 %, amelynek kiszámításához használják az ingatlanjog.hu oldal adókalkulátorát.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Edina 29984 számú kérdése
- 2008-12-21
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Telektulajdonnal kapcsolatban lenne kérdésem.
A telek a férjem szülei nevén van, erre a férjem még a megismerkedésünk előtt házat épített, 8 évvel ezelőtt. A ház a férjem nevén van. Mit érdemes tenni abban az esetben, ha a házat szeretnénk eladni? Telek ajándékozása? A mi esetünkben, mivel épült rá ház, ez illetékköteles-e?Illetve érdekelne az is, hogy mit kell tennünk, ha a házat szeretnénk bővíteni szocpol. igénybevételével?
Köszönöm mielőbbi válaszát.
Üdvözlettel:
Edina
Tisztelt Kérdező!
Figyelemmel arra, hogy az ingatlanon felülépítmény áll, és az ide vonatkozó alapvető jogi rendelkezések alapján a felülépítmény osztja az úgynevezett fődolog (telek) jogi sorsát, így a telek és a rajta található ház jogilag egységnek tekintendő, tehát tulajdonjoga is együtt ruházható át.
Fentiek alapján kérdésének azt a részét nem értem, hogy a telek a szülei nevén van, azonban a felépített ház a férje nevén van.
Az az üggyel összefüggésben leszögezhető, hogy amennyiben az ingatlant értékesíteni kívánják, praktikus, ha a szülők értékesítik azt, és az ebből befolyó vételárat Önöknek adják. A vételár átadásával összefüggésben természetesen az ajándékozás lehetősége, és az ezzel kapcsolatos ajándékozási illeték kiszabása felmerül.
A szocpollal összefüggésben feltett kérdésével kérem, hogy a Magyar Államkincstár lakóhelye szerint illetékes központját szíveskedjen megkeresni, hiszen erre a kérdésre ott fognak Önnek részletes választ adni.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.t-online.hu
racsaidr@t-online.hu
- Tóth Bernadett Katalin 29955 számú kérdése
- 2008-12-17
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A tanácsát szeretném kérni, hogy járunk jobban illeték fizetés terén.
A nagymama házának jelenleg 3 tulajdonosa van. Gondozás fejében ránk iratná az 1/4 részt. Egyik gyereke eladná az 1/4 tulajdont, a másik az 1/2-et, így miénk lenne a ház, ami jó helyen van, de milliókat kell rá költeni, mert mióta megépült - kb. 45 éve, nem lett rá költve. Ezért is szeretnénk, ha a házra maradna pénzünk, és nem az illetékhivatal járna jó. Van egy lakásunk, amit 2005-ben vettünk, tehát , ha 2010 tavasza előtt eladjuk, akkor SZJA -t kell fizetnünk - ha márc.29 a földhivatali bejegyzés az adásvételi alpján, de történt májusban adásvételi módosítás, a fizetés júliusban volt, akkor melyik dátum az irányadó.
-Vegyük meg papíron 100%-ban a házat?
-Ha 2009-ben írunk a nagymama házáról adásvétlit, de 2010-ben adjuk el a lakásunkat, és akkor fizetünk az eladóknak, akkor is csak a 2 ingatlan forgalmi értékének különbözetére fizetünk illetéket?
-Mi történik, ha a nagymama meghal, mielőtt eladnánk a lakást, és papíron kifizetnénk?
-Kérhetünk kölcsön rokontól, hogy előbb fizethessünk, mint ahogy eladtuk a lakást, akkor is mondhatjuk az illetékhivatal felé, hogy a lakás árából van a ház, ha mi abból már kölcsönt fizetjük vissza?
Sajnos meg kell gondolnunk minden forint helyét, mivel a lakásunkon is hitel van, amit átvinnénk majd a házra, de többet nem tudunk felvenni.
Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelettel: Bernadett
Kedves Bernadett,
Az adófizetés szempontjából az a dátum számít, amikor érkeztetve lett a kérelem a földhiatalnál.
illeték szempontjából mindegy, hogy mikor veszik meg a nagymama házát, adót akkor kell fizetni, ha 2010 előtt adják el a alkásukat, és ott jövedelemre tesznek szert.
Nincs már olyan kedvezmény, hogy az értékesítés jövedelmét ha lakásra költik azt nem kell megadózni. Adózni 5 éven belül mindenképpen kell jövedelem esetén.
Remélem, segítettem.
Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254
gforgacs@t-online.hu
- Anna 29924 számú kérdése
- 2008-12-15
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő helyzet tisztázása érdekében szeretném a segítségét kérni:
Párom édesanyja és annak nővére 1/2-1/2 arányban örököltek egy telket édesanyjuk halála után (az édesapjuk sem él már). Párom édesanyja a kapott vételárból párom részére szeretne lakást vásárolni, amelynek párom lenne a tulajdonosa és az édesanyja lenne a haszonélvezője.
Az egyik kérdésem az lenne, hogy a párom részére történő lakásvásárlás ajándékozásnak minősül-e, illetve, hogy később erre az "odaajándékozott" összegre leendő anyósom igényt tarthat-e?
A lakásvásárláshoz, illetve a megvásárolandó lakás felújításához nagy eséllyel hitelt kell majd felvennünk, amit párommal közösen törlesztenénk, illetve a lakás fenntartási költségeit is közösen fedeznénk.
A másik kérdésem az lenne, hogy ha a hitelt közösen vesszük fel és a lakás fenntartási költségeit is igazolható módon közösen fizetjük, akkor ebben az esetben kérhetem-e, hogy az ingatlan tulajdonjogából a rám jutó fizetési terhek arányában részesedjek?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Anna
Tisztelt Anna!
Az "ajándékozás" kapcásn el tudják kerülni, hogy illetéket kelljen fizetni, ill. a párjával kötött megállapodás alapján tulajdonjogi igénye is lehet az ingatlan kapcsán. MIndkét megoldáshoz ajánlott - a vásárláshoz pedig nélkölözhetetlen - az ügyvédi közreműködés,érdemes lehet találni egy hozzáértő ügyvédet :-)
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Ida 29893 számú kérdése
- 2008-12-12
Ida vagyok, a segítségüket kérném!
61 éves vagyok, 1996-tól együtt éltem édesanyámmal az ő házában. 2002-ben megvásároltam az ingatlanja 2/3 részét. Eközben odaköltöztek a keresztfiamék. A maradék 1/3 részt megkapták ajándékba,azzal a feltétellel,hogy három éven belül hozzáépítenek.Erről szerződést is írtunk, de négy hónap után elköltöztek, a feltételeket pedig nem teljesítették. Édesanyám betegeskedett, én gondoskodtam róla (anyagilag és egészségügyileg).Idén októberben meghalt, és a keresztfiam kéri az 1/3 rész tulajdonjogát vagy azt, hogy fizessem ki. Az előbb említett szerződést pedig nem találom. Az ő részét elzálogosították, majdnem elárverezték a házat, és ezért nem szeretném kifizetni neki. Viszont a házat szeretném eladni (természetesen az adósságot rendezném ebből, csak neki nem szeretnék fizetni). Nem akar lemondani a tulajdonrészéről, annak ellenére sem, hogy az ő adósságát rendezném. Mit tehetek?
Segítségüket előre is köszönöm!
Kedves Ida,
a szerződést az illetékes földhivatalnál meg tudja tekinteni és másolatot is tud kérni, ez tehát nem feltétlenül akadály.
A polgári törvénykönyv ismeri az "ajándékozás visszakövetelése" elnevezésű fordulatot. Azt, hogy erre van-e Önnek lehetősége, csak a szerződés ismeretében lehetne megmondani. Javaslom, hogy keressen fel egy ügyvédet.
Tisztelettel
dr.Kende Júlia ügyvéd
1039 Budapest, Viziorgona u. 10.
+36 1 2434321
http://www.drkendejulia.eoldal.hu
kende.julia@t-online.hu
- Mária 29863 számú kérdése
- 2008-12-10
Tisztelt Ügyvédnő!
Köszönöm kimerítő válaszait kérdéseimre, azonban sajnos ismét szükségem lenne a segítségére. Elbirtoklással kapcsolatos kérdésem lenne. Kiváltottam az eljáráshoz szükséges tulajdonilapot, és döbenetemre nem az szerepelt tulajdonosként akire számítottam. Magán személy helyett az önkormányzat tulajdonában van a terület amit el szeretnék birtokolni. Ettől függetlenül is minden feltétel megvan ahhoz hogy elinditsam az ügyet, csak abban vagyok bizonytalan , hogy az önkormányzattal szemben is elindithatom-e, sikerülhet-e ? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Mária! Az önkrományzattól is el lehet birtokolni ingatlant, de kicsit nehezebb lesz. Az hogy egyáltalán elbirtokolható-e az azon is múlik, hogy ún. önkormányzati törzsvagyonba tartozik-e az ingatlan, vagy sem, ha nem, akkor elbirtokolható.
Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com
- Katalin 29843 számú kérdése
- 2008-12-09
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A kérdésem a következő. 974-ben vásároltunk egy családiházat, a férjem és én vagyok a tulajdonosok telekkönyvileg. Most szeretném eladni és két kis lakást szeretnénk venni belőle.Olyan információkat hallunk, hogy valamilyen vagyonszerzési adót kéne fizetni az egyik lakás után. Vagyis eladnám 27 millió Ft-ért a két lakás körülbelül 20millió Ft. milyen és mennyi fizetni való van utánuk? köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Katalin!
Adót az eladás nyomán nem kell fizetniük, illetéket viszont igen, 10 mFt-os vételárral számolva 440-440 eFt-ot.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Gabriella 29833 számú kérdése
- 2008-12-08
Tisztelt Ügyvéd úr!
Férjem édesapja ez év májusában hunyt el. Az örökség része egy telek is, amelyet szeretnénk eladni és az értékéből lakást vásárolni. A hagyatéki tárgyalás novemberben megvolt, viszont az illeték alapjául szolgáló örökség megállapított értékével kapcsolatban fellebezés történt, tehát az örökösödés folyamata még nem zárult le.
Két kérdésem lenne a fentiekkel kapcsolatban:
1. A folyamatban lévő hagyatéki ügyekre is vonatkoznak a törvényi változások és azok pontosan milyen százalékos mértéket tartalmaznak?
2. A telek eladását és a lakás megvásárlását követően milyen illetéket kell fizetnünk, természetesen az örökösödési adó kifizetése után.
Válaszát előre is köszönöm:
Gabriella
Tisztelt Gabriella!
1. ismereteim szerint nem!
2. Az eladás után illetéket nem kell fizetniük, az adófizetés kiszámításához használják a honlap adókalkulátorát.
3. A vétel nyomán vagyonszerzési illetket kell fizetniük, a forgalmi érték 4 mft-jáig 2, az azt meghaladó rész után a 6 %-át.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Zsófia 29823 számú kérdése
- 2008-12-08
Hogyan lehet megakadályozni az elbirtoklást?
Bátyám 8 éve lakik a szüleink házában amit ránk hagytak ( végrendeletük nem volt). 6-an vagyunk tesók, de ő természetesnek vette, hogy csak ő örököl valamit, a testvérei meg semmit, mert csak neki nincs gyereke, ezért több ideje és pénze volt a szüleimmel foglalkozni. Ennélfogva minden hétvégén náluk volt, mi meg mentünk látogatóba 2 hetente,havont ill amikor tudtunk és volt lehetőség. Neki nem volt saját lakása, a feleségénél lakott, ezért a szüleim házát újítgatta folyamatosan ( gáz és víz bevezetés, festés stb)..Amikor a szüleim meghaltak, ő fogta magát és beköltözött a házba és ott él 8-9 éve. A Testvérek közül van, aki haszonélvezeti jogot adott neki, van, aki nem. Csak ő él a házban, ezért a fenntartását is ő fedezi, a felújításokat, mindent. Mi nem akarunk pert indítani a közös tulajdon megszüntetésére, mert nincs pénze ugy se és laknia sincsen máshol lehetősége és más testvérek se terveznek pert. Viszont kinézem belőle, hogy 15 év elteltével elbirtokolná az egész házat, mert a jófej tesók vagyunk és hagyjuk neki hogy benne éljen és nem akarunk a kárára hozzáférni a tulajdonukhoz. Ilyenkor mit lehet tenni? Ha szeretném, hogy ő benne élhessen, de nem akarom, hogy mindeörökkre az övé legyen? Ha ő él egyedül benne fizessem mindennek évekig az egyhatodát? Tulajdonostárs elbirtokolhat ebben az esetben? A felújításokról nem is szólt és nem is kért rá sosem pénz----ebben az esetben az ő tulajdoni része a házon nő a felújítások értékével ha van erről számlája? Szerződn vele arra, hogy a lakhatás fejében ő bármit vállal képtelenség, mert szent meggyőződése, hogy csak őt illeti a lakás+telek, mert a szülőkkel ő volt sokat. Ha ő meghal és végrendeletében egy másik tulajdonostársra hagyja az ő részét és igy annak a tulajtársnak már 2/6-od része lesz, akkor ő ugyanolyan jogokkal fog rendelkezni, mint a bátyám és így tulajdonképpen csak ő tudnak szüleim házából származó örökrészükhöz jutni és többi 3 nem? Kérnék szépen tanácsot, hogy mit lehetne tenni,hogy a bátyám ne fosszon meg attól,hogy a családi békességet megtartva, jogilag hogyan védhetem meg a szüleimtől rám maradó ház-és telekrészem akár csak gyermekeim számára is. Köszönöm!
Tisztelt Érdeklődő!
A t9rvényi rendlekezés szerint elbirtoklás útján megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, aki azt sajátjaként tizenöt éven át szakadatlanul birtokolja.
Az elbirtoklással történő tulajdonszerzés a törvényben szabályozott jogi tény alapján, annak bekövetkezésekor a törvény erejénél fogva, minden további hatósági vagy bírósági aktus nélkül vezet a tulajdonjog átszállásához.
A sajátjakénti birtoklás ténye akkor állapítható meg, ha a birtokos a birtoklását véglegesnek tekinti - függetlenül attól, hogy abban a hiszemben birtokol-e, hogy a dolog a sajátja, vagy tudja, hogy a másét birtokolja. A sajátkénti birtoklás lényege tehát annak véglegessége: amelyet egyrészt objektív külső megnyilvánulások (pl. beruházás eszközlése, teherviselés, másokkal szemben a dologgal kapcsolatos magatartás, nyilatkozatok stb.) igazolnak, másrészt viszont a birtokló szubjektív tudata - hogy a birtoklását kívülálló személy (akár a dolog tulajdonosa) jogszerűen nem szakíthatja meg - fejez ki.
A szakadatlan birtoklás az elbirtoklási idő alatti megszakítás nélküli birtoklást jelenti, s amelynek a dolog tulajdonosa és az elbirtokló viszonyában kell fennállnia.
A szakadatlan birtoklásnak - hasonlóan a sajátjakénti birtokláshoz - nem feltétele, hogy az elbirtokló saját személyében birtokoljon. Ezért ha az elbirtokló a dolgot rövidebb - hosszabb időre másnak a birtokába adja, a tulajdonszerzéshez szükséges birtoklása folyamatosnak tekintendő.
Nem érinti az elbirtoklás szakadatlanságát az sem, ha a birtokos legfeljebb egy évre elveszti a dolog birtokát kivéve természetesen, ha a birtokot a tulajdonos szerezte meg.
Önmagában a használat az elbirtoklást nem alapozza meg. Amennyiben a fenti körülmények nem állank fenn, akkor nincs mód az elbirtoklásra.
Javasolt ezért az olyan magatartás, ami mind a testvére, mind a külvilág számára jelzi: az ingatlan közös tuajdonban áll, csupán a használatot biztosítják a testvér részére.
Tisztelettel
dr.Czudar Sándor ügyvéd
2660 Balassagyarmat, Rákóczi u. 13.
+ 36 35 500031
sandor.czudar@czudarugyved.hu
- Renáta 29792 számú kérdése
- 2008-12-04
Tisztelt Ingatlanjogi Tanácsadó!
A segítségüket szeretném kérni egy ügyben, amelyet illetően igyekeztem első körben magam tájékozódni, de elakadtam, ezért fordulok most Önökhöz válaszukban bízva.
A szüleim egy 60 lakásos panelházban élnek (50-50%-ban tulajdonosai a lakásuknak), amelynek jelenleg még közös tulajdonban levő szolgálati lakását (volt házmesteri lakás) a lakóközösség értékesíteni szeretné. Ezen szolgálati lakás megvásárlására a lakóknak elővásárlási joga van, így az előírásoknak megfelelően erről döntést hozott a társasház közgyűlése, majd összegyűlt a kellő tulajdoni hányadban a beleegyező, illetve elővásárlásról lemondó nyilatkozat, és a 3 ajánlattevő közül egyedül a szüleim maradtak végül, így elvileg semmi akadálya annak, hogy a társasház adásvételi szerződést kössön velük. A lakást azonban valójában én szeretném megvásárolni, és azt szeretném tudni, hogy első lépcsőben tulajdonossá válhatok-e?
Egészen pontosan:
- Van-e leheetőség arra, hogy a szülő, élve az elővásárlási jogával, a gyermeke számára és nevére vásárolja meg a lakást, vagy ez csak úgy történhet, ha előbb megveszi, majd adásvétellel vagy ajándékozással a gyerekére ruházza a tulajdonjogot?
- Ha az előbbi nem működik, lehetőség van-e arra, hogy a szülő és gyermeke együtt vegye meg az ingatlant, és pl. 50-50%-ban legyenek tulajdonosok, vagy mivel az elővásárlási jog kizárólagosan a szülőt illeti meg, így a gyerek semmilyen formában nem válhat első lépésben tulajdonossá, vagy társtulajdonossá?
- Ha a társtulajdonosság lehetséges, úgy van-e bármilyen előírás arra vonatkozóan, hogy az elővásárlási joggal rendelkező szülőnek minimálisan milyen tulajdoni hányadot kell szereznie az ingatlanban (pl. kell-e többségi tulajdonosnak lennie)?
Tudom, hogy ez Önök számára nem egy komoly jogi furfangot igénylő kérdés, de igazán nem tudom, hogy ezeknek hol tudnék utánanézni.
Válaszukat tisztelettel köszönöm!
Kiss Renáta
Tisztelt Renáta!
1. Csak a szülők vehetik meg a sjaát jogukon, kivéve, ha a házzal ezzel ellentétesen állapodnak meg.
2. Ua., mint előzző válasz.
3. ---
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- márta 29712 számú kérdése
- 2008-11-27
Október 27-én kötöttem egy szerződést miszerint egy ingatlan eladásra kerül az alábbi feltételekkel:november27-ig 3000000ft-ot kapok,melyből 900000ft foglaló,a többi előleg.Majd hitelből a 6000000ft január 27-i határidővel.(Tehát a vételár:9000000ft)Nem tud fizetni nincs pénze.De lesz ,én bízom benne ,viszont mik a hivatalos jogaim?köszönettel:márta
Kedves Márta!
Erre az esetre az adásvételi szerződésben kellett rendelkezni. Ha ilyen rendelkezés a szerződésben nincs, akkor a késedelem idejére kamatot követelhet, vagy érdekmúlás címén elállhat a szerződéstől és a már kifizetett vételárat, a foglaló kivételével vissza kell adnia. Mindenesetre a kialakult helyzet miatt célszerű lenne az adásvételi szerződést módosítani.
Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@axelero.hu
- Ildikó 29694 számú kérdése
- 2008-11-26
Tisztelt Dr. Nagy Zoltán,
Kérdésem kiskorú gyermekem nevén lévő lakással kapcsolatos. Jelenlegi helyzetünk szerint
két db. lakás van a családban:az egyik az én nevemen, a másik a kislányomén. Viszont szeretnénk kertes házba költözni, és úgy számolom, ennek a megvalósításához mindkét lakás árára szükségünk lenne. Az enyémből ven-nénk a telket, a gyermekéből a könnyűszerkeze- tes készházat. A gyermek nevén lévő ingatlan szerződésbeni vételára kevesebb mint a könnyű-
szerkezetes új ház vételára,ezért ha jól tudom a kislány vagyoni értékű joga nem sérül, ha az új házat a nevére veszem. Viszont bajban vagyok a telkek(és így a házak?) területi besorolásával kapcsolatban:okozhat-e gondot, ha a kinézett telek üdülőövezetben van és így a ház "nyaralónak" minősül? 2.: kell-e jelenteni a gyámhatóság felé a könnyűszerkezetes ház leen
dő helyszínét,vagy elég bemutatni a megvásárolandó ház értékét is tartalmazó iratokat? 3.:milyen sorrendben tegyek lépéseket, hogy a költözés -e feltételek között megvalósulhasson? ((Hitelfelvételben semmiképp nem gondolkozunk,vmennyi áthidaló készpénztartalékunk van.)) Válaszát megköszönve. Tisztelettel, Bárdos Ildikó
Tisztelt Ildikó!
1. Igen, jelenthet gondot.
2. Igen, az egész ügylethez szükség lesz a gyámhatóság hozzájárulására.
3. Mivel ügyvédi közreműködésre mindneképpen szükség lesz, így én a megfelelő ügyvéd kiválasztását javaslom elsőként, aki az Ön elhetőségeinek és terveinek pontosabb ismeretében meg tudja haározni a folyamatot, ill. azon biztonsággal átnavigálja Önt.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu