Hozzászólások
- Zsuzsa 29999 számú kérdése
- 2008-12-26
Tisztelt ügyvéd úr!
Termőföldem bérbe volt adva egy kft -nek aki 2006- -ban meg kapta a bázisjogot utána.
Most lejárt a szerződés és közös megegyezéssel én szeretném használni a földem, de a kft nem tudja megmondani, hogy pontosan mennyi a bázis jog erre a területre, mivel azt mondja, hogy az koránt sem biztos, hogy annyi amekkora a terület.
Azt szeretném meg tudni, hogy hol, vagy hogyan lehetne ennek utána járni, hogy erre a területre mennyi a pontos bázis jog.
Tisztelettel: Zsuzsa
Tisztelt Zsuzsa! Ebben a kérdésben ezen a fórumon én sem tudok segíteni. Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Sándor 29969 számú kérdése
- 2008-12-18
Tisztelt ügyvéd úr!Jóhiszeműségemet kihasználva,beleegyezésem nélkul elvették a földemet.Ez egy kőgátakkal alátámasztott teraszos terület volt.Elbontották és elbontották a hozzá vezető kőgátakkal alátámasztott közutat is,ami önkormányzazi tulajdon,ezt is engedély nélkül.Ez az ügy per alatt van.Az önkormányzat nem ellenzi,hogy a bíróság kötelezze a birtokbavevőt a közút eredeti állapotravaló hejreállítását,amit mint felperes Én kértem.Természetesen a földem eredeti teraszos hejreállítását is kértem.Ez a föld gyep-legelő művelési ágú.A birtokba vevő egybetagosította a sját földjeivel és állítólag államitámogatás felhasználásával szőlővel betelepitette az egészet.Ha a bíróság helyt ad keresetemnek és kötelezi Öket az eredeti állapot helyreállítására,akkor Ők kérik,hoy Én fizessem ki az Ők ráfordított költségeiket,mert Én igy gazdagottam.De Én az eredeti állapotot kérem és ha azt vissza állítja akkor az Ő szőlőjük megsemmisul.Velem akarják kifizettetni a főldmérés költségeit is.Jóhiszeműségre hivatkoznak minden jogalap nélkül,Én vagyok a birtokháborító,mert zavarom Őket és nagyon sokba fog ez Nekem kerülni,ha vissza merem kérni.Nincs pénzem ügyvédre,nem ismerem a jogokat és Ők ezt kihasználják.Kötelezhetnek-e a költségeik megtérítésére?Kötelezhetnek-e a földmérők költségeinek megfizetésére,annak ellenére,hogy nincs pénzem?Érhet-e Engemet kár,meg nem térülős kiadás?Kérhetek-e erkölcsi kártérítést és elmaradt hasznot?Hozhat-e a bíróság olyan ítéletet,hogy nem kell vissza adniuk?Kötelezhetnek-e,hogy adjam át a területemet Nekik?Kérem segítsen!Köszönettel Sándor
Tisztelt Sándor!
A kérdés özönt megpróbálom sorba venni.
Bírósági eljárás körében ön költségmentesség iránt terjeszthet elő kérelmet, amit a bíróságon adott formanyomtatványon kell megtennie. Ebben az esetben a szakértői díjat sem kell megelőlegeznie, és pervesztesség esetén sem terheli fizetési kötelezettség.
Az eredeti állapot helyreállítása kizárja, hogy önnek fizetési kötelezettsége keletkezzen a szőlők kipusztulása miatt. A bíróságon önök egyezséget is köthetnek a terület megváltásáról.
Vagyoni és nem vagyoni kárt is előterjeszthet, de ebben az esetben a bizonyítási teher önön van, mind jogalap, mind összegszerűség vonatkozásában önnek kell bizonyítani a kár fenálltát és mértékét, valamint az okozati összefüggést.
Javaslom, hogy keressen meg ügyvédet az ügyben, hisz az ügyvéd költségeinek a megtérítését is kérheti a másik féltől, és pernyertessége esetén a bíróság meg is ítéli.
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233
tothl@tiszavas.hu
- joe 29932 számú kérdése
- 2008-12-16
Tisztelt ügyvéd úr !
Öntől szeretnék választ kérni ügyemben, ha megtisztel válaszával, mivel az illetékes többszöri megkeresésemre sem válaszolt, és az idő múlása rám nézve büntetést von maga után.
Bérbe adott szántóföldem szerződése 11 hónappal ezelőtt rendes lejárattal megszűnt, és saját használatba szeretném venni a földem.
A bérlőt öt hónappal a a bérleti szerződés lejárata előtt írásban értesítettem , hogy a továbbiakban magam szeretném megművelni a földem.
Írásos válasz nem érkezett, de szóban közölte,
az utolsó évben több évre szóló nővényt telepített a földbe, így kártérítést követel, vagy szerződés hosszabbítást. Az eredeti szerződés meg meghosszabbításába maradtunk + 3 évre.
A bérlő hanyagsága miatt a mai napig nem lett a földhivatalhoz bejelentve a hosszabbítás.
Most derült ki, hogy a föld hivatal még júniusban törlés értesítőt küldött a bérlőnek a bérleményről de az nem reagál arra sem, és a hivatal engem tekint földhasználónak a továbbiakban, és még büntetést is kilátásba helyezett mivel nem tettem földhasználati bejelentést.
A bérlőtől kértem a bérleti díjat, de nem fizet addig még nem kötünk új szerződést legalább 3 évre. akkor viszont adóznom kell a bérleti díjból.
Visszamenőleg nem hajlandó szerződés hosszabbítást kötni mert a földhivatal őt bünteti meg a 30 napos bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt.
Úgy tájékoztattak, hogy a szerződés bejelentésének elmulasztása szerződés megszűnését vonja maga után.
Kérdésem az lenne ez ügyben, hogy ha én használatba veszem mostantól a földem, és felszántom, a bérlő követelhet- e tőlem kártérítést az el nem vihető több évre szóló betelepített növényére.
Valamint, én követelhetem-e rajta az ez évre járó bérleti díjat mivel érvényes szerződésnékül használta a földem.
Köszönöm megtisztelő válaszát
Tisztelt JoE!
A szerződés ismerete nélkül nem tudok nyilatkozni... Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Hajni 29875 számú kérdése
- 2008-12-11
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A termőföld bérbeadás 5 éven túl adómentes jövedelem. Az lenne a kérdésem, ha erdőterületet adnék bérbe, akkor erre is vonatkozik ez a szabályozás? Tehát ez is adómentes lenne 5 éven túl?
Köszönettel: B. Hajnalka
Tisztelt Hajni! Az erdő is termőföldnek minősül.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Csaba 29844 számú kérdése
- 2008-12-09
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Azt szeretném tudni, hogy ha a tulajdonomban lévő szántót átminősíttetem művelésből kivont területté, majd ezt követően adom el, az törvényes e, vagy van valamennyi várakozási idő, vagy valamilyen speciális szabály amit be kel tartanom.
Előre is köszönöm válaszát: Magi Csaba
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben a termőterületből történő kivonása az ingatlannak megtörtént, és ennek átvezetése az ingatlan-nyilvántartáson megtörtént, egyszerűbben értékesítheti az ingatlant.
Amennyiben az átminősítés az ingatlan-nyilvántartáson még nem került átvezetésre, és az ingatlan továbbra is szántó művelési ágúként van feltüntetve, tehát termőföldnek tekintendő, ebben az esetben az értékesítésével összefüggésben az elővásárlási joggal kapcsolatos ide vonatkozó jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.t-online.hu
racsaidr@t-online.hu
- Farkas Bernadett 29319 számú kérdése
- 2008-11-03
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő kérdéssel fordulok Önhöz.
Vásároltunk egy külterületi ingatlant, ahol életvitelszerűen élünk, bejelentett lakcímünk is ez.(A tulajdoni lapon a ház gazdasági épületként szerepel.) Van-e arra valami lehetőség, hogy az ingatlant belterületivé minősítsék? Esetleg lehetséges-e, hogy a gazdasági épület helyett "lakóház udvar"minősítést kapjunk? (A házban vezetékes víz, és villany van, gáz, és csatornázás nincs, derítővel rendelkezünk. A belterület határa kb. 100 m, a házhoz köves út vezet, aszfaltburkolat nincs.)
Válaszát megköszönve, maradok tisztelettel:
Farkas Bernadett
Kedves Bernadett!
A helyi építészeti osztályon kezdeményezheti a külterület belterületbe vonását, de előtte fogadó órán tájékozódjon a lehetőségekről. Önmagában a komfort fokozat nem elegendő a belterületté minősítéshez.
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233
tothl@tiszavas.hu
- László 29272 számú kérdése
- 2008-10-30
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Június hónapban ügyvéd bevonásával adásvételi szerződéssel eladtam a tulajdonomban lévő gyümölcsöst. Az ügyvéd felhívta a vevő és az én figyelmemet, hogy a Magyar Államnak elővásárlási joga van ezen kívül a vevő feladata, hogy a helyi polgármesteri hivatalban a jegyző utján kifüggesszék az eladás tényét és amennyiben nem jelentkezik erre senki, a jegyzőtől kapott igazolást a földhivatalhoz be kell nyújtani, akár az ügyvéden keresztül, akár egyenesen a földhivatalhoz. Ezt a vevő nem tette meg, de legalábbis a földhivatalhoz nem érkezett be. Igy a földhivatal megtagadta az átírást. Kérdésem: Nekem ebből milyen károm származhat? Van e teendőm az üggyel kapcsolatban? Kié az ingatlan?
Tisztelt lászló!
A közzététel az eladó kötelezettsége! Ily módon az ügylet 2normális" lezáráshoz mindkettejük ismételt aktív közreműködésére van/lesz szükség.
Az ingatlan bejegyzettt tulajdonosa jelenleg Ön, de a "vevőnek" érvényes szerződés alapján tulajdoni igénye van.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- ferenc 29116 számú kérdése
- 2008-10-20
Tisztelt Ügyvéd Úr!
10 éve örörköltem 6 AK értékü osztatlan közös tulajdonu szántót Kettő év mulva eladtam De a tulajdonlapon a mai napig az én nevem szerepel tulajdonosként Kérdéseim: Most akkor kié a szántó?Nincs kötelezettsége a vevőnek a tulajdonjog bejegyeztetésére,illetve nincs ez az adásvételi időponttól számitva időhöz kötve? Származhat ebből hátrányom?Mi az én teendőm?
Köszönöm válaszát!
Ferenc
Tisztelt Ferenc! Jellemzően a vevő - és a jogi képviselőjének - kötelezettsége a tulajdonjog bejegyeztetése. A helyzetet azért kellene rendezni, mert így Önt terheli a művelési kötelezettség, így Önre nézve szankciók alkalmazhatóak.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Tibor 29102 számú kérdése
- 2008-10-18
Üdvözlöm!
Nagybátyámnak van pár AK értékű szántó tulajdonjoga osztatlan közösben Nem tudjuk ki használja,Bérleti szerződése nincs Elajándékozná nekem Teheti az uj törvények szerint?Ha valaki használja,van előnye a földtulajdon megszerzésében?Melyik kategóriába tartoznák a dijfizetések szemponjából?
Köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
A termőföld tulajdonjogának megszerzését a termőföldről szóló törvény korlátozza.
Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], továbbá közalapítvány, önkormányzat és a Magyar Állam javára lehet átruházni.
Ezt meghaladóan továbbá egyházi jogi személy végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet.
A csere címén történő tulajdonszerzés szintén korlátozott illetve feltételhez kötött.
Adásvétel címén a termőföld tulajdonjogának megszerzése körében elővásárlási jogok rendszerét alakította ki. Ennek értelmében előnyt jelent, ha valaki használja az ingatlant és ennek ténye a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre került.
Az Itv. rendelkezése szerint főszabályként termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni. Ön és nagybátyja közötti jogügylet a III. kategóriába (21%)tartozik.
Tisztelettel
dr.Czudar Sándor ügyvéd
2660 Balassagyarmat, Rákóczi u. 13.
+ 36 35 500031
sandor.czudar@czudarugyved.hu
- Barbara 29068 számú kérdése
- 2008-10-16
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönet ezért a szolgáltatásért!!!
Kérdéseim:
1. Egy szántőföldet, illetve a hozzá tartozó tanya besorolású ingatlant fogunk értékesíteni.
Érdekelne, hogy mivel az elővásárlási jog miatt kötelező kifüggeszteni az önkormányzatnál az eladási szándékot, ez akkor is így van-e, ha elővásárlási joggal rendelkező személy veszi meg, vagy ilyenkor ettől eltekintenek?
Ilyen esetben csak az elővásárlási sorrendben előtte levő élhet elővásárlási jogával, vagy ez nem áll fönt?
2. Van-e valami mód arra, hogy pl. az elővásárlási joggal rendelkező közvetlen szomszéddokkal aláiratok egy lemondó nyilatkozatot, akkor utólag nem élhet a jogával, és el tudom adni másnak, aki nem jogosult elővásárlásra?
Vagy ilyen nem lehetséges?
A szomszédokon és a szántót megművelő illetőn kívül van még elővásárlási joga valakinek?
3. Kifüggesztés közben, után meggondolhatjuk-e magunkat, elállhatunk az eladástól, vagy erre nincs mód?
4. Adózásnál a tanya építmény külön lakóingatlanként adózik, vagy az is mezőgazdasági területként?
Az illetéket lakóépületnek számolták, a telek és a ház külön helyrajzi számon van.
5. Jól tudom, hogy a lakóingatlan a szerzés évét ( 2005. december) követő 3. évben az eladás és a vétel összege közti különbség mínusz elszámolható költségek, (pl. ügyvédi költség, járulék stb.) 60%-a utáni 25% adót kell fizetni mezőgazdasági területnél meg mindenképpen 25%-ot?
Nem vagyunk őstermelők.
Köszönettel és üdvözlettel:Barbara
Tisztelt Barbara!
1. A sorrendben előtte álló élhet az elővásárlási joggal.
2. Igen, erre van lehetőség. De pl. a Magyar Államnak is van elővásárlási joga.
3. Nem állhatnak el, ha a jogosult nyilatkozik, akkor az létrehozza a szerződést.
4. A tanya lakóháznak minősül.
5. Jól tudja.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Nora 28834 számú kérdése
- 2008-10-01
Azt szeretnem megtudni, hogy menyibe kerul egy aranykorona erteke (erdo es szanto). Koszonom elore is a valaszat.
Tisztelt Nora!
Erre ugyan van egy hagyományos számítási mód, de ezt inkább a helyben szokásos árak és ismeretek birtokában lehetne megmondnai.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- János 28680 számú kérdése
- 2008-09-22
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szeretném a tanácsát kérni. A problémám 0,66ha közös tulajdonú föld amely enyém és két testvéremé. Ez a föld egy nagy dombon fekszik, de mivel, hogy meredek a lejtése és homokos nem tudjuk szántóként művelni. Az én és öcsém részét ( nem hivatalosan kimért ) használatba vettem és akácot kezdtem bele ültetni próbaként, s bejött. Azt szeretném megtudni, hogy mi a rendje, hogy kb 0,4 ha területen akácot ültessek. A másik kérdésem: a bátyám álltal művelt területen egy részén 700m2- en parlagfüvet talált a hatóság. A kérdésem,hogy a birságot hogyan tudom elkerülni és az öcsém, mert az álltalam művelt terület nagyon tiszta és szép, amelyet dicsért a hatóság is. De én arról nem tehetek, hogy a báttyám nem foglalkozott az ő részén a parlagfűvel. Ugye ez a helyzet visszaélésekre is vezethet, gondoljon bele 100ha területnél és 3 tulajdonosé, egy fölrúg mindent és kettőnek kell a földet rendbe tartani, hogy ne legyen birság. Én úgy gondolom, hogy engem és öcsém más hibályáért ne büntessenek, még ha a területbe részünk is van. Bizonyítható, hogy ki melyik területet műveli. Mit tegyek?
Tisztelt János!
Egyértelmű helyzetet az teremtene, ha Önök az osztatlan közös tulajdon használatát rajzon is rögzítenék, amin kijelölik, hogy ki melyik területet használja kizárólagosan, és ezt a rajzot beküldik a Földhivatalhoz iratokhoz csatolás céljából. Amennyiben erdőként kívánja használni a saját területét, indokolt kezdeményezni a művelési ág megváltoztatását.
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233
tothl@tiszavas.hu
- Nacsa Mátyás 28654 számú kérdése
- 2008-09-22
Tisztelt Cím!
Földhaszonbérlettel kapcsolatosan szeretném megkérdezni a következőt.
A földtulajdonos, aki haszonbérletbe kiadta a saját tulajdonát x illetőnek már nem szeretné tovább bérbeadni a területet, mivel nem volt megelégedve a használattal, a szerződés 2008. december 31-ig lett kötve, viszont a bérlő továbbra is szeretné bérelni a területet.
A kérdés az lenne, hogy az új bérlő én szeretnék lenni, de mivel haszonbérleti ajánlatot kell tennem a tulajdonos felé, amit ki kell függeszteni a területileg illetékes Önkormányzat Jegyzőjénél és valószínű a régi bérlő is ajánlatot fog tenni van -e esélyem a terület haszonbérletére, attól függetlenül, hogy a tulaj nem szeretné a régi bérlőnek adni a területet.
Mi ennek a törvényi előírása, van e esélyem a földterület használatára?
Tisztelt Kérdező!
Földhaszonbérlettel kapcsolatos problémájával keresett meg a napokban. Kérdésére az alábbi választ tudom Önnek adni:
A termőföld haszonbérbe adásának részletes szabályai vannak, melyeket a termőföldről szóló törvényen kívül külön kormányrendelet is szabályoz.
Ezeknek a rendelékezéseknek az értelmében a termőföld haszonbérbe adása esetén az azt haszonbérbe venni kívánó személynek ajánlatot kell tennie a megkötendő haszonbérleti szerződésre. Ezt az ajánlatot kell eljuttatni 8 napon belül a jegyzőhöz, aki 15 napra nyilvánosan kifüggeszti azt.
Ennek az eljárásnak a során a korábbi haszonbérlőt úgynevezett előhaszonbérleti jog illeti meg. Ami konkrétan azt jelenti, hogy amennyiben a jegyző által kifüggesztett ajánlattal egyező tartalmú elfogadó nyilatkozatot tesz, úgy a haszonbérleti szerződés közte és a földterület tulajdonosa között jön létre.
Az újabb haszonbérleti szerződés megkötésekor a korábbi haszonbérlőt az első helyen illeti meg az előhaszonbérleti jog, azonban rajta kívül még két jogosulti kört is nevesít a jogszabály.
Az előző haszonbérlőt a helyben lakó szomszédok, majd a helyben lakók követik, mint előhaszonbérletre jogosultak.
Levelében nem említette, hogy rokoni kapcsolatban áll-e a földterület tulajdonosával, de amennyiben igen, adott egy lehetőség arra, hogy a földterület haszonbérleti jogát, megszerezze.
Abban az esetben ugyanis, ha a tulajdonos a haszonbérleti szerződést közeli hozzátartozójával kívánja megkötni, azzal szemben az előhaszonbérleti jog nem érvényesíthető.
A jogszabály értelmében még egy lehetőség van arra, hogy a földterület haszonbérleti jogát megszerezze. Nevezetesen abban az esetben, ha a korábbi haszonbérlő valóban nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően művelte a területet, a tulajdonos jogosult a haszonbérleti szerződést rendkívüli felmondással megszüntetni. Ebben az esetben pedig a korábbi haszonbérlőt nem illeti meg az előhaszonbérleti jog, s ha a többi jogosult sem kívánja a területet haszonbérelni, úgy Ön élhet a szerződéskötés jogával.
Az hogy pontosan mi minősül nem megfelelő művelésnek a jogszabály részletesen meghatározza (1994. évi LV. Törvény – a termőföldről – 18.§ a.) és b.) ).
Véleményem szerint más - jogilag megengedett - lehetőség nincs arra, hogy haszonbérleti szerződés keretében Ön szerezze meg a haszonbérleti jogot a korábbi haszonbérlővel szemben. Annak azonban nincs semmilyen jogi akadálya, hogy más jogcímen (pl.: bérlet) szerezze meg a terültet hasznosításának jogát.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.t-online.hu
racsaidr@t-online.hu
- Erika 28585 számú kérdése
- 2008-09-17
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Több kérdést is szeretnék feltenni Önnek:
1. Amennyiben valaki mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, mint egyéni gazdálkodó, és el szeretné adni a gazdaságát, úgy azt egyben felértékelik, és úgy adhatja el, vagy külön értékelik a termőföldet, az épületeket, a gépparkot, és az egyes bevételek után adózik. Az egyéni gazdálkodót ilyenkor mekkora adófizetési kötelezettség terheli?
3. Ugyanezek a kérdéseim lennének, csak most az eladó gazdasági társaság tulajdonosa.
4. Egy mezőgazdasági vállalkozást öröklő, és a tevékenységet folytatni kívánó személy részéről milyen illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
5. Az egyéni gazdaságot, illetve a gazdasági társaságot megvásárló részéről milyen illetékfizetési kötelezettség keletkezik, amennyiben folytatja a gazdálkodást?
6. A vásárló illetékfizetési alapját hogyan számolják? Mindent egyben, vagy szinté külön a földet (miután itt illetékmentesség is fennállhat), ingatlanokat, stb?
Tisztelt Erika!
1. Az eladási ár alapvetően a felek megállapodásának függvénye, senki más nem avatkozik be az ár meghatározásába.
3. ua.
4. Mit jelent a mezőgazdasági vállakozás öröklése? Mit az, amit örököl? Kft-üzletrész? Részvénycsomag? Termőföld? Gépek?
5. Hasonlóak a kérdéseim a 4. pontban írtakhoz.
6. Külön, elemenként.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Mária 28565 számú kérdése
- 2008-09-16
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Van 2 db 2/4 részhányad tulajdonú, szántó besorolású ingatlanom, melyet értékesíteni szerettem volna. Jártam ügyvednél (vevővel), aki megfogalmazott egy leírást, és felszólította az elővásárlásra kedvezményezetteket is. Kérdésem a következő lenne. Elállhatok-e eladási szándékomtól, vagy mindenképpen értékesítenem kell-e a területet? A leírásban nem szerepel, olyan adat miszerint kötelező lenne. Az ügyvéd viszont azt mondta, hogy nem léphetek vissza.
Tisztelt Mária! Ha nem írt alá szerződést vagy előszerződést, és az aláírt okirat sem minősül ilyennek, akkor visszaléphet a szerződéstől, legfeljebb némi biztatási kárt lesz kénytelen megfizetni a vevőjelöltnek.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu