Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdésem a következő?2005. novemberében tartási szerződést kötöttem egy idős nénivel.Az ingatlannak 10 millió forint körül lehet az értéke, az eltartás értékét havi 40 ezer forintban állapítottuk meg,az ingatlan 1/1 tulajdonban a nevemre került.Három éve rendszeresen végzem a ház körüli munkákat, fizetem a víz, villany, fűtés, bevásárlás költségeit, valamint újítgatom a házat.Az elmúlt egy évben tudomásomra jutott, hogy a néni nincs megelégedve ezzel és lépéseket akar tenni azzal kapcsolatban, hogy nemkem ne legyen jó.Vele nem lehet leülni beszélni-kicsit flúgos.Nincs semmi rorkona csak egy szomszéd látogatja, neki panaszkodik.Állításom szerint mindent amit a szerződésben vállaltam azt 3 éve teljesítem.
Kérdésem az lenne, hogy megteheti, hogy megszünteti a szerződést?Mi történik a 3 év alatt kifizetett költségeimmel, a ledolgozott munkámmal?A 3 év alatt felmerült költségeimről nem minden számla van meg, attól még el lehet számolni? Valamint ha tárgyalás lesz mennyi ideig húzódik el?Nem akarom, hogy a szomszéddal összebeszélve elvegyék a 3 év munkámat, valamint a beleinvesztált pénzemet.Válaszát előre is köszönöm.

Talán ilyen problémával még nem találkoztak. 2008 márciusában testvéremmel hozzájárultunk, hogy egy házaspár édesanyánkkal (már akkor is demenziás beteg volt) eltartási szerzödést kössön (annak idején is kértük az Önök véleményét ). Az eltartás és gondozás fejében megkapták volna édesanyánk Budapesten lévö bérlakásának föbérleti jogát (önkormányzati lakás) édesanyánk halála után.
Közben az önkormányzat el akarja adni a lakást a bérlöknek. Édeasnyánk egészségi állapota agyvérzés után olyan, hogy nem képes egyedül semmit sem intézni, kórházban van és ágyhoz kötött.
Az „eltartók“ egy az önkormányzat által kijelölt egyedi gondnokkal (ügyvéd) és saját ügyvédükkel most egy olyan szerzödést kötöttek, ami szerint a lakást ök kifizetik és édesanyánk halála után (ami egészségi állapotát figyelembevéve sajnos minden nap megtörténhet) megkapják.
Mi sajnos nem tudtuk édesanyánkat ellátni, mivel mi nem Magyarországon élünk. Nics is azzal problémánk, hogy egy jó gondozás után a gondozók ne üres kézzel álljanak ott. Mi csak azzal nem tudunk egyetérteni, hogy édesanyánk lakása (a megvásárlás után övé lenne), ami nem kis érték, teljesen velünk történö megegyezés illetve megbeszélés nélkül az eltartóké lenne. Edesanyánk egész élete benne van ebben a lakásban.
Kérdésünk: lehet ezt az új szerzödést megtámadni és módosítást elérni az értékesítés elosztása irányában (körülbelül igy: mi esetleg 25% eltartók 75%).

Köszönjük remélhetöleg gyors válaszukat.

Lali és Mari

Tisztelt Ügyvéd úr!
Eltartási szerződést szeretnék kötni idő hölggyel, kérdésem elsősorban a bejegyzést követően a nevemre kerül az ingatlan tartási jog címen, ill. az illetékfizetést mi alapján számolják ki a piaci értéket veszik figyelembe, vagy esetlegesen más értéket , mert ez egy belvárosi lakás de lepukkant? A szerződést közjegyző előtt kívánom kötni, rögtön életbe léphet a szerződés úgy tudom. Sehol viszont nem találtam megnyugtató választ arra az esetre, hogy mennyi időnek kell eltelni. Nos én az idős hölgyet kedvelem de hihetetlen számomra ha 1 nap után akár mert bekövetkezik az elvesztése az enyém lehet az ingatlan. Az ingatlanban levő ingóságok sorsa ilyenkor az eltartóra száll vagy az állam örökli? A hölgynek semmilyen élő rokona nincs. Köszönöm Csilla

Érdeklődni szeretnék, lesz-e még az éven termőföldért életjáradék ?
ű
Fog-e az állam felvásárolni életjáradékért erdőt?
mennyi lesz az alsó korhatár, akik felajnlhatják majd ?
Az enyémet ( 56 éves leszek ) felajánlhatja -e majd a férjem is?

Köszönettel: Marika

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesanyám örökösödési szerződést kötött édesanyjával, miszerint halála után édesanyám örökli a ház tulajdonjogát. Az lenne a kérdésem, hogy lehet e jelzálogot felvenni így az ingatlanra, ha mindkét fél beleegyezik?
Köszönöm válaszát!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A megvásárolandó lakás tulajdonjogának bejegyzése előtt lehet örökösödési szerződést kötni?

Kérem mielőbbi szíves válaszát. Köszönettel: Zsóka

Tisztelt Ügyvéd úr!
Kérdéseim a következők:
Köthető-e öröklési szerződés olyan formában, hogy az örökhagyó nem kíván ellenszolgáltatást (pénzbeni, rendszeres juttatásra gondolok) igénybe venni a másik féltől?
Illetve ha az éppen lakott ingatlanból át szeretnének költözni egy, a másik félhez közelebbi megyében vásárolt ingatlanba, az hogyan befolyásolja az előzőleg megkötött szerződést, azaz lehet-e módosítani a szerződés ingatlanra vonatkozó részét?
Válaszát, előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Kata

Tisztelt Ügyvédnő!

Szüleim megromlott egészségi állapotuk miatt kb. két éve ápolásra szorulnak, melyet egyre nehezebben tudunk ellátni a köztünk lévő távolság miatt. Ezért felmerült az ötlet, hogy a szülőket odaköltöztetjük hozzánk. Ehhez azonban szükséges a családi házunk átalakítása, átépítése. A szülőkkel megállapodtunk, hogy az ingatlanukat eladjuk, majd annak vételárából fedezik az átalakítás és építés költségeit, és haszonélvezeti jogot biztosítunk számukra a saját ingatlanunkon.
Az értékesítés jelenleg is folyamatban van (adás-vételi szerződés készült, de a vevők még nem kaptak banki hitelt), az építkezésnek viszont neki kellett állunk, hogy még a tél beállta előtt a szülőket beköltöztethessük.
A problémánk abból adódik, hogy az ingatlan átalakításához hitelt kellett felvennünk, és közben az eddigi ápolásban részt nem vállaló másik gyermekük, valamint harmadik gyermeküktől (aki 2 éve elhalálozott) származó unokájuk bejelentette igényét az ingatlanból befolyt vételár rájuk eső részére, mert öröklés szerint neki az járna.
A kérdéseim:

1. Lehet-e igényük még élő szüleivel/nagyszüleivel szemben?

2. Köthetünk-e eltartási szerződést a szüleimmel, melyben a jelenleg értékesítés alatt álló ingatlan helyett, annak vételárát jelöljük meg az eltartás tárgyaként?

3. Ha igen, akkor a szülők halálának esetén megtámadhatja-e a testvérem, vagy az unoka a szerződést, formálhatnak-e igényt öröklés jogcímen bármire is? (pl.: A szüleimnek biztosított haszonélvezeti jog, vagy az eltartás tárgyát képező pénzösszeg)

4. Kiköthetjük-e a szülőknek, hogy az ingatlanuk értékesítéséből befolyt összeggből rendezzük az átalakítás és átépítés miatt felvett tartozásunkat?

5. Milyen illetékek, adók jelentkeznek az eltartási szerződés megkötésével, ha az nem az ingatlanra irányul?

Válaszait előre is köszönöm!

Tisztelettel:

Péter

Tisztelt Ügyvéd Úr!
1996ban eltartási szerződést kötöttünk.Az ingatlan 1/2 1/2 arányban a nevünkre került.Az eltartottaknak haszonélvezeti joga nincs.2000ben kérték a szerződés felbontását.A bíróság életjáradékra váltotta át.Közben a bácsi meghalt.De az eredeti összeget fizettük továbbra is.Mi bírósági letétben teljesítünk,mivel a néni nem vette át az összegeket.AZ ingatlanban nem jártunk kb.8éve,a néni nem enged be.Most azt kérte emeljük fel az összeget a duplájára,és közvetlenül neki postázzuk.Közben lehet,hogy az ingatlan már közel nincs olyan állapotban,mint amikor a szerződést kötöttük.Milyen módon tudunk bejutni a házba?És mi történik,ha a bírósági letétbe történő fizetés helyett a néninek utaljuk a pénzt?Természetesen az összeggel nem értünk egyet.Annak tudatában,hogy eddig át sem vette az eddig küldötteket.

Várom válaszát T: Éva

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Családi házban lakom, mely fele-fele részben a szüleim nevén van! Most készülök tartási szerződést kötni édesapámmal, hogy a nevemre kerül az Ő része, de neki haszonélvezetet tennénk rá, hogy érezze van hol laknia. Ez egy gesztus részemről, hiszen Ő a mindenem! Kérdésem: ez csökkenti az illetéket? s mennyivel? Ő 73, én 45 évesek vagyunk!
Másik kérdésem: már több mint 20 éve külön élnek, de mivel megosztható a lakás, így elférünk! a rezsit eddig megosztottuk, de pl. már tavaly édesanyám már nem fizette be a nov. villanyszámlát, amelyiket nekünk kellett befizetni, mert nem akartuk hogy kikapcsolják a villanyt. Most megint nem fizeti be, visszateszi az édesapám postaládájába a számlát. Sajnos az EON nem hajlandó két névre szóló számlát küldeni, /mint pl. a vízmű/ s a számlán édesapám neve áll! Mit lehetne tennünk hogy megoldódjon ez a helyzet? Beszélni nem lehet vele, nem hallgat a józan észre! Már azon gondolkoztunk, hagyjuk hogy kikössék az áramot, s majd mi visszaköttetjük saját részre! Vagy mi van ha egyszerűen nem adunk neki áramot míg be nem fizeti a rá eső részt! Tanácstalanok vagyunk: kérem adjon tanácsot, mit tehetünk jogilag?
Válaszát előre is köszönöm! Ferenc

Tisztelt Ügyvédnő!
Családi házban lakom, mely fele-fele részben a szüleim nevén van! Most készülök tartási szerződést kötni édesapámmal, hogy a nevemre kerül az Ő része, de neki haszonélvezetet tennénk rá, hogy érezze van hol laknia. Ez egy gesztus részemről, hiszen Ő a mindenem! Kérdésem: ez csökkenti az illetéket? s mennyivel? Ő 73, én 45 évesek vagyunk!
Másik kérdésem: már több mint 20 éve külön élnek, de mivel megosztható a lakás, így elférünk! a rezsit eddig megosztottuk, de pl. már tavaly édesanyám már nem fizette be a nov. villanyszámlát, amelyiket nekünk kellett befizetni, mert nem akartuk hogy kikapcsolják a villanyt. Most megint nem fizeti be, visszateszi az édesapám postaládájába a számlát. Sajnos az EON nem hajlandó két névre szóló számlát küldeni, /mint pl. a vízmű/ s a számlán édesapám neve áll! Mit lehetne tennünk hogy megoldódjon ez a helyzet? Beszélni nem lehet vele, nem hallgat a józan észre! Már azon gondolkoztunk, hagyjuk hogy kikössék az áramot, s majd mi visszaköttetjük saját részre! Vagy mi van ha egyszerűen nem adunk neki áramot míg be nem fizeti a rá eső részt! Tanácstalanok vagyunk: kérem adjon tanácsot, mit tehetünk jogilag?
Válaszát előre is köszönöm! Ferenc

Tisztelt ügyvéd Úr !

Az alábbiakban kérném segítségét!

Édesapám Öröklési szerződést kötött velem. Sajnos azóta elhunyt.
Szeretném tudni, hogy milyen illetéket és milyen mértékben kell fizetni, öröklési illetéken kívül kell-e vagyonszerzési illetéket, vagy egyebet is fizetni és milyen mértékben? Egy 53 m2-es lakóingatlanról ( lakótelepi lakás )és egy 1461 cm3-es gépjárműről lenne szó. A gépjármű üzembentartója 2007 június 20-óta Én vagyok.
Valamint milyen eséllyel támadható meg az öröklési szerződés, egyáltalán megtámadható-e?

Köszönettel és Tisztelettel
Zsuzsa

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A családunkban egy nagyon érdekes helyzet állt elő és nem tudjuk mit lehet ebben az esetben tenni. Az élettársamnak van egy lánytestvére, az ők kapcsolata teljesen normális volt. A párom kapcsolata a szüleivel viszont egyáltalán nem mondható annak. Gyerekkorától kezdve nagyon durvák voltak vele a szülei, amikor 18 éves lett, az anyja kijelentette a lakásból, mert nem tetszett neki a párom akkori barátnője (pedig főleg a szülők szerették volna hogy ők összejöjjenek). Ettől függetlenül a párom később is tartotta velük a kapcsolatot, egy időben rendszeresen járt hozzájuk, de szinte soha nem volt hozzá egy jó szavuk. A pohár 6 évvel ezelőtt telt be nála, amikor engem be akart nekik mutatni, közölték vele a szülei, hogy nem kiváncsiak rám és hogy én majd biztos elszedem a Zoli pénzét. (Azért hozzátenném, hogy én jobb anyagi háttérrel rendelkezem mint ő, tehát nem tudom, hogy ezt honnan szedték főleg úgy, hogy engem még soha életükben nem láttak). Mindegy, én ennek ellenére minden évben karácsonykor feladok nekik egy képeslapot kettőnk nevében. A párom huga mindíg érdekesen viselkedett, neki központi dolog a pénz kérdése. Nem állnak túl jól anyagilag, van egy férje meg egy gyereke de a házasságuk is totál romokban hever. Amikor mi mentünk a barátainkkal valahova , elhívtuk őket is és nagyon sok mindenben segítettük nekik. A párom már egy ideje úgy érzi, hogy a testvére valamit kavar a háta mögött. Megszereztük a szüleik lakásának a tulajdoni lapját és látjuk rajta, hogy 2007. decemberében a huga lett bejegyezve 1/1 arányban tulajdonosként, a szülők pedig haszonélvezők lettek a lakásban (addig a lakás a 2 szülő nevén volt) és ezt úgy csinálták meg, hogy a párom hugával eltartási szerződést kötöttek. Mondanom se kell, mennyire megdöbbentünk. Az lenne a kérdésem, hogy ez szabályos-e és egyáltalán lehet-e ilyet csinálni ugyanis egyértelmű, hogy azt azért csinálták, hogy a páromat kihagyják az esetleges örökségből.
Azt még hozzátenném, hogy a párom nem bűnöző, nem volt börtönben és soha még egy légynek sem tudna ártani, tehát erre nem tudnak hivatkozni hogy emiatt hagyták őt ki.
Vajon az az ügyvéd aki megírta nekik a szerződést, tudott arról, hogy van egy testvér is? Nem kellett volna a páromat is megkérdezni arról, hogy nem akar-e beszállni a tartásba?
Kérem segítsen, mert nem tudjuk, hogy lehet-e ezzel a helyzettel kezdeni valamit!
Válaszát előre is köszönöm!
Ildikó

Tisztelt Ügyvéd Úr, köszönöm a válaszát, de a második részére (miszerint : mi a teendő akkor, ha vannak gyermekei az eltartottnak és esetleg ők nem egyeznek bele, de a szülő ragaszkodik a szerződés megkötéséhez?) nem kaptam meg a választ.
Köszönettel: M

Tisztelt Ügyvéd Úr / Asszony !
A kérdéseim a tartási szerződéssel kapcsolatosak. Amennyiben az eltartottnak vannak gyermekei, rokonai, kizáró ok lehet-e ez a szerződés megkötése szempontjából, (ha nem, mi a teendő ilyenkor? A másik: lehet-e egyidejüleg két személlyel is kötni t. szerződést? (ugyanis összevesztek rajtam).
Köszönettel: M