Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A férjemmel közösen (bankköltsönből) vettünk egy panellakást 50 -50% arányban.
Nekem régről volt egy telkem, amit idő közben belterületté nyilváníttatunk, és a lakás árából +szocpolból, örökségből építettünk egy házat.
Megkaptuk a lakhatási engedélyt. Mivel a telek az én nevemen van, úgy tudom nyilatkoznom kell ahhoz, hogy a 34 % (ebben állapodtunk meg a férjemmel) a férjem nevére kerülhessen. Ezt csak ügyvéd előtt tehetjük meg, vagy más mód is van rá? Ezt az előtt kell, hogy a földhivatalnak bemutatom a lakhatási engedélyt?
Pontosan, mit kell tennem?

Illetve a férjem érdeklődik, hogy közösen kértünk építési engedélyt. Van-e arra lehetőség, hogy ő mégsem akarja, hogy a nevén legyen a ház?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Hölgyem / Uram!

A következő kérdéseben kérném a segítségét. Édesanyám sok évvel ezelőtt kapott egy önkormányzati lakást az önkormányzattol. (Kb 16-17 évvel ezelőtt). Mi ketten laktunk itt. Később megismerkedett valakivel, férjhez ment és szült egy kisbabát. Ez idő alatt anyukám nem dolgozott. Nevelőapám dolgozott csak és pont ebben az időszakban került megvételre a lakás.
A tulajdonjog az én nevemhez fűzödik, a haszonélvezeti jog édesanyám nevéhez fűzödik.
Válás esetén kell e ingatlan témában osztozkodni nevelőapámmal akár nekem mint "tulajdonosnak" akár anyukámnak mint haszonélvezeti joggal rendelkezőnek?
Ha osztozkodásra kerülne a sor akkor kérhető e a bíróságtól, hogy ne a nevelőapám kapja a pénz hanem az előző házasságából hozott máig rendezetlen adósság törlesztésére?
Segítségét előre is megköszönöm.

Bocsánat Ügyvéd Úr, még azt felejtettem el megkérdezni, hogy a menyem követelhet e a férjétől és a lányától lakáshasználati díjat, mivel ő már egy éve nem lakja a házat , de hetente egy napra hazajárt. Köszönöm! T. Mária

Tisztelt Ügyvéd Úr! Várom nagyon a válaszát a következő kérdésemre! A fiam és a menyem egy éve külön élnek. A menyem elhagyta a közös házukat és a fiam és a 18 éves unokám ott maradtak a házban. Tegnap megbeszélték, hogy elválnak, illetve a menyem beadja a válást., de ugy néz ki, hogy közös megegyezés alapján. Azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan szokott ez lebonyolódni. Kell e becsüst hívni a ház felértékelésére? Ugyanis elég bonyolult a helyzet. A fiam még legény korában ajándékba kapta a telket a nagymamájától. Vagyis a telek a fiam nevén van. Ezen a telken van egy műhely, ami szintén a fiam nevén van, bár akkor még együtt voltak amikor ezt építette a fiam és az édesapja, de a rajz szerint a fiam nevén van. A közös lakóházat melyet a menyem elhagyott, 70%-ban a férjem illetve a fiam édesapja segítségével lett felépítve. Mi adtuk a munkásokat mint írtam 70%-ban, és az anyagokat is. Nagyon szépen kérem írja meg, hogy mi ennek a jogi elintézése, és annak is, hogy az unokám ott maradt és el sem akarja hagyni az apját, van e ennek jogilag plusz értéke, ugyanis az unokám tanul és fizetett iskolába jár és bizony ennek az összege nem kevés amit a menyem nem ad meg neki csak a fiam. Nagyon kérem, hogy válaszoljon, hogy mit kell tennünk, hogy hogyan lesz így jogilag elosztva a ház? Nagyon várom a válaszát, és köszönöm, hogy részletesen válaszol a kérdésemre! További jó egészséget kívánok Önnek és a Családjának! Tisztelettel: Mária

Tisztelt Ügyvéd Úr,

Házasságunk felbomlófélben van, így szeretnék tisztán látni az alábbi ingatlanjogi kérdésben.

Még házasságunk előtt vettünk egy lakást (2001), melynek felét én fizettem, másik felére hitelt vettünk fel.
A lakás 50-50 százalékban a feleségem és az én nevemen van.
Lehet-e ezekkel a feltételekkel különvagyonomnak tekinteni egy mostani vagyonmegosztáskor azt a részt, amit annak idején én adtam (a házasságkötés előtt) az ingatlan vásárlásához?
Köszönettel

Tisztelt Ügyvéd Nő!

Feleségemtől 1998-ban elváltam. A bírósági határozat szerint az 1/1 arányú tulajdonomban lévő lakás használatát a bíróság oly módon osztotta meg, hogy 20 m2-t nekem ítélt, 13 m2 a volt feleségemnek. Az összes többi négyzetméter közös használatba került. Megállapodtam a volt feleségemmel az ingatlan értékének elosztásában 60 % az enyém, 40% volt feleségemé. A válás után élettársi kapcsolatot tartottunk fenn volt feleségemmel és két gyermekemmel 2006. októberig. Ez idő alatt az összes rezsiköltséget én álltam, a fizetésemet a családra is fordítottam, illetve vásároltam gépkocsit, használati tárgyakat. Nem fizettem külön gyermektartást (20-20%-ot).
2007. áprilisában elköltöztem az ingatlanomból. Volt feleségem, illetve a gyerekek (nagykorúak) bent laknak az ingatlanban. Megpróbáltuk az ingatlant értékesíteni, ezidáig sikertelenül. Meg szeretném szüntetni a közös lakáshasználatot. Elmondásuk alapján használják az én bíróságilag megállapított 20 m2-emet, illetve idegenek is használták. Mit tehetek? Mi lenne a legésszerűbb megoldás? Többlethasználatban gondolkodtam. Van-e esélyem rá? Illetve minél előbb szeretném a 60% tulajdonrészem pénzbeli értékét megkapni. Volt feleségem nem járul hozzá a ház albérletbe adásához, illetve nem akar a házból kiköltözni, sem a részemet kifizetni. Mit lehet annak érdekében tenni, hogy elhagyja az ingatlant és bérbe lehessen adni, vagy engem kifizessen?
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel: István

T. Ügyvéd Úr!
A következö esetben kérném a tanácsát:
2003.februárban vásároltunk egy lakást a lányom részére 7,6 millió forintért Otp kölcsönnel, melyre a feleségem válalt kezességet és 1/-1 tulajdon joggal került a lányom nevén bejegyzésre a földhivataba. A férjét ekkor még nem is ismerte. 2005 decemberben férjhez ment.
A férj 2008 juniusba indok nélkül elköltözött. A lányom kérésére a válasz- már nem szeretlek- volt. Ezért a lányom beadta a válopert októberben. Amig együtt éltek közösen fizették a törlesztö részletet. (26000 forintot/hó). Most kaptunk az ügyvédjétöl egy levelet melyben lakás elhagyása miatt használati dij cimén kérnek 3.000.000 forintot és havi 20000 forintot.
A férj nem volt a tulajdon lapra bejegyezve csak Otp jelzálog van rajta mivel még 2.400.000 forinttal tartozunk az Otp-nek. Érdeklödök, hogy köteles-e a lányom fizetni mivel perrel fenyegetnek. Szerintük ,mivel két évig közösen fizették a részletet a férj igy tulajdon jogot szerzett. Válaszát elöre is köszönöm. Zoli apa

Tisztel Ügyvédnő!
2006. évben vásároltam a párommal(élettárs) közösen egy panellakást. A lakást 7400.000 Ft-ért vettük. Az vásárláskor én 1.400.000 Ft-t fizettem ki az eladóknak, majd a fennmaradó összegre hitelt vettünk fel közösen, összesen 6 millió forintot.(3 millió-3 millió). Így a tulajdoni hányadot úgy alakítottuk ki, hogy 3/5 rész( 1.400.000 miatt) az enyém, 2/5 rész a páromé. Sajnos 2008 elején elváltak útjaink, és a párom elköltözött a lakásból. Egészen addig közösen törlesztettünk. Azóta a törlesztő részleteket én fizetem. Jelenleg a lakást árulom, de a „vagyonmegosztással” vannak problémáink. A következő kérdéseim lennének:

- A bank felé való tarozásunkat- amennyiben van vevő a lakásra – milyen rész alapján kell visszafizetnünk? A felvette hitel alapján ½ és ½ részben, vagy pedig a tulajdoni hányadok alapján?
- A törlesztő részletek fizetésére vonatkozóan is ez lenne a kérdésem.
Nem szeretnék vele pereskedni, ezért is voltam múlt héten megbeszélésen. Én szerettem volna az általam befizetett kezdő összeget visszakapni, de az ügyvédje azt mondta, hogy nem lehetséges a tulajdoni hányadokra tekintettel. Azt az ajánlatot tették, hogy pl. 9 milliós vételárnál – abból levonásra kerül a bank felé való tarozásunk, majd a fennmaradó összeget osszuk le a tulajdoni hányadok szerint. Majd ezt követően elszámolunk egymással( az általa nem fizetett törlesztők miatt). Én ezen gondolkodtam, és lenne egy ötletem! Ha vételárat osztanánk a tulajdoni hányadok alapján(arányában), majd a kapott összegekből mindketten fele-fele arányban törlesztenénk a teljes hitel összegét, és ezután elszámolnánk !? Ez jogos-e, vagy ez így működhet-e?!
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

A köv. kérdéssel fordulok Önökhöz:
1998.márciusában házasodtam össze jelenlegi férjemmel.A házasságkötést megelőzően férjem kb. 5 évvel előtte elkezdett építeni egy családi házat/házasságkötésünket megelőzően 2 évig együtt éltünk/.
A telek az ő nevén volt,és mivel házasságkötést követően nem lett közös névre íratva,így a rajta lévő ingatlan is az ő tulajdonát képzi.
Házasságunk előtt a ház félkész állapotban volt,a belső munkálatokat közösen csináltuk,és onnantól mindent közösen csináltunk,melléképületet építettünk,autót vásároltunk,és született egy közös gyermekünk is.
Milyen jogok illetnek meg az ingatlant illetően?
Ha esetleg válásra kerül sor,mik illetnek meg a jogszabályok alapján?

Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel Hné K.Ilona

Tisztelt Ügyvédnő!

A férjemmel vásároltunk 2005. októberében egy lakást 11 millió Ft-ért, amelynek 100 %-os tulajdonosa a férjem. 2005. óta a lakásunkon 3,5 Ft értékű jelzáloghitel van. Mivel én is hozzájárultam a lakás felújításához, szeretném, ha az ingatlanunk 1/2-nek tulajdonosa lehetnék. Egymás között korábban köttöttünk egy megállapodást (nagyon egyszerű tartalommal), hogy amennyiben a férjemmel bármi történik, az ingatlan fele az egyém lesz.
Mit kell tennem, hogy az ingatlan tulajdonának a fele a nevemre kerüljön? A lakást terhelő jelzáloghitel befolyásolja-e az ingatlan felének a nevemre iratását? Mekkora illetéket kell fizetnem (ha kell egyáltalán)? Milyen egyéb költségekkel kell számolnom?

Válaszát előre is köszönöm!

Segítségüket szeretném kérni az alábbi problémában. A férjemmel 3 évvel ezelőtt vásároltunk egy könnyű szerkezetes házat és az anyósomék telkére a másik ház mellé engedély nélkül elhelyezésre került. Azóta is ebben a házban lakunk.
Lehetséges hogy a válásunk nem lesz elkerülhető, ezért szeretném megkérdezni, hogy jogilag megillet-e engem a ház vételárának a fele? Vagy a ház jogilag nem is létezik? (a könnyűszerkezetes házról van vételi papírunk)

Jó napot!

A következő problémával fordulok Önhöz. Feleségemmel felvettünk a szocpolt, 2,4 millió Ft-ot és hitelből vettünk egy szigethalmi házat. A törlesztő részleteket közösen fizettük. 1 év után úgy alakultak a dolgok hogy elköltöztem, a feleségem ott maradt a házban. Most szeretnék elválni Tőle, és követeli rajtam hogy fizessem ki a szocpol felét merthogy azt együtt vettük fel. A ház az én és az ő nevén van, de én már nem lakok ott és igényt sem tartok a házra. Kérdésem hogy jogosan követeli tőlem a szocpol felét vagy nem? Illetve a ház átírásának költsége kit terhel és az mennyibe kerül?

Válaszát előre is köszönöm, Sz. Gábor

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy kérdéssel fordulnék Önhöz!

Párom korábbi házassága során vett egy lakást, ami akkor 1/2-1/2 hányadban oszlott meg. Ők elváltak, a férj lemondott a saját részéről, a párom javára.
Az ingatlanon jelzáloghitel is van, ebben az esetben szükséges a férjet kivenni a kötelemből, én pedig belépnék helyette, ezzel egyidejűleg az ingatlan 1/2-ed része is hozzám kerülne.

Érdeklődni szeretnék, hogy ez jár -e valamilyen illeték fizetési kötelezettséggel, illetve lehet -e mentesülni alóla?

Előre is köszönöm a válaszát!!

Tisztelettel:
Zsolt

Tisztelt Ügyvéd Asszony!
Édesapám 1/1-es tulajdonosa lakásának, édesanyámnak holtig tartó 100%-os haszonélvezeti joga van rá. 2003-ban elváltak, vagyonmegosztás nem történt. Édesapám azóta is a lakásban lakik, eddig édesanyám nem élt a haszonélvezeti jogával. Érdeklődni szeretnék, hogy ha édesanyám a fele tulajdoni hányadot visszakéri, megmarad-e a másik felére a haszonélvezeti jog?
Köszönettel: Zsolt

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi kérdésben várom szíves tájékoztatását:
Egy kétszobás budai panellakásom van, édesanyám haszonélvezetével terhelten.
2007-ig a feleségemmel és a gyerekeimmel laktam ott, de a napokban megtörtént a házasság felbontása.
A lakáshasználat kérdésében a bíróság önálló tulajdon hiányában nem rendelkezett.
Édesanyám nem kívánja tovább biztosítani a lakhatást számukra, és szeretnénk eladni a lakást.

Milyen formában kell felszólítanunk a lakás kiürítésére?
Hova fordulhatunk, ha a felszólításnak nem tesz eleget?
Van-e valamilyen jogalapja, hogy eladási szándékunkat megakadályozza?

Válaszát várva maradok tisztelettel

András