Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az ingatlan jogi tanácsadó rovatban láttam az e-mail címét.Nekem lenne egy problémám amivel kapcsolatban kérnék segítséget.
Mi 30 éve építettünk egy családi házat egy kertváros jellegű város részen.Akkor az volt az előírás, hogy a háznak a telek határra kell épülnie. Mi be is tartottuk ezt. Én leszerettem volna szigetelni a házamat így gondoltam igénybe vesszük azt a lehetőséget amit a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nyújt utólagos hőszigetelésre. Ezzel nem is volt semmi baj, a pályázatot elnyertük. A minisztérium felé benyújtott pályázat szerint (10cm-es szigetelés stb...) idén novemberben el is kezdtük a munkát.
Fel került a szigetelés, igaz nem teljes egészében ugyanis az idő miatt a színes vakolat nem került fel és van olyan rész ahol még csak a hungarocel van fenn.
Ekkor szólt közbe a szomszéd, feljelentett minket a a helyi polgármesteri hivatalnál azzal az indokkal, hogy mi ne tegyünk fel 10cm-es szigetelést az ő telke felőli falra. Ezt azután közölte, hogy a szigetelés felkerült, a bejelentéssel azt próbálja elérni hogy a szigetelést bontsuk vissza. A hivatalnokok tájékoztatása szerint ilyen probléma még nem volt az egész országban, de sajnos 2001-ben bevezettek egy olyan törvényt amely szerint az oldalhatárra épült házak szomszéd felől eső falára egyáltalán nem lehet szigetelést tenni. Az én jogaimat ilyen esetekben mi védi? Arról nem is beszélve, hogy akinek rendes szomszédsága van az legálisan törvényt sérthet???
Mit tudok tenni ilyenkor, milyen módon érhetném azt el hogy a felkerült szigetelést ne bontsuk le több százezer forint plusz költségért?

Válaszát, segítségét előre is köszönöm!

Válaszát kérem arra, hogy jogerős építési engedéllyel épült családi házhoz, amely 14 éve bizonyíthatóan lakott nem lett lakhatási engedély megkérve. Ennyi év után megadható-e automatikusan a használatbavételi engedély, vagy ki kell várni 60 nap ügyintézési határidőt? A ház hitellel terhelt. A bank 30 napot adott az értékesítésre, amelyből már több, mint 10 eltelt. Ebben az esetben van-e lehetőség a lakhatási engedély sürgősséggel történő elintézésére?
Muszáj ennyi használatban töltött idő után használatbavételi engedélyt kérni?

Köszönettel: Elvira

Tisztelt Ügyvéd úr!

Azt szeretném kérdezni, hogy a mobilgarázsra, ami csak le van téve a fűre, kell-e építési engedély? (lemezből van, össze van csavarozva, egy zártszelvény kereten)

A garázs roncsolás nélkül bontható, szétszedhető, bármikor újra összerakható.

Köszönettel:
Tímea

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A 29803-as kérdésemre adott válaszában említett iratokkal mi nem rendelkezünk. Az említett ház 1979-ben épült. Hogyan tudjuk mi beszerezni ezeket az iratokat (építési enegdélyt, a korábbi használatbavételi engedélyt)?

Tisztelt Ügyvéd úr!
Két évvel ezelőt vásároltunk férjemmel egy házat. Most, hogy jelzáloghitelt szerettünk volna felvenni rá, tudtuk meg, hogy a földhivatali térképen kisebb eltérések vannak, pl. nem szerepel a garázs...Mi a megvásárlás után ugyan egy alapos felujítást végeztünk a házon, de hozzá nem építettünk.
A kérdéseim: Mi a teendőnk, hogy a földhivatali térképen is a valóságnak megfelelő rajz szerepeljen, valamint, hogy az eltérések miatt kell-e számítanunk valamiféle bírságra ?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ha úgy szeretnénk beépíteni a tetőteret, hogy közben semmi külső változás nem történik az ingatlanon (kivéve egy ablak, ami nem az utcára, hanem a kertre néz), ahhoz kell-e építési engedély?
Másik kérdés: Szüleim osztatlan közös tulajdonú házban laknak, a ház még az 1920-as években épült. A tetőcsere aktuális lenne, azonban a szomszéd nem hajlandó semmit sem csinálni. Le lehet-e választani szüleim "tetőrészét" a szomszédétól mondjuk egy fallal, hogy fel lehessen újítani? Kötelezhető-e a másik tulajdonostárs a felújításra, ha az ingatlan állapota ezt indokolttá teszi?
Köszönettel: Judit
Köszönettel: Judit

Van jogerős építési engedély és minden egyéb dokumentum a használatba vételihez, de nincs "előző" FMÜV nyilatkozat a mintegy 80 %-ig tartó építkezéshez(kiállítva ugyan van, de a kivitelezőnél van, aki nem adja oda bosszúból)Építkezés 80-tól a 100%-ig másik FMŰV-vel befejezve, neki sem adják oda.Igazságügyi építési szakértőivel pótolnám, lehet? Nem fennmaradásit kérnék, mert volt ép.engedély és a lakás árának felét sem tudom bírságra kifizetni. Sürgős segítséget kérek szépen! Nagyon köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr

Többen megvásároltunk egy rétet, amely külterület, és szántóként van bejegyezve.
Szétmérettük és a megosztás is meglesz, tehát tulajdonosa leszek 1182 nm területnek.
Megoldható-e hogy ide egy faházat építsek ?
Szeretném ha nem kéne hozzá átminősíttetni
a telket.

Attila

Tisztelt Ügyvéd Úr!
1998 és 2000 év között épített és azóta is folyamatosan használt III-L építési övezet besorolású,szigorú helyi szabályozású lakóingatlanom közvetlen szomszédságában, a magánszemélytől (tulajdonostól) bérbevett lakóházaiban, nagyobb létszámú óvodát kíván működtetni egy vállalkozás. Az óvoda működési engedélyét nem a helyi hatóság adja,hanem a regionális hatóság. A bérlő állítása szerint 2008.január 1-től nincs szükség építéshatósági(rendeltetésmódosítási) eljárásra az óvodaként történő üzemeléshez a lakóházakban. A rendeltetésmódosítási eljárás, s a hozzá kapcsolódó szakhatósági engedélyek mellőzésével, valamint a helyi hatóság megkerülésével, az engedély kiadható?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi ügyben kérném segítségét. 2008. június végén használatbavételi engedély iránti igényt adtunk be az építési osztályhoz. 2008. július 10.-én megküldték, hogy regisztrálták a kérvényt és hogy az ügyintézési határidő 60 nap.

2008 szeptember elején postáztak (még a 60 napon belül) egy levelet, hogy hiánypótlást állapítottak meg és pótoljuk a kémény megfelelőségi nyilatkozatot. Erre volt 30 napunk. Kihívtuk a megfelelő céget, (Termoment Kft.) és a nyilatkozat megszületett. A nyilatkozatot postáztuk és szeptember 24.-én át is vették, a visszajött tértivevénnyel tudjuk igazolni. Azóta csend van. A meghosszabbított 30 nap óta holnap letelik újabb 60 nap, amely idő alatt sem hiánypótlásos levelet nem kaptunk, sem más jellegű megkeresés nem történt az építési osztály részéről.

Mi ilyenkor a teendő? Mi a következő lépés, ha a hatóság ilyen mértékben elcsúszott a határidővel és erről semmilyen hosszabbításra vonatkozó levelet nem küldött, illetve nem kért újabb hiánypótlást? Milyen eszközzel lehet elérni, hogy végre megkapjuk a használatbavételről a végzést? 2008 július 10.-e óta várjuk...

Válaszát megköszönném,

Tisztelettel:

Szűcs Szilvia

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2006. június hónapban családiházas ingatlant vásároltam. Az adásvételi szerződés megkötése előtt az ingatlant megtekintettem az eladó a látottakról tájékoztatott. Bemutatta a 2006 január hónapban kiállított használatbavételi engedélyről szóló jegyzői határozatot. Ezen határozat biztosított arról, hogy az ingatlan a terveknek és a szakhatósági engedélyeknek megfelelően lett építve.
Egyéb események folytán és szaktanácsadók bevonásával tudomásomra jutrott, hogy az ingatlan a 2001-ben kezdődőtt bővítés során nem az engedélyezett terveknek megfelelően készült el. A változtatásokra vonatkozó kérelem nem lett az építési hatósághoz benyújtva. Megállapítást nyert, hogy a bővítés során új gáznyomvonal tervezést kellett volna készítetni és a gázszolgáltatóval engedélyeztetni. A bővítést megelőzően a gépészeti tervezést végző mérnők ezen feladatot a tervekben előírta. Az építető a használatbavételi engedély mellékleteként beadott egy a gázszolgáltató által kiállított igazolást, mely azonban azt igazolta, hogy a gáz használatát 1997-ben engedélyezték. (Ekkor volt az utcában az ingatlanok gázbekötése). A műszaki felügyeletet ellátó mérnők kiállította az igazolást, mely tanúsítja, hogy az épület az engedélyzett tervek alapján készült el. Az építési hatóságnál meglévő iratokban feltalálásra került egy helyszíni szemle jegyzőkönyv a hatóság részéről, mely szintén mindent a terveknek megfelelően talált. Itt szeretném megjegyezni, hogy amennyiben a jegyzökönyv a helyszínen készült volna az azt kiállító személynek látnia kellett volna a tervek és a valóság közötti eltéréseket. Ezen valótlan tartalmú jegyzökönyv is részét képezte a használatbavételi határozat kiállításának. Ez által az ingatlan a vétel időpontjában a kész ingatlanoknak megfelelő forgalmi értéken lett megvásárolva.
Tekintve, hogy az ingatlan adás-vétele között a három év még nem telt el, ezért a kellékszavatosság érvényesítése miatt az eladóval tárgyalást kezdeményeztem, melytől azonban érdemi eredmény nem várható.
Nyilvánvaló, hogy ez esetben bírósághoz kell fordulni. Kérdezem azonban, hogy a fentiek alapján az eladóval szemben közokirat-hamisítás miatt büntető eljárás kezdeményezhetó-e és annak keretében érvényesíthető-e a polgárjogi igényem. Az önkormányzat által közigazgatási jogkörben elkövetett károkozás miatt kezdeményezhetó-e eljárás illetve peren kívüli megegyezés. A már kiadott valótlan tartalmú, de jogerős használatbavételi engedély kapcsán nekem vagy az önkormányzatnak, milyen lehetőségei, teendői vannak. Srgítségét előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvédnő !

A szomszédban házfelújítást végeznek.Mi aláírtuk a tervrajzot, de a szomszéd teljesen eltér attól.Kiengedte a tetőt 1,2 m-re, a melléképület magasabb mint ami a tervrajzon szerepel, udvarunkra néző kétszárnyú ablakot építettek be.Amikor szóltunk nekik hogy nem ezt írtuk alá, akkor azt válaszolták hogy már új tervrajzot készítettek , amit nekünk nem kell aláírni.A kérdésem az lenne, hogy az új tervrajzot nem kellet volne -e nekünk is aláírni, és hogy lehet e a szomszéd felé ekkora nagyságú ablakot beépíteni.Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm válaszát. Hogy lehet hogy itt nem évül el a 10 év. Ha épitési engedély nélkül építettem volna akkor elévül a 10 év. Hiszen 1989-ben építettünk. Úgy hallottan, hogy 10 év után elévül. Vagy nem?
Nem tudom felfogni, hogy 19 év után kötelesek vagyunk használatbavételi engedélyt kérni, ráadásul nem a mi hibánkból. Miért nem köteleztek erre határozatban. Jogerős határozatunk van.
Határozatunk van amelyben nem köteleztek használatba-vételi engedélyre. Köszönöm.

Tisztelt Ügyvédek, hozzászólók!
1989-ben építetünk disznóólat tervrajzokkal engedéllyel. Kijelölték hova építhetjük. Mikor kész lett az akkori építésvezető eljött megnézni. Ekkor a Határozatban nem írták elő nekünk a használatbavételi engedélyt. Most 19 év után kötelez minket a hivatal. Tudomásom szerint ha engedély nélkül építettünk volna akkor sem büntethetnének, de itt szó sincs erről. Hiszen 10 év elévült. Kérem segítsenek ebben, hogy vétettünk-e? Nekünk tudni kellett volna-e ezt ha nem írják elő? köszönettel Margo

Tisztelt Ügyvédúr!

Átépítéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Egy társasházban egy nem lakás céljára szolgáló helyiség, mely külön tulajdonban van, szeretne átépíteni. Egy belső válaszfalat szeretne kiiktatni. Van róla statikai szakvéleménye, mely szerint megvalósítható a dolog. Milyen engedéjek szükségesek még?
A többi tulajdonos engedélye kell? Ha jól értelmeztem a törvényt, nem, mert nem közös tulajdon és nem von maga után alapító okirat módosítást. ??
Megakadályozhatja a lakóközösség az átépítést, ha nincs racionális indok rá?

Válaszát eéőre is köszönöm szépen!