Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Nagy Úr!

Elöször is gratulálok a honlaphoz és ehhez a fórumhoz nagy igény van egy ilyen platformra. A tanácsát a követlező eset miatt kérném ki:

Albérletben lakom 2 gyermekemmel és feleségemmel egy 8 lakásos társasházban, a második emeleten Budapesten. A társasház 1960-as évek végén épült az akkori technológiával, azaz a szigetelés nem volt az erősségük. Jelenleg 4 eredeti tulajdonos van, a többiek később jöttek.

Alattunk a közös képviselő lakik a feleségével, vele szemben pedig a "beteg" néni. A beteg alatt idegnyegét értek, általában akkor is üvöltve kommunikál amikor semmi baja. Viszont általában minden baja van és ezt a lépcsőházban ordítva szokta a közösképviselő feleségével megvitatni (a szomszéd miatt nem tudott aludni, a másik szomszéd fia szereli az autót a kertben, mi a kutyánkat tegnap 4szer vittük le sétálni, stb). Minket is rendszeresen zaklat a kutyánk miatt, szerinte a lépcsőházban és a lakásban nem tartózkodhat kutya (ebből volt az elején egy konfliktusunk, de a jegyzőnél utánajártam és az SZMSZ nem tilthatja ügye, hogy kutyám legyen a lakásomban és a lakásomhoz való közlekedést meg biztosítani kell). Amikor ezt a kutyatartást nem tudta megvétózni (mellesleg a kutya egy képzett vadászvizsla, nem ugat, nem piszkit a lakásban), most azt találta ki, hogy a kutya miatt sokkal koszosabb lett a lépcsőház (ha esik az eső egy törülözővel áttörlöm a kutya lábát mielött a lépcsőházba belépne - ez utóbbit több szomszéd is látta már).

Kérdésem, hogy nekem el kell e viselnem azt, hogy valaki rendszeresen megpróbál számonkérni, hogy "meddig rohangászik még ez a kutya a lépcsőházban?" (a kutya minidg pórázon láb mellett közlekedik a lépcsőházban). Ezidáig betudtam orvosi esetnek és egyszerűen továbbsétáltam mert tényleg minősíthetetlen stílusban számonkér úgy, hogy még a nevemet sem tudja. Viszont mostanában rosszindulatúságit is kezdek felfedezni mind az Ő mind a közöskéviselőék részéről ezért szeretném tudni, hogy nekem milyen lehetőségeim vannak védeni magunkat feltételezve hogy mi a törvény ránk eső részét betartjuk.

Mit tudok tenni, hogy zaklatás nélkül feltudjak menni a lakásomba?
A közösképviselőn számonkérhető e, hogy nem kezeli a problémát (sőt a felesége még adja alá a lovat)?
Mikortól zaklatás az ilyesfajta viselkedés és hogyan tudom magamat és a gyermekeimet az ilyen jelenetektől védeni (tekintettel arra, hogy egy 70 éves valakiről van szó)?
Ha nincsen kutya által okozott kosz a lépcsőházban, de szerintük igen (közösképviselő felesége és "beteg" néni) s én megtagadom helyettük felmosni a lépcsőházat mit tehetnek?
A közösképviselőt felkérhetem e, hogy hivatalból eljárva szorítsa vissza ezt a fajta zaklatást?

köszönöm a segítségét előre is és békés ünnepeket kívánok!

Üdvözlettel:

Csaba

Kérdésem, hogy 12 lakásos társasházban, ha egy lakás eladó, van e elővételi joga a házban lakó lakástulajdonosnak?
Köszönettel:T.Erika

Tisztelt Ügyvéd Nő!

Kérdésem a következő:
Egy 19 albetétből álló társasházban lakom, melyből 5 albetét irodahelyiség, a többi lakás. Ezen 5 irodahelyiségnek egy a tulajdonosa. Az épület L alakú, és egyik szárnyában helyezkedik el az 5-ből 4 irodahelyiség, a másik szárnyban 1 irodahelyiség es a lakások.
Az irodák tulajdonosának ( és a lakóknak is kölcsönösen) több problémája van a társasházzal, ami odáig fajult, hogy a társasház szinte működésképtelen.
Emiatt az 5 albetét tulaldonosa úgy határozott, hogy az L alak egyik szárnyában lévő 4 irodahelyiségével "kiválik" a társasházból.
Kérdésem, hogy a társasházi törvény ismer-e egyáltalán ilyen fogalmat, van-e lehetőség kiválásra, és így egy épületre két társasház alapítására?
Ennek folyamata hogyan zajlik?
Felteszem kell hozzá közgyűlési határozat, melyben a tulajdonostársak hozzájárulnak a kiváláshoz, de ennek meghozatalához milyen szavazat szükséges? (alapító okiratunk nem rendez ilyen kérdést, így az ehhez szükséges szavazatarányt sem rögzíti).
És ha a kiválásnak van is jogi lehetősége, az nem akadály, hogy az épület szerkezetileg összekapcsolódik? (és gondolom gépészetileg is:víz, villany, csatorna...)

Válaszát ezúton is megköszönöm:
Judit

Tisztelt Ügyvéd úr,

Tulajdonomban van egy belvárosi ingatlan, mely társasházat egy befektetői csoport a tetőtér eladásnak ellenértékeként teljes körűen felújít. A kérdésem a felújítás során az ingatlanomban keletkezett károkra vonatkozik. A befektetővel kötött szerződés alapján a befektető vállalta, hogy az eredeti állapotott első osztályú munkával helyreállítja.
Az ingatlanomban beázások történtek némelyik csak a plafont érinti, de van olyan ahol a tapétán is látható az ázás. Mivel az a cég ahol ezt a tapétát vásároltam már megszünt és nekem sincs ilyen tapétám, hogy a beázott részt cserélni tudják, szeretném megtudni, hogy jogos-e a kérésem, hogy az egész szobában cseréljék ki a tapétát. Lakás másik részén egy festhető tapéta ázott le, melyett egyszerűbb pótolni, de érzésem szerint az eredeti színt nem tudják majd pontosan kikeverni. Ebben az esetben kérhetem, hogy az egész szobát fessék át, mivel színbeli különbségek lesznek?

Az ingatlanomhoz tartozik még egy erkély, melynek felújítását nem nem tartalmazta a társasházzal kötött szerződés, mivel magántulajdon. A befektetővel történt szóbeli megállapodás alapján egy szerződést kötöttünk volna ennek felújításáról, de ez a mai napig nem történt meg. Az erkélyemet egyik napról másikra "felújították" ( lefestették) a beleegyezésem nélkül. Az építkezésen dolgozó egyik szakember szerint életveszélyes az erkély, mivel nem a megfelelő technológiát alkalmazták ( öntöttvasat normál hegesztéssel hegesztettek, miközben ezt a fajta anyagot csak speciális hegesztési móddal lehet rögzíteni). Szeretném megtudni, hogy milyen lehetőségeim vannak annak érdekében, hogy az erkélyemet normálisan felújítsák.

Válaszát és segítségét is előre köszönöm.

István

Tisztelt Ügyvéd úr,

A kérdésem a következő: egy külföldi barátom légópincét vásárolt 5évvel ezelőtt.a pinve a társasház udvarán keresztül közelíthető meg, egy ajtón át lehet lejutni a pincékhez. Az ajtóhoz nem kapott kulcsot. A közös képviselőt kellett hívnia, ha be akart jutni. Lent több pincerekesz van, melyeket a társasház lakói használnak, és le vannak zárva. Ők nem fizetnek közös költséget, viszont a barátomon most 1,5millió forintot be akarnak hajtani. Kiderült,hogy ugyanannyi közös költésget fizet, mint a lakók a lakásokra. Az tény, hogy ez önálló albetétként van feltüntetve, de igazából a közös képviselő leírása szerint ezt az ingatlant semmire sem lehet használni, sem ipari, sem raktározási tevékenységre. A légó pince állítólag le se zárható, még egy vízóra is ott van, sőt a ház csövei. A síma pincéket legalább a lakók valamire használhatják. Szeretnék segíteni a barátomnak, mivel laikus emberként jogtalannak tartom, hogy a társasház ugyanolyan mértékű közös költséget kér egy semmire sem használható helyért, ahova bárki bejuthat, nem zárható le. Ezt én nem láttam az alapító okiratban és az SZMSZ-ben sem leírva. Mi a teendő?
Köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Társasházban lakom. Az Alapító okirat szerint a kert osztatlan közös tulajdon. Tulajdonostársaim kocsibeállót szeretnének létesíteni.Az én tulajdonhányadom 15%. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint megakadályozhatom-e ezt a törekvésüket? Hálás köszönet a válaszért. Tisztelettel: Kiss Éva

Tisztelt Ügyvéd Úr!
32 lakásos társasházunk felújítást tervez.
Jól tudom, hogy 2/3-os tulajdoni hányad szerinti többség szükséges?
A nemmel szavazóknak is fizetési kötelezettségük keletkezik?
Válaszát köszönöm.
Bálint

Tisztelt Ügyvéd Úr!


Társasházi problémával kapcsolatosan szeretnék tanácsot kérni.
A házunkban több lakás feketén van kiadva. A kiadott lakásokban élő emberek nem a társasházi rendnek megfelelően viselkednek.
A kérdésem az lenne, hogy mely hatósághoz fordulhatnék?

Válaszát előre is köszönöm!


Tisztelettel:

Edit

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Társasházunk lakói megfelelő számú aláírás összegyűjtésével rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezték a közös képviselőnél,mivel eddigi munkájával a többség elégedetlen és le szeretnénk váltani!

A törvényben előírt határidőn belül a közgyűlést nem hívta össze,és a törvény általi visszautasítás lehetsőgével sem élt 5 napon belül.
Sőt,egyáltalán nem reagált a hivatalos kérésre a mai napig sem!

Ezután a számvizsgáló bizottsághoz fordultunk,akik szintén "elutasították" a közgyűlés összehívását,látszólag elfogadható okok miatt,és ráadásul arra hivatkozva,hogy ezzel a törvényi szabállyal - amit egyébként az SZMSZ is tartalmaz - nem voltak tisztában.

Talán jövő év januárjára tippelik a "rendes éves közgyűlést",addig nem szeretnének rendkívülit összehívni...

Mit lehet ilyen esetben tenni?

Előre is köszönöm segítő válaszát!
Üdvözlöm!

Tisztelt Ügyvéd úr!

Társasházi kérdés:
-ha valaki beépíti a tetőteret, az alapító okirat módosítást von maga után, de szmsz módosítást nem, ugye? Hisz az szmsz-nek nincs köze a változáshoz, vagy igen?
Az alapító okirat módosítást nem kell megszavaztatni, ugye? Azért gondolom, mert már megszavazták (80%) a tetőtér eladását. S ezzel a beépítő köteles az új a. ok. elkészítésére.??

- fizetési meghagyást, végrehajtási lapot közös képviselő is beadhat? Vagy kell hozzá ügyvédi ellenjegyzés?
A fiz. meghagyáshoz elegendő a hátralék kimutatását csatolni?
A végrehajtási laphoz mit szükséges csatolni?


Segítségét előre is köszönöm szépen!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretném megkérdezni, hogy társasházi ingatlan esetén közös költséget mikortól kell fizetni? A jogerős használatbavételi engedély időpontjától, vagy ha korábban beköltöztek az ingatlanokba, akkor ettől az időponttól, hiszen a közös helyiségek üzemeltetésének költsége ettől az időponttól fizetendő ( medence üzemeltetés, lépcsőház takarítás stb)!?
Köszönöm válaszát!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Én egy 12 lakásos társasházban lakom. Ez egy 60 éves épület, és problémák adódtak a kéménnyel. Elrendelték a kémények felújítását. A társasház ezt el is kezde, megcsinálta az első fázist, azaz kiszélesítették a kéményjáratot. Ebben a fázisban leálltak a munkélatok, mert a ház haladékot kapott. Az én problémám, hogy a 3. emeleten, a legfelső szinten lakom. A járatszélesítés hatására - mivel rövid a kémény - örvények keletkeznek benne. Ezért életveszélyes használni. A többi lakót ez nem érinti, mivel akik velem egy szinten laknak, nekik szabálytalanul parapetes cirkójuk van. A többi lakónak meg már elég hosszú a kémény, hogy ne legyen probléma. Én megcsináltatnám az én kéményeimet, de abba a többi lakó nem akar fizetni. Viszont ha kötelezik a házat, akkor követelik, hogy az összes kéménymunkálatba fizessem be a négyzetméter-arányos részem. Mit lehet ekkor tenni?

Köszönöm: Zsuzsa

Tisztelt Ügyvédnő!
A következő kérdéssel fordulnék Önhöz.
Egy 24 lakásos társasházban( 2 lépcsőház) lakunk, amihez az alapító okirat szerint 1200 négyzetméter telek tartozik. A telek nagy része virágokkal van beültetve, de a ház oldalában volt parkolóhely kb. 5 autó számára. Ezt a közös képviselő, vagy a lakók kerítéssel lezárták, mondván az ő ablakuk alatt ne álljon senki. Így, kénytelenek a vendégek, az ott lakók a gépjárművükkel az utcán megállni, ami nem szabályos- gondolom, mert akadályozzák a forgalmat. Közgyűlést nem hívtak össze előtte. Az alapító okirat és a földhivatali papír szerint, a lakásunkhoz tartozik 60 négyzetméter telek, amelynek tulajdonosai vagyunk, használhatjuk, ha más jogait ezzel nem sértjük. De ugyanez vonatkozik akkor a "kedves" többi lakóra is- akik úgy gondolják ők már 55 éve ott laknak, bármit megtehetnek-, mert a mi jogainkat így korlátozzák. Hova tegyem az autómat? Garázst nem tudunk venni, mert anyagilag ezt most nem tehetjük meg. Vagy: mi van akkor, ha szerelők jönnek bárkihez, vagy költöztetés van? Ha a tűzoltóautó jön( volt már rá példa két év alatt kétszer), stb...
Van-e ilyen törvény, hogy minden lakáshoz kell biztosítani kocsibeállót? Megtehetik-e a lakók, hogy lezárják a kert nagy részét? Vagy éppen a közös képviseló közgyűlés nélkül?
Köszönettel: Szabóné Keszei Barbara

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy szövetkezeti 6 lakásos sorház legvégső oldalán lakunk. Mivel a sorház általunk lakott végső homlokzata északi fekvésű, szigetelni szeretnénk ezt az oldalt. Ezen az oldalon nyílszárók nincsenek.
Azt szeretném megkérdezni, hogy ez közös oldalnak számít-e, és kérhetem a szigetelésben a sorház többi lakóinak a hozzájárulását?
Előre is köszönöm a válaszát.
Üdvözlettel: Elemér

Az alattam lévő szomszéd beázott tőlem vagy a mellettem lakó szomszédtól a nyáron. Az elmúlt 3 hónap alatt 3 alkalommal bontották ki a falat, és cseréltek ki minden főnyomócsővet, illetve lefolyó csővet. Ezek a munkák egyenként 3-tól 6 napig tartottak, és rendkívül kellemetlenek voltak mind az én, mind a másik szomszéd számára, mivel napokig nyitva hagyták a kibontott falat, és azontúl a vizet is elzárták erre az időszakra ebben a helyiségben. Mind a háromszor ugyanaz a szakember dolgozott a lakásokban. Jegyzőkönyvet az elvégzett munkákról mi nem kaptunk. A harmadik alkalom után kijelentette a szakember, hogy a falak nálunk teljesen szárazak, nem érti ő sem honnan ázhat az alattunk lakó. Mindezek ellenére egy hete ismét jelezte az alattunk lakó, hogy ázik, és szeretne ismételten bontási munkálatokat végeztetni a lakásomban, ami már rendkívül terhes a számomra.

2003. évi CXXXIII. társasházakról szóló törvény 20. § (1) A tulajdonostárs köteles:

lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül,

Szeretném megtudni, hogy meddig vagyok köteles tűrni?
Mi a szükségtelen háborítás?
Van-e mértéke a szükségtelen háborításnak?
Mi a bírói gyakorlat erre vonatkozóan?