Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az ügy amellyel kapcsolatban tanácsot szeretnék kérni egy kicsit bonyolult.
2004.-ben egy ismerős ingatlanost megbiztam hogy vegyen egy házat vidéken, amit meg is tett, én nem néztem meg mert ismerős lévén sajnos megbíztam benne. Csak rövidtávú befektetésnek vettem volna a házat. Az ingatlanban több személy lakott és lakik jelenleg is amit csak a szerződés aláírása után tudtam meg. A szerződést azért nem tudtam érvényteleníttetni, mert az eladó egy alkoholista akinek egy fillérje sem volt már akkor, amikor ez kiderült. Azt gondoltam, hogy mentem a menthetőt, az ott lakókat kirakom és az ingatlant értékesítem, de ez sajnos nem megy. Az ott lakó személyek 15 évvel ezelőtt meg akarták venni az ingatlant, a házba be is költöztek azonban nem volt pénzük, az adásvételi szerződés így nem került aláírásra. A bejelentő lapokat ők maguk a szállásadó vagy tulajdonos helyett három x-el írták alá. A bíróságon önkényes lakásfoglalókkal szemben kértem lakás kiürítést. A bíróság azt mondta hogy ők nem önkényes lakásfoglalók mert hogy azt nyilatkozták hogy ők meg akarták hajdanán venni az ingatlant. Csak ennyi: egy szóbeli nyilatkozat alapján a bíróság ennek helyt adott anélkül hogy bármilyen iratot kért volna tőlük. Azt mondta a bíróság, hogy önkényes lakásfoglalóként nem, de peres eljárásban foglalkoznak az üggyel. Nagyon félek hogy a bíróság nem a tulajdonos javára fog dönteni.
A kérdésem kétirányú: felelősségre vonható-e az önkormányzat, hogy nem kért tőlük semmi féle hivatalos papírt, hogy van-e jogcímük ide bejelentkezni vagy hogy valaki engedélyezte-e a bejelentkezést. Arra hivatkoznak többek között ezek a személyek hogy őket beengedték a házba, de nem tudom hogy ki, vagy kik. A közig. Hiv. azt írta nekem, hogy a bejelentő lapokon három x-es aláírások vannak a szállásadó rovatban, de van amelyiken még a rovat is üres.
Ezek a kisebbséghez tartozó emberek többszöri ügyvédi felszólításra sem hajlandók bérleti díjat fizetni 5 éve.
A másik kérdésem, hogy ha megindítom a pert van-e esélyem nyerni, vagy a bíróság dönthet úgy is hogy én ajándékozzam meg a kisebbséget egy ingatlannal? mert nem voltam elég körültekintő a vásárlásnál?
Jelenleg elég nehéz helyzetbe vagyok nem nagyon tudok bevállalni magas ügyvédi költséget a pereskedéshez.
Nagyon szépen megköszönöm ha ellát engem jogi tanáccsal.
Üdvözlettel: Ilona

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

A következő dologban szereteték segítséget kérni.

Van egy vagyonjogi per amelynek tárgya egy ingatlanon épült garázs.

Az ingatlan teljes egészében saját tulajdona a felperesnek a házasságkötés előtt már megvolt.

Majd a házasságkötés után épült egy garázs amelynek építése alatta az alperesnek nem volt jövedelme de kapott 3, 000,000 ft ( örökölte ) ebből vett egy kocsit, 1, 5000,000 ft ért majd a maradékot felélte és vásárolt különféle dolgokat szerszámokat stb… Ezeket már elvitte a külön tulajdonban lévő lakásból.

Az alperes igénye több mint 3, 000,000 Ft mert azt állítja hogy kb. ennyit fektetett be csak a garázs építő anyagába, ezeket számlákkal nem tudja igazolni csak állítja hogy ezt az összeget befektette a garázs építésébe az sem érdekli hogy még az első ügyvédje 6 évvel ezelőtt már leírta a bíróságnak hogy az örökségből 1,500,000 Ft kocsira költött az alperes.

Jelenleg már a harmadik ügyvédet kérték fel a per során.

Hozzá kell tennem, hogy az ingatlanon bizonyíthatóan ált egy kicsi garázs aminek az építőanyaga fel lett használva a garázs építésénél.

Itt meg szeretném jegyezni, hogy a garázs 2000 körül épült.


És most jön egy érdekes dolog amire választ szeretnék kapni.

A FELPERES szülei 1980 években egy bontásra szánt épület alapanyagát is oda adták a felperesnek (akinek a tulajdonába van az ingatlan)

Amikor az ingatlant a szülök a felperes nevére íratták az alperessel kötött házasság kötés előtt akkor még nem ált a garázs, de a garázs épületének alapanyagához hozzájárultak a szülök.


A végzés, ill. igazolás a mai napig megvan hogy a bontott alapanyag az egyik szülő kizárólagos tulajdonába van.

Egyébként szülői ingatlan és a felperesi ingatlan egymás mellett van.

2000 - ben tehát a garázs építésénél így másnak a tulajdonába lévő építőanyagával épült idegen tulajdonban lévő földön egy garázs.

Ebben az esetben érvényes lehet e a ráépítés ill. a beépítés szabályaira hivatkozni.

Arra gondoltam, hogy a szülök ill. szülő ír egy papírt ( kérelmet) a bíróságnak hogy a tulajdonába van még a mai napig is egy papír
( ezt befogjuk csatolni ) ami igazolja hogy a garázs építőanyaga a kizárólagos tulajdona legalábbis egy része és erre a per végeztével igényt tart.

Menyiben befolyásolja ez a lépés a pert?

Köszönöm a válaszokat:

Üdvözlettel: Géza

Kedves Ugyved ur!
Testveremmel,es edesapammal egyutt vettunk egy 991 nm-es telket, amin egy 60 nm -es haz all.Ezt
bovitettuk 160 nm-es hazzal es egy garazzsal.
Erdeklodnek, hogy kulon eladhato-e a 60 nm-es
regebbi haz, levalasztva, a hozza tartozo telekkel
egyutt, vagy csak az egeszet lehet egyben
ertekesiteni??
koszonom a valaszat, udv. Virag

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A tulajdonomban lévő ingatlanon található egy kisebb domb, amit télen a környékbeli gyerekek szívesen használnak szánkózásra, mivel az ingatlan nincs elkerítve. Ez egyáltalán nem veszélytelen, véleményem szerint egy komolyabb baleset bármikor megtörténhet. Próbálom erre felhívni a gyerekek és a szüleik figyelmét, de nem érek el sok sikert. A kérdésem az: ha baleset történik, az ingatlan tulajdonosaként felelősségre vonhatnak-e?
Válaszát előre is köszönöm!
Tamás

Kedves Ügyvéd Nő és Ügyvéd Úr!

Tanácsért fordulok Önökhöz, hogy mit is tehetek az alábbi ügyben.
Egy panel lakás 1/1 egyedüli tulajdonosa vagyok.
Az ingatlanban az apám lakik haszonélvezeti jog nélkül, de 27 éve bejelentkezve.
11 évvel ezelőtt még az édesanyámmal is az ingatlanban laktam, majd különköltöztünk. 2 évvel ezelőtt hivatalosan elváltak. (úgy tudom, hogy egy darabig apai jog címen bent tartózkodhatott volna a lakásban, ezt ezért is írtam le)
Az elmúlt 4 évben folyamatos felszólításokat kapok ilyen-olyan szolgáltatóktól a lakásban felhalmozott közüzemi tartozások okán, illetve közös költség nem fizetése miatt.
A lakás sajátossága miatt sajnos sem a fűtést (központi fűtés) sem a vizet nem lehet korlátozni, így szinte a végtelenségig halmozható a tartozás.
Az elmúlt években végül kiegyenlítődtek a számlák, a ”lakó” rendezte a tartozását.
Jelen esetben azonban ismét tartozik, közel 400000 Ft-al.
Nem kívánom megfizetni, azonban már a lakásban lakó személy sem!!
Sőt kifejezte, hogy addig halmozza a tartozást amíg csak lehet!!
Mit tehetek, hogyan tudom a legrövidebb időn belül kirakni az ingatlanból? Mit nyújtsak be ellene fizetési meghagyást, vagy zálogosítási kérelmet? Mi a teendőm, hogy szándékosan ne lehessen a továbbiakban megkárosítani? (a lakás adottságainak és a szolgáltatóknak hála erre még lehetősége is van)
Szeretném az ügyet minél rövidebbre zárni, mik a lehetőségeim?
Egyéb ingatlan van a nevén!

Köszönettel: Gabriella

Tisztelt Ügyvédnő!

A kérdésem arra vonatkozik, hogy az édesapám tulajdonát képező 1/2-rész lakás ingatlan
- jelenlegi lakása - ( édesanyám elhunyt) valamint az autója új tulajdonosa lehet-e a 3 éves kisfiam és annak további jogi vonzata hogyan néz ki?


Köszönettel: Zsolt

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Vásároltam egy garázst amelynek a szerzödése 2009.04.01.napján kelt.
Az ügyemben eljáró ügyvéd még a mai napig nem intézett semmit,csak az Öt illetö pénzt kérte el!Mindig csak hitegett,már mondtam neki hogy kérem vissza a pénzemet és elmegyek egy megbizhatobb ügyvédhez.Ön szerint ilyenkor mit tudok tenni?
Válaszát ha lehetne e-mailben szeretném.
Köszönettel:Zoli

Tisztelt Ügyvég Úr/Hölgy!
2008. elején adásvételi szerződést kötöttem. Én voltam a vásárló. 1 000 000 Ft-ot az eladónak foglaló címén átadtam. Pár napon belül jeleztem, hogy nem kívánom még sem megvenni az ingatlant, mert a munkahelyemen elbocsátottak, és így nem kezdek neki a hitel intézésébe. A bejelentés után próbáltunk megállapodásra jutni a foglaló összegével kapcsolatban. Szóban két ügyvéd előtt az eladó elmondta, hogy most egy forintot sem ad vissza a foglalóból, de ha sikerül értékesítenie újra a lakást, de kevesebbért, mint amiért én megvettem volna, akkor a különbözetet levonja az 1 000 000 Ft-ból, a többit pedig visszafizeti nekem. Ez a megállapodás csak szóbeli, semmilyen papír nem született róla. Azóta nem sikerült az eladót elérnem, hogy mennyiért adta el a lakást. Van esélyem valamennyi pénzt visszaszerzésére? Jelent-e valamint, hogy ügyvédek jelenlétében szóban ígéretet tett a visszafizetésre? Érdemes-e jogi útra terelni az ügyet?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő problémával küzdünk és kérnénk a megoldásához segítséget:
Egy megyeszékhely melletti kis településen egy volt állami gazdasági területet kárpótlásba kiosztottak a tagoknak, akik elérték az önkormányzatnál, hogy olyan rendezési terv szülessen, amely lakóövezet kialakítását teszi lehetővé.
Erre meg is indult a telek adás-vétel, sok olyan új tulajdonos került a területre, aki építési szándékkal vásárolt telket. Azonban a régi tulajdonosok egy része a közművesítésre nem akar áldozni, nyílván arra spekulál, hogy az építeni akarók finanszírozzák meg az ő közművesítésüket is.
350 db telek került kialakításra, megtörtént a művelés alóli kivonás, illetve rendelkezünk az útra és a vízre vonatkozó engedélyes tervekkel. Kb 50-60 telek tulajdonosa az, akik nem akarnak beszállni a költségek fedezésébe, így pedig a bankok sem túl lelkesek az egyébként 1Mrd Ft összegű hitelkérelmünket látva.
A kérdéseink a következők lennének:
1. Ki lehetne-e valahogy kerülni a renitens tulajdonosokat?
2. Ha nem, akkor létezik-e olyan megoldás ( jogi szervezeti forma, alapszabály, vagy bármilyen kényszerítő eszköz), amely révén el tudnánk érni, hogy beszálljanak a költségek vállalásába? Vagy lehet-e erre nekik valamiféle határidőt szabni?

4 éve vásároltam a telket és nagyon szeretnénk már az építkezést elkezdeni, nem szeretnék még 4 évet várni, ezért bármilyen megoldás érdekel.
Vagy ha rövid időn belül építeni akarok, akkor nézzek másik telek után, ami már közművesített?

Segítségét előre is megköszönve!

Kiss Mónika

Tisztelt Ügyvédnő!

Korábban írtam már az előtetővel kapcsolatban. Városépítési Hatóság rendben találta, a szomszéd továbbvitte a a Városi Önkormányzat Általános Jogi Osztályra birtokvédelem néven a szabálysértési ügyintézőhöz. A helyszíni szemlén nem történt megegyezés, mert a szomszéd az eredeti állapot visszaállítását kérte és ebbe nem mentünk bele.
Továbbvitte a Városi Bíróságra.
A társasháznak 4 tulajdonosa van, ebből 2 minket illett.
A lakás egy kiemelkedően közhasznú szervezet nevén van budapesti címmel. A szervezet jogi képviselője/képviselete Budapesten van.
Az lenne a kérdésem, hogy alperesnek kit idéz be a bíróság? A lakás tulajdonosát (budapesti) vagy a használóját vagy a helyi szervezet elnökét? A bíróság a földhivatali adatbázisból csak a budapesti címet tudja lehívni. Az elnöknek csak a nevét tudja lakcímét nem.
Köszönöm előre a válaszát!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Azt szeretném megkérdezni, hogy a jogerős válási ítéletet követően mennyi ideje van a kedvezményezettnek, hogy a számára megítélt ingatlant a nevére írassa.
Amennyiben létezik ilyen határidő, és az elmúlt, akkor milyen büntetés (többletdíj fizetés) várható.

Köszönöm válaszát.

Gábor

Tisztelt ügyvéd úr!
Kikelszednem e a már évekkel ezelött elültetett borostyánt a szomszéd keritése, betonfalamellől amelyre fel is futott.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretném megkérdezni, ha az ügyfélkapun keresztül hrsz. szerint megtekintem a tulajdoni lap adatait, akkor látszania kell-e, ha széljegy, ill. bejegyzés történt, vagy az csak a papíralapú tulajdoni lapon látszik a határozat után?

Köszönettel.
András

Tisztelt Ügyvéd Úr!
-Szeretném a segitségét kérni abban hogy van egy elado ingatlanom amitt 4.9 -ért adnék el.
-Amire lenne vevöm de azt szeretné hogy kp be adna 2,5 milliot ,beköltözne és a többit késöbb szeretné kifizetni most vagy egybe ,vagy azt hogy részletbe fizetné!
Kérdésem az lenne hogy :
1,Lehet e ilyen szerzödést kötni és ha igen akkor mitt kell tartalmaznia MINDEN képen hogy én késöbb semmi féleképen ne bukjak bele mint tulajdonos?
2,Késöbbiekbe milyen buktatoi lehetnek az ilyen adás vételnek irányomba?
3,Mivan akkor ha a késöbbiekben nem tud fizetni és vissza hátrálna a vételiszándéktol de én elköltöttem a pénzt amitt oda adott vissza követelheti?
4,Ha benne lakik és nem tudja kifizetni vagy nem akarja ki fizetni a fenmarado részt kitehetem és vissza kell e fizetnem amitt oda adott addig?
Válaszát elöre is nagy tisztelettel megköszönöm!

Kedves Ügyvédnő!

Köszönöm válaszát.
Az (véleményem szerint) irreális ár (és annak emelése) ellen hol lehetne lépéseket tenni?

Köszönettel,
Géza.