Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm az eddigi kérdéseimre az értékes válaszait.Tavaly indult el egy lavina velem,és igy születnek az újabb és újabb,számomra nagyon fontos kérdések.Egy sorház jellegü ház hátsó részének vagyok 50%-ban tulajdonosa.Társ.tul.1979-ben vásárolta meg az első részt.1982-ben toldalék épitésben kezdett,amihez hozzá járultam,/naívan azt gondolva csak olyat engedélyeznek ami tőrvényes/aminek következtében a birtoklásomban megzavartak,megfosztottak,de csak most jutott tudomásomra,hogy az akkor Tanácsnak nevezett építési osztály milyen szabálytalan épitési tervet engedélyezett.Úgyanis 30 évig a szomszédi jó viszonyért,mindent megtettem.A köszönet 2008 őszén a szomsz. birtokvédelmet kért az önkormányzattól,mert én az egymásra látást megszüntettem,/helyszini szemle/ elutasitás.Aztán a Fővárosi Bíróságon keresett jogorvoslatott,/idén ápr.24-én itt is helyszíni szemle/a pert elvesztette mely azóta jogerőre emelkedett.A helyszini tárgyaláson szót emeltem arra vonatkozóan,hogy a konyha ablakom valamikor az utcára nézett,és akkor meghökkenve kérdeztek rá többször is, hogy itt nem volt fal,mint egy 4m.re az utca felé.Azóta nem tudok megnyugodni,/a házam eltakarva,értékéből veszítve egy szolgalmi uton közlekedve jutok az utcára/,hogy tehette ezt az akkori hatóság?!Tehetek-e panaszt,kérhetnék-e a jogutódjától bármiféle kártalanitást?
Tisztelettel,megköszönve várom válaszát:Éva

Tisztelt Ügyvédnő és Ügyvéd úr,
újépíttésű ikerházfelet vásároltunk, ahol az ikerfelünkkel megbeszélve egyszerű hálókerítést létesítettünk 1 m-es magasságban, mivel a környék lakópark, ilyen magasságú sövénykerítés jellemzi a már megépült ingatlanokat. Az új szomszéd (nem az ikerházfél)
kitalálta, hogy ő bizony lebontatja a meglévő kerítést és 150cm magas téglafalat épít a helyére. A jó szomszédi viszony megtartása végett szóban beleegyeztünk, természetesen, ha az építéssel járó rombolásokat teljesen eltünteti. Persze közben derült ki, hogy jár még hozzá egy 60 cm-es alap is. Jelenleg 230 cm magas a kerítés. SZóbeli nehezményezésemre a válasz az volt, hogy nem érdekli, le nem bontatja, azt csinálok, amit akarok.
Milyen jogi lépések jöhetnek szóba az adott esetben? Teljesen elfogja a napot a kerítés ugyanis ez egy keskeny fél telek.
Tisztelettel,
Mikó Sándor

Tisztelt Ügyvédnő!
A kérdésem a következő:
Újépítésű társasházban vettem lakás 4 évvel ezelőtt,ahol az eredeti tervek ellenére még két tárolót épített az építtető.A módosításokat jogilag rendezték,sőt a tulajdonosok is hozzájárulásukat adták.Ebből az egyik tárolót megvettem,földhivatali bejegyzése megtörtént,ill.az illetéket is rendeztem még 2005-ben.Most az egyik,már akkor is itt lakó szomszéd(a hátam mögött)a lebontásáért lobbizik..Fenyegetve kell-e éreznem magamat?Akkoriban ügyvédhez fordultam a tároló jogi ügye miatt,és csak ezután vásároltam meg,nehogy ilyen problámával kelljen szembesülnöm.Köszönöm válaszát!

Tisztelt Tanácsadó!

Kertes házban lakunk nem sarki ház tehát mindhárom oldalról szomszédaink vannak.
Az lenne a kérdésem ha ez ennyi információ útján megmondható hogy melyik oldali kerítést kell nekünk rendben tartani a két oltalit vagy a hátsó oldalt köszönöm a segítségét.

Tisztelt Hölgyem, Uram!

Segítségét kérném az alábbi témában. Ingatlant vásárolok, egy téglaépítésű házban, a helyiség, raktár, egyéb helyiség néven bejegyzett, ez lett kialakítva most lakásnak. Kérdéseim az alábbiak. Milyen feltételei vannak, hogy a helyiség lakássá minősíthető legyen? A kivitelezőnek van-e garancia vállalási kötelezettsége, avagy kérhető-e tőle, a lakás lakható állapotának ellenőrzéseként. Avagy ki az aki hitelesítheti számomra, hogy a helyiség minden feltételnek megfelelően lett kialakítva, a lakhatóság érdekében? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel, Andrea

Tisztelt Ügyvéd Úr / Nő!

Milyen korlátozást jelenthet egy telek ingatlanra nézve, ha a terület egy nem működő rádióadó közvetlen közelében van, úgynevezett - ha jól idézem - első veszélyességi zónában, de a tulajdoni lapon erre nézve semmiféle utalás, korlátozás vagy bármi erre utaló részlet nem található.
Az utca túlsó oldalán lakóházak épülnek egymás után.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!
A következő ügyről szeretném kérni a hozzászólását. egy külterületi szőlőt szeretnénk megvásárolni, amire egy kisebb házat építettek, mint kiderült engedély nélkül. úgy tudom eltelt a 10 év. hogyan lehet a házat legalizálni, milyen büntetésre lehet számítani és azt ki fizeti?
válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Olyan ügyben fordulnék Önhöz, hogy egy fősikolai feladatomhoz szükségem lenne az alábbiakban bemásolt leírás által körülírt tanulmány elkészítéséhez egy kis ügyvédi segítségre:

"Az építtetők, ügyfelek általában nem nyugszanak bele abba, ha a hatóság elutasítja a kérelmüket, valamilyen kötelezettséget (helyreállítást, bontást, stb.) ír elő, vagy éppen bírságot szab ki. A tanulmány célja, hogy olyan esetet ismertessen részletesen, amikor az ügyfél és a hatóság vitáját a bíróság döntötte el (vagy fogja eldönteni).

A tanulmány kizárólag építésügyi igazgatási ügyekről, illetve birtokvédelmi eljárásokról készíthető.

Kétféle tanulmány készíthető:
1. Megtörtént eset feldolgozása a hatósági határozatok és egyéb iratok birtokában

A tanulmány az alábbi részekből álljon:
- az eset rövid leírása,
- az ügy jogi tényállásának összefoglalása, kiemelve azt a tényt és jogszabályi rendelkezést, ami a kérdést eldöntötte,
- megoldási javaslat, amellyel az ügyfél részére pozitív döntés születhetett volna vagy a hatósági álláspontot igazolhatta volna,
- kötelező csatolni: elsőfokú határozat, fellebbezés, másodfokú határozat, kereset, bírósági döntés.

Olyan ügy is feldolgozható, amely még nem zárult le jogerősen. Ilyen ügyet általában az ismeretségi körből lehet találni, az önkormányzatok hatóságok ritkán segítenek azzal, hogy a személyes adatok nélküli iratokat a hallgatók rendelkezésére bocsássák, hiszen ez rengeteg többletmunkát jelentene a számukra.

Csak olyan csatolt anyagokat fogadok el, amelyből törölték a felek és a jogügyleti ingatlan azonosításra alkalmas adatokat! Ilyen adatokat a tanulmány sem tartalmazhat.

2. Bírósági döntések feldolgozása
A tanulmány az alábbi részekből álljon:

- minimum 3 bírósági határozat rövid leírása, vagy 2 bírósági eljárás ismertetése
- az ügy jogi tényállásának összefoglalása, az érintett jogszabályok pontos szövegének beemelésével,
- kötelező csatolni: a bírósági határozat(ok) szövege.

Feldolgozható bírósági határozatok – egyebek mellett – a Bírósági Határozatok című kiadványban, illetve bármilyen jogszabálygyűjteményben találhatók. Nagy hangsúlyt kell fektetni a vonatkozó jogszabályok szövegének felkutatására, hiszen egy BH már szinte a szorgalmi feladat megoldását jelenti, az már összefoglalóan leírja a peres ügy teljes meneté."

Amennyiben bárminemű lehetőséget, segítséget tud ajánlani kérem jelezze a megadott e-mail címen, mert a leadási határidőig nem sok időm van hátra és az ismerettségi körömből nem volt lehetőségem információt szerezni!

Köszönettel: V. Zsolt

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az ügyben fordulnék Önökhöz, mert telket szeretnénk vásárolni és már meg is találtuk a számunkra megfelelőt. A probléma csak annyi, hogy a telekhez tartozik egy jogerős építési engedély kétlakásos társasházra. Mi egy családi házat szeretnénk építeni, de nem tudjuk, hogy mikor áll majd rendelkezésre az építéshez szükséges össszeg emiatt nem szeretnénk, ha az építő módosítani a jelenleg érvényes építési tervet.

Úgy néz ki, hogy az építő leond az építői jogáról, de nem tudjuk mit kellene az adásvételi szerződésbe foglalni vagy kikötni ahhoz, hogy tényleg lemondjon erről a jogáról. Van valami, amit konkrétan bele kellene foglalni az adás-vételi szerződésbe, esetleg az önkormányzathoz bejelenteni valamit?

Előre is köszönöm a segítségüket!

Horváth Barnabás

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Érdeklődni szeretnék, hogy ha egy ikerházra van egy építési engedélyünk az építkezés megkezdése után lehet-e kérni az építési engedély két megvalósulási szakaszra bontását?


Köszönettel: Anita

Tisztelt Ügyvéd Úr, Ügyvéd Nő!

Vásároltunk egy telekhányadot amire egy ikerházra van jogerős építési engedély amit el is kezdtünk építeni a tulajdonostárssal együtt, viszont a másik építtetőnek időközben elfogyott a pénze és csak lassabban fogja befejezni a saját részét. Mi banki hitelt vettünk fel amiben köteleznek minket, hogy 1 éven belül be kell mutatnunk a jogerős használatbavételi engedélyt. Ha az ikerház másik fele nincs bejejezve csak ideiglenes használatbavételit kaphatunk. A kérdésem az lenne, hogy ha már elkezdődött az építkezés utólag lehet-e az építési engedélyt módosíttatni oly módon, hogy két megvalósulási szakaszra bontjuk, hogy a mi részünkre jogerős építési engedélyt kapjunk? Ha ez nem megoldható mit tanácsol, mit tehetünk, hogy a bank felé teljesíteni tudjuk a kötelezettségünket és ne kelljen visszafizetni a hitel és a szocpol összegét?

Köszönettel: Anita

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Gazdasági épületet építettem, a 3 %-ot kihasználtam, de a kőmüveseim egy kicsit elszúrták az épület hossza 50 és 60 cm-el lett nagyobb , pont kész is lettem és használatbavételit akartam kérni, de műszaki felelősöm még nem volt, mire pechemre pont a műszaki osztály egy helyszíni szemlét tartott nálam és kiszúrta az 50-60 cm eltérést, átalakítani, visszabontani nem lehet a használatbavételt meg mostmár nem engedi az ügyintéző, hogy beadjam, mert azt mondja bírságot kell majd nekem olyan 400 ezret megállapítani és fennmaradási tervet is kell készíttetni ? Pedig közterületnek leadtam még az útnak is olyan 60m2-et ingyen, de ez a gesztus sem érdekelte az ügyintézőt. Most mit csináljak ? műszaki felelősöm nincs, használatbavételit nem kérhetek, bírságot meg fizetnem kell?

üdv.,

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az lenne a kérdésem, hogy ha a szomszéd telken a mezsgyére szeretnének építkezni, amivel jórészt elsötétítik az én telkemet, hisz az egyik szobaablaktól 3 m-re húzódna a szonszéd tűzfala, szóval küteles vagyok.e ebbe beleegyezni, valamint, ha igen, köteles vagyok.e beengedni az építőket, hogy be tudják vakolni a falukat. Hiszen ez nekem, felfordulással és időveszteséggel jár.
Válaszát előre is köszönöm

Tisztelt ügyvédnő/úr

A tényállás a következő: 2006 májusában építési engedély kérelmet adtam be az Esztergom városi építési hatósághoz. Mivel semmiféle választ nem kaptam, valamikor október végén, novemberben elkezdtem építkezni. A ház az szüleim családi házának tetőtere, de külön lépcsőházzal az épület oldalsó homlokzatán. A múlt héten kaptam levelet a hatóságtól, hogy kérjem meg a fennmaradási engedélyt az ingatlanra. A hatóság a rendelkezésemre álló iratok szerint 2007-ben nyáron és valamikor decemberben volt kint a helyszínen. A jkv. tanúsága szerint ezeken a szemléken én is részt vettem, bár fogalmam sem volt róla.
A kérdésem: - Nem igazán szívesen fizetnék közigazgatási bírságot, bár tudom, hogy én is hibáztam.
- Amennyiben az önkormányzat ragaszkodik a bírsághoz, jogi úton van-e valami halvány esélyem azt elkerülni és a bírság kiszabása nélkül megkapni a szükséges engedélyeket?
- A jegyzőkönyvre a nevemet, mint a szemlén jelen lévő személy, rögzítő ügyintézőt közokirat-hamisításért érdemes-e feljelentenem, ezzel tudok-e az esetleges perben előnyt szerezni?

Válaszát nagyon köszönöm

Tisztelettel FZ

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Következő lenne a kérdésem:a telekhatártól a szomszéd milyen távolságra építhet egy nyitott garázst,amit mint garázs-ill.bográcsolóként fog majd használni?Ez egy teljes fa szerkezetű építmény lenne.
Van-e tűzvédelmi szabály ezekre az építményekre?
Szigetelni szeretnénk a házat,a tűzvédelmi előírást is ezért kérdeztem.
Tisztelettel Anna