Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!

1991-be meghalt édesapám. Egyetlen gyermeke vagyok.
Anyámmal ketten 1/2-1/2 arányban örököltük a családi házat, de a haszon élvezet az anyámra szállt!
Az anyám pár éve idegösszeomlást kapott, valamelyest az állapota javult, de azóta az életünk egy pokol!
Kérdésem a következő lenne!
Kérhetem-e, vagy követelhetem-e a részemet az örökségből, azzal az indokkal, hogy szeretnénk egy kis lakást venni, hogy végre nyugodtan élhessünk!
Válaszát előre is megköszönöm!
Tisztelettel: Bné K. Kornélia

Tisztelt Ügyvéd úr! Szövevényes történetem megoldására kérnék Öntől tanácsot. 26 éves vagyok, bátyám 29 éves. Édesapám 2005-ben, édesanyám 2008-ban halt meg. Örököltünk közösen egy családi házat fele-fele arányban (amelyben együtt laktunk 2009 tavaszáig) és termőföldeket (50-50%), valamint én külön egy családi házat, bátyám pedig hasonló értékben egy tanyát földekkel (100%-ban). Én az öröklési eljárás során lemondtam a részére egy autó és egy utánfutó rám eső részéről (fele). A történet bonyolultsága ott kezdődik,hogy én a párommal összeköltöztem a testvéremmel közös házba, ahol kb fél évig éltünk együtt hároman. Majd a viszonyunk megromlott a testvéremmel, akinél közben paranoid skizofréniát állapítottak meg. A viselkedése veszélyes, ezért a közös otthonból távozni kényszerült (nem önszántából). Már többször jeleztem neki, hogy megvenném a részét, vagy cseréljük el az én földrészeimet és a másik házamat (persze értékarányt figyelembe véve), ő azonban semmit sem akar. Sem eladni, sem venni. Azt mondja, hogy neki ez így jó. Mindeközben hajnalonként bejár a közös ház udvarába, és általában valami kárt okoz nekem és az élettársamnak (pl. állatok lemérgezése.) Mit lehet ilyenkor tenni? Betegsége mennyire befolyásolja egy esetleges per kimenetelét? (Pénze nincs, betegsége miatt munkahelyét is elveszítette, és kezdi eladni a közös dolgainkat is, mely ellen egyelőre nem tudok mit tenni.) Köszönettel: Mónika

T. Ügyvéd Úr! Köszönöm a 34708 sz.kérdésemre a válaszát.Azóta újabb verzió lépett elő az exem részéről.Azt állítja ugyanis,hogy ha a felét kifizetem a házból ,kocsiból,mindenből akkor kimegy a házból.Állítólag ügyvéd javasolta neki ,hogy kérje mindennek a felét ,mert jár neki./csak nem tudom miből fizetett ügyvédet/ Én ugyanis úgy hallottam,csak a közös szerzemény az amit el kell osztani+/- adósság.Érdekődnék Így van -e? Köszönettel Mihály

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A problémám a következő: van egy lakásom, melynek fele részben én, fele részben pedig a nevelőapám a tulajdonosa. A bírósági végrehajtó december 29-re tűzte ke az ingatlan árverését, ahol a nevelőapám tulajdonrészét fogják árverezni. Szeretném megvásárolni az árverésen az ő lakrészét, de nem tudom mit jelent pontosan az a tény, mely az árverési hirdetményen így szerepel: az ingatlan becsértéke LAKOTTAN 2.500.000 ft.Most a lakottan azt jelenti, hogy ha én megveszem ezt a lakrészt, akkor a nevelőapámnak utána sem kell kiköltöznie a lakásból???
Mert úgy tudom,hogy árvereznek "beköltözhető" címzéssel is.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Közös megosztatlan tulajdonban levő ingatlanok /garázsok/ tulajdoni hányad meghatározási perében
amelyben csak egy személy érintett minden tulajdonost per alá vontak. Sok változás öröklés, értékesítés miatt a tárgyalást évek óta nem tudják megtartani .Kérdésem, hogy van-e valamilyen lehetőség a nem érdekelt tulajdonostársak perbe fogásának elkerülésére?Igazából Ők nem érintettek és nem is érdekli Őket csak mi nem tudunk haladni.

Köszönettel:Ibolya

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő problémában kérném segítségét.
A feleségemtől idén elváltam, a közös vagyont megosztottuk. Egyedül a közös lakás maradt még, melyet most árulunk folyamatosan. Mivel a mai ismert gazdasági helyzetben nem tolonganak a vevők, ezért ugy gondoltam, hogy megveszem az ő részét. De ezt csak úgy tudnám megtenni, hogy eladnám a kizárólagos tulajdonomban levő termőföldeket.
Az lenne kérdésem, hogy a termőföld eladásból származó jövedelemből, igy hogy lakástulajdont kívánok szerezni keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
A földeket, amit eladni szeretnék, részben örököltem 2004-ben, illetve vásároltam 1996-ban.
És egy másik kérdés, hogy gondolom a megváltani kívánt rész amely 3.2 MFt, azután nekem illetéket kell fizetnem?
Le lehet írni valamilyen költséget?(Például a nevemre szóló számlával rendelkezem lakásfelújítás kapcsán, ez kb. 1 MFt)
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!Azzal a kéréssel szeretnék önhöz fordulni,hogy van egy 18 éve a tulajdonomban lévő lakás,egy 12 éves élettársi kapcsolatom,ami most megszünne és egy közös 11 éves gyermek és rengeteg adósság amit a volt élettársam okozott/be nem fizetett csekkek,hitelek(providencia),amit a tudtom nélkül vesz fel stb./A kérdésem:kitehetem e a lakásból a nőt úgy, hogy a gyermek velem maradna vagy joga van a gyerekkel neki is ott maradni?Ha nem, akkor mi a teendő ilyen esetben ,már a lakást is szeretném eladni,hogy az adósságokat rendezzem és én a szüleimhez költöznék a gyerekkel.Válaszát előre is köszönve tisztelettel :Mihály

Jó napot!
Érdeklődni szeretnék,hogy lenne egy családi ház amit szeretnénk megvásárolni,és használati megosztással rendelkezik!
A kérdésem az lenne hogy a másik ház tulajdonosának belekell e egyeznie abba hogy hitelt vegyünk fel rá! Mert ő nem akar aláírni ilyen papírt ilyenkor nem elég a használati megosztás?
előre is köszönöm a válaszát!
további szép napot kívánok!!!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Érdeklődnék mi a véleménye a problémámmal kapcsolatban.Vásároltunk 1 osztatlan közös tuljdonban levő ikerházat.mi szeretnénk a tetőteret beépíteni, a szomszéd szeretne hozzáépíteni.Jelenlegi helyzetben,a szomszédnak teljes szélleségben be van építve, a mi telkünkön van egy kocsibejárószélesség.A településen 30% a telek beépíthetősége.Én építettem a bejáróval szemben egy garázst,mely nem engedély köteles.A szomszéd a telekhatár vége felé szeretne terjeszkedni,de a garázsom beleszámít a telekbeépíthetőségbe,így a szomszéd 30m2 helyett csak 16m2-t építhet.Ő most azt mondja én így elvettem a lehetőséget, hogy beépítse,de az ő háza közel 70m2,az enyém pedig 38m2 a garázsom pedig 24m2.én ugy gondolom Ö kimerítette már a beépítési lehetőségét.Mi a teendő ebben a helyzetben?A telek kerítéssel meg van osztva.a szomszéd csak a lakásán keresztül tud a kertjébe jutni.most követeli bontsam le a garázst,mert az én telkemen keresztül szeretne a kertjébe járni.Van-e ehhez joga?Hogyan tudom az osztatlan közös tulajdont megszüntetni?(mindkettőnk telekrésze azonos m2.)Válaszát elöre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Van egy olyan családi ház, ahol a 70%-os tulajdonos életjáradékos szerződés fejében eladta a tulajdoni arányát. Erről a 15%-os szlovákiai tulajdonos budapesti képviselője nem tud, továbbá van még egy tulajdonos, pontosabban egy örökös, akinek a kilétéről jelenleg érdeklődünk az illetékes helyeken. Az lenne a kérdésem, hogy jogszerű volt-e a 70%-ban tulajdonos hölgy életjáradékos szerződés fejében történt ingatlanrészének eladása? Itt az elővásárlási joggal nem kellett volna törődni? Vagy megtámadható lenne... Neki ebből a vagyonszerzésből mennyi adót-illetéket kell fizetnie? Egy kívülálló ebben az esetben megvásárolhatja az életjáradékos szerződő féltől (eltartótól) a 70%-ot? Illetve a maradék 15-15%-ot elővásárlásról történő lemondással lemondathatjuk-e, a 70%-os tulajdonos megkérdezése nélkül, elvégre ő se fordult a maradék 15-15%-os tulajdonosoktól? Előre is köszönöm válaszát: Andrea

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm válaszát a 34619 sz. kérdésre. A kérdésem az lenne még, hogy akkor a férjem és sógorom tulajdonjogát mi védi? Az egykori eltartónak ugyanúgy fél ház lesz a tulajdona - még nincs is a nevén -még is lakja az egészet. Minket nem véd a Törvény? Az eltartási szerződés pontosan leírja az eltartó kötelezettségeit - lakás tisztantartása, ellátás, temetés költségeinek állása - ezt mind-mind megszegte az eltartó. Ha valaki köt egy szerződést és bármilyen pontját megszegi az nem támadható meg? A férjem és sógorom nem használhatja a saját tulajdonát illetve nem is értékesítheti? Köszönettel: Gabriella

Tisztelt Ügyvéd Úr!

9 éve vásároltunk egy ingatlant,mely ikerház,de osztott telken,külön tulajdonossal.
Mi az ingatlant felújítottuk.Az ikerház másik felének tulajdonosa azonban azóta nem gondozza a másik felét az épületnek,(kivétel az gaz levágása az udvaron)borzalams állapotban van.(hullik a külső vakolat,a csatorna le van szakadva,beázik,attól tartunk a tető egyszer megindul és viszi a mienket is)Ezzel úgy érzem a mi hátfelünknek az értéke is csökken,hisz ikerházról van szó.
Lehet esetleg valamit tenni ez ellen?Vagy el kell viseljük a borzalmas körülményeket?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Sürgős segítségét kérem ügyünk, jogaink tisztázásban.
Tulajdonostársunk építkezni kíván az osztatlan közös tulajdonú, kizárólagos használatot képező telkén és épületén.
A mi házunk épp eladás alatt van. Nem akarunk hozzájárulni az építkezéshez, mert az egyértelműen hátrányosan befolyásolja a mi ingatlanunk értékét, használhatóságát, intimitását. Úgy érezzük, a következő tulajdonosnak megadnánk a lehetőséget a döntésre, illetve a műszaki egyeztetésekre.
Ezt a tultárs. nem hajlandó kivárni, mitöbb jognyil.pótlási perrel fenyeget.
A kérdésem az, hogy van-e bármi jogalapom megtagadni az engedélyhez való hozzájárulásomat?
Azzal fenyeget, hogy ha beperel nem tudom eladni a házat. Ezt valóban meg tudja-e tenni? A tulajdonlapot meg tudja terhelni egy ilyen per?
Illetve, ha a per alatt megtörténik a tulajdonosváltás, akkor mi történik velünk?

Nagyon várom válaszát, ugyanis a hét végéig kaptunk haladékot a válaszadásra és rendkívül igazságtalannak és méltánytalannak tartjuk a hozzáállást. Hogy rögtön fenyegetéssel indul a játszma...

Van bármi esélyünk velük szemben?

Tisztelettel:
Soma

Tisztelt ügyvéd Úr!

Osztatlan közös tulajdononban lévő lakásom bővítéséért jognyilatkozat pótlási pert indítottam, mert a kedves tulajdonostárs csak magas összeg fejében lett volna hajlandó hozzájárulni.
Ha a per folyamán megszűnik az alperes tulajdonjoga, kit fogok perelni, ill. kinek kell a jognyilatkozatát pótolni?

Üdv.
Zuzi

Tisztelt Ügyvéd úr!

A mi problémánk a következő.Ikerházunk-mely osztatlan közös tulajdon-tetőterét be szeretnénk építeni.Mivel a tulajdonostárs nem járult hozzá,elutasították.Ügyvédhez fordultunk,mire Ő kiküldött egy levelet.15 napos határidőt kaptak,hogy írják alá mielőtt bírosághoz fordulunk.A tulajdonostárs kitalálta,hogy társasházzá nyilvánítassuk.Mi egyenlőre csak a hozzájárulást szeretnénk tetőterünk beépítéséhez.Ügyvédünk mindenáron társasházat akar alapítani.A tulajdonostárs nem kezdeményezi,de aláírni sem akar.Kérdésem a következő.Ez a levél és ami benne áll az most már semmis?Menjek másik ügyvédhez?És eleve tehet -e ilyet egy ügyvéd?(Előleg már ki van fizetve.)Válaszát nagyon várom .Üdvözlettel István.