Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelet Ügyvéd Úr!

A következőkben szeretném kérni a segítségét: 2008 októberében vásároltam egy 4 lakásos társasházban (lakóparkban) egy lakást A lakások egymás után vannak az enyém az utolsó a bejárat is oldalra esik vele szembe egy kis kert résszel ami kiesik a többiek szeme elől.
Tehát én úgy vettem, hogy a szerződésemben szerepel lakás leírás + „ Az önálló lakásingatlanhoz tartozik a közös tulajdonban maradó részek 250/1.000-ed tulajdon hányada az újonnan nyitandó tulajdoni külön lapon 15156/2/A/4 hrsz alatt. Az önálló lakásingatlanhoz tartozik továbbá az udvaron lévő P4 számmal jelölt gépkocsi beálló hely és a K4 számmal jelölt kert kizárólagos használati joga az alapító okiratban meghatározottak szerint” ezért én lekerítettem, de vita adódott a harmadik szomszéddal mert Ő maga előtt egy részen kicserélte a burkolatot az udvaron és én szóltam neki most meg a padláson eszkábált össze valamilyen szigetelés ( a padlás tér is közös) és azzal példálózik, hogy én sem kértem engedélyt a kerítésre és én amikor megmutattam az adásvételi szerződésemet azt mondta hogy semmit sem ér mert az alapító okiratban nem szerepel és megnéztem igaz. (nekem közel 700 ezerbe került a kert kialakítása).
Továbbá ez a szomszéd az aki miatt hiába egy éves csak a társasház de külső részek már most kezdenek tönkre menni mert ő nem hajlandó tenni érte semmit és a többiek (másik két tul.) nem hajlandóak helyette fizetni. Csendháborításért is folyamatosan szólunk neki, de semmi haszna. Mindenkinek egy parkoló helye van ők viszont ha jönnek az ismerőseik az udvarra parkoltatják őket az én bablakom alá a fűre ezért is szóltam de még ő volt felháborodva.

A) Az Alapító Okirat egyik pontja azt írja hogy: „A Társasházi törvény közgyűlésre és a közös képviselőire teendőire vonatkozó rendelkezései helyett a tulajdontársak a társasházközösségből folyó ügyeik intézése során a Ptk. Közös tulajdonra vonatkozó szabályait alkalmazzák. A tulajdontársak a társasház valamennyi ügyben egyhangú határozattal döntenek”. TEHÁT NEM KELL KÖZÖS KÉPVISELŐ??
Viszont még tartalmaz „Egyéb kikötést”
B) „ A tulajdontársak a társasház részére a társasház ingatlan –nyilvántartási bejegyzését követően bankszámlát nyitnak, mely felett a rendelkező jog a közös képviselő illeti meg.”

Na nem értem, hogy most kell közös képviselő vagy nem?? Az A; B felsorolás közül még semmi sincs egyszerűen a négy lakás (tulajdonos) nem hajlandó összeülni megbeszélni semmit. Én kezdeményezném csak nem tudom mit kell tenni.

Még egy utolsó kérdés : Az építő annak idején csak 4 villanyórát szereltetett fel tehát az udvaron nincs világítás nem tudunk elektromos kaput felszereltetni mert senki sem hajlandó a sajátjára kötni viszont engem úgy informáltak hogy amíg az A; B felsorolt dolgok nem történtek meg addig nem lehet igényelni órát

Előre is nagyon szépen köszönöm válaszát.

T. Ügyvéd úr!
Kérdésem egyszerű: Társasházban lakom (60 lakásos lakótelepi panel), a felettem lévő lakó rendszeresen beáztat.
Szerintem a szakszerűtlenül kivitelezett erkélyajtójuk cseréje miatt.
A felső lakó meg azt állítja hogy a társasház panelöszzeszerelése miatt.
Így tehát a felelősség kérdése vitatott: a felső lakó a hibás vagy a társasház.

1. A közös képviselőnket felkérhetjük-e arra, hogy ebben a vitás esetben a felelősség kérdését független szakértő kihívásával döntesse el?
2. Kérdésem még, hogy ha a közös képviselő nem akarja a szakértőt kihívni, törvényileg kötelezhető-e arra hogy ezt tegye meg.

Válaszát előre is köszönöm: Pal

Tisztelt Ügyvéd úr!
Társasházunk telkéről le kell választanunk egy beépítetlen telekrészt egy építési határozat miatt (valószínűleg később eladásra kerül). Azt szeretnénk megtudni, hogy jogilag megoldható e az, hogy a telek a társasház, mint tulajdonos nevére kerüljön, vagy a tulajdonosok nevére kell bejegyeztetnünk?
Tisztelettel: László

Tisztelt ügyvéd úr/hölgy!

A társasházunkban az Önkormányzat elrendelte a külső helységek födémfelújítását. Az építkezés megkezdése után a házban dolgozó uraktól értesültem arról, hogy a felújítás során a külső helységekkel közvetlen szomszédos fürdőszobám falát megbontva a teljes légtéren keresztül fog haladni két tartó gerenda. Mivel elég kis területről lévén szó, aminek belmagassága 3.2 m amiből kb 60cm-t vesz le a gerenda így "sufni" jelleget kölcsönözve a helységnek. Kérdésem az így keletkezett értékveszteséget mily módon tudnám visszatérítettni magamnak. Mivel a lakás épp eladás előtt áll. Köszönettel

Tiszteletem!
Kérdésem a következő: 1 éve lakunk albérletben, a közösköltségbe bele van építve egy felújjítási alap, ami 10000 ft, ezt kinek kell fizetni, a tulajdonosnak, vagy az albérlőnek? Most lett az épület kivülről szigetelve. A felújjítási alap megemelkedett 12700ft-ra. Eddig 5000ft-ot mi is beleadtunk, de nem tudom, hogy ezt kell e nekünk fizetni.
Válaszát előre is köszönöm.
Szilvi

Az lenne a kérdésem, hogy ha ügyvéd készíti a szerződést és nem nyújtja be időben a Földhivatalba kit büntetnek meg?

- Ha egy beadott szerződés korrekcióra szorul, lehet- módosítani addig amig nem jegyzi be a Földhivatal és van-e külön költsége?

- Ha a családi házon jelzálog van, és társasházzá alakítják az alapitó okiratban is kel-e szerepeltetni?

- ol lehet utánanézni, hog mikor lett benyújtva a Földhivatalba az ügyiratt?

T. Ügyvédi Iroda!

1.)Szeretném megkérdezni, ha családon belül az eddigi 50-50%-os tulajdonjogot - nagynéni és keresztlánya a tulajdonosok, a keresztlány kiskorú - társasházzá nyiváníttatjuk sérülhet a kiskorú tulajdoni hányada? Azaz lehet-e több a felnőtt tulajdona mint a kiskorúé?

Gyámhatóság engedélye kell-e, ha minden változatlan marad csak nem családi ház, hanem társasház lesz?

2. Ha nem változnak a tulajdoni hányadok keletkezik-e bármiféle illeték vagy adófizetési kötelezettségünk, ha marad az 50-50%-os tulajdoni hányad és a haszonélvezők köre is változatlan marad.

3. Mennyibe kerül a Földhivatali eljárás költsége?

Köszönettel

Tisztelt Ügyvédi iroda!

Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben egy két lakásos családi házat társasházzá nyivlánítunk Földhivatali bejegyzéssel (albetéstes HRSZ), akkor a két lakás szerzési idejeként az új tulajdonilap kiállításának idejét, vagy a korábbi megszerzés (vásárlás, öröklés) időpontját kell figyelembe venni? Bármely lakás néhány éven belüli eladása után milyen illeték / adókötelezettség várható?

Válaszukat köszönöm, üdvözlettel: Andrea

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Társasház alapítás ügyében szeretnék érdeklődni.
Mi szükséges ahhoz, hogy egy családi házat társasházzá lehessen átírni?
Ez mennyi ideig tart, illetve kb. mennyibe kerül?

Egy osztatlan közös tulajdonban lévő kétlakásos családi házban élünk. Az ingatlan nem szétválasztható külön külön helyrajzi számot viselő részekre, mert a telek mérete (682m2)ezt nem teszi lehetővé.Ugyanakkor szeretnénk,ha a telekkönyvben úgy szerepelne mint két ingatlan. A ház eleve úgy épült annak idején, hogy két külön lakás (egyik a födszinten, a másik az emeleten)a telek közepére.A közművek is egymástól függetlenek, mind a két lakásba külön-külön bekötések vannak. A telek is teljesen el van szeparálva,középen kerítéssel.Azt hallottam hogy megoldás lehet a problémánkra az, ha társasházzá alakítjuk a házat,és két albetétet hozunk létre.A kérdésem az,hogy valóban így van ez, és milyen feladatokat jelent ez nekünk tulajdonosoknak ?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

24 albetétes ház kögyűlése 2006. februárban döntött a tetőtér eladásáról. Társaságom 2008. tavaszán vásárolta meg a lakást. Az alapító okirat változtatást mindenki aláírta rajtunk kívül (korábbi eladó sem irta alá). Kikényszeríthetik-e az alapító okirat vátoztatást a beleegyezésünk nélkül?

Köszönöm válaszát!
Tamás

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kb. egy évvel ezelőtt alakult a társasházunk, egy 15 lakásos - új építésű - társasház, egy kivételével minden lakás érrtékesítésre került. 4 lakáshoz garázs is tartozik az albetét részeként, nem önálló ingatlanként. A nem értékesített lakás tulajdonosa a garázst - miután azt közszemlére tette a házban - értékesíteni kívánja, az egyik garázzsal nem rendelkező tulajdonosnak.
Az alapító okirat módosítására a társasház az előkészülteket megtette, rendkívüli közgyűlést hívott össze. A módosított alapító okiratban (tervezet) a két albetét esetében fentiekből következő változásokon túl, más nincs módosítva, azaz mindenhol az alapító/építő van feltüntetve tulajdonosnak.
Nem úgy pontos az újfennt benyújtandó és a tulajdonosok által 100%-ban, határozatban támogatott, módosított alapító okirat, hogy abban, az aktuális tulajdonviszonyok vannak feltüntetve és nem az alapításkori állapot (mindegyik albetétnél az építő a tulajdonos)?
Köszönöm válaszát! T. Vilmos

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A nevem József és a tanácsát szeretném kérni a következő ügyben.

Ez év júliusában vásároltam egy lakást a belvárosban. A korábbi tulajdonos kiegyenlítette a közös költség hátralékát (kb. 10 ezer forintot fizetett havonta), majd amikor én mentem a közös képviselőhöz közölte, hogy a közös költség 16 ezer forint, mivel korábban (amikor én még nem voltam tulajdonos) a ház céltartalékot, valamint pótcéltartalékot szavazott meg. Tudtommal a céltartalékot és a pótcéltartalékot a lakók egyhangú szavazatával lehet megállapítani, de én nem szavaztam meg, sőt nem is voltam tulajdnos a szavazás idején (egyébként az előző tulajdonos sem szavazott). A pótcéltartalékot egy 5 évvel ezelőtti történet miatt szavazták meg, egy vállalkozót nem fizetett ki a ház.

A kérdésem az lenne: ha nem voltam tulajdonos, nem szavaztam a kérdésben köteles vagyok-e fizetni a cél- és pótcéltartalékot, amit egy 5 évvel ezelőtti ügy miatt szavaztak meg elvileg? Ha nem fizetem és a tartozás eléri azt az összeget, hogy ráterhelik az ingatlanra jogi úton érvényt tudok-e szerezni az igazamnak (már ha igazam van)?

Átböngésztem a törvényt a társasházakról de nem találtma választ a kérdésemre.

Köszönöm a segítségét.

Maradok tisztelettel

A. József

Budapest, 2009.12.01.

Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz,hogy a Közös képviselő lemond posztjáról.erről rendkivüli Közgyülést hívott össze.érvényes ez úgy hogy csak a lépcsőházban függesztette ki a meg hivókat.ezen szerepel a nap és időpont hely valamint : Napirendi pontok
1.Közös képviselő lemondása és új választása
2.Egyebek/KÖZGYÜLÉS ÁLTALMEGHATÁROZOTTAK/
vALÓSZÍNÜ EZ A HIRTELEN LEMONDÁS AZZAL HOZHATÓ ŐSSZEFÜGGÉS BE HOGY MOSTANÁBAN ELÉG SOK OLYAN DOLOG DERÜLT KI AMI FŐLEG AZ Ő HIBÁJÁBOL ALAKULHATOTT KI.
mILYEN LEHETŐSÉG VAN A KÖZÖSKÉPVISELŐ ELSZÁMOLTATÁSÁRA. ÉS HA NAGYON KIIVÓ SZABÁLYTALANSÁGOKAT TAPASZTALUNK FELELŐSÉGGEL TARTOZIK E ÉRTE A KÖZÖSKÉPVISELŐ

Tisztelt Ügyvéd Úr, elnézését kérem, hogy látszólag "pitiáner" ügyben kérem a véleményét, azonban az számomra fontos. Társasházban élek, ahol négyzetméter alapján van megállapítva a közös költség, ami teljesen rendben is van, kivéve a szemétszállítási díj megállapításával kapcsolatban, ugyanis jómagam ugyanannyit fizetek kétszemélyes háztartásomra, mint akik ugyanakkora lakásban 4-5-6 fővel élnek. Véleményem szerint nem a lakás szemetel, hanem a benne lakó emberek, tehát nem érzem jogosnak, hogy ugyanannyi díjat fizessek, mint azok, akik többen élnek lakásukban. Kérem szíves segítségét, tanácsát, hogy mi a teendőm. Bár azt is tudom, hogy manapság nehezen követhető, hogy éppen hány fő lakik egy lakásban, de mégis igazságtalan ez az elosztás.
Tisztelettel: Éva