Hozzászólások
- Viktória 38300 számú kérdése
- 2010-12-19
Tisztelt Ügyvéd !
Termőföldet szeretnék ajándékozni ismerősömnek, semmilyen rokoni kapcsolat nincs közöttünk.
Milyen szerződéssel , hogyan lehetséges az átruházás.
Mennyibe került a szerződés elkészítése ?
Válaszát előre is köszönöm szépen.
Tisztelt Viktória!
Az ajándékozás nem lehetséges, csak ellenérték fejben ruházhatja át részére a termőföldet. A kapcsolódó költségekre vonatkozóan az információk hiánya miatt nem tudok információt adni, de kérem, hogy 2011. január elején keressen engem az alábbi módok valamelyikén!
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Alexa 38269 számú kérdése
- 2010-12-14
Tisztelt Ügyvéd !
A megajándékozott tulajdonszerzésével kapcsolatban megállapított illeték megfizetésénél milyen költségeket lehet levonni ? Az ajándék tárgya szántó. Melyik nyomtatványon lehet ezeket jóváírni ?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Alexa!
Nincsenek illetéket csökkentő költségtényezők!
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- istván 38251 számú kérdése
- 2010-12-11
Tisztelt ügyvéd.
Szeretnék kérdezni földeladással kapcsolatban. Termőföldet szeretem volna eladni . A törvény szerint ki volt függesztve , lejárt a megadott idő , de idő közben meggondoltam magamat , Köteles vagyok eladni? Válaszát előre is köszönöm .
Tisztelt istván!
A 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet
(a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól) 4.§ szerint:
"A szerződés az elővásárlásra jogosult és az eladó között az elővásárlásra jogosult elfogadó
nyilatkozatának az eladóval történt közlésével jön létre. Több elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozata esetén a szerződés a rangsorban előrébb állóval, több, azonos helyen álló elővásárlásra jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti személlyel jön létre."
Ha tehát volt elővásárlásra jogosult, aki jelentkezett a vételi ajánlatra, akkor a szerződés már létre is jött, akkor már köteles eladni, míg, hogy ha a kifüggesztett ajánlatra nem volt jelentkező, akkor nem köteles eladni.
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
koczkajudit@vodafone.hu
- István 38214 számú kérdése
- 2010-12-05
Tisztelt ügyvéd úr!
Következő kérdéssel fordulok önhöz.
Egy örökölt földtulajdon, ami a hagyatéki dokumentumban így szerepel:
örökös tulajdonába kerül a 2700 négyzetméter kültéri ingatlan, aminek hozama, 3-om aranykorona.
Ez 1986-os hagyatéki irat.
Eddig semmi probléma nem volt.
Majd 2009-ben a földalapú támogatás kiutalásánál, nem stimmelt a támogatási összeg.
Tulajdonlap kikérése után derült ki, a földterület mindössze 1900 négyzetméter!
Kérdésem a következő, hogyan lehetséges ez?
Tisztelt Kérdező!
Ahhoz, hogy kérdésére választ tudjak adni, ismernem kellene az ügyben keletkezett valamennyi dokumentumot, ezért amennyiben irodám szolgáltatásaira e vonatkozásban igényt tart, úgy természetesen az alábbi elérhetőségek bármelyikén szívesen állok rendelkezésére, illetőleg feltehetően az illetékes földhivatal munkatársai is magyarázatot tudnak adni az Ön által felvázolt eltérésre.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Péter 38123 számú kérdése
- 2010-11-24
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Édesanyánk halála után örököltünk egy szántót amely jelen pillanatban osztatalan közös tulajdonként 6 testvér tulajdona ! 2007-ben elhunyt egyik testvérünk aki N. országban élt és kettős állampolgársággal rendelkezett. Tulajdonrészét két lánygyermeke örökölte. A tul. lapon jelen pillanatban is az elhunyt neve szerepel. A Mo. élő 5 résztulajdonos viszont szertné a szántót eladni. Mik a lehetőségeink ?
Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Péter!
Le kell bonyolítani a hagyatéki eljárást az ingatlanra, majd a bejegyzett 7 tulajdonos együtt eladhatja az ingatlant.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Lajos 38062 számú kérdése
- 2010-11-17
Tisztelt ügyvéd ur! Szeretném megkérdezni mit tehetek hogy 1962 ben elhunyt édesanyám után akkor még kiskoruként megörökölt földjeimhez hozzá jussak. Édesanyám soha nem volt TSz tag, földjáradékot sem kaptam utánna.Sajnos a hrsz számokat sem tudom.Kérem tanácsát hogy milyen lépéseket kell megtennem hogy valamit megtudhassak. Segitségét előre is köszönöm
Tisztelt Lajos!
Adatok hiányában nem tudok segíteni, vagy a földrajzi elhelyezkedést vagy a helyrajzi számokat ismerni kellene, utána a tulajdoni lapok ismeretében lehetne érdemi segítséget adni. Ha ezeket előteremti, akkor kérem, hogy keresse fel az Irodánkat az alábbi módok valamelyikén.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Mária 38031 számú kérdése
- 2010-11-12
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szántó művelési ágba tartozó ingatlanokat örököltem szüleimtől,amelyeket megvételre fel szeretnék ajánlani a Nemzeti Földalap javára.Szülőfalumban tudják az emberek,hogy eladó földjeim vannak,de megvásárlásukra érdeklődés nem érkezett.Kérem segítsen,hogyan induljak az értékesítést illetően.
Tisztelettel várom,és köszönöm válaszát!
Tisztelt Mária!
Vegye fel a kapcsolatot a leendő vevővel!
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Róbert 38022 számú kérdése
- 2010-11-11
T. Ügyvéd Úr!
Érdeklődőm hogy köthető-e életjáradék szeződés aminek tárgya 5.300 m2 külterületi termőföld öröklési jogát illeti:
1. Külföldi nem Uniós állampolgárral;
2. Külföldi nem Uniós állampolgár letelepedési engedéllyel rendelkezik.
Tisztelt Róbert!
1. nem.
2. nem.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Béla 37975 számú kérdése
- 2010-11-07
Egy mezőgazdasági szövetkezet egy külterületi ingatlant el akart adni egy személynek. A kifüggesztés alatt több jelentkező akadt a megvételre. Elővásárlásra jogosultság alapján én annyival vagyok előnyben, hogy családi gazdálkodó vagyok. Egyébként a legmagasabb vételi ajánlatot is én tettem. Ezek alapján köteles-e az eladó nekem eladni az ingatlant? Vissza léphet-e? Ha igen milyen indokkal?
Mivel nem nekem "szánták" az ingatlant, most olyat hallottam, hogy az eladó (mezőgazdasági szövetkezet) vissza akar lépni, olyan indokkal mert nem teljes a tulajdona az ingatlanban, hanem van része az egyik saját kft-jének is benne. Megtehetik-e a visszalépést? Ha visszaléphetnek, akkor jogilag megszerezhetem-e az ingatlant, vagy kérhetek-e kártérítést?
Köszönöm a választ.
Tisztelt Béla!
A 16/2002. (II. 18.) Kormányrendelet alább idézett szabályai szerint a szerződés Ön és az eladó között már létrejött, azzal, hogy az Ön ajánlatát az eladóval közölték. Így nem kell más, mint az alap-szerződés, továbbá az Ön ajánlata beküldése a földhivatal részére. Ha nem kötött az eladó megelőzőleg ügyvédi adásvételi szerződést, és azt Önnel nem hajlandó megkötni, akkor Ön pert indíthat az eladó ellen a szerződés érvényes létrejötte megállapítása, és az Ön tulajdonjogának bejegyzése iránt.
Ha tulajdonostárs is van az ingatlanban, persze azzal is közölni kell az eladási szándékot, annak is lehetősége van az elővásárlási joggal élni. Igaz, hogy e jogosultság mint Ptk-beli jogosultság megelőzi a Tft. (termőföldről szóló törvény) szerinti jogosultságot, de a határidő rá, tehát a tulajdonostársra is irányadó.
3. § (1) Az elővásárlásra jogosult a kifüggesztés kezdőnapját követő 15 napon belül az ajánlatot
elfogadó, illetve az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot (a továbbiakban: nyilatkozat) tehet. Az elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha a jogosult nem nyilatkozik.
(2) A nyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó
nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a nyilatkozattevő a törvényben felsorolt mely jogcímen gyakorolja az elővásárlási jogot.
(3) Az elővásárlásra jogosult a nyilatkozatot a jegyzőnek postai úton, tértivevénnyel megküldi, vagy az átvétel dátumát feltüntető átvételi igazolás ellenében átadja.
(4) Nem köti az eladót az olyan elfogadó nyilatkozat, amelyet az elővásárlásra jogosult határidőn túl, illetve az ajánlattól eltérő tartalommal tesz meg.
(5) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve átvett nyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az ajánlat eredeti példányával, valamint a nyilatkozatokkal együtt az eladónak postai úton, tértivevénnyel megküldi, vagy az átvétel dátumát feltüntető átvételi igazolás ellenében átadja.
4. § A szerződés az elővásárlásra jogosult és az eladó között az elővásárlásra jogosult elfogadó
nyilatkozatának az eladóval történt közlésével jön létre. Több elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozata esetén a szerződés a rangsorban előrébb állóval, több, azonos helyen álló elővásárlásra jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti személlyel jön létre.
A Tft. 10.§ (6) bekezdés alapján a Ptk. szerinti jogosultak is ugyanazon határidő alatt nyilatkozhattak, mint Ön. Idézem:
10§ (6) Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási (előhaszonbérleti) jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
koczkajudit@vodafone.hu
- Ilona 37946 számú kérdése
- 2010-11-03
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Van egy szántóm Pest Megyében, ami szóbeli megállapodással ki lett adva művelésre már 5 éve.
Kaptunk egy levelet, hogy parlagfüves, én szóltam többször a művelőnek, hogy kaszálja le, de nem tette meg.
A hivatalban azt mondták, hogy írassak Szívességi földhasználatot alá vele, ezt megtettem, de most egy hónappal később közölték, hogy ez sem jó, mert nincs bejegyezve a Földhivatalba, és ezt ne fogadhatják el.
Kérdésem az lenne, hogyha fel tudja venni a támogatást, akkor elvileg hogy lehet, hogy nincs lejelentve, a művelő is azt monda, hogy lejelentette magát....és, hogy jogosan akarják nekem kiszabni a bírságot, ez nem a művelőnek kellene kifizetni, mivel nekem ebből nulla forint bevételem van, nem kapok bérleti díjat sem?
Egy másik papírt akarnak, amiben elismeri, hogy ebben az évben is Ő használta, de nem biztos, hogy alá tudom vele íratni, mert most már tudja, hogy lesz bírság.
Nem értem, hogy a hivatalban miért tájékoztattak félre egy hónapja, azt hittem lerendeztem a dolgot.
Én úgy tudtam, hogyha a művelő felveszi a támogatást, és a bálákból még bevétele is van, akkor evidens hogy Ő a felelős a károkért is.
Nem tudom mi a teendőm ilyenkor.
Válaszát nagyon szépen köszönöm!
Üdvözlettel: Ilona
Tisztelt Ilona!
Nem tudok igazán jó megoldást kínálni, az bizonyos, hogy írásos megállapodás kellene, nem is elsősorban a mltbeli helyzetek rendezésére, de a jövőbeliekre!
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Károly 37811 számú kérdése
- 2010-10-18
Tisztelt Szakérők!
Meg szeretném vásárolni a tulajdonomban lévő (ami a lekóhelyem is egyben) ingatlan melletti termőföldet. Úgy tudom én mint szomszéd megvehetem azt, elővásárlási jogom alapján.
A problémát az okozza, hogy az egyik termőföldbeli tulajdonostárs is meg akarja venni a nekem felajánlottt részt (ő pedig kb 20km -re lakik tőlünk).
Kérdésem az lenne, hogy kettőnk közül kiveheti meg a telket, kinek van előrébb az elővásárlási joga?
Az elővásárlás kapcsán pontosan ki milyen szabályra hivatkozhat?
Köszönettel
Tisztelt Károly! A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 10. § (3) bekezdése szerint Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog - és ilyen a helyben lakó szomszéd elővásárlási joga is - nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén. Tehát a tulajdonostárs elővásárlási joga az erősebb.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu
- Erzsébet 37779 számú kérdése
- 2010-10-16
Tisztelt Ügyvédnő!
Kb. 2 hete írt levelemre nem kaptam választ. Arra már nem is várom.
Újabb kérdésem: jelen pillanatban, ha találok egy vevőt a meghirdetett földterületre is, nemcsak a tanyára,(a kettő együvé tartozott, de az idők során külön helyrajzi számot kaptak.) akkor még mindig a szomszédnak, a bérlőnek és az államnak van elővételi joga? Változott-e ez a jogszabály?
Tisztelt Erzsébet!
Vannak kérdések, amelyekre azért nem válaszolok azonnal, mert hosszabb végiggondolást, utánaolvasást igényelne , és esetleg még nem tudtam hozzáfogni. AZ Ön előző kérdése is ilyen. Az utóbbira pedig a következő a válaszom:
10. § (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b) a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;
c) a helyben lakó szomszédot;
d) a helyben lakót;
e) haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.
(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és a tulajdonostársak közötti adásvétel
esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi
földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.
(5) Az (1) bekezdés b) és e) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet,
részesművelés) legalább három éve fennáll.
Tisztelettel
dr. Bai Mónika ügyvéd
9021 Győr, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 50.
+36 96 618628 begin_of_the_skype_highlighting +36 96 618628 end_of_the_skype_highlighting;
baimoni@t-online.hu
- Marianna 37773 számú kérdése
- 2010-10-15
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérem segítségét a következő kérdésben.
Ismerősöm a barátjával 2004. évtől 2006. évig termőföldet vásárolt. Az adásvételi szerződésekben ½-½ arányban szerepeltek. Nevezzük 1.ügyfélnek, és 2.ügyfélnek őket.
A 2008. évben létrejött egy birtok-összevonási célú önkéntes fölcsere, melyben elosztották egymás között az eddig ½ arányban vásárolt ingatlanokat, így a termőföldeknek már 1/1-es tulajdonosai lettek, igaz mindkét ügyfél más ingatlanban.
2010. évben 1.ügyfél értékesíteni kívánja a részben adásvétellel, részben birtok-összevonási céllal vásárolt ingatlanjait. Az adásvétellel megvásárolt ingatlan bekerülési értékével nincs is semmi baj, de a birtok-összevonási céllal megszerzett ingatlan bekerülési értéke már problémás a számomra. Ebben az esetben a birtok-összevonási célú önkéntes földcserében megállapított vételár az ingatlan bekerülési értéke?
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel,
Kertész Marianna
Kedves Marianna!
Igen, a birtok összevonási célú önkéntes földcserét tartalmazó megállapodásban írt ár az ingatlan szerzési értéke. Azt kell figyelembe venni.
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233
tothl@tiszavas.hu
- Ilona 37700 számú kérdése
- 2010-10-05
Tisztelt Ügyvédnő!!! Az én problémám az, hogy 2001-ben haszonbérleti szerződéssel /mely 5 évre szól/ bementem a földhívatalba és én kaptam egy földhasználati papírt, én már nem emlékszem pontosan hogy mi volt, de gondolom ön tisztában van ezzel. Azóta is folyamatosan minden évben igényelem a terület alapú támogatást. Kérdésem az lenne, hogy lehet -e abból problémám, hogy 2006-ban nem mentem be újabb haszonbérleti szerződéssel vagy nem hosszabítottam meg azt. Van-e erre így utólag lehetőség vagy minden képpen vár rám valami féle büntetés. Elég zavaros az ügy , de remélem sikerűl majd válaszólnia nekem, mert így nem is merek bemenni mert félek, hogy vissza kell fizetnem a támogatást vagy büntetést kapok. Köszönöm és várom mihamarabbi válaszát.
Tisztelt Ilona!
Igen, ebből lehet probléma és bírság is, azonban minél később rendezi, annak következményei annál súlyosabbak lesznek, ezért azt tanácsolom, hogy haladéktalanul fáradjon be a Földhivatalba segítséget kérni a rendezésben.
Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605
drbaksae@t-online.hu
- Csilla 37643 számú kérdése
- 2010-09-27
Tisztelt Ügyvéd úr!
2002-ben férjem örökölt egy 0.4 ha-os szántóföldet, amely egy 36 ha-os osztatlan földterület része. Ezt a földet jelenleg a helyi TSZ bérli, a haszonbérleti szerződés 2018-ban jár le. Levélben megkeresett minket egy tanya tulajdonos, hogy megvásárolná a földet 220 000 ft-ért.
Azt szeretném megkérdezni, hogy eladhatjuk-e a földet annak ellenére, hogy osztatlan földterületben van és hogy bérlik?
Másik kérdésem pedig az lenne, hogy mennyi adót kellene az eladás után fizetni?
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Csilla!
Akkor tudják értékesíteni a földterületet, ha az osztatlan közös tulajdonostársak nem élnek az elővásárlási jogukkal. Kérdés, hogy ez az új vevő nem tulajdonostárs-e. Mert ha igen, akkor nincs elővásárlási jogosultsága a többieknek. A bérleti szezrődés ha nem zárta ki, hogy a bérbeadó értékesítse a 2018-ig tartó időszak alatt a bérleményt, akkor nem jelent akadályt az értékesítés során. Azt tudni kell, hogy a bhóérleti szezrődés önálló szerződés, azt Önök sem, de az esetleges új tulajdonos sem mondhatja fel a határozott idő lejárta előtt egyoldalúan. Csak közös megegyezéssel tudják megszűntetni, vagy rendkívüli módon, ha a bérlő súlyos szerződésszegést követett el. Adózás vonatkozásában sávosan kell majd adózniuk, mert 15 év tulajdonlás után lenne teljesen adómentes az értékesítés. Erre van egy adókalkulátor szintén ezen az oldalon, kérem vegyék igénybe a pontos összeg megállapításához.
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233
tothl@tiszavas.hu