Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr/Ügyvédnő!

A segítségüket szeretnénk kérni a következő üggyel kapcsolatban:
A lakásunk vásárlásakor félrevezettek minket, mivel a lakás osztatlan közös tulajdonú házban van, használati megosztási szerződés nélkül. Az általunk megvásárolt tulajdonrészről csak később tudtuk meg, hogy valójában nem az egész lakásnak felel meg, csak a felének, a másik felét pedig még korábban megörökölte egy ismeretlen helyen tartózkodó családtagja a korábbi tulajdonosnak. (Mi egy közbülső tulajdonostól vettük a lakást, aki ugyanabban a hónapban feleannyiért jutott hozzá a tulajdonrészhez, mi viszont egy teljes lakásnak megfelelő árat fizettünk érte.)
Az ismeretlen örököst (akiről az adásvételt bonyolító ügyvéd korábban azt állította, hogy le fog kerülni a tulajdoni lapról) azóta sem sikerült elérni (külföldön él), és nem is jelentkezett, egészen mostanáig. Természetesen szeretné eladni a maga részét, illetve megkapni pénzben az ellenértékét, de mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bármit is fizethessünk, ráadásul mi is ugyanolyan károsultjai vagyunk ennek az adásvételnek, mint ő.
Mit tehet ő ebben a helyzetben (kényszeríthet-e minket a vásárlásra, vagy el tudja-e adni a lakrészt a beleegyezésünk nélkül, vagy tud-e bármilyen módon élni a tulajdonjogával, ami a mi lakhatásunkat veszélyezteti?)? Mit tehetünk mi ebben a helyzetben? Tartunk tőle, hogy az ügyvéd levédte magát úgy, hogy a szerződésre csak a tulajdoni hányad került föl. Van-e esélyünk jogorvoslatra, kártalanításra, miután visszaéltek a tájékozatlanságunkkal? (Ha igen, milyen költségekkel járna ez?)
Köszönettel:
Ildikó

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Problémánk egy 2008-ban átadásra került - tehát a garancia hamarosan lejár - és abban megvásárolt ingatlannal kapcsolatban van.

Előrevetíteném, hogy eddig a lakóközösség megértő és türelmes volt - főleg a magyar építési-vállalkozói viszonyokat és lehetőségeket ismerve - a kivitelezővel szemben, aki rendre meg is ígért mindent (a lakópark többi tömbjében egyébként történtek is előrelépések, javítások). A legfelső szinten lakunk, az első év végéig problémánk nem volt, csak a legalsó szinten lakók panaszkodtak ember magasságig tapasztalható falvizesedésre és az azt követő oltári penészesedésre (Vállalkozó: "Hát gyakrabban kéne szellőztetni").

Az első télen szembe szomszédunk rövid panaszt tett a közös képviselőn keresztül a vállalkozó felé némi beázásra, aminek az lett az eredménye, hogy a lakók beleegyezése nélkül kivágták a cserép alatti fóliát. Ekkor kezdődtek a valódi gondok: a következő nagy havazáskor - ez már 2009 tele - úgy fél méternyi hó csücsült az álmennyezet feletti szigetelő gyapoton, amit a lakók fél napi munkával közösen hordtak le. A kivitelező szerint ez nem a fólia hiánya okozza - ő azt nem is fogja visszatenni, mert le kellene szedni a cserepeket - hanem egyéb kivitelezési gondokra hivatkozott: nem oda való cserép elemek, eltört kúpcserepek, stb. Utóbbiakat sikerült is a nyár folyamán valamennyi épületben kijavítani (9-ből 8), csak nálunk nem.

A kedvező széljárásnak köszönhetően a mostani havazások ugyan megkíméltek bennünket, de olyan mértékű beázásaink keletkeztek (vélhetően páralecsapódás), hogy konkrétan vödörrel kellett azt felfogni.

A vállalkozó 33. kérésünkre most a kedvezőtlen időjárásra hivatkozott ("nem gondoljuk, hogy felmennek a havas tetőre"). Mivel a garancia hamarosan lejár, így az önkormányzathoz fordultunk jó tanácsért (az úgyis ingyen van). Az illetékes úriember segítőkész volt, annyit kért, hogy az irányába bárminemű bejelentéstől tartózkodjunk, mert kénytelen lesz lakhatatlannak minősíteni a lakást, ha ő jön ki felmérni és mehetünk ahova akarunk az 5 hónapos gyerekkel, szükség lakást ugyanis nem tud biztosítani. Ezen kissé meghőköltünk, de ennek ellenére segítőkész volt s adott néhány tanácsot is (hozzátette, hogy az erkélyre azért ne nagyon menjünk ki, mert az már három éve is életveszélyes volt - két csavar tartja!!!!!!). Vele áttekintettük a tervrajzokat, melyen az említett fólia szerepel, de egy másik fólia is - a gyapot alatt - ami valami fura ok folytán nem került oda. (Így azért már némileg érthető a pára is, meg a 44 m2-re kifizetett 20.000 Ft feletti gázszámla is).

Jelenformájában jól láthatóak a gipszkarton csavarjai a plafon mentén, valamint több helyen az azokon lefolyt rozsdaszínű vízfolt, a repedéseket már nem is említem.

Nem kívánok személyeskedni, de amikor a gyerekágy felett megjelentek az első foltok, akkor telt be igazán a pohár, hiszen lényegében a felelősség is a mienk, ha a gyerekre szakad az álmennyezet...

A lakást szeretnénk eladni (nem a hibák, hanem munkahely miatt), de így végül majd mi ütjük meg a bokánkat, ha találunk vevőt.

A kérdésem ezek alapján a jogi lehetőségeinkre és esélyeinkre vonatkozik, illetve a garancia lejárta esetén megmaradó lehetőségeinkre. Műszaki szakértőt már kerestünk (január elején tud jönni).

Segítségét és tanácsát előre is köszönöm.

Köszönettel:
Béla

Érdeklődnénk a következőben:
20. kerületben vásároltunk egy 4 lakásos osztatlan közös tulajdonú, de megosztási szerződéssel rendelkező lakást. A lakást egy cég vette meg és újította fel, akiktől mi megvásároltuk. 3 hete költöztünk be és az összes utcai falon boka magasságban vizesedés jelent meg és most már a penészfoltok is jönnek. Egyetlen belső falon sincs penész, se vizesedés. A lakást felújítottan, frissen festetten vásároltuk, de maga a ház 1950 körül épült. Állítólag a felújítással már tavasszal végeztek, tehát nem lehet arra fogni, hogy nem volt a falaknak ideje kiszáradni. Mégis a 3 hónapos kislányom szobájában derékmagasságig ér a sarokban a penész.
A vizesedést jeleztük az eladónak, akinek az volt a válasza, hogy ők nem használták ezt a lakást.
Kérdés milyen igénnyel léphetünk fel az eladó felé? Mikor kell tájékoztatnunk? Higiéniai okokból penészirtóval is kezelnénk a falat, előtte mindenképpen meg kell várnunk a szakembert vagy elég a vizesedést megmutatnunk?

Október 20-án küldtem az alábbi érdeklődő levelet, kérdezem, hogy várhatok-e rá még választ az idén. Előre is köszönöm.

Tisztelt Nagy Zoltán Úr!

Problémám a következő:
2009. februárjában vásároltam egy családi házat, ahol az eladók tudatták velem, hogy az ingatlanhoz 2000. májusában engedély nélkül építettek hozzá egy szobát, ezért a XVII. ker. Önkormányzat bírságot szabott ki rájuk, illetve kötelezte őket méltányosságból nem ennek a szobának, hanem a telken lévő, kb. 50 évvel azelőtt épült 35 m2-es melléképületnek a lebontására. Ők ezt megfellebbezték, akkor volt másodfokon az ügy, de azt mondták szinte biztos, hogy nem kell bontani, a büntetést pedig természetesen ők kifizetik. Én ennek tudatában vettem meg a házat.

Azt csak tőlük tudom, hogy másodfokon is elvesztették az ügyet, jogerőssé vált a határozat, de hát ők természetesen már nem bontottak, mert eladták nekem a házat. Engem mint új tulajdonost most 2010. október közepén keresett meg a XVII. ker. Önkormányzat - addig semmiféle hivatalos papírt nem kaptam -, hogy mint új tulajdonos és jogutód 60 napon bontsam le a fenti épületet.

Kérdésem az lenne, hogy közben, 2010. májusában eltelt a 10 év az engedély nélküli építkezés óta, hivatkozhatom-e én erre? Vagy ha erre nem, akkor mire?

Nagyon megköszönném a válaszát.

Üdvözlettel:

Szamosy Zsuzsa

Tisztelt Ügyvédnő/úr!
Kb: 1 hónapja eladtam a családi házamat 28 M. forintért, (egyenlőre foglalót kaptam és még benne lakom) és szerződést kötöttem 2010. novemberében egy közvetlen Bp. melletti városban lévő, 2010. évi építésű ikerház egyik lakására 22 M. forintért, (itt is foglalót adtam) amit most burkolnának, parkettáznának és festenének. A szerződéskötéskor az ügyvédnél kértem az eladótól a "Lakhatási Engedély"-t, amire az eladó kft. képviselője azt mondta, hogy az irodájukban van. Az Önkormányzatnál közben kiderült, hogy még a szerződés aláírása előtt! az építési hatóság azt visszavonta. Szintén időközben derült ki, hogy tervezési, vagy kivitelezési? hiba folytán, a ház előtti úttest magasabban van (0 pont!) és így az utcáról minden csapadék befolyik az alacsonyabban fekvő udvarra és a garázs elébe. Azt szeretném kérdezni, hogy mivel utólag már nem korrigálható hibák állnak fent, mármint hogy a házat nem lehet feljebb emelni, engem pedig tudatosan félretájékoztattak, mert mégsem volt az aláíráskor "Lakhatási Engedély" - így ezekre tekintettel kérhetem-e a szerződés felbontását és a részükre kifizetett foglaló, (valamint a burkoló anyagra kifizetett, 2000.-FT/m2 feletti különbség, - 287.000.-Ft.összeg, amit odaadtam a burkoló kérésére - visszatérítését?! Köszönettel várom válaszát.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
2010 szeptemberben eladtam az ingatlanom ami 4 évvel ezelőtt teljes felújításon esett át, többek közt a fürdőszobába sarokkádat építettünk be. Itt a szintkülönbség miatt kissé lassabban folyt le a víz, de teljes mértékben megfelelt a használatra. Október 1-l birtokba adtuk az ingatlant, amit megtekintett állapotban vettek át és novemberben 3-n fordultak kérdéssel, hogy lassan folyik le a víz. Férjem válaszában közölte az okát, de ez nem hiba, mert csak így lehetett megoldani a korszerűsítés ilyen módját, majd 2 hét múlva közölték, hogy szétcsúszott a vezeték (be van építve, nem látható a vezeték) és kérik, hogy térítsük meg részükre a szerelési munkát. Tanukkal tudom igazolni, hogy nem volt hiba az ingatlanban. Jogos e a kérésük? Köszönöm válaszukat:

Vásároltam egy lakást, és néhány hét múlva derült ki, hogy a szomszédom mentálisan beteg. Furcsán, összefüggéstelenül üvöltözött a saját lakásában. Ez ugyan a falakon keresztül nem hallatszott át, csak a nyitott ablakon keresztül. Ekkor még nem fogtam gyanút, de ez azután még egyszer megismétlődött néhány hét múlva. Ekkor érdeklődtem a többi szomszédtól, és kiderült hogy ez már korábban többször is előfordult. Sokszor hónapokig semmi, azután néhány napig megint igy viselkedik. A beteg szomszéd egyébként békés, csöndes, egyéb zaj soha nem hallatszik felőle, de engem és a gyerekeimet ez megrémit. Az eladó erről nem tájékoztatott a vásárlás előtt. Beperelhetem-e, hogy erről nem tájékoztatott és mire számíthatok a per kimenetelét illetően?

Tisztelt Ügyvéd úr!
Az alábbi kérdésem lenne.Meddig szól egy használt lakásra a szavatosság? A történtem röviden.
2008.Februárjában vettem egy földszinti használt lakást,ami látszólag jó állapotban volt,itt értem azt hogy a falak gipszkartonnal voltak bevonva,a lakás szobáiban lamminál padló van letéve. A lakásba csak 2009 júniusában költöztünk be.Tehát másfél éve lakjuk az ingatlant.Csak hogy azóta a laminált padlók a két szobába,ott ahol bútor nem fedi,fel vannak púposodva,a gipszkarton elemek válnak el a faltól,életveszélyesek,gyakorlatilag esik szét a lakás.A kérdésem mégegyszer! Meddig lehet az eladót felellőségre vonni a lakás állapota miatt?
Indíthatok e kártérítési pert,ha igen ez mennyi százaléka a vételárnak?
Várom válaszát.Tisztelettel.Judit

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Egy ikerház adásvételének kellős közepén vagyunk, mint eladó. A jelen helyzethez hosszas kavarodás után jutottunk, úgyhogy csak röviden vázolnám a tényeket:
Az ingatlan per és tehermentes.
Az ikerház másik felén található a fővízmérőóra valamint a másik tulajdonos almérője.
Az adásvételi szerződés megkötésekor a vevő foglalót adott.
Adásvételi szerződés megkötése után, a közművek átiratása közben a Vízműveknél kiderült, az ikerház másik felén jelentős közmű tartozás van mind az almérőn, mind a főmérőn. Eddig a pillanatig a tartozásról tudomásunk nem volt, ugyanis a fővízmérőóra nem a mi nevünkön van, felszólítást/tájékoztatást a Vízművek csak a tulajdonosnak küldött, annak ellenére, hogy főmérőért (ha jól tudom a társasházi törvény alapján) mindkét fél felel (tehát szerintünk jogunk volt a tájékoztatáshoz). A főmérőn lévő tartozás Vízművek által nekünk tulajdonított részét kifizettük. A Vízmű nyilatkozott, hogy velünk szemben követelése nincs.
Vevő a Ptk. 367. § (1) bekezdésére valamint a Ptk. 210. § (1) bekezdésére hivatkozva polgári peres útra kíván lépni és a foglaló kétszeresét követeli vissza a következő indokokkal:
1) a Vízmű az ikerház másik felén lévő közműtartozás miatt esetlegesen korlátozhatja vagy megszüntetheti a vízszolgáltatást, mely esetben víz nélkül maradna az ikerház mindkét fele,
2) Nem tudta a vétel pillanatában, hogy az ikerháznál főmérő és két almérő van,
3) eladói magatartás miatt,
így nem áll érdekében az ingatlan megvásárlása, a vételtől eláll.
Kérdéseim a következők:
Meddig terjed az eladó tájékoztatási kötelezettsége? Azzal hogy a vevő megtekintette a házat és annak mérőóráit, megtettük-e az adott helyzetben a tájékozrtatási kötelezettségünket a közművek tekintetében?(Természetesen minden kérdésre válaszoltunk, a vevő többször is megtekintette a házat) Jóhiszeműen jártuk-e el, hisz az adásvétel pillanatában nem tudtunk a tartozásról, és azt utána ki is egyenlítettük? Követelése jogos-e abban az értelemben, hogy egy esetlegesen bekövetkező eseményre hivatkozik?

Válaszát előre is köszönöm,
Üdvözlettel:
Veca

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

A következő problémámra szeretnék esetleges választ kapni....
2006-ba vásároltunk családi házat,az előző tulajdonos elég szűkszavúan válaszolt a feltett kérdésekre, fele arról szólt hogy nem tudja.
Megtekintett állapotban ,írtuk alá a szerződést,de ő arra a mondatra hogy tud e valami rejtett hibáról elég nehezen 20 perc vívódás után merte csak alá írni.Valóban ennek már gyanúsnak kellett volna lennie,valamint az ujjonan kifestett állapotnak is.
Az egyik falon futó hajszál repedésre a válasz az volt hogy,utólag a falba vágott ablak okozhatja. Ennek tudatában költöztünk,eltelt 1 év múlva sorba jelentkeztek repedések,kifestettünk, elfedtük.Az idén viszont már az egyik főfal,és a boltív is keresztbe repedt,kérdésem az előző tulajdonos elhallgatott rejtett hibája, még számon kérhető e? Üdvözlettel Irén

Tisztelt Ügyvédnő!

Mi jelenleg egy családi ház adás-vételiét intézzük.Egy olyan kérdésem lenne,hogy úgy nézzük,hogy a ház szerkezete megindult hátra felé.A jelenlegi tulaj azt mondta,hogy már megcsináltatta,és nem süllyed tovább.Mi most megvesszük az ingatlant,és félünk attól,hogy nem mondtak igazat,és a végén nagyon sokba lesz a megcsinálatatása,ha jobban megsüllyed.(vagy véletlen ledől)
Mit lehet ilyenkor majd jogilag tenni?Én hallottam ilyet,hogyha vesz valaki ingatlant,és 1 éven belül kiderűl hogy eltitkolták a szerkezeti állapotát,akkor meglehet jogi úton támadni az adás-vételit.Igaz ez?

Köszönettel:Vadászné

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egyszerre két problémám is lenne.

Az első:

2008. júliusában vettünk egy új építésű sorházi lakást. 2009. nyarára minden helyiségének minden falán megjelentek különböző mértékű repedések (a pókhálószerű hajszálrepedésektől a 0,5-07 mm-esekig) illetve festék felpúposodások, melyet jeleztünk a kivitelező felé. Ezeket a hibákat ő kijavította.
Idén nyárra a repedések és festék felpúposodások ismét megjelentek, melyeket ismét jeleztem a kivitelező felé, amely kiküldte az egyik alkalmazottját, hogy megnézze. A helyszínen ő is elismerte, hogy valós alapú a kifogásom. Rá két hétre felhívott, hogy a főnöke azt mondta hogy nem fogják kijavítani, mivel egyszer ezt már megtették.

Kérdezem, mit tehetek ilyenkor, milyen jogszabályok kötelezik a kivitelezőt a hiányosságok kijavítására?

A második kérdésem a bejárati ajtóval kapcsolatos.
Az első beépített ajtót tavaly kicserélték a belső felületén keletkező erős párásodás miatt ( +10 fok alatt).
A mostani ajtó maga már nem párásodik, de az ajtó tok (ami fémből van) igen, s emiatt a falon megjelentek a penész foltok.

A kivitelező már 1,5 hónapja nem küldi meg részemre az ajtó műbizonylatát, amit kértem tőlük, illetve azt válaszolták, hogy szellőztessek többet.

Mit tehetek ilyenkor, illetve milyen jogaim vannak?

Válaszát előre is köszönöm!

Péter

Tisztelt Ügyvéd úr!
Fiam júliusban vásárolt 36nm lakást 7.000.000 Ft értékben 5.100.000 hitel vett fel. Vásárláskor megkérdeztük az eladót, milyenek a szomszédok, a felette lakó hangos-e. Azt válaszolta nem csendes lakás. Sajnos a felette lakó megkeseríti a fiam életét.
Nagyon hangosak egyfolytában szaladgálnak erősen kopognak. Minden lehetséges fórumhoz fordult. Sajnos a felső lakó nem veszi figyelembe a házirendet. Felszólítás ellenére sem változtat. Sajnos fiam annyira kiborult idegileg kezelésre van szüksége. A lakásban pihenni nem lehet Ebben az esetben az eladó felelőségre vonható-e , mert elhallagatta a tényeket.
Köszönöm válaszát.
Tisztelettel : Gabriella

Melinda (2010-10-14)
Tisztelt ügyvéd úr/asszony!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz,hogy 2010.júniusában vettünk egy konyhabútort az új építésű ytong házunkba.A bútor hátlapján és belsején tenyér nagyságú penészfoltok jelentek meg.Nem az egész konyhabútoron kb a felén.A fal nem vizes van róla szakértői véleményem(amit nem vettek figyelembe a gyártónál)a bútorba 2x annyi a víz,mint a falba.A páramennyiség is kb 45%.Kérem segítsen,mert nem tudok mit tenni.Van egy 6 éves kislányom és nem szeretném ha beteg lenne.A szakértői vélemény alapján megalapozott a csere vagy a kártérítés is.De a cég nem hajlandó rá.Várom mielőbbi válaszát.Köszönettel:Némethné

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A következő kérdéssel fordulok Önhöz segítségért:
Szüleim eladták a családi házukat, az adásvételi szerződésben 17 M Ft lett vételárként meghatározva. A vevők eddig 12 M Ft-ot kifizettek, de a maradék 5 M Ft-ból már csak 3 M Ft-ot akarnak megfizetni, szavatossági problémákra hivatkozással (amik szerintünk alaptalanok). Mi ragaszkodnánk a teljes vételárhoz, de az ő ügyvédjük állítja, hogy jogos az ő vételár-leszállítási igényük ezért már csak a csökkentett értéket akarják teljesíteni, amivel egyébként már késésben vannak. A szüleim viszont a csökkentett összeget nem kívánják elfogadni.

Kérdésem: A szüleim elállhatnak a szerződéstől érdekmúlásra (késedelmes teljesítésre) hivatkozással? Ők ennyiért kívánták eladni, kevesebbért nem. Szívesen visszaadnák az eddig átvett 12 M Ft-ot, de sajnos a vevők erről hallani sem akarnak.

A mi ügyvédünk bizonytalan, szerinte jogos lehet a vételárrész visszatartása, és a mi elállásunk is. De ez így egy patthelyzet. A vevők 3 M Ft-ot akarnak nekünk megfizetni, mi meg nem akarunk ennyit elfogadni.
Tisztelettel kérdezem, mi lehet a megoldás? Elállhatunk a szerződéstől? Kinek kell pereskedni?

Köszönettel: Kiss Pál