Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd úr!

A barátommal nemrégiben költöztünk össze az én lakásomban.A viszonyunk időközben megromlott, és én szeretném, ha elköltözne minél hamarabb, de ő erre nem hajlandó.Arra hivatkozik, hogy létezik valamilyen törvény, ami őt védi, és nem rakhatom az utcára, amíg nem talál másik lakhelyet.Nekem sajnos az az érzésem, hogy nem is nagyon igyekezne keresni másikat.Azt szeretném tudni, hogy valóban létezik-e ilyen törvény, és miről szól pontosan, milyen jogaim vannak, és ha nem hajlandó költözni, mit tudok tenni, illetve mennyi idő múlva.
Ő nincs bejelentve ide, és egyáltalán semmilyen jogcíme nincs a lakáshoz.

Válaszát köszönöm.

Tisztelt Rita! Kezdeném a legelején,2008 januárjában költőztünk egy négy lakásos új társasházába,kettő alsó,kettő felső lakás.Mi az emeleten vásároltunk lakást,egy darabig egyedül voltunk,de aztán beköltőztek az alsó szomszédok.Azóta Az életünk szó szerint pokol,minden mozdulatukat Pl :ahogy mennek,futkoznak,villanykapcsolot ha felkapcsolják olyan mintha nálunk kapcsolná fel valaki,normál hangon beszélnek mi azt is simán halljuk pihenni képtelenség.Még egyszer hangsúlyozom mi a felső lakok vagyunk.Arról szeretnék felvilágosítást kapni mivel garanciális még a lakás,és az épitetőnek jeleztük hogy mi a gond,nekünk kell bebizonyitani hogy műszakilag nulla a ház vagy akitől vettük neki kell megoldani a próblémát.Az az igaszság 16millió forintunkban van,költeni már nem igen lenne miből.Hallottuk hogy belehet méretni 100 ezer ft+épitészt fogagni. Önt személyesen felkeresnénk.Tisztelettel:Sütő István

1/2 arányban lettünk tulajdonosai egy 3600 m2 területű szántó művelési ágú ingatlannak. Az ingatlan egy rövid szakaszon kapcsolódik egy közúthoz, ahol közművek (gáz, villany, víz)vannak. A korábbi tulajdonosnak szóbeli megállapodása volt a terület használatáról, ami szerint a közmű csatlakozási lehetőséggel rendelkező rész a másik tulajdonos használatában van, aki egyebek között velünk a közmű csatlakozási lehetőséget is tartalmazó, írásos használati megállapodás megkötését megtagadta. (Az ingatlan mi általunk használt részéhez egy másik közút csatlakozik, de ott semmiféle közmű sincs) Van-e lehetőségünk van az általunk használt terület közmű ellátására?

Tisztelt Kende Julianna!
Ismét az Ön segítségét szeretném kérni.
Szomszédunk fele végig tujasor áll,így vettük az ingatlant 3éve.A tuják már akkor is legalább 3 méter magasak voltak.A szomszéd /nő/ folyamatosan zaklat minket,először azzal hogy átfolyik az esővíz az ö füvére.Ezt megoldottuk elvezettük a vizet.Utána azzal hogy vágjuk ki a tujákat mert áthullik a tuja levele,és rálóg a csatornájára és a fabódéjára.Közben kétszer feljelentett minket az önkormányzatnál de nem adtak neki igazat.
Olyan határozatot kaptunk és kapott ő is hogy levághatja az átnyúló ágakat.De a szomszéd nem azt vágta le hanem átnyomva a kerítést tőből kivágta a termő meggyfánkat.Aztán nyáron le szerettük volna vágni alacsonyabbra a tujákat,a mi oldalunkon levágtuk de ahhoz hogy az ő oldalán is le tudjuk vágni át kellett volna menni hozzá.Írtunk neki levelet hogy engedjen be minket,de sajnos nem engedett be,azután a jegyző tanácsára írtunk neki tértivevényes levelet hogy engedjen be,de ezt meg nem vette át.Közben folyamatosan járkál a kerítés mellett és minket szid,nevünket becsmérli.Az utcán megállítja az embereket és becsmérel minket.
Aztán leesett a hó ,közölte velünk hogy egy csepp havat sem akar meglátni az "ő" árkában,hát nem is dobáltuk oda.Ma este 8 órakor mikor haza értünk azt láttuk hogy az árokból gereblyével szedi ki a havat,és közölte velünk hogy most azonnal verjük le a tujákról a havat mert rálóg a csatornájára és a fabódéjára.Mikor mondtuk hogy nem verjük le elhordott minket mindenféle mocskos embernek,valamint azt kiabálta hogy sok pénzünkbe fog ez kerülni,mert feljelent minket a bíróságon.Ezt már idegileg nem lehet elviselni,már ki sem merünk menni az udvarra.
Azt szeretném kérdezni hogy mivel ő nem engedett be a portájára és ezért nem tudtuk levágni a tuját feljelenthet e minket hogy rálóg a tuja a csatornájára és a fabódéjára?Valamint ha az utcán lapátolni kell a havat hogy ki tudjunk állni az autóval és bele lapátoljuk a szomszéd előtt lévő árokba akkor az birtokháborítás-e?Bele tartozik e a szomszéd tűrésjogba hogy áthullik a tuja apró levele?Valamint zaklatásér hol lehet feljelentést tenni?
Válaszát köszöni:Zsuzsanna

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretném megkérdezni, hogy saját lakásomban köteles vagyok-e a szomszéd cigarettafüstjét elviselni? Ugyanis a mellékhelyiséget használják cigarettázásra, melynek ablaka (lifthokon keresztül) az étkezőnkre és fürdőszobánkra néz. Zárt ablakunkon keresztül egész nap a füstjüktől szenvedünk. Engem különösen zavar mivel nyolc hónapos terhes vagyok. Többször kértem, hogy ha lehet máshol cigarettázzanak mivel a babának és nekem is árt a füst, de elutasító választ kaptam, mondván " a saját lakásában ott gyújt rá ahol akar". Kérdésem az lenne, hogy jogilag van-e lehetőségem ennek megoldására?
Válaszát előre is köszönöm.
Éva

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Budapesten vásároltam egy panel lakást, amelyet a Raiffaisen Bank egy árverező cégen keresztül adott el. A lakást lakottan értékesítették. A bent lakók jelenleg nem fizetnek semmit sem, sem közös költséget, sem rezsiket, és nem hajlandók ki sem költözni a lakásából.
Én a lakásomat csak úgy vehetem birtokba, ha kiürítési pert indítok, és azután a végrehajtó kiüríti a lakást, vagy van-e esetleg egyéb gyorsabb törvényes módja a kiürítésnek? Itt meg kívánom jegyezni, hogy így én is albérletre vagyok kényszerülve! Az ingatlan adásvételi szerződésben nem volt feltüntetve, hogy mikor kell a bent lakóknak átadnia a lakát.
Továbbá amíg ők, azaz az előző tulajdonosok benne laknak addig tőlük én követelhetek valamilyen féle lakbért? És amennyiben mikor átveszem a lakást, és annak a rezsiszámlái nem 0-sak, úgy kötelezhetem a bentlakót arra, hogy azokat egyenlítse ki, vagy azt utólag polgári úton tudom tőlük vissza behajtatni?

Köszönöm válaszát!

Tisztelt Ügyvéd Nő!


Egy sorház jellegű társasházban lakunk.

A problémám az, hogy az egyik család ún. lomizásból tartja fent magát. A lakásokhoz tartozik egy kb. 50 m2-es előkert is. Ez náluk tele van mindenféle lommal, hűtő, mosógép, vas, stb. Naphosszat kalapálnak, szedik szét a vasat. A környék is tele van az ő szemetükkel. Bevallom, nem is merek meghívni senkit, mert igen leépítették a környéket. A közös képviselőt már többször kértük, hogy tegyen valamit, de semmit nem csinál.
A lakást egy ún. szervízúton tudjuk megközelíteni, amelyen rendszeresen parkol, onnan pakolja ki a behozott "árut". Ilyenkor meg kell kerülnünk az egész házsort.
Nem is beszélve arról, hogy a szervízút közvetlen közelében vannak 2 db gázfalon elhelyezve a gázórák, és a védőburkolatokat már mind letörte az autójával.
Hova tudnánk fordulni, hogy végre emberséges környezetben éljünk?
Válaszát előre is megköszönöm

Tisztelt Ügyvédnő !
Egy négyes társasházban lakom, mely közös tulajdonu de a lakók által természetben kétrészben megosztott használatu. A földszinten és az emeleten lakik egy-egy ulajdonostárs. A társasház két oldalán helyezkedik el egy-egy lépcsőház, amelyen keresztül közelíthető meg az emeleti lakás és a beépítetlen padlástér, ez utóbbi szintén szintén kétrészre megosztott. Én magam a földszinten lakom már 25 éve és a padlásteret a lépcsőfeljárón és annak kilépő
jéről mobilan mozgatható újabb lépcsőről tudom el-
érni. Sajnos a felettem lakó - aki alig több mint 2 éve
lakik ott, ezt a mobil lépcsőt elzárja mostanában mondván , hogy az övé. Ennek jogosságát vitatom,
hisz az már több mint harminc éve közösen hasznlt
a padlásra feljutáshoz és azt a célt szolgálta.
Az eredetét bizonyítani nem tudom, hisz őt megelőzően már két tulajdonos is lakott ott, az biz-
tosan állíthatom, hogy sem Ő, sem pedig az Őt megelőző tulajdonos nem vette, hisz eggyüttesen is csak 12 éve voltak ott tulajdonosok a legutóbbi időkig és az már elöttük is meg volt mindíg a fel-járón tároltuk összecsukva kétrészbe, hogy minnél
kissebb helyet foglaljon el.
Kérdésem az volna, hogy jogában áll-e ezt a magántulajdonába elzárva tartani, mert nekem ide nincs létrám, de szükség esetén a feljutás sem bizto-
sított.
Tisztelettel:.......................

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Társasházban lakom Budapesten. A felettem lakó család a konyhámat és a fürdőszobámat két éve áztatja. Szakvélemény készült, mely szerint az szomszéd lakásából származik az ázás. Ők segítőkészek és néha javítgatnak is valamit, de az áztatás nem szűnt meg. A jegyzőhöz már fordultam, de mivel a cselekmény már több mint 1 éve tart, elküldtek a bíróságra. Szakvélemény alapján károm kb. 700.000 Ft összegű. Kérdésem az lenne, hogy birtokvédelem iránt indítandó peres eljárásban káromat is érvényesíthetem-e? Ugyanis úgy tudom, hogy lejárt pénzkövetelést csak fizetési meghagyásos eljárásban lehet érvényesíteni. Azaz egy vagy két eljárást indítsak?(fiz. meghagyás és birtokvédelem vagy csak birtokvédelem)
A másik kérdésem hogy az ingatlan fele az idős testvéremé, de ő a lakásban én lakom. Neki is perben kell-e állnia vagy elég ha én vagyok a felperes?

Tisztelettel
Nagy Anikó

Tisztelt Ügyvéd Úr! Idősek otthonában élő Néni, ránk hagyná saját tulajdonú lakását, a lakásában illetéktelen jog cím nélküli személy lakik,a lakást nem akarja elhagyni.Kérdésem a következő:milyen jogi úton juthatunk a lakáshoz,és hogy rakhatjuk ki a jogcím nélküli felhasználót.A Néni teljesen tiszta tudatú,de nehezen mobilizálható. Válaszát előre is köszönöm Üdvözlettel Kornélia

Tisztel Ügyvédi Iroda!

Édesanyámtól örököltem egy ingatlant, ahova a bátyám be van jelentve, de tíz éve nem lakik ott. A bátyám saját ingatlannal rendelkezik, ahol életvitelszerűen lakik. Az első kérdésem a következő, hogyan lehetne kijelenteni a fent említett ingatlanból a bátyámat? A helyi önkormányzattól, már voltak kint, de akkor azt állította, hogy életvitelszerűen használja az ingatlant, de épp felújítást végez, aminek az időtartalma alatt nem használja azt.
A második kérdésem, beköltöztetethet idegent a tulajdonomba a beleegyezésem nélkül, illetve önhatalmúlag lezárhatja e a fürdőszobát?
Válaszát előre is köszönöm:
Brummer Gábor

Üdvözlöm!
Nekem egy olyan problémám lenne hogy még nyár elején belementünk egy banktól visszavett lakás megvételébe.Ez úgy nézett ki hogy egy 4.kerületi 2 szobás lakást vettünk meg :7.550000ft ért. 1milliót kellet fizetni az ingatlanirodának aki a hirdetést feladta, és 1850000kellet fizetni a követeléskezelőnek(aki a pénz átutálás napjától intézte az ügyeket)a fennmaradó összeget a banknak kellet kifizetni.Kötöttünk egy engedményezési szerződést így került a párom neve a tulajdonlapra.A követeléskezelő 3 hónapot garantál a lakás átadásáig.Ez szeptemberben le is járt.Ekkor jött a hideg zuhany miszerint a kormány a kiköltöztetési moratóriumot kiterjesztette az engedményezési szerződésekre is.Így az embert semmi féle képen nem lehet ki tenni a lakásából még annak ellenére sem hogy ő közölte hogy anno nem is állt szándékában fizetni a havi részleteket.Amikor megtudta hogy megvettük a lakást rendszeresen átverte a követelés kezelőt ami a megbeszéléseket illeti nem ment amikor elment akkor se értette meg hogy jobb lenne átadni a lakást.Most a követelés kezelővel 2 hónapnyi ordibálás után elindítják a végrehajtást.A kérdésem az lenne van ennek valami értelme?Itt vagyok az anyáméknál egy 3 éves leukémiás kisfiúval és egy 11 hónapos kislánnyal.Kérem segítsen a válaszával hol tudnánk megfogni vagy a tulajt vagy a követelés kezelőt.Vagy mi tehetnénk.Várom válaszát

Üdvözlettel:Hajni

Tisztelt Ügyvédnő!

Problémám a következő.Egy 8 lakásos társasházban lakunk a párommal albérlőként 2 éve.Kb 1 évvel ezelőtt a többi lakó a közösképviselővel együtt lecserélte a zárat a közös tárolóhelyiségen,onnan minket albérlőket kizártak,a használatot megtiltották.
Ugyanebben az időben az elektromos kapunyitó rendszerekből (2 kapun lehet bejutni a házba) a lakáshoz tartozó kódjainkat törölték,így azóta ezeket sem tudjuk használni.Mindezt természetesen sérelmeztük,a főbérlővel együtt kérdeztük a közösképviselőt hogy mindezt miért tették.Arra hivatkoztak hogy albérlőknek sem a közös tárolóhasználat,sem a kapunyitó kód nem jár.Kerékpárjainkat helyezzük el máshol,valamint a bejárati ajtókat kulccsal használjuk.Megjegyzem rajtunk kívül mindenki használja a kapunyitó rendszert,még olyanok is akik nem a házban laknak.Sajnos nem értünk el semmi változást azzal sem hogy a főbérlő írásban is sérelmezte ezeketa közösképviselőnek küldött levélben.(erre nem is válaszolt)Úgy gondoljuk hogy mindez teljesen jogtalan,mivel a közösköltség fizetési kötelességünket is mindig hiánytalanul teljesítjük.
A tanácsát szeretném kérni mit tehetnék és hova fordulhatnék segítségért,hogyan tudnám rendezni ezt az ügyet,mivel a lakók és a közösképviselő sem hajlandóak belátni hogy teljesen jogtalan amit csinálnak.
Várom válaszát.
Tisztelettel :Anita

Tisztelt Ügyvéd nő!
35 éves családi házban lakom, mintegy 30 éve.
Új szomszédom, az ingatlanom É-i fala mellé, attól 50cm távolságra, a saját telkén, a telekhatártól mintegy 30cm-re, 2,3 m magas beton kerítést épített. Az építkezés, ez év júliusától tart. Ezen túl, drótkerítéseket is épít, az építesi telek teljes hosszában. A beton fal és az én építményem közötti távolság miatt, épületeim karbantartását, állagmegóvását ellehetetlenítette, mert az építmény a csapadékelvezető csatornám mellett és az fölé emelkedik. Az építkezés megkezdésekor elektronikus levelet írtam a Hatósági Főosztály vezetőjének, kérve segítségét az építkezés jogszerüségének megállapítása céljából. A levélre ezideig választ nem kaptam. Bírtokvédelmi eljárást kezdeményeztem. A napokban volt a nem tudom minek nevezhető eljárás, ahol kérdésemre megtudtam, hogy kerítés építéséről van szó. Azt, hogy a falam mellé épített kerítés mit és kitől óv meg, csak a szomszédom összefüggéstelen ordibálásából derül ki. Tiszteletteljes kérdésem, hogy a kerítés
építése, annak ellenére, hogy nem engedélyköteles építési tevékenység, minden módon megépíthető-e, mert én az országot bejárva ilyennel még nem találkoztam? Vagy Pécsett mindent lehet? Mert számomra a hatósági eljárás első szakaszán tapasztaltak okán úgy tünt, hogy én ott csak vesztesként kerülhetek ki.
Tisztelettel várom mielőbbi válaszát, s azt is, hogy a dolgok számomra nem kedvező alakulása esetén jogi képviseletemet vállalnák-e.
Tisztelettel Hódi Kálmán

Tisztet Ügyvéd Úr!

2008. novemberében vásároltam meg egy 34 m2-es, egy szoba komfortos társasházi öröklakást. A lakás fürdőszobája a szobából nyílik, ablaka a világítóudvarra néz. A lakás megtekintésekor, megvételekor ez az ablak tette lehetővé a fürdőszoba szellőztetését. 2009. januári beköltözésemkor derült ki, hogy időközben a mellettem lévő lakás tulajdonosa a tulajdonostársak megkérdezése, jóváhagyása nélkül a légakna méretének csökkentésével megnövelte konyhájának területét. A légakna alját megemelte, ami így egy síkba került a fürdőszoba ablakommal. A szóban forgó ablak a környékén összegyűlt kosz és szemét miatt nem tudja betölteni funkcióját, a helyiség szellőztethetetlenné vált, mivel az ablak kinyitásakor az előtte halmozódó szemét a lakásba potyog. Lényegében megfosztottak a fürdőszoba ablak rendeltetésszerű használatától, aminek következménye, a falak penészesednek.
A számomra sérelmes helyzet megszüntetése érdekében felvettem a kapcsolatot az engedély nélküli beépítővel, aki azonban nem volt hajlandó az eredeti állapot visszaállítására.
Ezután panaszbejelentéssel éltem a kerületi Önkormányzat építési Osztálya felé, akik határozatban kötelezték a lakás tulajdonosát az eredeti állapot visszaállítására, nem teljesítés esetén pénzbírság kiszabását helyezték kilátásba. A kötelezett nem tett eleget a határozatban foglalt kötelezettségének, aminek következtében bejelentéseim következtében az Építési Osztály négy ízben sújtotta eljárási pénzbírsággal. A kiszabott pénzbírságok nem vezettek eredményre, ezért ismerősöm tanácsára a kerületi jegyzőhöz fordultam birtokvédelmi eljárás megindítási kérelemmel, amit a hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasított, hivatkozva, hogy a panaszbejelentés óta több mint egy év eltelt. Azóta még kétszer került sor pénzbírság kiszabására (eddigi összérték: 600.000.-Ft).
A kerületi ÁNTSZ segítségét is kértem, akik a helyszíni szemlét követően az Építési Osztályhoz írt levelükben azt írták, hogy az Intézet megítélése szerint a felmerült közegészségügyi hiányosságok az Építési Osztály által kiadott határozatban foglaltak végrehajtásával megszüntethető.
Sajnos a társasház nem lépett fel az engedély nélküli beépítővel szemben, sőt a közös képviselő a világítóudvar eladását is meg akarta utólag szavaztatni (mindezt azért, mert a társasház pénzeszközeivel utoljára 2003-ban számoltak el és én ezt reklamálom).
Időközben a beépítéssel érintett lakás eladásra került. A vevőt írásban tájékoztattam a fennálló helyzetről és kértem, hogy a megoldás érdekében keressen meg, még mielőtt a felújítással elkészülnek. A Hivatal azt a tájékoztatást adta, hogy amennyiben az eladó nem jelezte a vevő felé a visszabontási kötelezettséget, továbbra is Őt sújtják pénzbírsággal.
A Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint csak pénzbírság kiszabására van módjuk, míg a kerületi jegyző panaszbejelentésem után arról tájékoztatott, hogy amennyiben a kötelezett határidőben a kötelezettségének nem tesz eleget úgy az építésügyi hatóság a végrehajtás iránt intézkedik. A Hivatalnak nem kéne intézkednie a végrehajtásról, miután a pénzbírság kiszabása nem vezetett eredményre?
Kérem szíves tájékoztatását, segítségét mit tehetek, mi lenne a megoldás? A bíróságtól kérjem az eredeti állapot visszaállítását, vagy a társasházat pereljem a lakásom értékvesztése miatt?
Válaszukat köszönöm.