Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A barátnőmék építettek Debrecenben egy családi házat 2000-ben,de a rajztól eltértek egy tornácot is építettek az házhoz amit be is üvegeztek. Az utcán a bejáratot meg le járólapozták.
Vonatkozik-e rájuk a 10 éves elévülés, vagy büntetés kapnak, ha a hivatal megtudja.
Most a hátsó teraszt szeretnék beüvegezni. Kell-e rajzot, engedélyt kérni rá vagy elég a bejelentés?
Várjuk válaszát.
Tisztelettel: Tünde.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A szüleim a 90-es évek elején egy melléképület építésébe kezdtek a meglévő házuk mellet. (Az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van, régi használati megosztással kb. 1/2-1/2arányban, a másik tulaj külföldi állampolgár)
A melléképületre már akkor megkapták a jogerős építési engedélyt és elkezdték az építkezést, de 100%-osan nem készült el és most szeretnénk belül is elkészíteni, lakás hiányában esetlegesen beköltözni. A műszaki tartalom annyiban változott, hogy a tégla falazat helyett könnyűszerkezetest alkalmaztak. Használatbavételi engedély nincs.
További pikantériája a dolognak, hogy egy földhivatali változtatás szerint az új telekhatár a melléképület szélét metszi. A régi telekhatár az épület mellet haladt el kb. 2m távolságra. Így vásárolták a szüleim az ingatlant és így szerepelt az építési engedélyben is, valamint régi több, mint 60éves, még vászonra rajzolt térképen is ez a telekhatár szerepel. Az érintett másik terület erdő, melyben nekem is van tulajdonrészem. Pereltünk, természetesen a bíróság a földhivatalnak adott igazat.
A kérdésem, hogy ebben az esetben érvényes-e a 10 éves elévülési idő és megkapjuk-e a fennmaradási engedélyt vagy fennmaradási engedélyt kell kérnünk? Bírságot kell-e fizetnünk? A melléképület elbontását elrendelhetik-e? Az építési engedély szerinti helyen építették az épületet, most telekhatár metszi, mi a jogi szabályozás ebben az esetben?
Mindent figyelembe véve, ha nem piszkálom meg az ügyet az önkormányzatnál, a későbbiekben lehet-e problémánk a dologból, értem úgy, hogy bírság, elbontás, stb?

Segítségét előre is Köszönöm! Balázs

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2002-ben egy üzlet elé nyitott előtetőt építettem rajzzal , engedéllyel. (2.8*7 méter) 19.7 nm-es. használatba vételi engedélyt az akkori előadő nem intézte el mivel nem kellett volna rá engedélyt sem kérni mondta ő!!.

2004-ben tetőcserénél szélesebb lett az eresz és hozzá toldtunk még 1.5 métert igy összesen 23,5 nm-es lett az előtető.
2010-ben egy ellenőrzésnél megállapították, hogy nagyobb az előtető és bontsam le az egészet.
Kérdésem , hogy mennyit kell lebontani a 3,8 nm-t vagy az egészet? Jár-e ezért büntetés , mennyi?
2008-tól nem kell előtetőre engedély kérni. 20 nm-alatt. vonatkozik-e rám ez vagy nem. kevés határidőt szabott a hatóság.
Várom gyors válaszát mit tegyek?
Köszönöm. Lili,laura

Felelős műszaki vezető KÖZVETLENÜL milyen jogszabály alapján perelhető jognyilatkozat pótlása iránti perben (2007-es építkezés után nem adja ki a nyilatkozatot). Az ő ügyvédje szerint csak a kivitelező perelhető, mert az építtető nem áll jogviszonyban a felelős m.vezetővel. De a kivitelezővel sem volt aláírt szerződés, akkor vele sem vagyok jogviszonyban(?). Ez zsarolás lenne, a kivitelezők bármennyit követelhetnek és csak utána adják ki a nyilatkozatot.

Engedély nélkül építettem 1991-ben egy épületet.. Azóta semmilyen felszólítást, észrevételt nem kaptam az önkormányzattól, pedig körülöttem szinte minden telken folyt az építkezés.
Mire számíthatok bírság, bontás, vagy egyéb tekintetben?
Érvényes-e a 10 éven túli elévülés? Szinte mindenhol más-más jogértelmezéssel találkozom. Például Nagyvázsonyban (a honlapjukon olvastam) egyszerűen a tíz éven túli épületek létét tudomásul veszik, kiadják a fennmaradási engedélyt, büntetés nélkül. Lehet-e a 2008-as törvénynek visszaható hatálya oly módon, hogy nem a cselekmény időpontjában érvényes büntetési tételt szabják ki. Megúszható-e büntetés nélkül? Figyelembe veszik-e, hogy ez az állandó lakásom? 66 éves nyugdíjas vagyok, ha lebontják, csak az utca marad.

T.Ügyvéd Úr !
Válaszával egyet értek !
a 7.éves történet sürítve elég bonyolult lett.
Több tulajdonos: közös tulajdon, a ház tetőszrkezetének cseréje elkerülhetetlen.
A tulajdonosok 1/4,arányben négyen vannak. A családi ház állapota már válságos 2 évig lakatlan.
A tulajdonközösség megszüntetésében a testvér és az ő gyerekei (akik öröklési szerződés folytán lettek tulajdonosok) időhúzással lehetetlenítettek el bennünket.
A férjem csak 1/4 rész tulajdonosa csak neki fontos a ház megmentése, sajnos 2002.ben beköltöztünk így a három Tapolcán élő tulajdonos családtagok helyett is mi indítottuk el a tetőcsere engedélyeztetését. A hozzájárulásukat nem kaptuk meg így bírósághoz kellett fordulnunk , a pert 4.évig húzták fellebbezésekkel, végül a bíróság pótolta a jognyilatkozatot.
Az épület műszaki állapota kényszerített a tető építési munkálatok megkezdésére, 2003.okt-ben.
Első kérdésem : ebben az esetben a tulajdonos társak mert miattuk nem kaptunk engedélyt. Az engdély nélkül épített tető fennmaradása bírság megfizetéséhez kötött.A bírság megosztását kérhetjük-e és ha igen ezért külön pert kell indítanunk vagy a bírág összege miatt indított fellebbezési eljárásban megvalósítható ???
Köszönöm válaszát !
Magdaléna

Tisztelt ügyvéd Úr/nő!Nagyszüleim régi házában lakom családommal.Egy hónappal ezelőtt a szomszédom feljelentett,mert állítása szerint az ingatlant engedély nélkül építettük át s végeztünk rajta felújítást.Ez részben igaz,mert a házon teljes tetőcsere történt.A falakat alászigeteltük,nyílászárókat cseréltünk 3 éve.Kölcsönt kellett felvennem a munkák kivitelezéséhez.Ekkor kaptam a földhivatalban egy okmányt,mely szerint házunk "lakóház+melléképület"bejegyzéssel szerepel a földhivatalnál,tervrajz soha nem készült.Véleményem szerint állagmegóvást végeztünk,s nincs viszonyítási alap a bírságoláshoz.Igaz a mai napig nem kaptam értesítést az építési hatóságtól.Anno döntenem kellett,hogy tervekért fizetek,vagy rám szakad a tető.Szerintem csak tervrajzhoz lehetne viszonyítani,ráadásul sok használt építőanyagot is felhasználtunk,nem érzem jogosnak,hogy két kezünk munkájáért bírságot fizessünk,mert megmentettünk egy házat az összeomlástól.Kiskorú gyermekünkkel így van hol laknunk. Válaszukat előre is megköszönöm,tisztelettel:Éva

T.Ugyvédek !
Segítségüket kérem ! Hosszú és bonyolult epítésügyi eljárásokat a kerületi építésügyi hatóság az ingatlan
tetőszerkezetének átépítése ügyében ideiglenes fennmaradási engedélyt adott és ezzel egyidőben bírságot szabott ki ? Bonyolult és számunkra nem kedvező eljárások egyértelművé tették a rosszindulatot.
A tető elkészült és a fennmaradási eljáráshoz a hivatal a továbbépítési szándék terveit is bekérte : a tetőtér beépítésére. Erre egy év határidőt kaptunk.
A bírság minden indoklás nélkül először közel 3 millió lett Egy 4. millió értékű tetőre). Fellebbezésünket követte a másodfok megállapítása, hogy új eljárást kért mert nem pontosította a hivatal a számítása mi alapján történt !Folytatása az lett hogy a második eljárásban a büntetés egy millióval megemelkedett mert a tovább építésésrt is megbüntetett ami a helyszíni szemlén készült jegyzőkönyvben foglaltak igazolna, hogy nem volt csupán az új tető . Bírósághoz kellett fordulnunk
Hogyan védekezzünk milyenek az esélyeink ha eddig két hivatal nem vette figyelembe a tényeket a Bíróság vajon ki mellé áll ?
Köszönettel : Magdaléna

Tisztelt Ügyvéd úr!
Szeretném megkérdezni, hogy hivatalosan hogyan kell számolni a tetőtér nagyságát m2-ben, ezt melyik törvény szabályozza, hol találom meg ezt hivatalosan leírva, amire hivatkozni tudok vitás kérdésben.
Az ingatlan adó fizetésekor a brutto vagy a netto m2 számít?

köszönettel Judit

Tisztelt Ügyvédnő és Ügyvéd Úr!

Két kisgyermekünkkel költöznénk budapesti lakásból egy családi házba, de a ház zártkerti ingatlan és nincs meg még a lakhatási engedély.
Kérdésem, hogy az illetékfizetés ua. mint egy normál övezetbe tartozó háznál? Ill. a lakhatási engedély megkérése mennyibe kerül?
Minden esetben megadják-e?
Az ingatlant értékén alul árulják és attól tartunk, ha nem kapnánk meg, akkor hova megyünk a 2kicsi gyermekünkkel?
Szeretnénk biztonságban tudni kis családunkat.
Köszönettel!!!!!!!!!!Wolf Andrea

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Olyan problémával fordulok Önökhöz,hogy tavaly vásárolt ingatlanunk mellé építettünk egy kis tárolót(2m*3
m) a kerékpároknak,fűnyírónak.Ez az ingatlan egy zárt magántulajdonban lévő lakóparkban van.
Sajnos építési engedéllyel nem rendelkezünk.
Az illetékes önkormányzattól kaptunk a napokban egy levelet,hogy eljárást indítottak ellenünk és kérik,hogy az engedélyt vigyük be.
Tanácsot szeretnék kérni,hogy mi ennek az ügymenete és hogy ha büntetést kapunk,akkor megközelíthetőleg mennyi lehet a mértéke?
Előre is köszönöm a segítséget!
Üdvözlettel,
Henriett

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Telekvásárlás (és házépítés) előtt állunk és olyan problémába ütköztünk, hogy az utcába, ahol a ház épülne nincs közvilágítás. A házra így csak ideiglenes használatbavételi engedélyt kaphatunk addig, amíg nem lesz a közvilágítás kiépítve. A terület lakóövezet, az út egy épp felszámolás alatt álló cég tulajdonában van, az önkormányzat pedig a magánútra hivatkozva nem építi ki a közvilágítást. Tehát valószínű, hogy évekig csak ideiglenes engedélyünk lesz.

Milyen hátrányokkal járhat az ideiglenes használatbavételi engedély (Bank?, földhivatal?)
A közvilágítást illetően mit tudunk tenni?

köszönettel,
S. Enikő

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbiakkal kapcsolatosan szeretném a segítségét kérni.

Szeretnénk megvásárolni egy házat Budapest XXII. ker.-ben, viszont egy kicsit problémás a helyzet, nem tudjuk mire számíthatunk...

Tulajdoni lapon közös osztatlan tulajdonban zártkert, kivett lakóház a besorolás. A telken 12 éve egy kis kőház állt, amelyet a tulajdonos "felújított" (jóval nagyobb ház épült). 2009-es földhivatali térképmásolaton már az új ház látható. (A szomszédok írásban tudják igazolni, hogy 12 éve áll a ház.) A felújításra vonatkozóan a tulajdonosnak birtokában vannak építész által készített tervek.

A problémám, hogy a mai napig nincs sem építési engedély, sem fennmaradási - lakhatási engedélye a háznak. A vásárlás előtt feltétlen szeretném ezt tisztázni. Az Önkormányzat Telekrendezési osztálya nem volt túl bíztató.

Ön szerint mennyi az esélye, hogy a hiányzó dokumentumot megadja az Önkormányzat? Az is lehet, hogy büntetés, vagy bontás lesz az ügyből?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

1970-ben a szüleim házához épitettem egy másfél szobás, konyhás,fürdőszobás házrészt, de a telek nagysága miatt csak mosókonyhára és fáskamrára kaptunk épitési engedélyt, és ezt csináltuk meg lakásnak. Hozzáteszem, hogy én nem csak szüleim voltak tulajdonosok Ők is kapták az éptési-, majd a használatba vételi engedélyt. Az ingatlan testvéremmel fele-fele arányban örököltük szüleink halála után.Most el szeretnénk adni az ingatlant.
Kérdésem a következő:
1./ Eladhatjuk-e az ingatlant 2 lakásosként.
2./ AZ ingatlan árának elosztásánál több pénz jár-e nekem mivel a hozzáépitett lakást én épitettem, noha akkor nem volt tulajdonrészem az ingatlanban ?
3./ A tulajdoni lapon az ingatlan ugy szerepel, hogy lakóépület, gazdasági épület, udvar. Köteles vagyok tájékoztatni a vevőt, hogy hivatalosan csak egy lakás mosókonyha és fáskamra van?

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Válaszukat nagyon köszönöm. A strangkiszellőző kiépítéséhez bizonyára hozzá fogok járulni, ha nincs más megoldás, úgyhogy leginkább az érdekel, hogy ezt nekem kell-e majd kifizetni...
Azzal kapcsolatban szeretnék még érdeklődni, hogy mit gondolnak a fürdőszoba részbeni áthelyezéséről, amire a kérdésem első része vonatkozott, idézem: "2003-ban vásároltunk lakást egy 6 emeletes, 1940-es években épült pilléres szerkezetű társasházban. A lakás eredetileg a ház mosókonyhája volt, de a 80-as évek vége felé lakást alakítottak ki benne. Beköltözés előtt a lakást felújítottuk, ami során a fürdőszoba helyét kis mértékben megváltoztattuk. Így a mi fürdőszobánk csak részben van átfedésben az alattunk lakóéval (illetve 1 fürdőszoba helyett 2 lett, igaz mindkettő nagyon kicsi, az egyikben csak wc és zuhanyzó található). Mivel a lakásban nincsenek főfalak (mint írtam a ház pilléres szerkezetű), így az általakítások nem érintették a tartószerkezeti elemek megváltoztatását, szobaszámot nem növeltünk, így az átalakításra építési engedélyt nem kértünk. A ház jelenlegi közösképvislője szerint építésiengedély köteles lett volna az átalakítás, illetve az alsó szomszéd hozzájárulását is meg kellett volna kérnünk. Igaza van a közös képviselőnek? Illetve ha igen, 6 éve elteltével mit tehetünk?"
Vagy ennek megítéléséhez kellene ismerni a ház alapító okiratát?
Segítségüket még egyszer köszönöm!

Tisztelettel:
Ágnes