Hozzászólások
- László 38343 számú kérdése
- 2010-12-30
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A problémám a következő:
Társasházi lakásomhoz tartozik egy közös garázs, melyben 1 gépkocsi hely tulajdonosa vagyok. A szomszédos állásban egy ideje egy kisteherautó szokott parkolni, ami miatt én nem tudom használni az én állásomat. Ugyan nem ér át az én részemre, de pont a határon áll! Én meg ha beállok -akár szemből, akár tolatva- nem tudok kiszállni. Tehát NEM TUDOM használni a drágán vett garázshelyemet.
A kérdésem: létezik valamiféle jogszabály, ami leszűkíti, hogy mekkora autóval szabad beállni egy társasházi garázsba? Méret, kategória, típus...?
A szomszéddal nem jutok dűlőre ez ügyben.
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Zalai László
Tisztelt László!
Nincs ilyen szabályozás, de a közös tulajdonra vonatkozó PTK. rendelkezések egyértelműek, a szomszédok egymás jogait nem sértve kell, hogy használják az ingatlanjaikat, ingatlanrészeiket.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Eszter 38323 számú kérdése
- 2010-12-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!
2008 júliusában az akkori páromal közösen vásároltunk egy lakást 7.500.000Ft-ért, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. (Akkor 2.000.000 Ft-ot én adtam bele, a volt párom 3.500.000 Ft-ot és 2.000.000Ft hitelt vettünk fel közösen.)
Az élettársi kapcsolatunk most felbomlott és a közös lakástulajdont is fel kell számolnunk.
Felajánlotta a volt párom családja, hogy kivásárolnak a lakásból kb. 1.000.000 Ft-ért, de ezt nem tartom fer ajánlatnak. (Szerintük a lakás 6.000.000 Ft-ot ér most, a hitelünk ebből 3.150.000 Ft, a maradék részt meg már 36.36 % és 63,63% arányban kívánják osztani, a beleadott egyenlőtlen készpénz rész miatt.) Az együtt töltött 2,5 év alatt összes keresetem az együttélésre ment el (közösen vásárolt lakásfelszerelés, autó), most azonban a család ebből nem nagyon akar kifizetni semmit.
Kérem segítsen, hogy mit tudok tenni annak érdekében, hogy ne szenvedjek el ekkora anyagi kárt.
Illetve azt szeretném kérdezni, hogy a lakáseladásból származó pénz után milyen egyéb költségek terhelnek még?
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Eszter
Kedves Eszter!
A megosztással felmerülő ügyvédi és földhivatali eljárás díjak merülnek fel költségként. Illetéket és adót Önnek nem kell fizetni, mert kevesebb lesz az eladási ár, mint amennyiért vette. Az élettársi kapcsolat felbontásakor akkor lehet a házasság felbontására vonatkozó szabályokat alkalmazni, ha az élettársi kapcsolat be is van jegyeztetve. Ha nincs bejegyeztetve, egyszerű közös tulajdon megszűntetési eljárásról van szó, amiben a tulajdoni arányoknak megfelelően matematikai számítási eszközökkel a ki mit adott értékének összesítésével lehet kiszámolni, hogy kit mi illet meg. Ha nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt az ügyben, de már most el mondom Önnek, hogy hosszú bizonyítási eljárásra kell számolnia, mert gyakorlatilag minden vitatható ezen a mezőn. Szakértőt is kirendelnek, ha kell, de ez pénzbe kerül, azaz nem olcsó pereskedés elé néz, aki ezt az utat választja. Szerencsésebb a közös megegyezés, még akkor is, ha az igazságérzetet sérti a megállapodás.
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233
tothl@tiszavas.hu
- Erzsébet 38318 számú kérdése
- 2010-12-25
Tisztelt Ügyvéd Nő!
Tájékoztatását,véleményét kérném a következő
ügyben:
Osztatlan közös tulajdonú házról lenne szó,ennek
a háznak 4 tulajdonosa van,a tulajdonlapon a
bejegyzés a tulajdoni hányad mindenkinél 1/4
részként szerepel.Amiben én lakom azt 1993-
ban vásároltam meg.Az egyik tulajdonos társ
területet /szobát/ követel tőlem ,indoka,hogy
az neki jár,mert az ő házrésze,területe kisebb,
az enyémnél./Megjegyezném,hogy m2-re történt
az eladás.Kérdésem az,hogy milyen jogi követ-
kezményekre számíthatok.
Köszönöm válaszát.
Tisztelettel:
Erzsébet
Tisztelt Erzsébet!
Osztatlan közös tulajdon esetén mindenki tulajdonában áll az EGÉSZ INGATLANNAK (az Ön esetében) 1/4 része. Ezért osztatlan, mert (amennyiben a felek között nincs használati megállapodás) mindenkié 1/4 rész.
Ha nincs ilyen megállapodás, számomra érthetetlen, hogy hogy történhetett az eladás m2 szerint.
Tisztelettel
dr.Kende Júlia ügyvéd
1039 Budapest, Viziorgona u. 10.
+36 1 2434321
http://www.drkendejulia.eoldal.hu
kende.julia@t-online.hu
- Dustman 38316 számú kérdése
- 2010-12-25
Üdvözletem.
A kérdésem a következő szituációból fakad:
Van 2 ingatlan a városban. Mindkettőben 1/3-1/3 tulajdonrésszel rendelkezek.
A két testvérem szintén 1/3-1/3 tulajdonrésszel rendelkezik a két ingatlanban.
Én az egyik telken lévő, de albetétként kiemelt új építésű házban lakok, (ami kizárólag az én tulajdonom), a telekre szorgalmi jog van bejegyezve az albetét javára.
A kérdésem az lenne, hogy a többi tulajtól, akik életvitel szerűen használják a két ingatlant lehet-e valamilyen jogcímen bérleti díjat kérni?
Mekkora összegű lehet a bérleti díj?
Adóköteles jövedelemnek számít-e a bérleti díj?
Tisztelt Dustman!
Igen, az elmondottak okán jogosult ún. többlethasználati díjat követelni azoktól,, akik az Ön részét is használják. Ennek mértéke kb. az ingatlan bérleti díjához igazodik, tehát a piaci viszonyokat kellene ismerni... A bevétel pedig adóköteles jövedelemnek minősül természetesen.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Judit 38314 számú kérdése
- 2010-12-23
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Tapolcán van egy 660nm -es zárkerti telek 3 tulajdonos öröklés utján lettek tulajdonosok
1/12 : 1/12: 10/12 részben érdeklődni szeretnék , hogy a 2/12 részt hivatalosan le lehet-e választani
megosztani a telket kell- e a beleegyezése a tulajdonosoknak.
Köszönöm válaszát
Kedves Judit!
Mindenképpen kell a tulajdonosok beleegyezése. Erről egy közös megállapodást kell, hogy készítsenek, miután az érvényben lévő helyi rendeletekben írt legkisebb telekméret figyelembevételével egy földmérő elkészíti a telekmegosztási vázrajzot. Ezt engedélyeztetni kell a hatóságnál, és a felek között született megállapodással együtt kell benyújtani átvezetés céljából a földhivatalhoz.
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233
tothl@tiszavas.hu
- Klára 38288 számú kérdése
- 2010-12-16
Tisztelt ügyvéd Úr!
A kérdésem az lenne, hogy egy piaci érték alatti ingatlan eladásba akar a bank �belekényszeríteni� azzal a megoldással, hogy az így kapott vételár és a hitel összege közötti különbséget állami kezességvállalás beváltásából oldaná meg. Az állami kezességvállalás végrehajtója az APEH.Tehát az APEH végrehajtói egyetemlegesen mindkét félen hajtanak e ? Vagy csak az egyiken, úgy , hogy jelen esetben a férj az állami alkalmazott- tehát ő révén van a kezesség - . A hitelszerződésben az ADÓS járult hozzá, és mind a ketten ADÓSként szerepelnek és nem ADÓS ÉS ADÓSTÁRSként.Közben az adósok elváltak, ezért nem mindegy , hogy a kezesség beváltás végrehajtása 50-50 vagy az állami alkalmazotton 100% -ban történik �e? ( A kezesség feltétele a házasság és a közös tulajdon volt.)
Válaszát előre is köszönöm: Klára
Tisztelt Klára!
Mindkét fél adós, ha egyetemlegesen kötelezettek, (ez a tipikus), akkor az állami kezességvállalás alapján a végrehajtás mindkét adós ellen folyhat, nem kizárólag az ellen, akire figyelemmel az állami kezességvállalás alapult. A válás ténye önmagában nem feltétlenül jelenti a házasság alatti jogügyletek, pl. szerződéskötések joghatásainak módosulását, tipikusan nem érinti a felek kötelezettségvállalásait.
Arra számítson tehát, hogy az állami kezességvállalás alapján mindkét elvált féllel szemben fel fog lépni a végrehajtó.
Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254
gforgacs@t-online.hu
- Irma 38287 számú kérdése
- 2010-12-16
T Ügyvéd Úr és Úrasszony!
A 38277 sz.válaszukat megkaptam, de a kérdés második felére nem jött válasz,miszerint:
- ha a megküldött kivásárlási ajánlat a másik tulajdonos részére nem megfelelő, úgy az Ügyvéd értesités - már felém - nélkül beadhatja a Bíróságra a megosztásra vonatkozó ügyet ?
Várom megtisztelő válaszukat, Irma.
Tisztelt Irma!
Igen.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- István 38284 számú kérdése
- 2010-12-16
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Édesanyám 20 éve halt meg,osztatlan közös a telek és a ház meg a többi építmény akkor a húgommal, aki kiskorú volt örököltünk anyám után 1/6 1/6 rész. Anyám második férje aki a húgom apja özvegyi jogot örökölt.Anyám halála után elhagyta az ingatlant és azóta sem tette ide a lábát. A húgom sem lakott itt tovább.Én lakom a ház egy részét azóta is Anyám testvérével egy telken. Mikor a húgom 18 lett anyám testvére rávette,hogy ajándékozza neki a részét se papír se pénz de a tulajdoni lapra be van jegyezve az ajándékozás. Nevelő apám lemondhatott csak az egyik rész özvegyi jogáról és az megosztható vagy csak egyben érvényes? Most azt mondja nagybátyám hogy szívességből át adta neki az özvegyi jog gyakorlását ami az én részemre szól.Lehet ezt átadni?20 éve máshol lakik más családja van csak nem nősült meg,de egyszer nem járt az ingatlanon 20 éve.Most a nagybátyám azt találta ki hogy én jogtalanul lakom az anyámtól örökölt részben mert ő nem engedte meg és tőle kérjek engedélyt,hogy itt maradhassak.Ilyen létezik kérem a tanácsát mi a jogos mi nem és mit tehetek ez ellen ,mert a nagybátyámmal beszélni sem lehet,hiszen alkalmatlan bármilyen kommunikációra.Tanácsát előre is köszönöm.
Tisztelt István!
Az özvegyi jogosult használhatja az adott lakásrészt, és ennek gyakorlását - amíg a joga fennáll, azaz amíg él vagy amíg nem köt újabb házasságot - átengedheti más személynek, akár önnek is. A nagybácsi - ha jól értem, csak tulajdonostárs - semminemű jogot nem formálhat az édesanyjától örökölt részre.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Irma 38277 számú kérdése
- 2010-12-15
T.Ügyvéd Úr !
Válaszukat megkaptam.köszönöm.
A másik kérdést nem elég jól fogalmaztam meg,ezért újra felteszem:
- a kivásárlásra vonatkozó levelemre KÖTELES válaszolni az Ügyvéd,vagy ha nem tetszik az ajánlat,azonnal Bíróságra küldi a megosztásra vonatkozó ügyet ?
Várom válaszukat, üdvözlettel Irma
Tisztelt Irma!
Nem köteles válaszolni.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- irma 38263 számú kérdése
- 2010-12-13
T. Ügyvéd Úr és Úrasszony!
1996-ban Édesanyám után megörököltem egy osztatlan közös tulajdon (ház,gazd.ép.telek 514 m2)18/18-ból 8/18-ad részt. A házban Édesanyám lakott. Még abban az évben a másik tulajdostárssal személyes megállapodás alapján beköltöztünk,mivel ott - a házban - csak a szüleim laktak,és mert mindenkinek saját lakása volt és van, eladni nem akarták.Maga az ingatlan nem hivatalosan el van osztva egy kerítéssel 40 éve. Ezek után belülről a házat felújítottuk,bevezettettük a gázt,teljesen komfortossá tettük. Ennek 14 éve.
2010.novemberében kaptunk egy ügyvédi levelet, miszerint a lakóházat értékesítsük, a közös tulajdon megszüntetésével.Megírták,hogy lehetőség van a megváltásra is,de ha nem,akkor a tulajdonostárs "nem riad vissza egy esetleges árverési értékesitéstőt" sem.
A házban én lakom nyugdíjas férjemmel 14 éve.
Első válaszom nemleges volt,majd lányom anyagi segítséget kinált, ezért második levelemet - melyet az Ügyvéd 2010.november 29-én személyesen vette át és irt alá,felkínáltam egy részemre komoly összeget a megváltásra.
Kérdésem: - elárverezheti -e a lakott ingatlant
hozzájárulásom és beleegyezésem nélkül úgy, hogy ajánlatot tettem ?
- a második levélre nem érkezett válasz, mennyi az az idő, ameddig ajánlatomra választ kapok az Ügyvédtől ?
Válaszukat várom tisztelettel Irma
Tisztelt irma!
Az árverésre egy bírósági ítélet birtokában lenne lehetősége, tehát egyelőre nincs ilyen veszély. A másik kérdés nem jogi természetű, nincs előírt válaszadási kötelezettség...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- János 38261 számú kérdése
- 2010-12-13
Tisztelt Ügyvéd Úr.Egy örökölt ingatlan 5-rész van tulajdonhányadom.Az ingatlant három résztulajdonossal egyetértve el akartuk adni,ezért ügyvédi felszolitást kapott minden tulajdonos,nyilatkozzanak mi a tervük a tulajdonukkal,mert az ingatlant elszeretnénk adni.Az egy résztulajdonos nem válaszolt.A napokban kaptam a Monori Földhivataltól,a tulajdonos életjáradékkal,általunk ismeretlennek ügyvéd által kötött szerződéssel elajándékozta a részét haszonélvezettel-és az ismeretlent mint tulajdonost bejegyezték-.A hivatal a határozatára fellebbezési jogot ad.Mit fellebbezhetek?Mit tehetek ha nincs 10000 Ft-om a fellebbezésre.Fáradozását előre is köszönöm.
Tisztelt János!
Nem is lenne megalapozott a fellebbezése, mert a tulajdonostársnak jogában állt ezen jogügylet megkötése és Önöknek még elővásárlási joguk sem volt. A történtek viszont nem érintik azt a helyzetet, hogy a közös tulajdon megszüntetése irányába mehetnek tovább - akár bírósági úton is - , csak megváltozott az egyik tulajdonostárs személye...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- V.Zsuzsanna 38258 számú kérdése
- 2010-12-13
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy lakásnak a fele az én tulajdonom, a másik fele a testvéremé volt, de ő meghalt, és a fia örökölte a részét, így most ketten vagyunk fele-fele arányban tulajdonosok. Az unokaöcsém elszeretné adni, mert kellene neki a pénz, én viszont nem szeretném eladni, mert annyit nem ér a részem, hogy egy kisebb lakást tudjak belőle venni, és nem tudom kipótolni, vagy hitelt felvenni, ugyanis nyugdíjas vagyok. Eladhatja az unokaöcsém a saját részét, úgy, hogy én benne lakok? Vagy mit lehetne tenni?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel V.Zsuzsanna
Kedves V.Zsuzsanna!
Az osztatlan közös tulajdonban a tulajdonostársnak elővásárlási joga van a másik tulajdonos tulajdoni hányadára, ha ő el akarja adni a tulajdoni részét. Amennyiben nem él az elővásárlási jogával, eladhatja harmadik félnek is a tulajdoni hányadát, akár úgy is, hogy Ön benne lakik, de nem életszerű ez a megoldás, mert kinek kellene olyan ingatlan, amiben lakni nem tud, ugyanakkor tulajdonos, és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek.
Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233
tothl@tiszavas.hu
- Krisztina 38254 számú kérdése
- 2010-12-12
Egy úgymond nyeles telken lakom egy ikerházban.A hátsó ingatlan van a tulajdonomban.Közlekedni csakis egy közös osztatlan tulajdonú úton tudok ami akadályozva van.Ugyanis nincs se kerítés se sövény és a szomszédom kutyát tart,amit szeret szabadon tartani.Amikor szeretnék elmenni otthonról és hazatérni ő engem arra kötelezz,hogy előtte szóljak(csengessek,menjek az ajtajához úgy,hogy közbe a kutya ne szaladjon ki az utcára és kopogjak).Így az én életem igencsak akadályozott.Joga van e szabadon kutyát tartani a közös osztatlan tulajdonunkon úgy,hogy engem ezzel nehéz helyzetbe hoz?Mielőtt ő oda költözött én már ott laktam és az én tulajdonom határára csináltam egy kaput a magam védelmére,ő ezt a kaput folyton becsukja ha elmegyek otthonról(csak akkor hagyom nyitva ha csak elugrom egy órára)és elengedi a kutyát.Van e joga hozzányulni ahoz a kapuhoz ami nincs semmilyen tervrajzon ha én nem csinálom ott sincs,magyarán az én kapumhoz.Ő a saját telek részéhez rendelkezik saját kapuval(kocsibejáró).Minden körülményt figyelembevéve akadálymentesítenie kell e számomra a szabad utat?
Tisztelt Krisztina! A közös tulajdonú ingatlan használata, birtoklása a tulajdonostársak közös joga, így egyoldalúan gyakorlatilag - főleg a másik felet korlátozó, sértő, veszélyeztető módon - semmit nem tehet egyik vagy másik fél. A leírt probléma ebbe a körbe a tartozik, első körben nyilván közös megegyezéssel kellene kialakítani egy mindkét fél által elfgadható megoldást, ennek hiányában akár birtokvédelmi eljárást is elképzelhetőnek tartok az önkorm. jegyzőjénél vagy bírósági úton.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Erzsébet 38240 számú kérdése
- 2010-12-09
Tisztelt Ügyvéd Nő!
A kérdésem a következő lenne:
Osztatlan közös tulajdon/Családi ház/ról lenne szó,a tulajdonlapon a bejegyzés 1/4 rész megje-
lőléssel történt,mind a három tulajdonos részére
Mindenki úgy vásárolta meg a részét ahogy addig is lakott, nem m2 -re. Mi ezt az ingatlanrészt 1993-ban megvásároltuk a tulajdonostól,hisz már 1948 óta benne laktunk.
Az a kérdésem,hogy kötelezhetnek arra hogy a megvett tulajdonrészemből mivel az m2 -re nagyobb a többi részétől át kelljen-e adni területet.Mi ennek a jogi folyamata.
Válaszát előre is köszönöm.
Erzsébet
Tisztelt Erzsébet!
Sajnos nem értem a kérdését, kérem, próbálja másképp megfogalmazni.
Tisztelettel
dr.Kende Júlia ügyvéd
1039 Budapest, Viziorgona u. 10.
+36 1 2434321
http://www.drkendejulia.eoldal.hu
kende.julia@t-online.hu
- Tibor 38203 számú kérdése
- 2010-12-04
Tisztelt Hölgyem / Uram!
Családunk tulajdonában van egy osztatlan közös földterület majdnem fele része (mienk a legnagyobb terület a táblában). Szeretnénk eladni a földet, de az osztatlan közös földterület miatt nehézkes, vagy csak nyomott áron adható el. Szeretnénk kiméretni és így eladni. A területünk 6,8ha 212Ak. A táblának jelenleg 35 tulajdonosa van, illetve a területünk 2016-ig haszonbérbe van adva.
Szeretném kérdezni, hogy hogyan kezdjünk neki? Kezdeményezhető-e a kiméretés a bérleti időszak letelte előtt? Milyen költségei vannak a kiméretésnek? Hozzávetőleg mennyi időt vesz igénybe, az eljárás?
Válaszát előre is köszönöm!
Tibor
Tisztelt Tibor!
Közös tulajdon megszüntetését kell / lehet kezdeményezniük, annak is a természetbeni megosztással történő módozatát. Ezt akár most is elkezdhetik, de az is lehet, hogy csak bírósági úton tudják végigvinni, mivel arra csak a tulajdonostársak megegyezése útján vagy bírósági ítélettel van lehetőség. Érdemes lehet jogi képviselővel eljárni, ez ügyben akár a mi Irodánk is készséggel segít!
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu