Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Erzsébet 38291 számú kérdése

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Előző kérdésemhez, amelyet még nem válaszoltak meg. Eszem ágában sincs nyafogni, itt többről van szó.

Mint lakástulajdonos, magamat is teljes joggal okolhatom. Az a Bt., amely itt garázdálkodik már évek óta, a társasházunkban, olyan közgyűlési anyagot adott be, amely megsértette a számviteli rendet, a társasházi törvényt, több dologban is.
Megsértette a számviteli rendet és fegyelmet és a könyvvizsgálókra vonatkozó előírásokat a könyvvizsgáló is.

Eddig nem tettem meg, hogy foglalkozzam a közgyűlési anyaggal, most átnéztem és azt hittem, leesik az állam.

Azonnali vizsgálat elrendelését kértem az Apeh Adóellenőrzési Elnökhelyettes asszonyától, a Könyvvizsgálói Kamara Elnökétől, valamint megküldtem beadványomat a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének is.

A számviteli fegyelem megsértése a Büntető Törvénykönyv hatálya alá tartozik, a társasházi törvény megsértése egyelőre nem tudom, milyen jogkövetkezményekkel jár.

Ennyit szeretnék hozzáfűzni, és most értem meg, hogy a lakók támadták a Bt.-t, akik a közös képviseletet és a társasházkezelést ellátják,
valamint támadták a közgyűlésen a könyvvizsgálót is. És ezek még 3 évre meg akarták magukat választatni, törvénytelenül.

Én sajnos eddig nem vettem részt a közgyűléseken és felelős szakemberként meg sem néztem a közgyűlési beszámolót, mert az ember nem ér rá ilyesmivel sokszor foglalkozni. Viszont azt már láttam, hogy valami nem stimmel, hiszen a képembe mondta a gondnok, hogy nem tud nekem bizonylatot adni, mert feketén szereltetnek, pedig a biztosítóm felé igazolni kellett volna valamit.

Nem megyek tovább a részletezésben, ha az Apeh azonnali vizsgálata megtörténik, szükségünk lesz-e ügyvédre, ugyanis az egész beszámoló megsérti a számviteli fegyelmet, a társasházi törvényt, mivel nem laikus vagyok, hanem komolyan képzett szakember (bár könyvvizsgálóival nem rendelkezem, mert a felénél abbahagytam, mert mint anyának, volt elég dolgom az egyik bankunk privatizációs pénzügyi-számviteli munkája mellett).

Előre is köszönöm a választ, de ha ezt meglátja az Apeh és a Könyvvizsgálói Kamara, akkor
azonnal feljelentést kell tenniük, amellett, hogy azonnali vizsgálatot is le kell folytatniuk.

T. Ügyvéd Úr!

A kérdésem a következő lenne amiben kérnék segítséget:
Bérházban lakom a családommal lassan már tíz éve ,idén nyáron végeztek el a felújítást a panel program keretében ,anno amikor csak szó volt róla én a közös képviselőnek jeleztem.hogy én nem tudok bevállalni még egy hitelt és én először nem is írtam alá a papírokat,de másodszor már az aláírásnak sem volt jelentősége mert rajtam kivűl már mindenki aláírta így én ha aláírom vagy nem pont nem számit, mert a többség dönt.
Ebböl kifolyólag nem tudtam fizetni a költségeket és így a közösképviselő kiakasztott egy papírt az ajtóra a tartozás összegéről lakásonként.
Azóta a posta ládánkra valaki nagy betűkkel ráírogatja,hogy adós fizess.
Ebben az esetben én mit tehetek van e valami megoldás vagy csak fogadjam el a helyzetet így

Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd nő!

A segítségét szeretném kérni.
Egy 8 lakásos társasházban lakom, melyhez osztatlan közös tulajdonként egy közel 1000 nm-s udvar tartozik. A mellettünk lévő, külön helyrajzi számon szereplő telekre szintén épült egy 8 lakásos társasház sokkal kisebb telekkel. A két társasház közé az építtető nem húzott kerítést, mondván: "Itt van a tűzoltóautó bejárata." Több kérdésem is lenne a kérdéses kerítéssel kapcsolatban.
1. Két külön helyrajzi számon szereplő teleknek, hogyan lehet közös tűzoltóautó bejárata?
2. Amennyiben lehetséges a kerítés kivitelezése, ez kinek a feladat lenne?
3. Milyen arányban szükséges a társasházban lakó tulajdonostársak beleegyezése a két telek elkerítéséhez?

Köszönöm válaszát!

Tisztelettel: Viktória

Tisztelt Dr. Kende Júlia Ügyvéd Asszony!

Jómagam egy un. "közösudvaros" házban vettem egy lakást. Az ingatlan egy hrsz-en szerepel, azonban van egy utcafronti fő épület (amelynek emeleti részében én is tulajdonos vagyok),és amely egyébként a homlokzatot tekintve "műemlékjellegű " besorolással rendelkezik, és van egy ettől teljes mértékben elkülöníthető hátsó rész, mely egy hosszú épület, melyben 4 db lakás található, illetve van még egy külön álló 40 éve még garázsépület melyből az egyik tulajdonos lakást épített.

A főépületben 4 tulajdonos van (az egész épület tekintetében 479463/840.000 rész). Két tulajdonos a földszinten utca fronti üzlethelyiség tulajdonosa, két tulajdonos pedig (melyből az egyik én vagyok) az emeleti részt tulajdonoljuk. Jómagam jelenleg az egész ingatlant figyelembe véve 283.682/840.000 tulajdon résszel rendelkezem. Jelenleg osztatlan közös tulajdon az épületünk.

A főépületben volt két helység, melyet a szomszédos önkormányzati tulajdonú ingatlan bérlője használt. Kértem a bérlőt, hogy mivel a tulajdoni lapon a mi ingatlanunkon sem ő sem pedig az Önkormányzat nem szerepel mint tulajdonos, ezért adja át nekem a helyiségeket, mint az ingatlan legnagyobb arányú tulajdonosának. Ezt a bérlő meg is tette.

Első kérdésem az lenne, hogy az osztatlan közös tulajdonú többi ingngatlantulajdonossal szemben hogyan érvényesíthetem azt a jogomat, hogy mint legnagyobb tulajdonos, és akinek a közmű vezetékei (csatorna, víz) ezekben a helyiségekben van elhelyezve egyedüli használatba vegyem e két helységet, figyelemmel, hogy azt a részemre már át is adták.

Második kérdésem, hogy lehetséges e a főépület leválása és külön társasház alapítása a fenti esetben? Hozzátenném, hogy a hátsó ingatlan csak a főépületen keresztül közelíthető meg, de gondolom erre születhet egy visszavonhatatlan megállapodás.

Harmadik kérdésem, hogy a tető nagyon rossz állapotban van, hogyan "kényszeríthetem" a földszinti tulajdonosokat, hogy bár nem felettük van a tető, de az ő épületüknek is a teteje, így a felújjításba szálljanak bele.

Nagyon köszönöm a tájékoztatást.

Köszönettel:

Németh Béla
Tata

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Két kérdésem lenne Önökhöz. Egy négy lakásos társasházban lakom és az lenne a kérdésem, hogy az összes (ez esetben a fennmaradó kettő) lakó írásos beleegyezése nélkül beszigetelhetik-e a ház felét, egy felső és az alatta lévő lakásról van szó. Tőlünk, a másik két lakótól se írásbeli, se szóbeli beleegyezést nem kértek a szomszédok csak megcsináltatták. Lehetséges ez így?

A másik kérdésem, hogy ahhoz, hogy valaki egy négy lakásos társasházban, amik lakáscélra vannak kialakítva, viszont egy új lakó üzleti tevékenységet akar folytatni, ahol ugye innentől fogva ügyfelek jönnek, mennek, szükség van-e a másik három lakó írásos beleegyezésére?

Előre is nagyon köszönöm a válaszukat!

Még annyi kérésem lenne Önökhöz, hogy amennyiben ezeket jogszabályok szabályozzák nagyon megköszönném, ha megmondanák azt is hogy melyek ezek.

Üdv. Veronika

Tisztelt Ügyvéd Úr!

172 lakásos társasházban lakom. A közös képviseletet illetve az ingatlankezelést egy Bt. beltagjai látják el, mindenféle előírt végzettség nélkül, és kizárólag a Bt. kültagjának van társasházkezelő végzettsége, de
ő soha semmin nem szerepel.

Kérdésem:
1.) Elfogadható-e ez, mert szerintem nem.
2.) A ház lepusztult, nem festik, nem tartják karban, feketén foglalkoztatnak szerelőket, kifüggesztik a közös költséggel tartozók névsorát, pedig azt jogszabály tiltja. Nem tesznek be a kiégett folyosói körték helyére újat, nem festik le a falat, ha leszerelik az előző fényforrást, és ott marad a koszos folt. Az egész, amit művelnek, nagyfokú hanyagságra és tudatlanságra vall.
Megkerestem egy közös képviseletet vállaló céget,
akik tagjai a Magyar Társasházkezelők Szövetségének (lehet, hogy nem pontosan emlékszem a névre).
Szörnyűködve fogadta, hogy feketén, számla nélkül szereltet a cég, amelynek képviselői között
nincs társasházkezelői és ingatlankezelői végzettséggel rendelkező, mert ők beltagok, és csak a kültag rendelkezik társasházkezelői végzettséggel, de ő sehol nem szerepelt eddig soha.
Én per pillanat feljelentem őket az Apeh-nál, mert nagy zűr van a társasház körül és rengeteg kárt okoznak nekünk.

Hatóságot játszanak, miközben kirabolnak minket, lehet, hogy számlákat is gyártanak. Ennek véget kell vetni. Elég lesz az Apeh feljelentés? Esetleg a gazdasági rendőrséghez is forduljak. Sajnos, eszem ágában sincs viccelni. Ha valaki belép a házba, rosszul van a kosztól, lepusztultságtól.
Nemrég cseréltek linóleumot, az 1977-ben letett helyett, kb. 0,5 cm-es tettek le, amit szerintem egy felelős műszaki vezető nem is engedett volna meg. Mindenben csalnak, hazudnak, támadnak és fenyegetnek, hogy én rontom az üzleti hírnevüket.
Úgy gondolom, elég, ha valaki belép a társasházunkba.

Tisztel Ügyvédnő!
A következőben kérnék állásfoglalást: egy 6éve épült társasházban lakom. Évek óta áztam fentről, főfalról van szó. Először csak belül vettem észre hogy tartós essőzésnél folt jelent meg. Aztán tavaly ősszel kívül "megbuggyant" a fal. Ekkor már szóltam a közös képviselőnek. Idén májusban kint leszakadt egy kb. 1nm2-es faldarab és bent is olyan mértékű lett az ázás hogy ledobta a fal a vakolatot. Azóta a legkisebb esőre is ázik a fal. A felettem lévő erkély fölött már nincs semmi így az telibe kapja a vízet állandóan. A közös képviselő csak ígérget, teljesen következetlenül beszél össze-vissza. Kérdésem hogy kinek kell állni a károk rendezését? A háznak vagy a felettem lévő lakás tulajdonosának? Főfalról van szó és a beázás olyan mértékben gyengítette a szerkezetet hogy már reped a fal máshol is és nem csak itt hanem teljes házmagasságban. Ez valószínűsíthető hogy a folyamatos ázás következménye, bár hozzáteszem ezt nem szakértő állapította meg. Illetve milyen jogi lépésekkel élhetek? A lakók összehívása az én esetemben teljesen teljesíthetetlennek látszik lévén alig laknak itt java része nyaraló, a többi pedig hallani sem akar róla mert a túloldalon van a lakása őt nem érinti a probléma, így már annak a gondolatátol hogy adott esetben a zsebébe kéne nyúlni megrémül és elzárkozik illetve vagdalkozik. Tehát csak az maradt hogy én mint tulajdonos teszek jogi lépéseket. Válaszát előre is köszönöm: Tamás

Tisztelt Ügvédnő, Ügyvédúr.
Társasházunk 86-albetétből áll, kérdésem az lenne, közös képviselő helyett a ház alakíthat-e intézőbizottágot, hogy ne külsős emberek kezeljék a házat. Válaszukat és fáradozásukt megköszönve, jó munkát és Békés ünnepeket, József

Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr
A 38202 számú kérdésre adott válaszukat köszönöm, annak alapján áttanulmányoztam a társasház alapító okiratát. Már csak egy extra kérdésem lenne. A közös költség mértékére vonatkozóan nem találtam konkrét rendelkezést, csupán azt rögzíti, hogy a külön tulajdonként nyilvántartásba vett rész „irodahelyiség csoport”, illetve a közös költség biztosítását a társasház Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti. Sajnos az SZMSZ sem intézkedik arra nézve, hogy a nem lakáscéljából használt ingatlan milyen mértékű közös költség hányadot fizet. Csupán egy utalás van amely rögzíti, hogy „ a közös költség megfizetéséhez a tulajdonostársak általában a tulajdoni hányad szerinti megoszlásban kötelesek hozzájárulni”, illetve „a közös költség nagyságát..... a közgyűlés állapítja meg”.
Kérdésem tehát az lenne, hogy a nem lakáscélra használt ingatlan esetében - ha erre külön nincs intézkedés az Alapító Okiratban, vagy az SZMSZ-ben - tapasztalatuk szerint Magyarországon milyen eljárást követnek a társasházak, illetve, ha az iroda direkt módon nem is zavarja a társasház nyugalmát, de az ottani forgalom miatt fokozott igénybevételnek van kitéve a környezet, jogszabályba, avagy jó erkölcsbe ütközik-e az ha a tulajdonosi közösség más közös költséget állapít meg.

Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr!
Társasházunkban jó néhány éve működik egy iroda. A közös költségek tekintetében ugyanannyit fizetnek, mint bármelyik tulajdonostárs a tulajdonhányada arányában. Azt szeretném megtudni, hogy mivel nem lakáscélra használják a saját tulajdonukat képező ingatlant a társasház fenntartásához milyen mértékben kell(ene) hozzájárulniuk.
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel:
T.János

Tisztel Ügyvédnő!
Az alábbi kérdéssel kapcsolatban várom válaszát:
A társasház függőleges csapadék elvezetése megsérült, a földszinti tulajdonos esős időben ázik. A fölötte lakó tulajdonos (a tulajdon nem lakott ) mereven elzárkózik - arra hivatkozva, hogy nem ér rá- a javítás elöl. Mely jogszabályra hivatkozva lehetne nyomást gyakorolni? Amennyiben a földszinti tulajdonos kártérítést követelne a társasháztól átruházható e?
Tisztelettel: Finna János

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Tulajdonostól vásároltunk egy lakóingatlant. A lakás lakásszövetkezet tagja (mint magántulajdon), a tagságot megtartottuk.
A szövetkezet "Alapszabálya" nem részletezi a költségek felosztásának módját (2004. évi CXV. törvény szerint megfelelően módosítva).
Az SZMSZ 1997 évben készült, és nem lett az Alapszabály, illetve törvénynek megfelelően módosítva. Nem foglalkozik a költség felosztásának módjával.
A szövetkezet 4 éve felvett 60 MFt hitelt, melyet az egyik ház fűtés felújítására költött, a többi ház a hitelből nem kapott semmit. A hitel törlesztést és a hitel kamatot viszont minden házra ráterhelte, ráterheli. Ennek értelmében, minden háznak van tartozása.
Miután nincs normális szabályozás a szövetkezetnél, nem tudom megfelelő e a szövetkezet költségfelosztása. Illetve lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni valamit? A ház egységünk szeretne kiválni a szövetkezetből (és társasházzá alakulni), de a kimutatott tartozás miatt nem teheti.illetve ezt a tartozást a közösség nem érzi jogosnak.
Segítségüket köszönve, tisztelettel Bereczky Gézáné

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A tanácsukat szeretném kérni a következő helyzet megoldása érdekében.
Édesanyám halála után örököltem egy lakás 1/2 tulajdonjogát. A másik 1/2 tulajdonjoga édesapám nevén létezik, és ő mint túlélő házastárs rendelkezik az ingatlan teljes, holtig tartó haszonélvezeti jogával is. Az ingatlanban kizárólag ő él, nekem hozzáférhetőséget évek óta nem is biztosít. Én évek óta jogilag sem vagyok bejelentve a kérdéses címre. Az ingatlanból, és a hozzá kapcsolódó ügyekből kizárt. Kapcsolatban nem állunk. Közüzemi költségeket évek óta nem fizetett, így tetemes tartozást halmozott fel. A lakásszövetkezet peres úton próbálta meg Tőle behajtani a felhalmozott több mint 600.000 Ft tartozást, de mivel semmilyen jövedelemmel, sem lefoglalható ingósággal nem rendelkezik, ezért még a bírósági végrehajtó sem tudott érdemben eljárni. A szövetkezet így a földhivatali bejegyzés alapján engem jelölt meg mint teljes jogú tulajdonostársat, akit felelősségre vonhatnak. Levelükben utaltak arra, hogy az én kötelességem 8 napon belül kiegyenlíteni az apám által okozott kárt, ellenkező esetben, peres úton fogják tőlem behajtani.
Tisztelettel kérdezem Önöket, hogy megteheti-e ezt a lakásszövetkezet, vagy rendelkezhet-e a jog úgy, hogy az apám által okozott tartozást teljes egészében nekem kelljen kiegyenlítenem. Annak ellenére is, hogy ő a haszonélvező, és én bizonyítottan évek óta nem is tartózkodtam az ingatlanban.
Mire számíthatok, ha nem fizetek, illetve milyen tanáccsal tudnának segíteni.

Tisztelt ügyvédnő, a kérdésem a következő lenne: lakásszövetkezeti háztömb előtt álló fák kivágását kérelmezheti-e a lakásszövetkezet elnöke a lakók írásbeli meghatalmazása nélkül. Ha nem, akkor hány százalékos többségi aláírás szükséges ehhez. Köszönettel: Cribelle Szilvia

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz,hogy a CXXXIII.sz.törvény 2004.január 01.-én lépett életbe.Közös képviselőnk nem rendelkezik elő írt OKJ-s vizsgával illetve nem tagja semmilyen társasház kezelői végzettségű cégnek. Társasház lakója, a munkájáért már több éve rendszeresen havi fizetést kap mint közös képviselő.

A közös képviselő állítása szerint az Ő tevékenysége nem üzlet szerű,mert csak egy társasháznak végez közös képviselői munkát ezért jogosan veszi fel a fizetését.Szerinte nem vonatkozik rá a fent említett törvény.

Tisztelt Ügyvéd úr én úgy gondolom, hogy ez a tevékenység üzlet szerű mivel rendszeres bérezést kap.
Az Én illetve a közös képviselő állítása áll közelebb a törvény tartalmához?

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel Éva