Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Nő/Ügyvéd Úr!

Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz.

2011 év elején vásároltunk egy új építésű ikerház-felet. A vásárlásról megszületett az adás-vételi szerződés, melyet mindkét fél az aláírásával is szentesített. Ennek értelmében a vételár egy részét önerőből megfizettük, a maradékot pedig banki kölcsönből kívántuk finanszírozni.
A bankkal is sikerült szerződést kötnünk, ám a folyósításra nem kerülhetett sor. Ennek oka, hogy folyósítási feltételként került megjelölésre a ház alaptérképen történő feltüntetése és az al-betétesítés is. A kivitelező hosszú idő után megszerezte a használatba vételi engedélyt, de csak az eladott ingatlanokra.
Jelen állapot szerint a mi lakásunkra rendelkezünk használatba vételi engedéllyel, de az ikerház másik fele még nem került értékesítésre, így arra természetesen engedély sincs. Ezzel meghiúsul az alaptérképen történő feltüntetés és az al-betétesítés is.
A folyósítás tehát a szomszéd lakás értékesítéséig nem is lesz lehetséges.

A kivitelező azzal a javaslattal állt elő, hogy keressünk egy olyan bankot, amely a jelenlegi állapotra már folyósítaná a hitel összegét.

Kérdésem, hogy bármilyen következménye lehet e annak ránk nézve, ha ezt nem tesszük meg és megvárjuk a szomszéd lakás eladását, tulajdonviszonyainak rendeződését?

Részünkről minden az adás-vételiben és a hitel szerződésben rögzített feltételt teljesítettünk, a folyósítás csak a kivitelező "hibájából" nem történhetett meg.

Segítségüket előre is köszönöm!

Üdvözlettel:Péter

Kedves Ügyvéd Úr!

2011 április 1-én kötöttünk adásvételi előszerződést egy új építésű ingatlanra szeptember 1-i átadással, amire az adásvételi szerződés azóta sem lett aláírva, illetve a lakás sem készült el, többszöri dátummódosítással sem, közben az értékbecslés hatályát vesztette, a fő problémám, az hogy a lakás lízingelve lesz, ezért a bank lesz a tulajdonos, így nem tudunk olyan erővel fellépni, mint amilyennel más eseteben lehetséges lenne. Hogyan sürgethetnék meg ezt a dolgot, mert úgy érzem mindenhol visszaélnek a helyzetünkkel(mind a bank mind az építtető)! Ilyen esetben milyen eszközzel tudnánk kicsikarni végre a szerződés aláírását, mert az építtető mindent meg tesz annak érdekében, hogy ez minél később legyen.
Van valamilyen jog lehetőségünk ebben az esetben!

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Vanda

Társasházra építési engedélyt adott az önkormányzat. Ha a szomszéd fellebbezést ad be, és a fellebbezést részben vagy egészben elutasítják, akkor követelhet kártérítést a fellebbezés beadása miatt az építtető? (Időben később kezdhet csak építkezni, lakásvevők visszamondják az előszerződést.)

Tisztelt Ügyvédnő!

Két lakás összenyitását terveznénk, de szeretnénk hogy a két lakás két szomszédos lépcsőházból nyílva továbbra is megmaradna külön-külön bejegyzett ingatlanként. Van erre lehetőség? Külön- külön 1/1 -es tulajdonként szerepelne a két ingatlan a nevünkön. Késöbbi esetleges értékesítés, albérlet, miatt bármikor eladhatósága, ill kiadhatósága miatt.

Válaszát előre is köszönöm: Zoltán

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!
Új építésű társasházzal kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy ha a beruházó fizeti a társasház alapítás költségeit, ezt évekkel később, a lakások eladása során kifizettetheti-e a vevőkkel? Válaszukat köszönöm!

Tisztelt Cím!
Szeretnék segítséget kérni társasházhoz tartozó tárolóval kapcsolatosan.
Hatlakásos társasház egy kis lakásáról van szó, melyhez az eredeti szerződés szerint tartozott tároló, ami szerődésben is szerepelt.
Sajnos egyéb okok miatt a szerődés felbontásra került, azzal hogy majd újrakötjük 1 hét műlva. Ennek már 7 hónapja, és még mindig nincs új szerződés, viszont a nevezett tárolót az építő értékesítette. Megjegyzem hogy az eredeti szerződésre kifizetett összeget (8,2 MFt) nem utalta vissza, a lakást hirdeti.
Kérdésem lenne, hogy a tároló közös tulajdon, vagy van külön helyrajzi száma? Hogyan értékesíthető függetlenül a lakástól?
Alaptó okiratot nem ismerem, esetleg ebben kellene erről rendelkezni?

Nagyon megköszönném a segítséget.
Üdv.

Tisztelt Ugyved Ur /No/
A kovetkezo evben Budapesten szeretnek vasarolni egy uj epitesu lakast, keszpenzre! Mennyi illeteket es adot kell utana fizetnem? Evek ota kulfoldon dolgozom, kulfoldon szerzett jovedelembol vennem! Jelenleg a csaladom Budapesten alberletben el! A magyar jogszabalyok tesznek valami kulonbseget abban hogy honnan szarmazik a jovedelmem amibol vasarolni szeretnek? Ugy ertem hogy emiatt tobb illeteket es adot kell fizetnem?
Tisztelettel es koszonettel Anna

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2009-ben vásároltunk egy új építésű lakást egy négy lakásos társasházban. Az adásvételi szerződésen és a tervrajzokon kívűl semmilyen más iratot nem kaptunk és nem írtunk alá. Több helyen olvastam, hogy ennél azért többet kellett volna. Miről maradtunk le és érdemes ezeket még kérni?
Előre is köszönöm válaszát!

Tisztelt Címzett!

2002 júliusában költöztünk ebbe az ingatlanba, amikor meg akartuk venni, azt mondta az építtető, hogy kétlakásos lesz. Mire kész lett, már el kezdtek építeni mellé még két lakást építési engedély nélkül, ami azóta is áll 2/3 részben a térkép szerinti területünkön. Azóta állandóan járunk az önkormányzathoz, de eddig nem történt semmi.Most egy új építésügyi vezető lett, aki azt mondta, hogy menjünk bíróságra, de szerezzünk egy jogi képviselőt. Nincs semmiféle ismeretségünk, csak bírósági úton lehet ezt intézni? Mindketten kisnyugdíjasok vagyunk és nem szeretnénk tisztázatlan helyzetet hagyni, de szükség lenne a bejáráshoz arra a területre, mert úgy tudom, hogy egy ház két telken nem lehet.
Válaszukat köszönettel várva maradok tisztelettel: F.Jánosné

Érdeklödni szeretnék, hogy egy meglévö nyárikonyhát, nagyobb alapterülettel, összkonfortos, beépitett tetötéres házzá szeretnénk átalakitani.A falutól távol eső külterületen helyezkedik el.
A bontástól az építésig kell-e, és milyen engedélyeket kell beszerezni hozzá?

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A következő problémám megoldása érdekében kérem szíves tanácsukat.

Új építésű társasházban lévő lakásra kötöttem adásvételi szerződést a beruházóval, még az építkezés megkezdése előtt. A teljes összeget kifizettem a szerződés megkötésekor, jelentős kedvezmény miatt.

A szerződésben szerepel, hogy jogerős, végleges használatba vételi engedély esetén kerül sor az átadás, átvételre. Sikeres átadás, átvétel esetén kerül birtokomba az ingatlan.

Az eladónak, beruházónak szerződés szerint 2011. március 31-ig kellett volna teljesítenie, de a mai napig nem kapott végleges használatba vételi engedélyt, csak ideiglenest. Ennek oka: a társasház garázsának megközelítését a szomszédos ingatlanon keresztül tervezték, ugyanakkor ezt jelen pillanatban nem tudják megoldani egy pereskedés miatt álló beruházás miatt. (A szomszédos ingatlan nem a nekem lakást eladó birtokában van, abban a pereskedésben nem érintett.)
Fél éven belül az eladó biztosan nem kapja meg a végleges építési engedélyt.

Tény, hogy az eladó a mai napig nem teljesített, nincs jogerős, végleges használatba vételi engedély, ezért az átadás, átvételt megtagadtam.

Kérdésem az, hogy tekintettel a helyzetre, elállhatok-e a szerződéstől, visszakövetelhetem-e a szerződéskötéskor átadott összeget. Amennyiben igen, banki alapkamattal növelt összegre tarthatok igényt?

Köszönettel:
Zoltán

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2010-ben vásároltam egy új építésű lakást. Az a problémánk, hogy jótállási jegyet nem kaptunk a kivitelezőtől, és a jelentkező problémákat, hiányosságokat nem hajlandóak kijavítani, csak ígérgetéseket kapunk, már ha hajlandó felvenni a telefont.
A nagyobb problémát ott látjuk, hogy a céget 2010.-ben töröltette.
Így hogyan tudjuk érvényesíteni a jótállást?

2011. tavaszán kértük meg a használatbavételi engedélyt, ahol a kérelmet a KFT. nyújtotta be, ezért nem gondoltuk, hogy töröltették időközben.

Előre is köszönöm a segítségét, és várom a válaszát!

Üdvözlettel:
András

Tisztelt Ügyvédnő!

Egy olyan szerkezetkész kecskeméti lakást szeretnék megvenni, ami "disponibilis helyiség" néven van nyilvántartva (fűtésrendszer, villanyóra, vízóra, falak vakolva vannak-lakás kialakítással). A cég, amely építette, csődbe ment. Ezután a lakást elárvetrezték, egy másik cég vette meg és a jelenlegi állapotban értékesíti. Kiderült, hogy már a használatbavételi engedély is meglett 2006-ban. Most szertném, ha a cég átminőssítetné lakássá, mert csak így kaphatok hitelt. A többi ugyanilyen lakásra eleve lakásként adták meg a használatbavételit.
A kérdésem az lenne, hogy az átminősítéshez mi kell, mert csak a csupasz falak vannak a lakásban. Vagy ez csak egy elvi procedúra? Ki kell jönniük megnézni a "lakást"? Milyen nyilatkozatot kell kitöltetnem a lakókkal a beleegyezéshe-hol tudom beszerezni?
Válaszát előre is köszönöm: P.B.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérem, szíveskedjenek tanácsot adni az alábbi ügyben, amennyiben lehetséges:

5 éve vettem egy új építésű épületben egy lakást.(A szerződés aláírásakor társasház még nem létezett.) A vételár felét kifizettem, a maradékot bankkölcsönnel szerettem volna megoldani.
A műszaki átadáskor jelentős problémák merültek fel, a beruházó-eladó a hibák kijavítása helyett az adásvételi szerződés felbontásához ragaszkodott, a vételár hátralévő részét nem hívta le a bankomtól.
1,5 év múlva pert nyertem, mely kimondta, hogy a szerződés érvényes, az eladó köteles 15 napon belül átadni a lakást és a vételárat a banktól lehívhatja.
A bíróság az ítélet indoklási részében kitért arra, hogy a felek a kötbér megfizetését a vételárba történő beszámítással is rendezhetik, s részletesen kifejtette a kötbér megítélésének jogalapját.
Mivel a fellebbezési idő alatt a banki hitel fennmaradó összegének rendelkezésre tartási határideje lejárt volna, családi segítséggel a hátralévő teljes vételár maradékot ügyvédi letétbe helyeztem.
Az eladó az ítélet ellenére a fennmaradt vételár-részletet a banki hitelkeretből nem hívta le, a lakás átadásáról tárgyalni továbbra sem volt hajlandó. Újabb 1 évembe telt, mire a bíróságtól „kikönyörögtem”, hogy írják le, hogy jogerős az ítélet, mert csak a jogerős ítélet végrehajtatható.
A lakást végül tavaly bírósági végrehajtási eljárás során vehettem birtokba.
A végrehajtás tartalmazta: a per tárgyát képező lakás fizikai birtokba adását és az ítélet pénzbeni részének végrehajtását. Ez utóbbi esemény során a végrehajtó az ügyvédi letétbe helyezett vételár hátralékból lefoglalta a per-, végrehajtási-, stb költségeket, a megítélt kötbér számomra visszautalásra került. Ezen összegek levonása utáni maradék „járt” volna az eladónak,
de mivel a végrehajtás és a jogerős ítélet között 1,5 év eltelt,valamint a műszaki problémák javítása is jelentős költség (erről költségbecslést is tartalmazó szakértői vélemény készült), valamint bizonyíthatóan több évig lakott valaki a lakásban, tehát azt használt állapotban vettem át, így a maradék összeget visszatartottuk (Ha egyenleget vonunk és lenne erről is ítélet, még az eladó tartozna, de nem akartam tovább pereskedni).
A tulajdonjog bejegyzési engedély is a végrehajtás tárgyát képezte, de a jelzálogjog törléseket sajnos nem tartalmazta.
A Földhivatal tulajdonjogomat tavaly jegyezte be, addig széljegyen szerepeltem tulajdonjog fenntartással történt eladás címen.
Idén ért a nagy meglepetés, miután megkaptam az első hivatalos levelet a Földhivataltól. Többszöri iratbetekintés során állt össze bennem a kép, hogy ingatlanomat többmilliárdos értékű keretbiztosítási jelzálog jog terheli, aminek jogosultjaként idén engedményezéssel egy követeléskezelő céget jegyeztek be.

Máig sem tudom, hogy a keretbiztosítási jelzálogjog-bejegyzések törlése teljesüléséhez kinek milyen nyilatkozatot kellett volna még kiadnia, illetve kérnie/megkövetelnie, valószínűleg az ügyvédem is hibázhatott.

Felvettük a kapcsolatot fenti céggel, bemutattuk a dokumentációkat, akik erre közölték, hogy az önerő, a banki kölcsön és a végrehajtási események dokumentációinak bemutatása után közölték, hogy a végrehajtói foglalást és a jogerős ítéletbe foglalt kötbért mint vételár teljesítést nem hajlandók elfogadni, mivel nem a projektfinanszírozó bank számlájára érkezett be az összeg és őket nem érdekli az eladóval folytatott jogvita (akivel mellesleg közvetetten ők állnak kapcsolatban), a követelésemet hajtsam be az eladón (aki ellen már felszámolás van). Sőt, szinte megfenyegettek, hogy ha nem fizetek, elindítanak ellenem egy jelzálog tűrési pert, amit tuti elvesztek és a legvégén a lakást is elárverezhetik a fejem felől.

Az adás-vételi szerződés szerint – mely egész idő alatt érvényes volt, az ítélet is kimondta – per, teher- és igénymentes ingatlant vettem. Bár a Szavatossági jogok fejezete rögzítette, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a teljes épületkomplexumra keretbiztosítási jelzálogjog volt bejegyezve bankok javára, mely összeget az eladó – feltehetően – az épületegyüttes megépítésére hitelként vett fel. A földhivatali nyilvántartásba bejegyzett jelzálog joggal kapcsolatban az adás-vételi szerződés szerint: Az eladó szavatol, hogy a bejegyzési engedély átadásával egyidejűleg a jelzálogjog törléséhez szükséges engedély kiadásra kerül.
A perindítás és az elsőfokú ítélet meghozatala közötti időszakban jogerőre emelkedett az épületegyüttes használatbavételi engedélye, megtörtént a társasház alapítás és az önálló lakások albetétesítése. Ez utóbbi folyamatokba nem vontak be, azokról tájékoztatást csak utólag sikerült szereznem, mint a jelzálogjogok ingatlanomra történő rávezetéséről is, így fellebbezéssel nem élhettem.

Rettegek, hogy mikor fogják a fejem felől elárverezni a lakásomat! Mindezt olyan követelés fejében, amelyhez semmi közöm. Tanácstalan vagyok.
Van-e, és ha igen, ki az illetékes a jelzálog-jog törlése ügyében? Milyen jogi lépéseket tehetek az ügyben? Esetleg a földhivatali eljárásban ha találok valami szabálytalanságot, az csak időhúzás lenne, vagy az egész bejegyzést megfellebbezhetném?

Több, mint három évig nem jutottam a lakásomhoz. Új helyett egy használt lakást kényszerültem átvenni.
5 éve egy érvényes adás-vételi szerződésben foglaltaknak próbálok érvényt szerezni.

Kérem, szíveskedjenek levelemre mielőbb válaszolni, legalább tanácsot adni. Tartok tőle, hogy ügyemben minden egyes nap késlekedés helyrehozhatatlan fejleményekhez visz közelebb, de nem tudom, mik a lehetséges teendőim. Úgy érzem, ismét „átvernek” !

Tisztelt Ügyvéd Asszony/Ügyvéd Úr!

Fiamék 2009-ben vásárolták meg házukat. Az azóta eltelt időben Ingatlaberuházó Kft. többszöri kérelem, illetve írásbeli felszólítás ellenére sem volt hajlandó, a ház átadásakor Hiánypótlási jegyzőkönyvben rögzített, illetve felmerült jótállási munkákat elvégezni. Többszöri kérés ellenére sem hajlandó a Jótállási jegyet kiadni.
A vita rendezésére megkerestük az OFE Békéltető Testületet. A Testület a panaszunkat kivizsgálta, és határozatot hozott, melyben felkérte az Ingatlanberuházó Kft-t a munkák elvégzésére, és a Jótállási jegy kiadására. A Testület által szabott határidő letelt, az Ingatlanberuházó Kft. azonban nem jelentkezett.
Tudomásom van arról, hogy amennyiben a Kft. nem teljesíti a határozatban foglaltakat, akkor kérhetjük a Bíróságtól, hogy - amennyiben minden feltétel adott - végehajtási záradékkal lássa el a Békéltető Testület kötelezését.
Nem tudom azonban, hogy hogyan tehetem ezt. Kérem segítsenek abban, hogy fiamék hogyan indítsák el a végrehajtási záradék iránti kérelemüket.
Tisztelettel
Julianna