Hozzászólások
- Gábor 41457 számú kérdése
- 2011-12-13
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Érdeklődnék, hogy van-e mód arra hogy a Földhivataltól a tulajdonomban lévő ingatlan korábbi tulajdonosainak adásvételi szerződését megtekintsem, vagy legalább abba betekintést nyerjek ?
Jelenleg az előző tulajdonossal per van folyamatban.
Köszönettel,
Gábor
Tisztelt Gábor!
Elvileg Ön nem tekinthet bele azokba a szerződésekbe, de ha per folyik, akkor indítványozhatja, hogy a bíróság azokat szerezze be, amennyiben a bizonyításhoz szükségesnek látszanak.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Bálint 41307 számú kérdése
- 2011-11-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Adásvételi szerződést kötöttem elidegenítési terhelési tilalom fennálása alatt 06.05-én.
Szocpol volt a lakáson a Magyar Állam felé bejegyezve és a bank felé is .
Elidegenítési terhelési tilalommal szintén mindkettő felé.
A szocpolt az eladón keresztül kifizettem -amit a szerződésben rögzítettünk. Majd megjött a törlés is a banktól is, és a Magyar Államkincstártól is 08.15-én.
A tulajdonjog bejegyzése függőben tartással történt. Illetve tulajdonjog fenntartással köttetett az adásvételi szerződés.
Továbbá az adásvételi felfüggesztő feltétellel lépett hatályba . Amit a bank adásvételhez hozzájáruló nyilatkozata léptett hatályba 09.06-án.
A fölhivatal bejegyezte a tulajdonjogom és törölte a terheket.
De mégis az Inytv. alapján dolgoznak nem a Polgári Törvénykönyv alapján.
A Ptk. 114§ nem ütközik bele ez ,hogy elidegenítési alatt írtuk alá (dátum), és emiatt nem válik semmissé a szerződésem ?
Vitatható ez Ptk. szempontjából ?
Köszönöm válaszát.
Tisztelt Bálint!
Véleményem szerint az eljárás jogszerű volt.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Elnyomott 40911 számú kérdése
- 2011-10-14
Tisztelt Ügyvéd ur!
Az Önkormányzatnak mióta áll jogában Adás-vételi szerződést egyoldalúan megváltoztatni,módosítani,azért,hogy kereskedelmi célra adhasson ki müködési engedélyt.
Esetemben a DMJV.pol.hiv.jegyzője úgy adott ki ATOMBOMBA-gyár részére müködési engedélyt, eszmei-osztatlan ingatlanon belül,hogy az eljárásból engem érintettet KIHAGYOTT szándékosan,mert tudta,hogy nem járulok hozzá.
Az ATOMBOMBA-gyár festék és vegyi-áru.
Köszönöm válaszát.
Ordas Farkas.
Tisztelt Kérdező!
Tájékoztatom, hogy a kérdése nem értelmezhető teljes egészében. Ennek hiányában az alábbiakról tudom tájékoztatni:
A kérdés megválaszolásához szükséges lenne áttanulmányozni az említett működési engedéllyel kapcsolatos határozatot, valamint az ügyhöz kapcsolódó Ön által hivatkozott egyéb iratokat.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Imre 40908 számú kérdése
- 2011-10-13
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szeretnék segítséget kérni az alábbi üggyel kapcsolatban:
Körülbelül 8 éve kezdődtek a problémák a szomszéd kert tulajdonosával. Mi megvettük a mellettünk lévő külön helyrajzi számmal rendelkező kertet.A két kert között egy szolgalmi út vezet a kertjükhöz,amit mi megvettünk mivel a 2 kertből 1,5m-1,5m adja a szolgalmi út szélességét.
A két kertet egybenyitottuk és az utca felől kaput szereltünk fel a vagyoni,- és testi védelmünk érdekében, amin ők akadály nélkül átjárhattak mivel nem volt kulccsal lezárva.
Azzal kezdődött a "vita", hogy Ők nem akarták az közút felől megközelíteni a kertjüket és ez által pert indítottak ellenünk.Mi ügyvédet fogadtunk a védelmünk érdekében.
A per folyamán kiderült, hogy 7 felől tudnak a kertjükhöz vezető útra ráfordulni ( amit egy útszakértő is megerősített) ,de mégis ragaszkodnak a mi kertünkön való átjáráshoz.
Számunkra még mindig érthetetlen, hogy ha mindenki nekünk adott igazat, akkor hogy nyerhették meg a pert?!A bíróság ítélete alapján pénzbüntetést szabtak ki ránk és hogy kötelesek vagyunk átengedni Őket a kertünkön.Amit mellesleg mi akkor még nem kifogásoltunk, de egy idő elteltével szóltunk nekik, hogy a kaput zárják be maguk után.Ezt Ők nem tették meg!
Kis idő elteltével,több új feljelentés jött ellenünk, amik nem fedték a valóságot és itt a bíróság is a mi javunkra döntött.Valamint a szomszédokat is ellenünk uszították.
Ezek évekig tartó pereskedéseket vontak magunk után.
A múlt évben kaptunk egy levelet a bíróságtól, hogy kötelesek vagyunk a bejárati kapunkat leszerelni és mi ennek eleget tettünk!Az év vége körül, rendőrökkel, végrehajtóval valamint karhatalommal jöttek hozzánk,azzal az a céllal, hogy a kaput levágják, ha nincs leszerelve. A kapu nem volt feltéve, a kertünkbe volt letámasztva. Ez nekik nem volt elég, bejöttek az udvarunkba és a kaput felvágták, amit Én nem tartok jogosnak, mivel ez a tulajdonom rongálása.Ezek után újabb pénz büntetést kaptunk, valamint mai napig is küldik ezeket a büntetéseket,pedig kapunk még mindig nincs.
Azóta is folyamatosan provokálnak minket, valamint mivel nincs lezárva a telek, folytonosak a lopások.Ezeket a rendőrségen mindig bejelentettük.
Kis elfogultságot érzek ezekkel problémákkal szemen, mivel Ők a rendőrségen dolgoznak.
A büntetések összege általában 50.000Ft -200.000Ft -ig terjedtek/terjednek.
Előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által leírtakból nem derül ki számomra, hogy mi a kérdése. Ennek hiányában az alábbiakról tudom tájékoztatni:
Ön több peres valamint végrehajtói, rendőrségi eljárást is említ a kérdésében. Tájékoztatom, hogy ennyire előrehaladott jellegű ügyben csak az összes vonatkozó iratanyag és körülmény áttanulmányozása után lehetséges megfelelő jogi állásfoglalást adni.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Ria 40904 számú kérdése
- 2011-10-12
Tisztelt Ügyvédi Iroda!!
Férjem 2004-ben örökölte azt a házat, amelyben jelenleg is lakunk. A házon haszonélvezeti jog van, ugyanis anyósom is velünk lakik. A házat a férjem 1/3 részben örökölte, 2/3 részben egyezség (ajándékozás) alapján lett az övé! Ugyanis a két sógornőm ingyenesen minden ellenszolgáltatás nélkül oda ajándékozta a férjemnek!
1: Azt szeretném megtudni, hogy anyósom halála után a haszonélvezeti joggal mi történik? A sógornőim követelhetik e a haszonélvezet értékét? Ha jól tudom, a haszonélvezeti jog nem örökölhető, nem átruházható. Ez így van??
2: Anyósom haszonélvezeti jog címen kitehet-e minket a lakásból?
3: Ajándék címen kapott öröklés visszakövetelhető e??
4: A ház "jogilag" nincs a nevemen, de azt szeretném tudni, hogy nekem ebben a házban milyen "jogaim" vannak? Mert anyósom szerint semmi. 7 éve lakom ebben a házban!
Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által megadott információk alapján az alábbiakról tudom tájékoztatni a sorszámozott kérdéseivel kapcsolatban:
1. A Ptk. 157.§ (4) bekezdése alapján a haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. A haszonélvezet nem örökölhető és nem átruházható.
2. Kérdésem, hogy az Ön anyósának a teljes ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn? Amennyiben igen, úgy az Ön anyósa rendelkezik az ingatlan birtoklásával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a Ptk. 157. § (2) bekezdése szerint a haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Fontos kérdés lehet még, hogy özvegyi haszonélvezete áll-e fent az Ön anyósának az ingatlanon, mert ebben az esetben a törvény alapján (Ptk. 615-616. §) lehet annak korlátozását kérni.
3. Amennyiben ezen kérdése alatt arra gondol, hogy az Ön sógornői visszakövetelhetik-e a férjének adott ajándék ingatlanilletőséget, úgy a válasz igen, de csak a Ptk. által rögzített – alábbiak szerint hivatkozott – esetekben:
"582. § (1) A még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.
(2) Ha a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
(3) Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor."
4. Önnek az ingatlannal kapcsolatban kizárólag birtokosi jogosultságai vannak. Tájékoztatom továbbá, hogy a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény 28. § (1) bekezdés b) pontja alapján a házastárs különvagyonához tartozik a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy. Így ez alapján Önnek nincs tulajdonjoga a házastársi közös vagyon alapján sem az ingatlanban.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- András 40899 számú kérdése
- 2011-10-12
Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!
Nem régen költöztünk be újonnan épült ingatlanunkba. Az építkezésbe minden előzetes tapasztalat nélkül vágtunk bele. A vállalkozó, aki generálkivitelezőnek adta ki magát, a szerződésben "szerkezetkész állapot"- ban történő átadást jelölt meg. Az előzetes tárgyalás alkalmával arra a kérdésre, hogy mit ért ez alatt, a következőt válaszolta: azt, hogy ha nem akarnak kijönni az építkezésre, nem kell, majd szólok, hogy mikor adom át a kulcsot...
Az építkezés teljes bekerülési költségét is ő vette fel, az utolsó fillérig. Az összegről kézírással tételes elszámolást (összegzést) nyújtott be, amit számlákkal nem tudott teljes mértékben lefedni!
Bár az építkezést folyamatosan nyomon követtük, néhány alvállalkozójával egyáltalán nem találkoztunk, tehát velük eleve szerződést sem köthettünk.
A használatba vétel után sajnos súlyos hiányosságokra derült fény, melyek kijavítására, illetve kijavíttatására a vállalkozó nem hajlandó, mondván, hogy ő "csak segített nekünk mestereket keresni", tőlük követeljük a garanciális hibák kijavítását. Ez egy-két esetben meg is történt - az alvállalkozók jóindulatának köszönhetően. De volt, aki egyáltalán nem állt szóba velünk.
Kérdéseim a következők: Számon kérhető e az, ha egy vállalkozó a szerkezetkész állapot létrehozására vállalkozik, ugyanakkor generálkivitelezőként viselkedik a félrevezetett építtetőkkel? Érvényesíthető-e a garanciához való jog a kivitelezőn keresztül az alvállalkozókkal szemben?
Köszönettel:
András
Tisztelt Kérdező!
A kérdéseinek megválaszolásához mindenképpen szükség lenne a "vállalkozó"val kötött szerződés áttanulmányozására, hiszen abból derülne ki, hogy pontosan mire vállalt kötelezettséget. A kérdéséből sajnos az sem derül ki a számomra, hogy pontosan milyen szerződést kötöttek (vállalkozói, építési, egyéb). A garanciális, jótállási, szavatossági szabályok jelen esetben történő alkalmazása is nagy mértékben attól függ, hogy a szerződés mit tartalmaz.
Az alvállalkozókkal kapcsolatban tájékoztatom, hogy a Ptk. 391. § (2) bekezdése szerint a vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. Ugyanezen törvényhely (3) bekezdése szerint a vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.
Álláspontom szerint – az ügy bonyolultságára tekintettel – mindenképpen vegyenek igénybe ügyvédi segítséget.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Mónika 40882 számú kérdése
- 2011-10-11
Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!
Édesapám pár hónapja testvéremnek és nekem ajándékozta, közösen lakott ingatlanunk tulajdonában levő 1/2 részét, a másik részt, örökösként szereztük meg 5 évvel ezelőtt.
A NAV helyszíni szemle megtartását tűzte ki a forgalmi érték megállapítására, úgy tudjuk, nincs illetékfizetési kötelezettségünk, akkor mi a hivatal célja ezzel? Kötelező-e a szemle, mi a menete stb.?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
Kérdésével kapcsolatban arról tudom tájékoztatni, hogy a NAV jogosult abban az esetben is helyszíni szemlével ellenőrizni, hogy a szerződésben meghatározott forgalmi érték megfelel-e a valóságnak, ha nincs illetékfizetési kötelezettség az ügylettel kapcsolatosan. Egy esetleges későbbi értékesítésnél például fontos adat lesz az ingatlan értéke.
A helyszíni szemle menetével kapcsolatos kérdéseivel szíveskedjen a NAV munkatársaihoz fordulni.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- lászló 40868 számú kérdése
- 2011-10-09
Tisztelt Ügyvéd Úr! Folyó év júniusában egy 85 éves egyedülálló rokonunkkal közjegyző előtt öröklési szerződést kötöttem. A 85 éves úrnak köteles részre jogosult hozzátartozója nincs. Egészségi állapota a szerződés megkötésének időpontjában korának megfelelő volt. Sajnos a szerződés megkötése után egy hét múlva váratlanul elhunyt. Igazságügyi orvosszakértői boncolást kértünk, ahol megállapították, hogy a halál természetes úton, keringési elégtelenség miatt következett be. Alapbetegségként közepes fokú érelmeszesedést írt le a szakvélemény. Tartási kötelezettségemnek nemcsak az egy hét alatt, hanem már két hónappal a szerződés aláírása előtt is eleget tettem. Ezt a tényt a közjegyző az okiratban rögzítette is. Természetesen illő módon eltemettettem.
Kérdésem, hogy a törvény szerinti örökösök /testvérek/ eredményesen támadhatják e meg az öröklési szerződést? A hagyaték értéke kb. tíz millió Ft.
Tisztelt Kérdező!
A Polgári Törvénykönyv nem rögzít semmiféle határidőt az öröklési szerződés érvényes létrehozásával kapcsolatban így, álláspontom szerint arra hivatkozással, hogy a szerződés megkötése után 1 hét elteltével az örökhagyó elhunyt – az Ön által leírt körülmények között –, nem lehet eredményesen megtámadni a szerződést. Ezt támasztja alá a kialakult bírósági joggyakorlat is.
Tájékoztatom azonban, hogy a kérdés megválaszolásához mindenképpen szükséges lenne áttanulmányozni az öröklési szerződést, hiszen annak esetleges hiányosságairól és az esetleges érvénytelenségi okokról csak ezután állna módomban nyilatkozni.
Tekintettel arra, hogy ennek a kérdésnek az elbírálása az ügy további részletes körülményeitől is függ, így amennyiben a törvény szerinti örökösök megtámadják a szerződést, javaslom ügyvédi segítség igénybevételét.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Kovács István 40855 számú kérdése
- 2011-10-06
Tisztelt ügyvéd Úr kérem segítsen nekem mert egyszerűen nem boldogulok a szomszédommal a birtok háborítás miatt mert a jegyző állandóan elutasít holott a bizonyiték is van rá hogy bírtok háboritást követ el. De az a baj hogy nincs pénzem egy jó ügyvédre ezért fordulok magához hogy kérem segítsen nekem mert már tűrhetetlen az amit megengedhet magának 90ezer forint jövedelemmel rendelkezem és 75ezer hitelem van ha tud segítsen nekem várom a válaszát
Tisztelt Kérdező!
Tekintettel arra, hogy kérdésében nem írt le az esettel kapcsolatosan semmilyen konkrétumot, így az alábbiakról tudom általános jelleggel tájékoztatni:
A Ptk. 98. §-a alapján a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.
A 100. § szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Tájékoztatom továbbá, hogy akit a birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti a zavarás megszüntetését.
A Ptk. 191. § (3) bekezdése alapján a jegyző a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is.
A Ptk. 192. § (1) bekezdése alapján az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.
Amennyiben Ön egyből a bírósághoz kíván fordulni, úgy tájékoztatom, hogy az alábbi lehetőségeket rögzíti a törvény:
A Ptk. 192.§ (2) bekezdése alapján a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás. A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Zoltán 40647 számú kérdése
- 2011-09-14
Tisztelt Ügyvédi Iroda!
A következő helyzet tisztázásában kérem tanácsukat. Van egy osztatlan közös tulajdonú több ezer nm-ű terület aminek kb. 150 tulajdonosa van. Itt szeretnék telket vásárolni.
Kérdéseim:
1, ilyen esetben mindenképpen értesíteni kell minden tulajdonost az eladónak, habár ez nem tűnik egyszerűnek...?
2, a tulajdoni lapon széljegyzetben látható pár bejegyzés. Viszont arról nincs információ, hogy azok a bejegyzések az általam kiszemelt területre vonatkoznak-e vagy sem. Ezt valamilyen módon meg lehet tudni? Mondjuk a földhivatali nyilvántartásból ez az információ kikérhető? vagy valahol látszik?
megköszönve segítségüket:
Zoltán.
Tisztelt Zoltán!
1. Nem, ez már olyan "mennyiségű" eladó, amely esetben az elővásárlási jog kapcsán elegendő a felek nyilatkozata, amelyet az eljáró ügyvéd pontosabban ismerni fog.
2. Ezek az információk hozzáférhetőek, de azt csak az eladó tudja megszerezni, tehát elvileg kaphat egy "igazolást" a földhivataltól, mely szerint az adott széljegyek érintik-e a saját tulajdoni hányadát vagy sem.
Mindkét kérdés miatt fokozottan javaslom a megfelelő ügyvéd kiválasztását a lebonyolításhoz!
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Attila 40525 számú kérdése
- 2011-08-30
Tisztelt Cím!
Azt szeretném kérdezni, hogy egy gazdasági épület-udvar elnevezésű ingatlannál, ahol az épület tulajdonképpen egy ideiglenes fenmaradási engedéllyel rendelkező faház kell-e bontási engedélyt kérni, hogy telek lehessen.
Tisztelt Attila!
Igen, és a bontást követően az ingatlan-nyilvántartási térképen is át kell vezetni a változást, ill. az ingatlan átminősítését.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Zsanna 40402 számú kérdése
- 2011-08-17
T. Ügvédnő/Ügyvédúr!
Ingatlan-nyilvántartás eljárási díj megfizetésével kapcsolatban kérem a segítségüket.
Az ingatlanomra perfeljegyzés került, mert egy személy elbírtoklás iránti keresetet nyújtott be a bíróságra. Az elbírtoklási pert megnyertem, de a bíróság az ingatlan-nyílvátartás felé nem intézkedett a perfeljegyzés törlése iránt.
Kérésemre, a per befejezése után 2 év elteltével, ez megtörtént.
A Földhivatal 6.600,- Ft eljárási díjra kötelezett a perfeljegyzés törlése miatt, az 1196. évi LXXXV. tv. 32/E (3) bekezdése alpján.
Ezzel nem értek egyett, mert véleményem szerint nem nekem kell fizetnem az ingatlan-nyilvántartás szolgáltatási díját a 6.600,- Ft-ot, mert új jogot nem keletkeztetet a törlés, csak az eredeti állapot került visszaállításra.
Köszönettel várom válaszukat: Zsanna
Tisztelt Zsanna!
Igaza van, akár követelheti is a pervesztestől, az más kérdés, hogy az összeghez képest aránytalan energiával teheti ezt meg.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Iván 40329 számú kérdése
- 2011-08-09
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Tulajdonomat képezi egy lakás, amelyet értékesíteni szeretnék. Nincs még az ingatlan társasházzá alakítva (már 12 éve) így osztatlan közös tulajdonunkat képezi kb. 50 embernek. Sokan vannak külföldön, néhányan befektetésuiszándékkel vettek itt lakást, ezért elérhetetlenek.
Hogyan tudom kikerülni az elővásárlást?
Vagy így eladhatatlan az ingatlan?
Lehet-e abból problémaa, ha valaki akit itthon van azt mondaná, hogy őt meg kellett volna kereni és ő megvette volna ennyiért...
Köszönettel:
Iván
Tisztelt Iván!
A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 75. § (1) (3) bekezdései szerint: Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni.
Ha a jogosult nem nyilatkozott, annak nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) köteles igazolni.
Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.
Felhívom azonban a figyelmét arra, hogy a szerződő felek együttes nyilatkozatával NEM kerülhető ki az elővásárlási jog! Az csupán az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést teszi lehetővé. A javaslatom, hogy a tulajdoni lapon szereplő címekre valamennyi tulajdonostársnak küldjék ki a nyilatkozattételre való felhívást.
Tisztelettel
dr.Kollár Andor ügyvéd
6720 Szeged, Deák F. u. 2. mfsz. 7.
+36 70 250-5403
www.kollarandor.hu
iroda@kollarandor.hu
- Andrea 40288 számú kérdése
- 2011-08-04
Jó napot kívánok!
3 éve vásároltunk egy családi házat a párommal Ráckeresztúron. (régi félig tégla, félig vályog ház)
A ráckeresztúri polgármesteri hivatalnál nem tudták megmondani, hogy mikor épült a ház. A dunaújvárosi földhivatalban a kikért tulajdoni lapon sincsen rajta. A kérdésem az lenne, hogy honnan lehetne megtudni, hogy mikor épülhetett a ház? Van erre esély? Olyan jó lenne azért tudni!
köszönettel: Andi
Tisztelt Andrea!
A korábbi tulajdonostól, a tervezőn keresztül esetleg kiindulást adhatak a szomszédok, de a tulajdoni lapont feltüntetésére kell, hogy kerüljön a használatbavételi engedély kiadását követően az építmény , így érthetetlen, miképp nem tudtak az építési hatóságnál információval szolgálni.
Tisztelettel
Ballóné dr.Varga Krisztina ügyvéd
8000 Székesfehérvár, József Attila út 2/D.
+36 22 327412
drv.krisztina@gmail.com
- Lajos 40208 számú kérdése
- 2011-07-24
Tisztelt Ügyvédnő!
Belterületi ingatlanomat tervezem eladni, melynek 50%-ban vagyok a tulajdonosa. A telken található egy lakóház, (a tulajdoni lapon kivett lakóházként szerepel), a telek hátsó részén pedig szántó és gyep van, ami a tulajdoni lapon is fel van tüntetve.
Kérdeseim az alábbiak:
1. Van-e bárkinek elővásárlási joga? Ha van, kinek?
2. Ki kell az önkormányzatnál majd függesztenem a vevő ajánlatát?
Válaszukat előre is megköszönve: Lajos
Tisztelt Lajos!
A tulajdoni lap belterületi ingatlanra vonatkozik é s azon művelési ágként kivett lakóház szerepel, akkor nem kell elővásárlási jogosultak nyilatkozata illetve ezen joga csak a tulajdonostársnak áll fenn.
Tisztelettel
Ballóné dr.Varga Krisztina ügyvéd
8000 Székesfehérvár, József Attila út 2/D.
+36 22 327412
drv.krisztina@gmail.com