Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Kedves Ügyvédnő!
Édesanyám lakástakarékában kedvezeményezett vagyok és a szerződés lejártával szeretnék egy házat vásárolni. A szerződés alapján (4 éves) lehetőségem nyílik a "lakótelek vásárlására, lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlására"... Mivel szerény anyagi körülményeink csak azt teszik lehetővé, hogy a város peremterületén vásároljak házat, így felmerül bennem a kérdés, hogy mi minősül családi háznak? Honnét tudhatom biztosan, hogy egy ház családi ház, vagy éppen nyaralóként van nyilvántartva. Ez különösen azért érdekes, mert sok olyan ingatlant hirdetnek családi házként, amely a tulajdonosok bevallása alapján pl. zártkertként, vagy nyaralóként van nyilvántartva. Ilyen esetben felhasználhatom a lakástakarékomat e házak megvásárlására? ill. meg lehet-e valamilyen módon változtatni a házak "státuszát" pl. átminősíteni családi házzá?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel:
István

Tisztelt Ügyvéd úr!

Azt szeretném megtudni, hogy az építkezés bejelentésénél az 50 milliós határ lakóegységenként, vagy az ingatlan egészére értendő.
Válaszát előre is köszönöm. Klára

Tisztelt Szakértő!
Olyan ingatlant vásároltunk amelynek egy része nem szerepel a tulajdoni lapon, ugyanis utólag hozzáépítettek egy részt az alapterülethez engedély nélkül. Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben az átépítés óta eltelt tíz év automatikusan megadják-e rá a fennmaradási engedélyt? Ez azért lényeges, mivel mi fel szeretnénk újítani és a munkálatokhoz építési engedélyre lenne szükségünk, de ahhoz rá kéne vezettetnünk a tulajdoni lapra a jelenlegi épületet, hogy szabályos legyen és megkapjuk a felújításhoz szükséges engedélyeket. Köszönöm a segítségét!

Tisztelt Cím!

A telkünk hátsó részén a közös telekhatáron szomszédunknak van egy süllyesztett garázsa.
Nemrég felépített fából egy közel 6 méter magas toronyszerű valamit a süllyesztett garázs lejárója fölé, nincs a telekhatártól 1 méterre sem. Megkértem az eltávolítására, de hiába, szerinte játszótér a gyerekeknek, és egyébként sem engedélyköteles. Az én éleményem más. A kérdésem az lenne, hogy süllyeszett garázsra, illete annak lejárója fölé lehet-e építési engedély nélkül akármit építeni, ha a garázsra kell engedély?
Előre is kösznöm válaszukat
Gábor

Tisztelt Cím!
Gazdasági épületre
kaptunk építési engedélyt,zártkerti
övezetben. Már beköltöztünk az
ingatlanba. Használatba vételi
engedély még nincs.
Kérdésem,h.ebben az esetben
terhel-e bennünket pénzbeli büntetés?
Köszönöm
Bernadett

T.Ügyvédnő!
Két dologban kérném a tanácsát. 2009.ben elcseréltük családi házunkat.Mi azt hittük egy az egyben, mivel értékben azonos árban egyeztünk ki.A volt tulaj és az ügyvéd jelezték, hogy egy telken belül két helyrajzi számon szereplő házról van szó, de arra nem hívták fel a figyelmünket, hogy ennek anyagi vonzata is van. Így a NAV, illetéket állapított meg. Az ügyvédtől ezt számon kértük, aki bírósági felebezésre biztatott bennünket, amit elveszítettünk,így még a perköltséget is ki kellett fizetnünk. Tehát komoly anyagi veszteségeink lettek.Ezt számon kérve, azt mondta, Ő a legjobb tudása szerint járt el.Milyen lépéseket tehetünk ebben az ügyben, hogy kártalanítsanak?
A másik, ugyan ezzel az ingatlannal kapcsolatban.A volt tulajdonosnak egymás mellet lévő két házából ez az egyik amit elcseréltünk.A bejárati kapu kialakítása úgy történt meg annak idején hogy át lóg a még mindig az Ö tulajdonában lévő telekre.A szomszédok hívták erre fel a figyelmünket.Kérdésünkre a volt tulaj azt mondta,hogy az a terület a miénk lehet, ezt írásba is adta, de nem vállalja az intézését, kiméretését, és az ezzel kapcsolatos anyagi kiadásokat.
Mi a teendőnk, hogy érvényt szerezzünk ennek, és hivatalosan elrendezze a telekhatárt?
Válaszát ,tanácsait megköszönöm!Üdvözlettel!

Tisztelt Cím!

Az alábbi kérdésben kérem válaszukat.

egy 1993.ban kiadott ép. eng. alapján felépitettünk egy gazdasági épületnek nevezett házat.Az épületet

1996-97 óta használjuk, de most különböző információkból kiderült, hogy használatbavételi engedélyt kellett volna kérni, különben nem jegyez-
hető be a tulajdonjog, nem lehet feltüntetni sz épületet, stb.
A megoldást keresve találtunk rá az 1997 évi
LXXVIII tv.48§.9.pontjára, mely szerint a 10 évnél
régebbi épületek esetében az önkormányzat
már nem intézkedhet, és az épület egy "hatósági
bizonyitvány alapján bejegyeztethető a földhi-
vatalban.

Kérdésem, hogy lehet e erre a tv.helyre hivatkozni,
ki kell e adni a "hatósági bizonyitványt, rendezhető
e ezen az alapon a tulajdon bejegyzés, vagy vannakmás jogszabályok amik ez ellen hatnak?

válaszukat köszönöm

Tibor

Tisztelt Dr.NagyZoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvédnő!

Helyi Építési Szabályzat alapján hátsó telekhatárig terjedő építési helyen a hátsókert mérete 0 m vagy az OTÉK szerint méretezett értéknek megfelelő.
Hátsókert találkozásánál az egyik ingatlanon 0 m a beépíthetőség a másik ingatlanon nagyobb, 6 m nél távolabb esik az építési hely.
Nincs semmiféle akadály ház, tűzvédelmi távolság meg még ami előfordulhatna.
de ahol 0 m a hátsókert mérete és beépítig ezt követően lesz a másik ingatlannak beépítési akadálya ha egyszer változna a helyi építési szabályzat.
Jogszabály ad erre lehetőséget?
Válaszukat köszönöm.
Emma

Tisztelt Ügyvédnő!
Csak egy kérdés: ha a kertemmel szemben állok ,a jobb ,vagy a bal oldali kerítés az én "felelősségem"?
köszönettel: Drabon Szilveszter

Tisztelt Ügyvéd úr!

Azzal a kérdéssel fordulok önhöz,hogy a szomszéd vegyes tüzelésű kazánt üzemelt be és az új kéményt a telekhatárra építi.Ha jól értesültem ez jogilag nem szabályos,mivel erről Kormány.rendelet van,hogy mennyit kell elhagynia a telekhatártól.Ez a kémény a mellék épületben épül ami jóval alacsonyabb a lakó épületektől.Az előző kémény is alacsony volt és az összes füst a mi udvarunkba csapódott le ami a lakásba áramlott.Azt szeretném kérdezni mit lehetne tenni és vannak-e a kéményre magassági előírások. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Abban szeretném kérni a tanácsukat, hogy a település közigazgatási területén belül van külterületi mezőgazdasági területnek minősített telkem. Ezen a telken nagyon rég óta nem folyik semmilyen gazdálkodás, ugyanis annyira rossz a talaj minősége hogy semmi nem marad meg, nem véletlenül hívják ezt a részt Égetőhegy település résznek.Ez a telek mellett van a szüleim telke, melyen családi ház áll, mely ha jól tudom tanyaként van minősítve. Ez a terület a település rendezési tervben beépítésre szánt területként van megjelölve, de az önkormányzat anyagi források hiányára hivatkozva nem akarja belterületté nyilvánítani. Azt mondták az építési osztályon hogy tömbben lehetne a belterületté nyilvánítást megoldani, ha a tulajdonosok állják a költségeket. Sajnos ebben a külterületi tömbben már épültek házak, amik vagy tanyaként, vagy művelési ágból kivont lakóház és udvarként vannak megjelölve. Ezek a tulajdonosok nem akarják a belterületté nyilvánítást, mivel nekik már van házuk és nem akarnak több százezer forintot kifizetni a költségekre. Így az én telkemet nem tudom ilyen módon építési telekké minősíteni, mivel minden tulajdonosnak bele kéne egyezni.
Azt szeretném kérdezni, lehetséges-e az én telkemet is valamilyen úton kivonatni a szántó minősítésből hogy építkezni tudjak? Az önkormányzat engedélye kell-e a művelési ágból kivonásra? Ha a földhivatal engedélyezné, akkor az önkormányzat útjába állhat-e ennek?
Milyen lehetőségeim vannak hogy építkezhessek?
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Nő, Ügyvéd Úr !
A alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz:
2011-ben egy saját üres telekre építési engedélyt kértünk melléképületre / szerszám tároló, nyitott szín/, melyet jogerősen meg is kaptunk.
Abban az évben szabályosan felépítettük az építményt, csak használatbavételi engedélyt nem kértünk rá. Tíz év eltelte után milyen jogszabályok vonatkoznak a 25m2 szerszámtároló használatbavételi engedélyével kapcsolatosan. A gond az, hogy nincs bejegyezve az ingatlannyílvántartásban, így hiába van rajta építmény,
telekadót kell fizetn
Várom válaszukat !
Köszönettel: Irén

Tisztelt ügyvéd úr.
kérdésem-egy 23nm-es irodának nyilvántartott helyiséget (szoba,konyha,fsz)szeretnék lakássá minősíttetni.Az építész a jegyzőhöz küld-a jegyző az építési osztályra-ők az építészhez.Ki az aki foglalkozik ilyen üggyel az önkormányzatnál?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr / Asszony!

Köszönöm gyors válaszát, azonban megpróbálom pontosítani a tényállást, amit az ügyben megtudtam.

A Halásztelki Önkormányzat tájékoztatása szerint, a területrendezési szabályozásuk 2008 elötti.

A Szigetszentmiklósi Önkormányzatnál azonban azt az információt kaptam, hogy 2009-ben született meg a területrendezési szabályozás, azonban az a terület, ahova a lakóparkot építették a Lakihegyi Adótorony beleegyezését is kérni kellett. Laikusként úgy gondolom, hogy talán az egészségkárosító hatása miatt. Azonban a terület rendezése, még mindíg nem tisztázott. Az építési osztályon az ügyintéző hölgy, illetve az irodavezető azt mondta, hogy aki megadta az építési engedélyt a lakóparkra már nem dolgozik ott. Ettől függetlenül azt gondolom, (melynek hangot is adtam) hogy nem az Önkormányzat épül egy emberre, hanem fordítva. Nem értem, hogy hogyan lehet egy GKSZ4 besorolású terület mellé kiadni építési engedélyt egy lakóparkra, még akkor is ha nem egy városhoz tartozik, hiszen csak egy kerítés választja el egymástól az ingatlanokat.

Talán tudtam szűkíteni a kört. Amennyiben igen, kérem segítsen mit tudnék tenni, érdemes volna-e ügyvédet fogadni, és ez milyen költséggel járna?
Illetve nem egyedül lakom a lakóparkban, az ügy precedens értékű lehet.

Előre is köszönöm, és várom szíves válaszát!

További szép napot kívánok,
Tünde

Tisztelt dr. Bai Mónika,

egy tetőépítéssel kapcsolatos kérdésben kérem a segítséget:

Egy üdülőhelyen lévő 4 nyaralóból álló sorházban az egyik szélső ház az én tulajdonomat képezi.

A házak építésekor kb. 30 évvel ezelőtt előírás volt a lapos tető (sajnos...) és erre vonatkozóan szigorú, egységes szabályok kötötték valamennyi tulajdonost: a homlokzatra, a tető milyenségére, mélységére, csapadékvízelvezetésére vonatkozóan.

Múlt héten pénteken este kint voltam a háznál, találkoztam a szomszédokkal is, akik köszönésen kívül nem szóltak semmit.

Vasárnap délelőtt megyek ki és mit látok: a én lapos tetőm egy merő felvonulási terület: rajta sok faanyag, gyapot, 3-4 munkás ott fürészeli a tetőmön a gerendákat, deszkákat...

Odamentem a szomszédokhoz és felemeltem a hangomat, hogy ezt mégis hogy képzelik az engedélyem nélkül. A munkásoknak is felszóltam, hogy azonnal hagyják el a tetőt. A szomszédom közönséges módon sértegetni kezdett, a munkások pedig...mintha ott sem volnék... mintha meg sem hallották volna, amit mondok...folytattak mindent tovább.

Kiderült, hogy a második szomszédom (aki aznap már szintén összemondogatott ezzel tetőépítő közös szomszédunkkal) már lekergette őket a a saját tetőjéről, ezért átrakodtak az enyémre...

Tehetetlen voltam. Végül feladtam és közöltem, hogy este visszatérek és ellenőrizni fogom, hogy nem keletkezett-e kár a lapos tetőmben (akinek lapos tetője van, az tudja, hogy milyen kényes, nyáron már egy rossz sarkú cipő is kárt tehet benne, nemhogy 3 dolgozó munkás...): erre ők gúnyolódni kezdtek, a szomszédok még ekkor sem szóltak semmit a munkálatokról...azt hittem naivan, hogy egy tetőszigetelésről van szó...

Az igazi meglepetés csak az esti visszatérésemkor ért: A szomszéd lapos tetőjéből kinőtt egy új sátortető közös falunkra ráépítve, a tető a már említett második szomszédom felé lejt, arra felé folyik le az esővíz, ő is elképedve nézte az utcáról az építményt.

Felmentem közelebbről is megnézni:

A szomszéd új tetője a közös falunkra teljes hosszában és teljes szélességében rá van épülve. A közös falra ráhelyeztek több gerendát, így a közös falunk magassága (így a lapos tetőm mélysége a szomszéd felőli oldalon) teljes hosszában a négyszeresére emelkedett...:
Így ha télen jön egy hóvihar és hordja a havat, az én lapos tetőmre minimum 1 méteres havat fog osszehordani a szél. Valószínűleg fel sem tudnám nyomni a hó súlya alatt a feljáróm ajtaját, hogy lelapátoljam a havat... hogy az ne álljon hetekig a ház teteján és ne kezdje ki a kátránypapírt... mert anyagi helyzetem nem engedi meg, hogy kétévente újra szigeteltessem a tetőt.

Az említett második szomszéd, aki felé a közös szomszédunk új tetője lejt, szintén nem nagyon tud mit kezdeni a helyzettel. Hiszen felé folyik a víz...

Sem az említett második szomszédot, sem engem nem informált közös szomszédunk a tetőépítési terveiről, semmilyen hivatalos papír nem érkezett egyikünknek sem az önkormányzattól.

Én úgy tudom, hogy ez a tetőépítés építési engedély köteles lett volna és más szintén 4házas sorháztulajdonosoknak (akik ugyanezt tervezték, de törvényesen jártak el és engedélyt kértek) az önkormányzat nem járult hozzá a sorház tetőzeti egységének egyrésztvevős megbontásához.

Közben a héten kaptam az önkormányzattól (ezek szerint tudomást szereztek az esetről) két levelet, az egyik egy végzés, mely felszólítja a szomszédomat, hogy az építési munkálatokat azonnal állítsa le, fellebbezésnek helye nincs, a másik levélben pedig a műszaki ellenőrzés időponját kaptam meg, nekem is fel kell engednem az önkormányzat építési ügyekben felelős szakemberét a tetőre.

Jogász szemmel, mi lesz ennek a vége? Mi az eljárás menete? Ide vonatkozó törvények?

Lehet olyan helyzet, hogy a két szomszéd beleegyezése nélkül fennmaradhat a tető?

NAGYON köszönöm előre is a válaszát!