Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr !
Kizárólagos tulajdonomban van kártalanítás címén szerzett másfél hektár (42 AK) termőföld. Eddig haszonbérbe volt adva. Most lejárt a bérleti idő, a bérlő - aki földszomszéd - nem hosszabbítja meg a szerződést. (Ő tudja miért. Erre nem is kényszeríthetem.) Eladni nem akarom, megművelni (több okból is ) nem tudom. A termelésből sem akarom kivonni. Maga a terület nagysága nem vonzó, bár a minősége jó. Ugyanakkor nem akarom kitenni magamat mindenféle bírságolásnak.
Átnéztem az ezzel kapcsolatos eseteket, de ehhez még csak hasonlót se találtam, hogy el tudjak indulni valamerre.
Kérdem tisztelettel: mit tudok tenni, ill. mit lehet tenni, ha mindenben meg akarok felelni a tulajdonossal szembeni követelményeknek ?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Édesapám regisztrált őstermelő 2008. októberében szerzett 1,7 ha földterületet. Ezt most szeretné az öcsém gyerekeinek adni. Ők még mindhárman tanulók, 23, 20 és 17 évesek. A meny regisztrált őstermelő, állattartó.
Úgy tudjuk 5 éven belüli értékesítésnél Szja fizetési kötelezettség van.Igaz ez?
Melyik a legjobb szerződési módozat számunkra, hogy ne kelljen Szja-t fizetni?
Kinek a nevére kedvezőbb a szerződés, meny vagy valamelyik unoka?
Egyáltalán milyen költségekre számítsunk?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Cím!
Egy osztatlan közös tulajdonban lévő mg-i szántó ingatlanban 36%-ban vagyok tulajdonos. A terület rám eső részét szeretném használni, de a másik három résztulajdonos (25%-25%-16%) a teljes területet a 16%-os részére akarja használatba adni. Kérdésem, hogy mit tehetek, hogy a saját tulajdon részemet megművelhessem. A terület cca. 50 ha, ami szabályos téglalap alakú, a használat szempontjából könnyen megosztható, és megközelíthető.
Szeretném továbbá megtudni azt, ha a közös tulajdont meg akarom szüntetni, de a tulajdonos társakkal nincs megegyezés, akkor ezt hogyan tudom megtenni. Várom mielőbbi válaszukat.
Tisztelettel Miklós

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A Bihartodán lévő 1,5 HA földtulajdonomat szeretném eladni a nem helybeli vevőnek, aki a bihartordai földnél résztulajdonos. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben van e- elővásárlási joga, vagy ki kell-e a földeladási szándékomat függeszteni, ill. egyidejüleg kell-e a vételi ajánlatot is elküldeni a helyi jegyzőnek?
Mielőbbi válaszát előre is megköszönöm.
Tisztelettel

Tisztelt dr. Nagy Zoltán Úr!

Van egy szántóm, Zámoly külterületen, a szántó telekszomszédja szeretné megvenni. Kifüggesztették az illetékes önkormányzatnál a telekszomszéd vételi ajánlatát, az önkormányzathoz beérkezett egy ugyanolyan összegre vonatkozó vételi ajánlat, aki helyben lakó. Ilyen esetben, mikor az eredeti ajánlattevő a telekszomszédom, (tehát neki is van elővételi joga) és a másik ajánlattevő nem, de ő meg helyben lakik, melyikőjüknek van elsőbbsége a vásárlásnál.

Várom szíves válaszát.

Tisztelt Ügyvéd úr/hölgy!

Abban szeretném a segítségét kérni, hogy osztatlan közös tulajdonban levő szántóföldre érkezett vételi ajánlatban az elővásárlásra jogosultakat fell kell-e tüntetni? S ha igen, akkor mi módon? Az NFA-n kívül a résztulajdonosokat hogy kell beleírni? Jogilag helyes úgy, hogy pl. a 041/12-es hrsz.-ú termőföld résztulajdonosai?
És jól tudom, hogy a tulajdoni lap kiváltása a vevő, illetve az általa megbízott ügyvéd dolga, s a költsége a vevőt terheli?

Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelettel:

Tóth Andrea

Tisztelt Ügyvéd úr!
13 éve vettem Győrben egy szántót,rajta egy építési engedéllyel rendelkező 38nm-es alápincézett gyümölcstárolóval.Víz,villany be lett vezetve.Most szeretném eladni,de sajnos szántóként nem tudom értékesíteni,a törvény szerint szántóra már építési engedély sem adható ki.A telek eddig sem szántóként,hanem zártkertként lett hasznosítva.A kérdésem az lenne,hogy átminősíthetem zártkertté vagy gyümölcsössé?Ha igen,mi ennek a menete és mennyi idő alatt lehet lebonyolítani?

Tisztelt Ügyvédi Iroda

Segítségüket, tanácsukat szeretném kérni az alábbiakban:
Édesanyám után örököltünk a testvéremmel 3 földterületet. Egy 5 ha szántót (1/1 tulajdoni hányad), és két "kisebb" legelőt, több tulajdonostárssal. Az én "ismereteim" szerint, ha eladom a földem, akkor SZJA fizetésére vagyok kötelezve. Ha ez így van, akkor az adásvételi szerződésben szereplő összeg hány %-át kell SZJA-ként fizetnem? A vevő szerint SZJA fizetése alól felmentést fogok kapni, mert "A VEVŐ REGISZTRÁL CSALÁDI VÁLLALKOZÓ, ÉS NYILATKOZIK HOGY 5 ÉVIG GAZDÁLKODNI FOG A FÖLDEKEN"!! Ez így van?? Ha igen, akkor ez a két kisebb legelőnek besorolt föld esetében is fennáll??
Várom válaszukat, tisztelettel: Ilona

T. Ügyvédi Iroda!
1994-ben vásároltunk egy földterületet, ami rendezés után zártkerti ingatlan besorolást kapott.
Mivel ketten vettünk egy nagyobb kertet, annak megosztása úgy történt, hogy egy osztatlan közös tulajdonban maradt részt, útként használunk, így is lett bejegyezve a földhivatalba. Szomszédom eladta a telkét, az új tulajdonos csak használja az utat, de nem gondozza. A problémám az, hogy lovakat tartana, és ezen a közös úton járnának le föl a lovak.( 3 méter széles és 80 hosszú meredek út)
Közben a zártkertek megszűntek, és a helyi önkormányzat mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületté minősítette vissza, ezért az állattartás -szabályok betartása mellett - megengedett. Nem művelésre alkalmas földterületet vettünk, hanem átsorolásra, rendezésre várót.
Ezen a területen lakóházak is vannak, állandó lakosokkal. Hibázott-e az önkormányzat a besorolással? Ha igen hová fordulhatok panaszommal.

Kérdésem az lenne, hogy megakadályozhatom-e, hogy a közös úton lovak is járjanak. Kérnie kell a tulajdonostársamnak a hozzájárulásomat?

Üdvözlettel: Frézia

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kárpótláson a családunk erdőt árverezett, és időközben a kisebb tulajdonosok kivásárlásával az erdőben 51%-os többségi tulajdont szerzett. Összesen 16 tulajdonos van, akikkel nem lehet megegyezni a használatról.
A PTk-ban olvastam, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonos kezdeményezheti a bíróságon. A bíróság pedig elrendelheti a megosztást, vagy az értékesítést, stb....
Nekem mindegy lenne, hogy a tulajdonom az erdő melyik részén kerül kimérésre csak végre tudnám már hogy melyik az enyém.

Azt szeretném megtudni, hogy egy ilyen eljárás mennyi ideig tarthat, mekkora költségekkel kell számoljak? Nem szeretnék évekig tartó pereskedésbe bonyolódni.
A többi tulajdonostárs megakadályozhatja a dolgot, vagy simán végigvihető az ügy?

Amennyiben van más ötlete is a tuljdonjog rendezésére, akkor kérem tájékoztasson.

Tanácsát előre is köszönöm.

István

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Földhasználója/bérlője vagyok egy külterületi ingatlannak. Ebből következően elővásárló is, és az ingatlant a tulajdonos szeretné eladni. Talált is rá jelentkezőt, aki az ismerőse és ki tudnak-e kerülni engem olyan módon hogy a vételi ajánlatba és az adásvételibe egy magasabb vételárat jelölnek meg a ténylegesnél? Előre is köszönöm.

Szántó ingatlan adás-vételünk van folyamatban. A vételi ajánlat kifüggesztése után visszakaptuk a záradékolt ajánlatot, nem érkezett más vevő a területre. Az ügyvéd szerint ezeket a papírokat el kell küldeni az NFA-hoz, hogy ők is záradékolják. A földhivatal szerint el kell ugyan küldeni, de a visszaérkező tértivevénnyt már a területileg illetékes földhivatalhoz be lehet nyújtani, és intézni az átírást.
Az ügyvédünk, aki a vevő ügyvédje, különféle feladatokat ad már az adás-vétel indulásától, amit próbálunk teljesíteni, de a miértekre nem kapunk választ. Kérem a tájékoztatását, melyik info a igaz. Köszönettel.

Külföldi bank által árverésen szerzett ingatlant kívánt megvásárolni társaságunk. Az ingatlan kivett családi ház, zártkerti területen. Adásvételi előszerződést kötöttünk, amelynek kapcsán kikötöttük, hogy az előszerződés aláírásakor 500 ezer Ft foglalót adunk, amelyet 2 millió Ft-ra egészítünk ki egy meghatározott dátumig, amely a végleges szerződés megkötésének ideje lett volna. A foglalóból visszamaradó 1,5 millió Ft-ot határidőig átutaltuk, azt az Eladó bank visszaigazolta. Csakhogy a földhivatal nem jegyezte be a bank tulajdonjogát, mert külföldi jogi személyként nem szerezhetett tulajdonjogot termőföldön. Ismétlem, a lakóingatlan kivett lakóház! A bank ügyvédje megnyugtatott, hogy megoldjuk a problémát. Nem aggódtunk, hiszen az adásvételi előszerződést ügyvédi ellenjegyzés mellett készítettük el. Eltelt egy év, a bank tulajdonjoga még mindig nem került bejegyzésre. Mi újabb 2 millió Ft-ot fizettünk meg a vételárból. Ismét eltelt egy év, de semmi fejlemény. Aztán még egy év. 2011-ben kiderült, hogy a bank bírósághoz fordult a tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatban, azonban nem annak elutasítását kifogásolták, hanem az árverést. Ami azért ostobaság, mert árverést féléven belül lehet kifogásolni, nem két év elteltével. Az Eladóként fellépő bank minket egyszer sem tájékoztatott a végleges szerződés megkötésének akadályairól, mindig más forrásból értesültünk.
2011-ben tehát kiderült, az ingatlan tulajdonjogát mi sem tudjuk megszerezni, mert az ingatlan termőföld területen van. Tekintve, hogy mindaddig csupán előszerződést kötöttünk, ezt az akadályt úgy hárítottuk volna el, hogy én, mint a cég ügyvezetője, magánszemélyként vásárolom meg az ingatlant. Csakhogy a bank semmiképpen nem tudta érvényesíteni árverésen szerzett jogait. Volt szó róla, hogy valami engedményezéssel magyar állampolgár természetes személy részére ruházzák a tulajdonjogot, azonban ezt mégsem tették meg.

Most ott tartunk, hogy pereskednünk kell, ugyanis a bank az általunk megfizetett 4 millió Ft-ból csupán a felét, kamatok és duplum nélkül fizette vissza.
Ők semmisségre hivatkoznak, és nem tesznek különbséget az előszerződés, illetve a végleges szerződés között. Szerintük mi is hibásak vagyunk, ugyanis társaságunk sem szerezhetett tulajdonjogot termőföldön.
Álláspontunk szerint az előszerződés nem azonos a végleges szerződéssel. Vagyis a végleges szerződésben gyakorlatilag közös megegyezéssel bármilyen feltétel megváltoztatható, - így a vevő személye is - kivéve a tulajdonos, ha annak törvényi akadálya van. Ráadásul az előszerződés ügyvédi ellenjegyzés mellett történt.

Ez a történet. Kérek mindenkit, aki eseti döntések citálásával, vagy más módon segíteni tud, tegye meg.

A városban levő 3.3 Ha szántóföldemet, melyet az RRT-ben épitési telekként tartottak nyilván teljes közmüvel rendelkezik,aszfaltut,helyijáratú buszmegálló, közvilágitás stb.
24 Ak jó minőségü föld 2008-ban Véderdő besorolást kapott.
Hogyan tudnék rá épiteni- hiszen más helyeken aki vállalta hogy erdőt telepit, kapott épitési engedélyt nyilván pl: 1000 m2-t kivont művelés alól.
Van-e erre valami törvény, hogyan lehet ezt megvalósitani- Én csak elutasitást kapok mindenre.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Osztatlan közös földtulajdonunk van, amiben a felével én rendelkezem. Van egy 5/60-as rész, amit a tulajdonostárs 3. személynek (földszomszéd, reg. számmal rendelkező őstermelő) kíván értékesíteni. A tulajdonos társakat nem tájékoztatta, csak kifüggesztés útján.
Hogyan tudom én ezt mégis megvásárolni (mint tulajdonostárs) a földterületet, vagy a kifüggesztést megtámadhatom-e?
Nekem van-e még így elővásárlási jogom?
Kérem mihamarabbi válaszát, mert 5 napom van a kifüggesztés lejártáig.
Köszönöm a segítségét!