Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

T. Ügyvédi Iroda! A gyerekemék 4 éve vásároltak egy 4. emeleti lakást. Gyakorlatilag pár nap múlva kiderült, hogy valahonnan fentről beázik, két szoba közt, tehát a nagyszoba falán, a másik szobánál az a rész egy elméletileg ruhatároló szekrény. Azóta (és mint kiderült már előtte is) többször javítgatták a tetőt a fejük felett (tudtommal feleslegesen, hiszen máshonnan is szivároghat a víz), jelenleg is csúnyán ázik, még a vízcseppeket is lehet látni a falon, ha olvadás van. A közös képviselő mereven elzárkózik, mondván, hogy a háznak erre nincs pénze, hogy a tetőt megcsinálják, meg úgysem szavaznák meg a lakók. A lakás így ugye eladhatatlan ha feladják, a gyerekük asztmás ráadásul. Kérdezném, hogy jogi szempontból tényleg kötelesek ezt a helyzetet elviselni?

Tisztelt Ügyvéd asszony/ Ügyvéd úr!

Köszönöm az előző kérdésemre adott gyors válaszukat!
Felújítottuk a szigetelést rohamtempóban mert lakhatatlan volt a lakás, természetesen saját pénzből és természetesen az Eladó nem hajlandó kifizetni a munkálatok költségeit. Kérhetek rá Fizetés meghagyást közjegyzőn keresztül? Van rá esély hogy ezáltal hamarabb a pénzhez jussak, vagy ha nem fogadja el akkor azonnal peres útra terelődik az ügy?

Köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr/Asszony!

Idén vásároltunk egy új építésű tetőtéri lakást Budapesten. Az adásvételi szerződést februárban írtuk alá. A kulcsot a vételár teljes kiegyenlítése után, júniusban kaptuk meg. A nyári beköltözéskor - nagy örömünkben - haragudni sem tudtunk az eladó építési vállalkozóra, amiért határozott (szóbeli) ígérete ellenére a hibás vízszerelvények javítását nem végezte el. Férjem megjavította a csöpögő csapot, kicserélte a törött lefolyót.
Eközben a szomszédoktól megtudtuk, hogy a laminált parketta egy 2011-es téli lefagyás miatti csőtörés nyomait viseli.
Eljöttek az első hűvös napok, be kellett kapcsolni a fűtést. S ekkor ért bennünket az igazi meglepetés. A másfél szobás lakás nagyobbik szobáját lényegében hiába fűtjük. Ekkor vált világossá, hogy mi okozhatta a korábbi csőtörést: az amerikai konyha szekrényébe épített vízvezetékből már most, még a tél bekövetkezte előtt jéghideg víz folyik, a szekrényből "süt" a hideg, a szobát hiába fűtjük, rögtön kihűl.
Kihagyták a szigetelést a falból, vagy legalábbis valamilyen súlyos hibát követtek el az építésnél. Kihívtunk szakembert aki csinált hőkamerás képeket amelyek egyértelműen kimutatták hogy a lakás egész falfelületén hibás,hiányos a szigetelés. A fűtésszámla már most hihetetlenül magas a lakás pedig jégkamra szinte lakhatatlan.
A kihívott szakember azt mondta, hogy az egész lakásnak a falát le kéne bontani és újraszigetelni hogy megfelelő legyen. Mondott egy összeget a szakember mennyi lenne most a felújítás. Felvettük a kapcsolatot az Eladóval, aki azt mondta hogy ad egy jelképes összeget,amely közel sem fedezi a kijavítási,helyreállítási költségeket és azt mondta, hogy ennek a pénznek a fejében írjunk alá egy Lemondó nyilatkozatot, amelyben kijelentjük hogy semmilyen további követelésünk nem leszmmár Tőle ha ő ezt a pénzt átadta. Jogos-e ez a kérése, hogy ezt a nyilatkozatot kéri Tőlünk? Vagy ne írjunk alá semmit mert azzal minden jogunkat elveszítjük ha esetleg peres útra tereljük az ügyet? Kötelessége-e az épületen elvégzendő hőszigetelési munkák teljes összegének a megtérítésére?
Mit tehetünk!? S amit tehetünk, mikorra vezethet eredményre?
Köszönettel: Viktor

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Társasházunk 2009. szeptember végén kapott használatba vételi engedélyt, ezért ismereteink szerint 2012-ben lejár(?) a kivitelező/építtető garanciális kötelezettsége. A közös képviselő összegyűjtötte a garanciális igényeket, a kivitelező mindenkivel (egyenként) egyeztette is ezeket. De a javítás a mai napig nem kezdődött el.
Kérdésem: tekintettel a lejárt határidőre van-e lehetőségünk, és ha igen miként a garanciális javítások elvégeztetésére?
Előre is köszönöm válaszát, tisztelettel
Mária

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Abban kérném a segítségüket, hogy körülbelül 1 hónapja vásároltunk egy társasházi lakást magánszemálytől.Megtekintettük többször is az ingatlant, de ázási hibákat sehol nem láttunk.(párom szobafestő így elég avatott szemmel nézte a dolgokat)Beköltözés után pár nappal egy nagyobb esőzés kapcsán a hálószoba teljesen leázott.A lakás felett egy üres ingatlan található illa szoba felett közvetlenül egy nyitott terasz, melytől származik a leázás.A lakás előző tulajdonosa mint kiderül tudott a beázás problémájáról, mivel sikerült felvenük a felettünk levő ingatlan tulajdonosával a kapcsolatot aki jelezte felénk, hogy az adásvétel előtt egy festrő úriember járt a teraszán és valamiféle anyaggal próbálta a teraszt kicsit kijavítgatni. Mondván átmenetileg ez megteszi és talán nem ázik tovább a lakás alatta, illetve ki is festette az általunk utóbb megvásárolt ingatlant, fedve evvel a beázás tényét.
Az adásvételkor illetve előtte sem tájékoztatott bennünket az előző tulajdonos hogy bármiféle ázási probléma lenne az ingatlannal.
Az lenne a kérdésem, hogy mennyi idő áll a rendelkezésünkre, hogy valamiféle kártérítést kérjünk?milyen jogcímen tudunk tőle igényelni bármit is?Illetve milyen költségek azok amik ilyenkor az eladót vagy minket mint vevőt terhelnek?

Köszönöm előre is válaszukat!
Tisztelettel G. Kriszta

Tisztelt Cím!
Szeptember 4-én költöztünk be a jelenlegi lakásunkba. Még a beköltözéskor sem fedeztük fel a rejtett hibát, csak a fűtés megkezdése után, mindössze egy hete. Az egyik szobában az ablak melletti fal végig vizes lett egy eső után, majd penészfoltok jelentek meg. A másik két helyiségben nincs vizesedés, de gyorsan növekvő penészfolt jelent meg a fal és plafon találkozásában fent, lent a sarokban a parkettszegély és sarok részen egy nagy háromszög alakú /kb. 30X30 cm-es /penészfoltot fedeztünk fel a szekrény mögött. A volt tulajdonos nem tett ezekről említést, pedig a szomszéd szerint is ez náluk is probléma volt.
Kérdésem, kérhetünk-e kártérítést a volt tulajdonostól, ha igen, mi a módja?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2007 júniusában vásároltuk meg egy új építésű 4 lakásos társasház egyik lakását (felső szint). Már az őszi esőzések során probléma mutatkozott abban, hogy a fenti teraszok átáztak és a lenti lakók lakásfalai gyakran vízesek voltak emiatt. Az építtető hosszas zaklatása során annyit értünk el a többi 3 családdal közösen, hogy 2009 nyarán újra szigetelték és újraburkolták a két fenti lakás teraszát. A helyzet azonban semmit nem változott, mind a mai napig esőzések alkalmával át áznak a teraszok és ettől részben a lenti lakások egyes falai. Az építtetővel további kapcsolatfelvételt kezdeményeztünk, de mindezidáig sikertelenül. Ennyi idő elteltével van-e még bármilyen lehetőségünk, jogalapunk jótállás érvényesítésre vele szemben, különös tekintettel arra, hogy időközben az építtetést végző kft. megszűnt? Van-e jogalapunk bármit is kérni a megszűnt kft. volt ügyvezetőjétől? (akinek elérhetősége ettől függetlenül továbbra is a rendelkezésünkre áll)

Segítségét és szakszerű válaszát előre is megköszönve maradok tisztelettel,
G.Csilla

Tisztelt Ügyvédúr!
2009. februárjában egy 4 lakásos új építésű társasház egyik középső lakását megvásároltuk.
Beköltözés után tapasztaltuk meg, hogy a szomszédokból minden áthallatszik.
Az építési engedélyezési tervdokumentációban, a műszaki leírásban a következő szerepel:
Hang-gátló tégla lakáselválasztó falakkal
Födémek: helyszíni vasbeton lemez szerkezetek Válaszfalak: 10 cm vtg. Porotherm téglából falazottak.
A betonfödém egybe lett öntve, és a lakásokban a belső válaszfalak pedig 10 cm vtg. ytong téglából állnak.
A betonfödémre rakott ytong tégla viszi a hangot.
A kérdésem az lenne, hogy jogilag megtámadható-e az építtető, hogy nem a tervdokumentációban szereplő anyagból építette fel a válaszfalat? Illetve a lakás átadása után mennyi ideig lehet kifogást emelni?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel: Krisztina

Tisztelt ügyvéd úr!

2004-ben vásároltunk egy hétvégi házat, amit az eladó részben felújított,köztük a leszakadt menyezetet, elmondása szerint gipszkartonnal fedték. Egy sajnálatos tűzeset kapcsán kiderült hogy pozdorja lappal van fedve. Mivel a csillárnál keletkezett a tűz nagymértékben befolyásolta a pozdorja az éghetőséget,melynek következtében totálra károsodott az épület. Az eladó felé élhetek-e kártérítési igénnyel? Rejtett hiba vagy amiért nem mondott igazat? Köszönettel; S Mária

Tisztelt Ügyvéd úr!
2005-ben vásároltunk egy tanyát, amelyen a tető komoly felújítást igényelt, amit mi újíttattunk fel. A vásárláskor az eladó tájékoztatása szerint a födémet ők fedték be gipszkartonnal a lakótérbe, ami le volt tapétázva. Véletlen se gondoltunk rá hogy az pozdorja lapokból van készítve.Csak most derült ki a számunkra mert leégett a tetőszerkezet és a tűz oltása miatt volt ahol a födémet is leverték a tűzoltók. A tűz okaként elektromos tüzet jelöltek meg ami a födémből indult ki. Mivel a pozdorja lap igen éghető, ha tudjuk kicseréljük. Rejtett hibaként az eladó fele érvényesíthetek-e kárigényt

Tisztelt Ügyvédnő!



A következő összetett problémával fordulnék Önhöz:

2008 Augusztusban vásároltunk egy lakást. Akkor párom már az első gyermekünkkel volt állapotos. A szocpol igényünket akkor elutasították mer a gyermek még nem született meg és javasolták,hogy csak az én nevemre vegyük fel a hitelt. A válság már az első törlesztésen meglátszott,aztán jöttek a kamatemelések kéthavonta majd ami után "segítő kezet" nyújtott a bank végleg elástuk magunkat a törlesztőrészletekkel. BAR,behajtás elvileg már árverezés előtt állunk. Jelenleg 3 gyermekkel várjuk a kilakoltatást. Ami még ide tartozik az az,hogy a bank ragaszkodott a saját értékbecslőhöz aki természetesen rábólintott az adásvételre. Mi nem tudtuk tüzetesen megvizsgálni a lakást és nem is értünk hozzá így elfogadtuk. Aztán mikor beköltöztünk kiderült,hogy nincs egy épkézláb nyílászárónk,a falak áznak,a konyhapadló burkolata alatt vastagon áll a penész a fürdő és mellék helység használhatatlan. Pénzünk a tranzakció után nem maradt a felújításokra úgyhogy még egy hitelünk lett. De ez csak egy része a problémánknak. A lakás amit vásároltunk koránt sem mondható álomotthonnak. Kiderült,hogy az itt lévő lakások nagy része önkormányzati tulajdon. Az önkormányzat pedig itt rakja le a "szemetét". Alkoholisták,börtönviseltek,munkanélküliek stb. A tömböt lelakták,szétverték a környék pedig félelmetes lett. Szó szerint félünk itt lakni,de nincs hova mennünk. Az önkormányzattal egy év kommunikációval végül arra jutottunk,hogy tesznek nagy ívben ránk. Nekünk nem igazán van pénzünk ügyvédre,ezért gondoltuk,hogy ide írunk. Hozzátenném én dolgozom. Remélem tud nekünk valami támpontot adni amin elindulhatnánk. Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

2010-ben vettem egy új lakást és rá két évre már be is következett egy óriási csőtörés. Sajnos a biztosításom nem volt érvényes, így közvetlenül az építtetőt kerestem meg két levélben is, hogy mérje fel a kárt és javítsa meg a tönkrement dolgokat (a csőtörés miatt felázott a fal minden helyiségben és ki kellett cserélni a burkolatot a helyiségekben, ezen felül tetemes vízdíj keletkezett). Természetesen egyik levelemre se kaptam választ 30 napon belül és azon túl se (a tértivevények megvannak). A Fogyasztóvédő Hatóságnál azt tanácsolták, hogy az ügyvédi levél előtt forduljak a Békéltető Testülethez és ha ott se jelenik meg a cég képviselője, utána még nagyobb esélyem van a bíróságon a cég ellen.

Azt szeretném megkérdezni, hogy egy csőtörés (a falból kilépő ún. csempecsap menete tört el, minimális bontásra volt szükség) esete belefér-e a 3 éves garanciális periódusban foglalt kijavítási kötelezettségek sorába és hogy milyen esetleges trükkökkel jöhet az építtető, hogy kibújjon a felelősség alól (pl. számít-e hogy a lakóingatlan saját használatban volt vagy ki volt-e adva?).
Érdemes-e egy ilyen üggyel a bíróságig elmenni? Kb. 300.000 forint a kár.

Tájékoztatását előre is köszönöm: István,Budapest

Kedves Ügyvéd Nő/Úr!

Legyenek kedvesek megírni, hogy egy 4 éve vásárolt (akkor újonnan épült) lakásnál most jelentkező csőrepedés esetén miként tudjuk érvényesíteni a szavatossági igényünket.
Tudtommal mivel tartós használatra rendelt dologról és nem szabadon futó vezetékről van szó az épületszerkezetek alkalmassági idejéről szóló rendelet szerint 10 év a szavatossági idő az épületgépészeti csővezetékekre. Sajnos a hiba csak a csempe ill a fal megbontásával orvosolható. Tájékozódni szeretnék, hogy ez esetben a szükséges burkolási ill kőműves munka elvégzése és költsége is az Eladó fővállalkozót terheli vagy csak a csővezeték kijavítását kérhetjük. Amennyiben elzárkózik a felelősség elől, milyen lépéseket szükséges tennünk. Kijavíttathatjuk-e esetleg más szakemberrel és a költségeket követelhetjük-e rajta?

Köszönöm a válaszukat!

Tisztelettel: Orsolya

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Társasházi tetőtér kivásárlást követően, mely 1997-ben történt, és a kivásárlás fejében a tetőszerkezet felújítása feltétel volt, az alábbi kérdéseim vannak. A tető jelenleg felújításra szorul, a cserepeket tartó lécezés, ellenlécezés elkorhadt, a cserepek lecsúsznak, folyamatos beázást okozva. Beszakadás veszélye is fennáll. Kérdéseim: fennáll-e a 11/1985 EKM rendelet 10 éves szavatossági előírása; illetve pontosan milyen szavatossági / jótállási előírás vonatkozik ide? Ha igen, mikortól számít a 10 év - a használatbavételi engedély kiadásától? A javítás költségei kit terhelnek abban az esetben, ha a "fedélszék cserépfedéssel" az Alapító szerint közös tulajdon? Nekem, mint 2008-ban az ingatlan megvásárlójának bármiféle jogutódlási felelősségem, kötelességem van-e?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
2007-ben vásároltunk egy lakást, amely mint később kiderült rendelkezik egy nem bevakolt nagy kiterjedésű fallal. Az eladó nem közölte velünk a hibát, holott nyilatkozott az adásvételi, szerződésben, hogy hibátlanul kínálja a lakást.
A problémás falfelület egy szomszédos családi ház kertjéből közelíthető meg, akik mint kiderült 1998 óta perlik az építtetőt. Rendelkeznek egy olyan végzéssel, hogy a mindenkori tulajdonos havi 60000 Ft kártérítést köteles fizetni nekik a telekhatárok megsértése miatt.(Ezt sem közölte velünk az eladó!)
Az egyik probléma az, hogy ezt bármikor élesíthetik, a másik, hogy ez a probléma jelentős fűtéstöbbletet okoz.
Kérdésem, hogy ebben az esetben milyen lehetőségeim vannak?
Sajnos az ingatlan jelentős devizahitel teherrel is rendelkezik.
Van e jogalapom az eladótól kártérítést kérni, vagy jogi eljárást indítani?
Köszönöm megtisztelő válaszukat!