Hozzászólások

  • Edit 45419 számú kérdése
  • 2013-12-18

Tisztelt ugyvedur! Nagymamam betegsege reven az en gondoksagom ala kerult.Sajnos nem tudtunk eltartasi vagy hadonlo szerzodest kotni mert ugye cselekvokeptelen volt.Igy edesanyam egy ugyved altal irt szerzodesbe kijelentette hogy ha edesanyja az en nagymamam elhuny akkor a hagyatekba levo ingatlant ram hagya semmire nem tart igenyt.Sajnos mama elhunyt nyaron es most volt a hagyateki targyalas es edesanyam kovetelni kezdte a hazat hol ott van vele szerzodes alaakartak iratni velem papirt de en nem irtam alla semminek.Egyszoval o akkor kijelentette h visszautasitja a hagyateket most meg kovetel.A szerzodesbe benne volt h mi temetjuk el anyamnak nincs semmi kotelesege mert visszautasitja a hagyatekot.

Tisztelt Edit!

Örökséget visszautasítani csak az öröklés megnyílta után, tehát az örökhagyó halálát követően lehet. Ezt megelőzően a törvényes örökös lemondhat az öröklésről, ehhez azonban az örökhagyóval kötött írásbeli szerződés szükséges. Nem tudom, hogy milyen szerződést írt alá az édesanyja, azonban tatok tőle, hogy az abban foglalt nyilatkozata joghatás kiváltására nem alkalmas.
A jelen honlap keretei között részletesebb válaszra nincs lehetőség, különös tekintettel arra, hogy kérdése sem ingatlanjoggal kapcsolatos.

Tisztelettel
dr.Kollár Andor ügyvéd
6720 Szeged, Deák F. u. 2. mfsz. 7.
+36 70 250-5403
http://www.kollarandor.hu
iroda@kollarandor.hu

Közösségi oldal:


  • Berniatti 45405 számú kérdése
  • 2013-12-14

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Házaspárommal 2 nagykorú gyermekünkkel élünk egy háztartásban. Párom szülei elhunytak, ingatlan és ingó vagyonukról végrendelet nem készült. Kérdésem, hogy az öröklési jog szerint ki vagy kik az örökös(ök).

Válaszát köszönöm:

Berniatti

Tisztelt Berniatti!

Az elhunyt szülők után a gyermekeik, vagy gyermekük örököl a törvényes öröklés rendje szerint.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Bianka 45381 számú kérdése
  • 2013-12-05

Tisztelt Ügyvéd Asszony!

Telket szeretnék vásárolni. A tulajdonos elhunyt, az örökös a tulajdonos két testvére. Az ő nevükön van a telek, viszont az egyik testvér szintén elhunyt, már két éve, de az ő gyerekei nem íratják át a telket a saját nevükre, még mindig az elhunyt asszony nevén van a telek.
Ilyenkor mi a teendő?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Bianka!


A hagyaték átadó végzés alapján kellett volna átvezetni a tulajdonviszonyokat... a másik tulajdonos, ha örökös, benyújthatja, vagy a közjegyző segítéségét kellene kérni

Tisztelettel
Ballóné dr.Varga Krisztina ügyvéd
8000 Székesfehérvár, József Attila út 2/D.
+36 22 327412

drv.krisztina@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Zoltán 45353 számú kérdése
  • 2013-12-01

Tisztelt Aszonyom!

Harmincöt éve apósom elhagyta lányait és egy új családot alapított.
Az új feleségétől is elvált, de néhány éve újra összeköltöztek. Apósom demenciában szenvedett és folyamatos kórházi ápolásra szorult. Elhunyt.
A régi házasságában volt két lánya, az új házasságában egy fiú és az elhunytakor élettársa volt. Nincs semmilyen örökség.
Kérdésem az, hogy a temetési költségeket hogyan kell viselni?

Köszönettel:

Zoltán

Tisztelt Cím!

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi LXIII.tv. szerint:

20. § (1) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:
a) aki a temetést szerződésben vállalta;
b) akit arra az elhunyt végrendelete kötelez;
c) végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa;
d) az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja] a törvényes öröklés rendje szerint.

Az pedig a Ptk. szerint a következő:

Ptk.607. § (1) Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke.

(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.

(3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs örököl.

Ptk.608. § (1) Leszármazók, házastárs és bejegyzett élettárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.

(2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.

(3) Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek.

Ptk.609. § (1) Leszármazóknak, házastársnak, bejegyzett élettársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői.

(2) Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói.

(3) Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl.

(4) Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli.

Ptk.610. § Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.

A fentiek alapján az élettárs köteles elsősorban fedezni a költséget. Őutána pedig az összes gyereknek, mindegy, melyik házasságból, kapcsolatból születtek.



Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Közösségi oldal:


  • Gabriella 45320 számú kérdése
  • 2013-11-23

Tisztelt Ügyvédnő!

2008-ban testvéremmel megörököltük édesanyánk házrészét. Azért házrész, mert mikor szüleink 1995-96 körül elváltak, úgy határozott a bíróság, hogy a házunk másik fele,azaz 1 szoba édesapámé maradt közös fürdőszoba használattal.
Édesanyánk halálakor mi az ő részét örököltük meg ketten,de tartozást is örököltünk. hagyatéki tárgyaláson a házrészünket a tartozás összegéig,azaz 1,5 millió forintig becsülték fel
A tartozást (2 bank felé)nem rendeztük,de már mindkét bank jelezte ezt.
Úgy döntöttünk,hogy eladjuk az egész házat édesapánk beleegyezésével,de a földhivatalnál kiderült,hogy a hátsó udvar a rajta lévő épületekkel nem tartozik a házhoz, csak bekerítve van együtt vele,de ezt szüleink 1984-ben így vásárolták.
A kérdésem az lenne,hogy ennyi év után az a terület nem tartozik-e hozzá vagy nekünk azt az önkormányzattól meg kell vásárolni? Illetve,hogy a bankok a mi megszerzett ingóságainkat is elvehetik-e a tartozás fejében? Egy osztatlan házrészt eltudnak árverezni?
Válaszát köszönöm.
Gabriella

Tisztelt Gabriella!

Csak úgy automatikusan nem lesz az Önök tulajdona az a hátsó rész. Kétféle módon szerezhetik meg: részben, ahogyan írta, utólagosan megvásárolják, vagy elbirtoklás megállapítása iránt pert indítanak az önkormányzat ellen a bíróságon, amennyiben tudják bizonyítani, hogy szüleik több mint 15 éve szakadatlanul sajátjukként birtokolták azt a hátsó részt is. Amennyiben ez utóbbi mellett döntenek, feltétlenül forduljanak ügyvédhez, másrészt próbálják előkeresni azokat az iratokat, amelyekkel annakidején szüleik megszerezték azt a házat, hátha csak valamiféle elírás, adminisztrációs hiba történt.
A bankok csak az örökölt vagyontárgyakra (ingó és ingatlan) tarthatnak igényt az örökölt tartozás fejében, az Önök által más jogcímen (azaz: nem örökölt, hanem pl. vásárolt) szerzett dolgokra nem.
Elviekben egy osztatlan házrész is elárverezhető, feltéve, ha van olyan személy, akinek kell így. A gyakorlatban ez a ritkább, de nem kizárt, mert lehet befektetési céllal is vásárolni egy árverésen.

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Andrea 45300 számú kérdése
  • 2013-11-19

Kedves Hölgyem/Uram!

Édesanyám élettársával egy közös ingatlanban közösen éltek egészen augusztus 8.-ig,míg édesanyám váratlanul meghalt.
Én és a nővérem örököltük anyukánk részét(fele tulajdon az élettársé volt,fele anyukánké).
Még nem volt hagyatéki ,ahol közjegyzőhöz kell mennünk!

Váratlan fordulat következett be a mai napon,édesanyám élettársa meghalt!
itt kezdődnek a problémák!
Az élettársnak nem voltak gyermekei csak 6 testvére.
Azt gondolom,hogy a testvérek öröklik anyukám élettársának részét!

Olyan emberekről van szó,akik 1000 ft.-ért bármire képesek lennének!
édesanyánk halála után én és a testvérem semmit sem hoztunk el az ingatlanból,a nővérem a fagyasztót és a hűtőt is megpakolta neki hogy ne éhezzen!!!!Rengeteg befőtt,amit édesanyánk tett el,értékek,és nem utolsó sorban az élettárs rokkant nyugdíja is ott volt a szekrényben.

Mi van ha mindent elhordanak(ott a mi édesanyánk is élt)?
Esetleg beköltöznek?
nem fizetik ki a számlákat(kinek kell fizetni?)


Kérném Önt,hogy tájékoztasson a jogainkról és az ilyenkor lehetséges buktatókról!

Előre is köszönöm a válaszát!

Tisztelt Andrea!
Ha az élettárs szülei nem élnek, akkor valóban a gyermekek lesznek örökösök. Ezek szerint hatan. A hagyatéki eljárás nyomán egy olyan közös tulajdon jön létre, amelyben 8 tulajdonos lesz.

Ez mind a tulajdonlásban, mind a használatban nehézkes helyzetet eredményezhet, ezért érdemes lehet a közös tulajdont megszüntetni, akár úgy, hogy Önök kivásárolják a másik hat tulajdonost, akár fordítva, vagy edig közösen értékesíthetik az ingatlant. A jelenlegi ingóságok vonatkozásában ha hagyják elvinni azokat, akkor, utána nyilván nem lehet rendezni azok sorsát. A költségeket már most 8 felé kellene osztani, és úgy viselni.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • BiJanka 45269 számú kérdése
  • 2013-11-13

Tisztelt Ügyvédnő/Úr!
A férjemmel másfél éve kötöttünk házasságot.
Házasságkötés előtti vagyona mindkettőnknek van, férjemnek ház 1/1 tulajdonhányaddal, nekem pedig ház 3/4 tulajdonhányaddal.
A férjem házát most közösen bővítjük, mert ott akarunk, majd lakni az én házamat, ahol most lakunk, pedig szeretnénk eladni, mert kell a pénz az építkezéshez és a kötelesrészt is ki kell fizetnem a volt férjem fiának.
Gyermeke egyikünknek sincs. Szüleink már nem élnek, de testvéreink vannak.
Kérdésem lenne, hogy bármelyikünk halála esetén ki az örökös.

Tisztelt BiJanka!

A házastársak egymás örökösei lesznek ebben az esetben, amennyiben egyikük sem végrendelkezik.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Eszter 45264 számú kérdése
  • 2013-11-12

Tisztelettel!
Édesapám 21 éve meghalt, a hagyatéki leltárból viszont kimaradt az ő szülői házából örökölt 1/5-d tulajdonrésze. Két éve a szülői házban élő rokonok kezdeményeztek egy pót-hagyatéki eljárást, valamint ügyvéd közvetítésén keresztül közölték hogy édesapám és a testvérei szóbeli megállapodást kötöttek hogy lemondanak az ő javukra. Most megint kaptam egy levelet az ügyvéd úrtól hogy az ő tulajdonrésze már korábban értékesítve lett a fenti rokonok számára, amelyről okirattal is rendelkeznek. Ennek ellenére velem is adásvételi szerződést szeretnének kötni és ha nem vagyok hajlandó átruházni a tulajdont polgári pert indítanak. Kérdéseim a következőek lennének:
Kötelezhetnek-e adásvételi szerződést aláírni mikor nincs vételár? Érvényes lehet-e egy 21 éve kötött szóbeli, vagy nem szabályosan, ügyvéd által kötött adásvételi szerződés? Illetve Ezek alapján indíthatnak-e ellenem polgári pert? Köszönettel!

Tisztelt Eszter!

Ha jól értem, az édesapja még életében aláírt egy adásvételi szerződést? Amennyiben így van, akkor feltehetően az történt, hogy az a szerződés már nem alkalmas - és korában sem volt az - a földhivatali bejegyzésre. Ezért lehetett része a póthagyatéki eljárásnak, amelyben Ön megörökölte az adott hányadot. Azt semmiképpen nem tudja megelőzni vagy kizárni, hogy pert indítsanak Ön ellen, de véleményem szerint nem rendelkeznek semmiféle jogalappal arra, hogy Önt a bíróság kötelezze a tulajdonának ingyenes átruházására. Az másik kérdés - és másik lehetőség a tulajdonostársai számára - hogy közös tulajdon megszüntetési pert indíthatnak Ön ellen, amelyben a bíróság kötelezheti Önt arra, hogy a tulajdonrészt adj az Ő tulajdonukba, de ez csak az ingatlanhányad forgalmi értékének (melyet a bíróság által kirendelt szakértő fog megállapítani) megfizetésével, azaz ellenérték fejében történhet meg.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Csaba 45255 számú kérdése
  • 2013-11-11

Tisztelt Ügyvéd ÚR!
Szeretném a tanácsát kérni az alábbi ügyben:
Van egy ingatlanunk 2/6-2/6-2/6-od tulajdonrészben a 2 testvéremmel.Régebben a testvérem vett fel hitelt a házra,amit nem fizetett,így az árverést elkerülvén én és az adóstársam kiváltottunk egy másik adósságrendező hitellel.A két testvérem csak zálogkötelezett volt.Fizettük a hitelt,amíg bírtuk,de közben az adóstárs meghalt és a bank felmondta az egyébként CHF alapú hitelünket.Az ingatlanon az egyik testvéremnek egyéb végrehajtási dolgai is vannak.Most kaptam egy levelet a Banktól,hogy az állam megvenné az ingatlant és havi 10.000 ft-ért tovább élhetne benne a testvérem a gyermekeivel.Majd 5 éven belül visszavásárolhatja.Én ezt el is fogadnám,de mivel nem lakok életvitelszerűen ebben a házban (közben családom lett és másik városban élünk) és a testvérem ebbe nem megy bele,így gyakorlatilag a közel már 4M-ós adósság engem terhel,hiszen 2 árverés is sikertelen volt.Kérdésem az lenne,hogy ebben az esetben az adóstárs gyermekei(aki meghalt é,de nem volt tulajdonrésze az ingatlanban,mert a hitelfelvétel előtt házassági szerződést kötöttek) örökölhették-e az adósságot is vagy ténylegesen csak engem terhel ez a több milliós összeg?Illetve mivel zálogkötelezett a két testvérem,így megoszlik-e az adósság?Szeretném eladni a tulajdonrészemet a rám eső adósság fejében,de nem tudom,hogy erre van-e lehetőségem.Sajnos más megoldás nincs számomra,mert a többiek mindentől elzárkóznak,mondván nem az ö adósságuk.Így viszont a 1,5 M már közel 4M-nál jár és félek,hogy ez egyre több lesz.
Köszönettel:Csaba

Tisztelt Csaba!

Alapvetően az örökösök az adósságot is megöröklik, amennyiben elfogadják a hagyatékot. Azonban a megörökölt tartozásokért főszabály szerint csak a hagyaték erejéig, és elsődlegesen csak a hagyaték tárgyaival felelnek.

Amennyiben visszautasították a hagyatékot, pl. pontosan azért mert több a tartozás mint az örökölhető vagyon, úgy értelemszerűen nem felelnek.


Tisztelettel
dr. Jámbor Igor Roland ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3525 Miskolc, Patak u. 4. I/1.
+36 46 414 220
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu

Közösségi oldal:


  • Péter 45248 számú kérdése
  • 2013-11-08

Tisztelt Ügyvéd Iroda!
Édesanyám végrendeleti örökösként a férjét nevezte meg. A bírósági per eredményeként az ingatlant az özvegy kapta, a kötelesrész ( 1/4 ingatlan) lett az enyém. A lakás egyébként osztható, két szobás.
Kérdés:Az özvegyi jog kiterjed-e az én 1/4 részemre is,vagy csak a saját részére. A bírósági határozatban ez nem szerepel.
Köteles-e engem beengedni a 1/4 lakásomba illetve kulcsot adni hozzá ? (egyébként Ő ott lakik)
Ha nem kapok kulcsot kihez fordulhatok?
Előre is köszönöm szépen!
Péter

Tisztelt Péter!

Ebben az esetben nincs özvegyi jog. Ön jogosult használni az ingatlan 1/4-ed részét, azaz kulcsot kell kapnia, ennek hiányában, ill. ennek érdekében akár pert is kezdeményezhet, ill. mindennek megvalósulásáig ún. többlethasználati díjat követelhet a tulajdonostársától.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • János 45245 számú kérdése
  • 2013-11-08

Tisztelt Ügyvéd Asszony!
2011-ben elváltam, 2013-ban újra házasodtam. Második feleségemmel az én 1/1 tulajdonomat képező házamban élünk. Kérdezni szeretném, hogy
-a jelenlegi törvények szerint milyen feltételei vannak, hogy halálom esetén második feleségem özvegyi haszonélvezeti jogot örököljön?
-a 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. figyelembe vételével milyen feltételei lesznek, hogy második feleségem tulajdonhányadot és haszonélvezeti jogot örököljön?
- van-e olyan feltétel, mi szerint az özvegyi haszonélvezeti jog és tulajdonhányad örökléséhez legalább 10 évi házasság és együttélés szükséges?
- kell-e végrendelkezzek, hogy második feleségemnek biztosítva legyen a haszonélvezet?
- első házasságomból született gyerekem elperelheti-e az özvegyi haszonélvezeti jogot, vagy a tulajdonhányadot?

Tisztelt János!

1. és 2. kérdésére is: Más feltétel nem kell, minthogy Önök házassági életközösségben éljenek.
3. Nincs.
4. Nem kell.
5. Nem.

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Eleonóra 45235 számú kérdése
  • 2013-11-06

Üdvözlöm Önöket !

A következő történet alapján szeretnék kérdezni Önöktől :

A szülők halálát 5 évvel megelőzően két testvér közül az egyik megkapta a szülői ház tetőtérbeépítési lehetőségét. Az építkezést megelőzően szerződésben rögzítették, hogy 0 Ft értékben, azaz ingyenesen szerzi meg az egyik testvér az amúgy akkor 800.000 Ft értékű tetőtéri alapot.
A másik testvér nem kapott szüleitől semmit sem.

Kérdésem az, hogy a szülők hagyatéki eljárása során a 800.000 Ft értékű tetőtéri alapot, mint ingyenes "ajándékot" be lehet-e számítani a megajándékozott testvér örökségébe, vagyis annak értékével kevesebb illetné meg a hagyatékból ?

- Ha igen, akkor az ingatlan vagy az ingó vagyonából kerül-e levonásra az ajándék összege ?

Köszönöm válaszukat Eleonóra

Tisztelt Eleonóra!

Ez ajándéknak minősül, és mint ilyen a törvényes örökrész vagy a kötelesrész kiszámításánál is alapul kell venni. Annak nincs jelentősége, hogy ingóként vagy ingatlanként, ebből a szempontból nem is kell vizsgálni, bár maga az ajándék természetesen ingatlant jelent.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Tímea 45222 számú kérdése
  • 2013-11-04

Tisztelelt Ügyvéd NŐ/ÚR!

A kérdésem a következő:Az élettársam baleset következtében meghalt.A tulajdonában volt egy söröző,ami már nem üzemel.Építettünk mellé egy előtetőt,ami az én pénzemből lett készítve,ez konkrétan sehol nincs leírva,de van egy tartozás elismerő nyilakozatom 2,5 millió forintról,amiben az előtető költsége is benne van.Ez az előtető se tervrajzon nem szerepel,se építési engedély nem lett hozzá kérve/oldalfal nélküli/.Az épületet a lányai örökölték,de jelzáloghitel van az épületen,így ők az örökséget visszautasították.Azt szeretném megtudni,hogy az előtetőt lebonthatom-e ,valamint,hogy a 2,5 millió forint tartozást kérhetem-e az államtól,mivel a visszautasítás miatt az államra száll az adósságok rendezése/a Közjegyző Úr mondta/.
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Tímea!

Az előtetőt nem bonthatja le, csak és kizárólag az ingatlan tulajdonosának (mely az öröklés folytán az Állam) hozzájárulásával.

Pontosan úgy van ahogy a közjegyző mondta: az Állam lett az örökös így a hagyatéki tartozásokért is az állam felel, azonban csak és kizárólag a hagyaték erejéig és a hagyaték tárgyaival.

Tehát sajnos ez azt jelenti, hogy ha az ingatlant terhelő jelzálog teher (mely sorban megelőzi a többi hitelezőt) meghaladná az ingatlan értékesítése során kapott vételárat, úgy a többi hitelező nem nyerhet kielégítést a hagyatékból.


Tisztelettel
dr. Jámbor Igor Roland ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3525 Miskolc, Patak u. 4. I/1.
+36 46 414 220
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu

Közösségi oldal:


  • Nikoletta 45221 számú kérdése
  • 2013-11-04

Tisztelt Ügyvédúr!
Hagyatéki tárgyalásra kaptam egy közjegyzőnőtől egy idézést, mivel egy apró földterületet örököltem. Elhunyt nagymamám hagyott szabályszerű ügyvéd által megírt végrendeletet.
Kérdésem az, ha nem megyek el a hagyatéki tárgyalásra (elég messze lesz lakhelyemtől), akkor kell-e valamilyen formában előre értesítenem a közjegyzőnőt távolmaradásomról? A későbbiekben okozhat-e bármilyen problémát távolmaradásom (pl. többi örökös megtámadhatja könnyebben a végrendeletet)? Automatikusan megkapom a rám hagyott részt akkor is ha nem veszek részt a tárgyaláson?
Előre is köszönöm válaszát!
Nikoletta

Tisztelt Nikoletta!

Nem szükséges a jelenléte, de javaslom, hogy mindenképpen tájékoztassa a közjegyzőt a távolmaradásáról, ill. kérje, hogy minden történésről, problémáról stb. tájékoztassa Önt írásban. A jogi helyzete egyébként nem gyengül azáltal, hogy nem megy el a tárgyalásra.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Erika 45195 számú kérdése
  • 2013-10-29

Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr!
A 45194 számú kérdéshez érkezett válaszhoz lenne kérdésem. A 2. pontban írtaknál, ha jól értem , köteles részről lekell mondani az örökös javára?
Köszönöm válaszukat

Tisztelt Erika!

Nem kell. Csak lehet...


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: