Hozzászólások
- Antal 45427 számú kérdése
- 2013-12-26
Tisztelt ügyvéd úr!
Az élettársamnak "közös holtig tartó haszonélvezeti jog"-a van bejegyezve - a volt férjével közös- a gyermekeik nevén lévő 1/4- 1/4- ed ingatlani részekre. Az ingatlan másik 1/2-ed része a volt férje nevén van. Kérdésem az lenne, hogy hogyan tudna erről a közös haszonélvezeti jogáról az élettársam lemondani? Annyit tudunk, hogy nyilatkozatban mondhat le, de kell-e ehhez a volt férjének a beleegyezése, neki is alá kell írnia a nyilatkozatot, tekintettel arra, hogy vele közös a haszonélvezeti jog? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által előadottak alapján kérdésére az alábbi tájékoztatással tudok szolgálni:
Kérdésként merül fel, hogy élettársának a haszonélvezeti joga milyen módon keletkezett, bár valószínűsíthető, hogy azt az ingatlan megvásárlásakor szerezte.
Mindenekelőtt tájékoztatom, hogy a holtig tartó haszonélvezeti jog elviekben a jogosult halálával szűnik meg, azonban lehetőség van az arról történő lemondásra, melyhez a haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulása, nyilatkozata szükséges.
A Polgári Törvénykönyv vonatkozó része akként rendelkezik, hogy a haszonélvező ezen jogát nem nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos/ok - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart/anak igényt.
Érdemes figyelemmel lenni arra a rendelkezésére, miszerint a haszonélvezeti jogról történő ingyenes lemondás – az illetékfizetési kötelezettség szempontjából – ajándékozásnak minősül, így azután a vagyonszerző ajándékozási illeték megfizetésére köteles. Ha a lemondás egyenesági rokon javára történik, akkor az mentes az illetékfizetési kötelezettség alól.
Kérdésére válaszolva tájékoztatom, hogy élettársa volt férjének aláírására abban az esetben van szükség, amennyiben az ő javára mond le élettársa a haszonélvezeti jogról.
Végezetül felhívnám figyelmét arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény alapján a haszonélvezeti jog megszűnéséről ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy közokiratban van lehetőség rendelkezni.
Tájékoztatom, hogy ügyvédi irodánk gyakorta vállal a fentieknek megfelelő tartalmú okirat elkészítésében közreműködést, így amennyiben szükségesnek tartja, úgy egy előzetes telefonon történő időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Erika 45391 számú kérdése
- 2013-12-09
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Azzal a kérdéssel zavarnám, hogy a testvérem és az én tulajdonomban lévő ingatlan egyik 1 szobás részében 70 éve főbérlőnk van. Neki annak idején a tanács utalta ki a lakást, édesanyámék lakóval együtt vásárolták meg az ingatlant. A fia ezelőtt 7-8 évvel ezelőtt megkért bennünket, hogy néhány napra odaköltözne az édesanyjához. A főbérlő sajnos elhunyt, kérdésem az lenne, hogy két gyermeke közül örökölheti illetve jogosan akar beköltözni az ingatlanrészbe. A fia bejelentett címmel szerepel az lakcím nyilvántartásban, bár mi, a tulajdonosok nem írtunk alá semmi olyan papírt, amit az önkormányzathoz ilyen esetben be kell adni. Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Kérdező!
Leveléből nem derül ki pontosan, hogy mi is a valódi tényállás, ki meddig lakott az ingatlanban, illetőleg milyen jogviszony alapján, erre tekintettel csupán az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom nyújtani:
Az ingatlanban kizárólag olyan személy tartózkodhat, akinek arra jogosultsága van (pl. tulajdonos, szívességi lakáshasználó, illetőleg olyan személy, aki érvényes bérleti szerződés alapján jogosult a lakáshasználatra, stb.).
A bérlő leszármazója csak abban az esetben jogosult az ingatlan bérlésére, amennyiben a bérleti szerződésben a bérlővel megállapodtak abban, hogy halála esetén leszármazója jogosult a bérleti jogviszony továbbfolytatására.
A lakcímbejelentéssel kapcsolatosan tájékoztatom, hogy a lakcím bejelentésekor mindenképp szükség van a tulajdonos vagy a lakás használatára jogosult más személy hozzájárulására.
Azonban érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- József 45390 számú kérdése
- 2013-12-08
Tisztelt Ügyvéd Úr! Társtulajdonosa vagyok egy osztatlan közös szántó területnek, tulajdonostársam eladta a részét. A vevő már használatba is vette annak ellenére hogy a kifüggesztési idő még nem járt le Ő szomszédos terület társtulajdonosa , (szomszéd és családi gazdálkodó)aki a szomszédos területből is vásárolt egy részt egy másik személytől de az eladók a kifüggesztésben a vételárat egy összegben közölték, és olyan kikötéssel hogy a két ingatlan együttes értékesítésére vonatkozik külön- külön nem. Itt jegyzem meg ,hogy az Én tulajdonostársamnak adófizetési kötelezettsége van ugyanis még nem telt el15év a föld szerzés óta. Kérdésem az lenne helyes-e az ilyen kifüggesztés és mint reg. őstermelő és társtulajdonos van-e elővásárlási jogom a vevővel szemben.
Tisztelettel várom válaszát!
Tisztelt Kérdező!
Mindenekelőtt szeretnénk megköszönni türelmét utolsó levelével kapcsolatosan, azonban arra - az ünnepekre és az év végi szabadságolásokra való tekintettel - csupán most nyílik lehetőségünk válaszolni.
Tekintettel arra, miszerint nem ismert előttünk, hogy az említett ingatlanok melyik települési önkormányzathoz tartoznak, így csak az alábbi, általános jellegű tájékoztatással tudunk szolgálni:
A vonatkozó jogszabályokban nem került kifejezetten rögzítésre az, hogy a tulajdonos/tulajdonosok nem rendelkezhetnének akként, hogy ingatlanaikat kizárólag egy időben, egy szerződéssel értékesítik.
Valamint a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékes ügyintézőjétől is azt a tájékoztatás kaptuk, hogy a kifüggesztésnek nem akadálya két ingatlan együttes értékesítése.
A fentiek szerint elviekben nem volt akadálya a kifüggesztésnek, azonban lehetősége van a kifüggesztést elvégző önkormányzatnál is érdeklődni.
Az elővásárlási joggal kapcsolatosan a termőföldről szóló törvény alapján az alábbiakról tájékoztatom:
(1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b) a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;
c) a helyben lakó szomszédot;
d) a helyben lakót;
e) haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.
(2)40 Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó.
Megemlíteném azt is, hogy a Polgári Törvénykönyv akként rendelkezik, miszerint a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. Azonban a Polgári Törvénykönyvben az is rögzítésre került, hogy a külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.
Ebben az esetben a termőföldről szóló törvény külön jogszabálynak minősül, így az abban rögzített elővásárlásra jogosultak megelőzik a tulajdonostársak elővásárlási jogát.
A személyes körülményeik nem ismertek előttem teljes mértékben, így azt nem áll módomban megválaszolni, hogy a vevővel szemben Önnek van-e elővásárlási joga, azonban úgy gondolom, hogy a fenti tájékoztatás teljes körű segítséget nyújthat.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne az üggyel kapcsolatosan, úgy egy telefonon történő előzetes időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Erika 45371 számú kérdése
- 2013-12-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Azzal a kérdéssel zavarnám, hogy a testvérem és az én tulajdonomban lévő ingatlan egyik 1 szobás részében 70 éve úgynevezett "főbérlőnk" van. Igazából szinte családtag. A fia ezelőtt 8 évvel megkért bennünket, hogy néhány napra odaköltözne az édesanyjához. Ez 7 éve történt. A lakónk sajnos elhunyt, kérdésem az lenne, hogy két gyermeke közül örökölheti illetve jogosan akar beköltözni az ingatlanrészbe. A fia bejelentett címmel szerepel az lakcím nyilvántartásban, bár mi, a tulajdonosok nem írtunk alá semmi olyan papírt, amit az önkormányzathoz ilyen esetben be kell adni. Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Kérdező!
Leveléből nem derül ki pontosan, hogy mi is a valódi tényállás, ki meddig lakott az ingatlanban, illetőleg milyen jogviszony alapján, erre tekintettel csupán az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom nyújtani:
Az ingatlanban kizárólag olyan személy tartózkodhat, akinek arra jogosultsága van (pl. tulajdonos, szívességi lakáshasználó, illetőleg olyan személy, aki érvényes bérleti szerződés alapján jogosult a lakáshasználatra, stb.).
A bérlő leszármazója csak abban az esetben jogosult az ingatlan bérlésére, amennyiben a bérleti szerződésben a bérlővel megállapodtak abban, hogy halála esetén leszármazója jogosult a bérleti jogviszony továbbfolytatására.
A lakcímbejelentéssel kapcsolatosan tájékoztatom, hogy a lakcím bejelentésekor mindenképp szükség van a tulajdonos vagy a lakás használatára jogosult más személy hozzájárulására.
Azonban érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Mariann 45336 számú kérdése
- 2013-11-26
Tisztelt Ügyvéd Úr !
2006-ban vásároltunk egy társasházban lakást ,elég magas nm - áron. Már akkor is vettünk észre hibákat, de nem nagyon volt időnk jobban foglalkozni vele, illetve megrepedt a lakás az áthidalónál,akkor raktak rá egy dryvit hálót, közben újabb repedések keletkeztek körbe a falnál a csempénél, és kívül is láthatók a repedések. Rendkívül rossz minőségi anyagok vannak beépítve, az ajtók szétesnek valószínű, hogy folyamatosan süllyed a lakás. Nem én vagyok az egyetlen lakó akinek problémája van a lakás minőségével, de most már egyre rosszabb a helyzet. A hangszigetelésről nem is beszélve, mintha a szomszéd szobába beszélgetne a felettem kettővel lakó. Mivel a jótállás 3 év és az már eltelt nem tudom milyen jogi lépéseket tehetünk. Az akkori építő cég tavaly óta felszámolás alatt áll. Egy építész ismerősöm megnézte az ingatlant amikor a repedések keletkeztek és az mondta, elképzelhetőnek tartja statikai hiba van az ingatlanban.
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által előadottak alapján kérdésére az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom nyújtani:
Az építtető felelősséggel tartozik a hibás teljesítésért, amelyet kellékszavatosságnak nevez a jogalkotó.
Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban kijavítást követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen.
Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni.
Tájékoztatom, hogy a jogosult tartós használatra rendelt dolog esetében a teljesítés időpontjától számított három éves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait.
A 3 éves határidő leteltét követően is van lehetőség az igényérvényesítésre, ugyanis a jogszabály az egyes épületrészek tekintetében ún. kötelező alkalmassági időt határoz meg. Ezen kötelező alkalmassági idő – az adott épületrésztől függően – 5, illetve 10 év.
Az alkalmassági idővel kapcsolatosan javasolnám Önnek, hogy a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendeletet szíveskedjen áttanulmányozni.
Azt ugyan nem említi, hogy a lakás 2006-ban újonnan került-e megvásárlásra, amennyiben igen, úgy a fenti rendeletben foglaltak figyelembevételével van csak esetlegesen lehetőségük polgári perben érvényesíteni igényüket.
Végezetül felhívnám arra is a figyelmét, hogy amennyiben az építést végző társaság valóban felszámolás alatt áll, úgy érdemes értékelni azt a körülményt is, hogy a társaság elviekben fizetésképtelen, tehát nem biztos, hogy reális esély mutatkozna az igényérvényesítés sikeres kimenetelére.
Amennyiben igényt tart rá, úgy egy telefonon történő időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- JULIANNA 45291 számú kérdése
- 2013-11-18
Tisztelt Ügyvéd Ur. Szeretnék tanácsot kérni Öntől.A fiam 2004 óta él élettársi kapcsolatban.Van egy közös gyermekük is.2009 be lakást vásároltak közössen a vételárat teljes egésszébe kölcsönből fizették,a mi saját házunk a fedezet azaz a mi házunkon van a jelzálog.Most megromlott közöttük a kapcsolat,ugy döntöttek hogy külön folytatják az életüket.A lakáson nemtudnak megeggyezni.A felvett hitel 6 900000ft volt .Mivel devizahitel ,a jelenlegi tartozás 11 000000ft.Felajánlottuk neki hogy vátsa magához a hitelt,igy a fiam lemond a tulajdonjogáról. Erre nemhajlandó.Kértük hogy akkor értékesítsék az ingatlant,erre szintén nemhajlandó.Mondtuk neki hogy akkor a fiam átvállalja a hitelt és akkor Ő mondjon le a tulajdonjogáról.Erre hajlandó lenne de csak ha a fiam fizet neki egy bizonyos összeget. A lakás értéke jelenleg 4500000ft a banknál fennálló tartozás több mint 11000000ft.Ennek tudatába kérhet e -az élettárs valamilyen összeget.Szives segitségét előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által feltett kérdésre az ügy körülményeinek részletesebb ismerete nélkül az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom adni:
Az ugyan nem került rögzítésre, hogy a hitelt is közösen vette-e fel a fia a volt élettársával, azonban leveléből arra lehet következtetni, hogy igen.
Amennyiben a hitel összegét közösen vették fel, akkor annak visszafizetéséért is ugyanúgy mindketten felelősek.
Elsősorban a kettejük között létrejövő megállapodásban van lehetőség rendezni az ingatlan jogi sorsát és megállapodni abban a kérdésben is, hogy a továbbiakban miként fogják törleszteni a tartozást. Tehát a felek elviekben bármiben megállapodhatnak, nyilván csak olyan keretek között, mindkét fél szándékát tükrözi.
Azonban megjegyzem, hogy abban az esetben, hogyha az ingatlan értéke jóval alacsonyabb, mint a jelenleg fennálló tartozás összege, akkor a tulajdonszerzéssel egyidejűleg történő hitel megváltásáért a fia volt élettársa jogszerűen nem tarthat igényt semmilyen plusz összegre.
Amennyiben mégsem tudnának megegyezni az ingatlannal összefüggésben, úgy a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint lehetőségük van a közös tulajdon megszüntetésére az alábbiak szerint:
A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti az illetékes járásbíróságtól.
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
Amennyiben erre nem lenne lehetőség, úgy a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
Végezetül tájékoztatom, hogy a bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne, úgy egy előzetes időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu internetes weboldalon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Jutka 45279 számú kérdése
- 2013-11-15
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A szomszédunkban a közeljövőben /jövő hét után/ NAV-os árverezésre kerül egy ház a tulaj adótartozása miatt. Ugyanezen házra vettek még fel fészekrakó hitelt is, és a MÁK rátette a jelzálogjogát.
A egyik kérdésem az lenne, hogy ha az árverezés során sikerülne megszerezni a tulajdonjogot, mi lesz a bejegyzett jelzáloggal?
A másik kérdésem az árverezéssel menetével kapcsolatos.
Az olvasott tájékoztatók alapján először ügyfélkaput kell nyitni, utána regisztrálni az árverezéshez a NAV-honlapon, majd a megadott időben licitálni?
A meghirdetett becsértéknek kb. hány százalékát kellene megajánlani, hogy nyerő legyek?
Egyébként az ingatlan nagyon lepusztult, mindent, ami mozdítható elvittek a házból és a kerítés és a melléképületek sincsenek meg.
Ezt az árverezést egy "közönséges földi halandó" sikerrel le tudja bonyolítani?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által feltett kérdésre az ügy körülményeinek részletesebb ismerete nélkül az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom adni:
A bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik:
a) a telki szolgalom,
b) a közérdekű használati jog,
c) az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,
d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve.
Mindezek alapján az új tulajdonos a korábban bejegyzett jelzálogjog nélkül szerzi meg az ingatlant, amennyiben a tulajdonszerzésre árverezés útján kerül sor.
Nekem is arról van tudomásom, hogy az elektronikus árverésen történő részvételhez az ügyfélkapun keresztül lehet részt venni, azonban tájékoztatom, hogy a NAV honlapjának elektronikus árverési felületén részletesebb tájékoztatást kaphat e körben.
Felhívnám figyelmét, hogy a szabályzat előlegfizetési kötelezettséget ír elő az alábbiak szerint:
Ingatlanárverésen történő részvétel feltétele az árverési előleg megfizetése. Az árverési előleget kizárólag utalás útján, a hirdetményben feltüntetett számlaszámra kell megfizetni úgy, hogy az legkésőbb az árverés megkezdéséig a megadott számlára megérkezzen.
Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a befizető adóazonosító számát és az árverés sorszámát. Szervezeti képviseletben történő árverés esetén a szervezet adószámát kell megadni.
A nem nyertes előlegfizetők árverési előlege az árverés befejezését követően automatikusan visszautalásra kerül, ahogyan azon előlegek is, amelyeket a menet közben törölt árverésekre fizettek be.
Az árverési előleg összegét a végrehajtó az árverési hirdetményben tünteti fel.
Tájékoztatom, hogy az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege. A lakóingatlanon kívül az egyéb ingatlanra legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.
Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.
Végezetül tájékoztatom, hogy az ingatlan árverésen történő megszerzésére elviekben bárkinek van lehetősége, általánosságban elmondható, hogy az fogja az ingatlant megszerezni, aki a legmagasabb érvényes vételi ajánlatot teszi. Az árverezésen bárki részt vehet, aki az előlegfizetési kötelezettségének eleget tett, azonban, ha képviseletre van szüksége, úgy szívesen állunk rendelkezésére.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne, úgy egy előzetes időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu internetes weboldalon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Aancsa 45239 számú kérdése
- 2013-11-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szeretném édesanyám ingatlanát eladni, mivel Ő sajnos gondozásra szorul. Jelenleg is otthonban él. Súlyos demenciát állapítottak meg nála. Érdeklődni szeretnék, hogy hogyan tudnám eladni ezt az ingatlant?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözettel:Ancsa
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által feltett kérdésre a körülmények részletesebb ismerete nélkül az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom nyújtani:
Abban az esetben, hogyha a demencia azt jelenti, hogy édesanyja a saját ügyeinek vitelére képtelen, Önnek akkor van jogosultsága az édesanyja ingatlana felett rendelkezni, amennyiben édesanyját a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezi és Ön lesz a gondnoka.
A Polgári Törvénykönyv az alábbiak szerint rendelkezik:
Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan teljes mértékben hiányzik. A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata - néhány kivétellel - semmis; nevében gondnoka jár el.
A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy. Gondnokul csak az rendelhető ki, aki a gondnoki tisztséget vállalja.
A fentiek alapján álláspontom szerint érdemes keresetet benyújtani az illetékes járásbírósághoz, hogy amennyiben valóban indokolt, úgy helyezze édesanyját cselekvőképességet kizáró, esetlegesen a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá.
Amennyiben bármely egyéb kérdésben segítségére lehetek, úgy egy telefonon történő előzetes időpont-egyeztetést követően szívesen állok személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeimet megtalálja a www.racsaidr.hu honlapcímen.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Judit 45140 számú kérdése
- 2013-10-17
Tisztelt Ügyvéd Úr!!!
Arra szeretnék választ kapni, hogy a köteles rész pénzbeli kiadására kötelezhet-e a bíróság, ha nem tudunk fizetni??
Szüleink halála után az apai részt hárman, az anyai részt ketten örököltük. A lakásban most az édes testvérem lakik, aki mindig is a szüleimmel lakott, mert nem nősült meg. Féltestvérem, aki apai ágról testvér, most jelentkezett, hogy az ő részét fizessük ki. Sajnos a minimálbéres keresetünkből (mindketten ennyit keresünk) nem tudtunk félretenni, hiszen a megélhetésre is szűkösen elég.
Testvérünk most azzal fenyegetőzik, hogy roma gyerekeket költöztet be a házba, mert neki ehhez joga van. A kapcsolatot soha nem tartotta velünk. Ha az örökséghez joga van, akkor az apjáról való gondoskodáshoz miért nem volt joga. Hozzánk két három évente látogatott el, egy két órahosszára, amikor az anyai rokonait látogatta meg. Kérdésem, hogy a bíróság kötelezhet-e a lakás eladására, vagy elárverezhetik-e, ha mi ketten nem szeretnénk eladni, hiszen a testvérem akkor nem tudna hol lakni. Az egész házat kell-e eladni, vagy elárverezni vagy csak az Ő részét?
Tisztelt Kérdező!
Tekintettel arra, hogy leveléből számos fontos körülmény nem derül ki, - például többek között az sem, hogy hagyatéki eljárás lefolytatására sor került-e-, így kérdésére az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom adni:
Abban az esetben, amennyiben az ingatlan felének 1/3-át féltestvére örökölte, úgy ő arra az ingatlanhányadra jogosan tart igényt.
Mint tulajdonosoknak, mindegyikőjüknek lehetőségük van az illetékes járásbírósághoz fordulnia abból a célból, hogy a közös tulajdon megszüntetésre kerüljön.
A közös tulajdon megszüntetésének szabályai az alábbiak szerint rögzíthetőek:
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
Amennyiben a közös tulajdon tárgyainak természetben történő megosztására nincs lehetőség, úgy a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
Tájékoztatom, hogy a bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
A fentiekre tekintettel elvileg maradhat a testvére használatában az ingatlan, azonban, ha a féltestvérük a bírósághoz fordul az közös tulajdonban lévő ingatlan jogi helyzetének rendezése érdekében, úgy a jogszabályban rögzített bármelyik megoldásra sor kerülhet.
Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy féltestvérükkel megállapodást tudnak kötni, - pl. hogy részletekben fizetik meg részére az ő tulajdoni hányadáért járó ellenértéket, vagy egyéb dologban állapodnak meg, mindez nyilván Önökön múlik.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne, úgy egy telefonon történő előzetes időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Gabriella 45114 számú kérdése
- 2013-10-11
A férjem 1/1 tulajdonosa az ingatlannak, amiben most élünk. Körbetartozás miatt nem tudta tovább törleszteni a lakáshitelét és így a követeléskezelő tulajdonába került. Most, mint bérlők lakunk e hónaptól az ingatlanban.
A kérdésem az lenne, hogy mivel én négy éve a felesége vagyok és négy éve élek ebben az ingatlanban, ha a követeléskezelő kevesebbért értékesíti az ingatlant, mint amivel tartozunk, akkor a tartozás az én fejemet is terheli vagy csak egy az egyben a férjemet? Ha elválunk papíron, akkor az segít valamit az én helyzetemben?
Remélem érthetően írtam le a kérdésemet és köszönöm mihamarabbi válaszát!
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által felvázolt tényállás alapján a kölcsönszerződés tartalmának és az ügy pontosabb ismerete nélkül kérdésére az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom adni:
Tájékoztatom, hogy a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.
Ugyan nem említi konkrétan, de leveléből az derül ki, hogy az ingatlan már a házasságkötésüket megelőzően a férje tulajdonában volt, vagyis az az ő különvagyonának a részét képezi. Vélhetően a kölcsönszerződést is kizárólag ő kötötte.
A vonatkozó jogszabály ezzel kapcsolatosan az alábbiak szerint rendelkezik:
„A házastárs olyan tartozásáért, amely az előbbi rendelkezések szerint nem mindkét házastársat terheli, mind különvagyonával, mind a közös vagyonból reá eső résszel felel.”
A fentiek értelmében a férje elsősorban különvagyonával felel a tartozásaiért, illetőleg a közös vagyonból csak a reá eső résszel. Mindezek alapján emiatt nem szükséges elválniuk.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne, úgy egy telefonon történő időpont egyeztetést követően szívesen állunk telefonon is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Bódi Anikó 45033 számú kérdése
- 2013-09-25
Tisztelt Ügyvéd Úr!
2009-ben vásároltunk egy lakást a Tócóskertben. A Napsugár Szövetkezethez tartozunk mely folyamatosan évente többször tájékoztat írásban, hogy a bérháznak mennyi az adóssága. Lassan 5 éve lakunk itt azóta fizetem a tulajdonszerzés előtti szemétdíj elmaradást ami benne van a közös költségben. Kérdésem az lenne jogosan követelik-e tőlem a több éves adósságot amiről én nem tehetek? Az elmúlt évek alatt amióta itt lakom ez az adósság nem csökken csak nő! Minden hónapban rendesen fizetem a számláimat nem értem miért kell nekem más helyett illetve a rossz gazdálkodás miatt nekem fizetnem. Úgy érzem ez jogszerűtlen. Kihez fordulhatok ebben az ügyben?
Válaszát előre is köszönöm
Tisztelettel:
Bódi Sándorné
Tisztelt Kérdező!
Tekintettel arra, hogy a lakásszövetkezet határozatai, illetőleg a költségmeghatározással kapcsolatos körülmények előttem nem ismertek, az Ön által feltett kérdésre az alábbi tájékoztatást tudom nyújtani:
A lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a tárgyévi költségvetés (költségelőirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről.
A közgyűlésről minden alkalommal jegyzőkönyvet kell felvenni, melybe bármelyik tag betekinthet és arról másolatot kérhet.
A közgyűlés alapszabályban határozza meg az építési és a fenntartási költségek viselésének és felosztásának módját.
A fentiek alapján a közgyűlés által meghatározott költségeket minden lakónak meg kell fizetnie, ellenben a lakásszövetkezet kizárhatja a tagot, ha a tag írásbeli felszólítás ellenére nem teljesíti a jogszabálynak és az alapszabálynak megfelelően megállapított építési, fenntartási költségekhez történő hozzájárulás megfizetésére, valamint a pótbefizetés teljesítésére vonatkozó kötelezettségét.
Tájékoztatom azonban, hogy a közgyűlés hatáskörébe tartozik az igazgatóság tagjainak, illetőleg az elnöknek a felmentése. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével indítványozza.
Sajnos Magyarországon jelenleg nincs olyan fórum, ahová problémájával fordulhatna, kizárólag peres úton jogosult álláspontját érvényesíteni.
Végső soron pedig sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy az ingatlan megvásárlásakor lehetett volna e körben körültekintőbben eljárni, a későbbi problémák elkerülése érdekében.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- László 44995 számú kérdése
- 2013-09-16
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Segítségét kérem a következőkben:
Haláleset miatt több ingatlant ( lakás, üzlet ) is örököltem testvéremmel. Még nincs hagyatéki eljárás de szeretném tudni a lehetőségeinket.
Ha lemondok egy ingatlanról a javára akkor ez ajándékozásnak minősül?
Ebben az esetben van-e illeték vagy adófizetési kötelezettségem nekem vagy neki ?
Illetve az egyik ingatlanon van hitel amit én fizetek, ebben az esetben kérhetem , hogy mondjon le a részéről ?
Mivel nem tud a hitelfizetésben segíteni így gyakorlatilag én fizetem ki az ő részét is.
Köszönöm segítségét !
Üdvözlettel
T. László
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által feltett kérdésekre az alábbi, általános jellegű tájékoztatás adható.
A hagyatéki eljárás során az örökösként érdekeltek között - a hagyatékban való részesedés mellett és kizárólag a hagyatéki vagyonra (annak egészére vagy részére) vonatkozóan - osztályos egyezség köthető.
A hagyatékot az osztályos egyezség alapján öröklés jogcímén kell átadni. Az ilyen egyezséget a közjegyző nem alakszerű végzéssel hagyja jóvá, hanem az egyezségnek megfelelő hagyatékátadó végzést hoz.
Tájékoztatom, hogy ha az örökhagyó után végintézkedés nem maradt, a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül is átadhatja, ha az örökösként érdekeltek egyezően, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkoznak arról, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és a hagyaték átadását a törvényes öröklés rendje szerint kérik, vagy csatolják az iratokhoz a közöttük a hagyatékra vonatkozóan létrejött teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt olyan egyezséget, amelynek alapján a hagyaték átadható.
A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú.
Amennyiben legkésőbb a hagyatéki eljárás során egyezséget kötnek az örökösök, az illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást tudom adni:
Annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyatéki eljárás során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem lehet. Az így átengedett örökséget vagy egy részét megszerző más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha az átengedés visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni.
Ha az örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között osztályos egyezséget kötnek, mindegyik csak a neki jutott örökrész értéke után járó öröklési illetéket köteles megfizetni. Az az örökös azonban, aki az osztály alapján a hagyatékból a törvény vagy végrendelet szerint ráesőnél nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészen felül átvett rész értéke után visszterhes vagyonátruházási, az az örökös pedig, aki a vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedte, öröklési illetéket köteles fizetni.
A fentiekre tekintettel elmondható, hogy az örökösök minden kérdésben megegyezhetnek egymással a hagyatéki eljárás során.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne, egy előzetes telefonon történő időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Ilona 44949 számú kérdése
- 2013-09-09
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő kérdéssel fordulok Önhöz.
Nagyanyám házát a következőképpen birtokoljuk osztatlan közös tulajdonként. 1/2-e az enyém, 1/2-e a nagybátyámé. A nagyanyámnak haláláig tartó haszonélvezeti joga van a házra. Érdeklődni szeretnék, hogy ha nagybátyámnak eladnám a tulajdonrészemet, akkor ezt hogyan, milyen szerződéssel tehetem meg ill VAN-E SZJA VAGY BÁRMI KÖTELEZETTSÉGEM A BEVÉTEL UTÁN?
Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által feltett kérdésre az alábbi tájékoztatással élek:
Amennyiben az ingatlannak Ön és a nagybátyja a tulajdonosai, a nagymamájuk pedig a haszonélvezője, Ön minden további nélkül jogosult ingatlanhányadát átruházni nagybátyjára, melyet adásvételi szerződés formájában tehet meg. Az adásvételi szerződés alaki kelléke, hogy azt ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy pedig közjegyző által készített közokiratba foglalják.
Tájékoztatom, hogy az ingatlan eladásából származó bevétele után abban az esetben kell adót fizetnie, amennyiben a lakóingatlant 5 éven belül szerezte.
Az alább rögzített százalékos arányban keletkezik adófizetési kötelezettség a jövedelmet illetően:
- 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
- 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
- 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
- 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.
Mindezek alapján, amennyiben az ingatlanhányadot tavaly vagy idén szerezte, úgy idei eladás esetén a teljes bevétel után kell adót fizetni, amennyiben pedig több, mint 5 éve szerezte az ingatlanhányadot, úgy eladás esetén nem áll fenn adófizetési kötelezettség.
Arról is tájékoztatom, hogy a vevőnek pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie, melynek mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%.
Végezetül arról is tájékoztatom, hogy Irodánk vállalja adásvételi szerződések elkészítését, annak ellenjegyzését, valamint az illetékes földhivatal előtti eljárást is a tulajdonjog-begyezésének céljából.
Amennyiben úgy gondolja, egy telefonon történő előzetes időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére, abból a célból, hogy az ügy részleteit átbeszélhessük.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Éva 44937 számú kérdése
- 2013-09-04
Tisztelt Cím!
Férjemmel 15 év házasság után elhidegült a kapcsolatunk és válni akarunk. A házban 50-50%-ban vagyunk tulajdonosok, de még jelzálog hitel van rajta. A vagyonmegosztás szempontjából, számít-e, hogy én hagyom el az otthont, valamint amíg nem tudjuk az ingatlant eladni, addig a hitel felét, valamint annak a háznak a rezsiköltségét is kellene fizetnem?
Válaszát köszönöm: Éva
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által feltett kérdésekre az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom adni:
Amennyiben a hitelt férjével közösen vettél fel, annak visszafizetésére mindketten továbbra is kötelesek, tekintet nélkül arra, hogy benne lakik-e bármelyikőjük az ingatlanban vagy sem.
Abban az esetben viszont, ha férjével másként állapodnak meg és a kölcsönszerződést is módosítják, úgy elképzelhető, hogy Önnek nem kell tovább fizetnie a részleteket.
Az ingatlan használatával járó költségek megfizetésével kapcsolatosan tájékoztatom, hogy abban az esetben, ha Ön elhagyja az ingatlant, csupán azon összeg felét köteles megtéríteni, amely összeg akkor is terhelné a tulajdonosokat, ha senki nem lakna az ingatlanban. Az ingatlan használatával járó egyéb költségek megfizetésére az köteles, aki az ingatlant használja.
Megjegyzem azonban, hogy a tulajdonostársak a fentiektől ellentétes módon is megállapodhatnak az ingatlan használatával kapcsolatos kérdésekben.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne, úgy egy előzetesen történő telefonos időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Marcsi 44913 számú kérdése
- 2013-08-29
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Hárman vagyunk testvérek. Édesapánk rég meghalt, édesanyánk élettársával él annak lakásában. Saját lakását, vagyis a teljes anyai örökséget egyik napról a másikra Legyen gazdája! - felkiáltással egyik testvérünkre íratta. Mi másik testvéremmel kértük, ha már így gondolják, legyenek velünk korrektek, a szerződésükbe, legyen az bármilyen, kerüljön bele a tartás, gondozás, temetkezés költsége. Nem szeretnénk ugyanis a későbbiekben úgy járni, hogy a ház elkótyavetyélődött, minket meg majd a törvény kötelez a szülő eltartására. Az ingatlan mai áron kb. 7-8 millió Ft értékű.
Hosszas csend és lapítás után testvérünk kibökte, ajándékozási szerződés köttetett, melyben a kért kitételek természetesen nem szerepelnek. Magát az okiratot nem nézhettük meg.
Milyen lehetőségünk, van, ha van egyáltalán? Kérhetünk-e iratmegtekintést? Megtámadhatjuk-e a szerződést? Félreértés ne essék, most már el sem fogadnánk az örökséget. De megvédenénk magunkat, gyermekeinket a későbbi problémáktól. Kérhetünk-e záradékot? Mi a helyzet, ha az ajándékozó szülő túléli testvérünket?
Nem szeretnénk ha ezek után nekünk kellene tartásáról gondoskodni, nem felejtve el azt sem, hogy döntő többségében nem is ő, hanem nagymamánk nevelt fel bennünket.
Köszönöm válaszát: Marcsi
Tisztelt Kérdező!
Tekintettel arra, mivel az elkészült szerződés nem ismert előttem sem tartalmában, sem pedig alakjában, illetőleg az ügy részleteivel sem vagyok tisztában, kérdésére engedje meg, hogy - pontokba szedve - az alábbi, általános jellegű tájékoztatással éljek.
1./Álláspontom szerint első körben érdemes lenne utánajárni, hogy az illetékes földhivatalhoz valóban benyújtásra került-e a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem. Az ingatlan tulajdoni lapjába bárki betekinthet, és abban megmutatkozik, hogy bejegyzésre került-e már a testvére tulajdonjoga a kért ingatlanhányadra, illetőleg milyen jogcímen kérték azt.
Amennyiben kiderül, hogy valóban ajándékozás jogcímén kérték a tulajdonjog bejegyzést, úgy az ajándékozási szerződés tartalmát kizárólag az ajándékozó és/vagy a megajándékozott engedélyével jogosult megtekinteni.
2./A szerződés érvénytelenségével kapcsolatosan a Polgári Törvénykönyv az alábbiak szerint rendelkezik:
„A semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.”
Tekintettel arra, hogy a szerződésnek sem a tartalmát, sem az alakját nem ismerik, így egyelőre meg sem tudják állapítani, hogy a szerződés érvénytelenségére tudnának-e egyáltalán hivatkozni.
A Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad bizonyos esetekben a szerződés megtámadására, de a leírtak alapján az Önök esetében ezek a feltételek egyike sem valósul meg.
3./Arra a kérdésére válaszolva, hogy mi fog történni, hogyha az ajándékozó szülő túléli a testvérüket, az alábbi tájékoztatást tudom adni:
Az ugyan nem derült ki számunkra a szerződés ismeretének hiánya miatt, hogy édesanyjuk haszonélvezeti jogának fenntartásával ajándékozta-e el az ingatlant vagy anélkül.
Abban az esetben, hogyha édesanyjukat haszonélvezeti jog illeti meg az ingatlanra vonatkozóan, úgy ő jogosultsággal rendelkezik az ingatlan használatára.
Az ajándékozott halála esetén - amennyiben nem végrendelkezik -, a tulajdonjogot a leszármazói fogják megörökölni, de ettől függetlenül, ha édesanyja haszonélvezeti joggal rendelkezik, úgy továbbra is használhatja az ingatlant.
Ha az ingatlanra vonatkozóan édesanyjuknak nincs haszonélvezeti joggal, akkor elviekben nem jogosult az ingatlan használatára.
4./A rokontartással kapcsolatosan az alábbiakról tudom tájékoztatni:
Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra kötelezhető házastársa vagy bejegyzett élettársa sincs. A tartásra jogosultat rokonai közül elsősorban leszármazói kötelesek eltartani. Több egy sorban kötelezett között a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítő képességük arányában oszlik meg.
Amennyiben egyéb kérdése is felmerülne az üggyel kapcsolatosan, úgy egy telefonon történő előzetes időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu