Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvédnö!
A "Béla 45428" számú kérdésemre még is szeretnék választ. Elnézést az ide-oda kapkodásomért, de a fejlemények miatt kérném válaszát, hogy
a 45428 sz. alatt leírtak alapán az Üü üdülöházas területen csak szálláshely szolgáltató épület helyezhetö el, vagy olyan üdülöépület is amiben mi tulajdonosok ill. haszonélvezö is üdülhetünk.
Köszönöm fáradozását,
Üdvözlettel
Béla

Tisztelt Ügyvédnö!
Van egy beépítésre szánt Üdülöházas üdülöterületen (Üü1) egy beépítetlen telkem, ahová üdülöt (üdülöket) szeretnék építeni. Most kiderült, hogy állítólag oda "szálláshely szolgáltató épület" építhetö.

Az OTÉK 22§ szerint:
22. §(1) Az üdülőházas területen olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

A fonyódi HÉSZ 18§ (3) szerint:
Oyan szálláshely szolgáltató épület, üdülőépületek üdülőtáborok és kempingek, melyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint
infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

Két üdülötházat terveztem, az egyikben én tartózkodtam volna párommal, családommal, a másikat pedig szerettem volna kiadni.

Mivel az üdülöház szálláshely szolgáltató épületnek kell hogy megépüljön, lehet hogy mi nem is tartózkodhatunk benne, csak kiadni szabad???

Köszönöm válaszát!!!
Üdvözlettel, Béla

Tisztelt Tanácsadó!
Megbízást adtam egy tervezésre jodosult építészmérnöknek telkünkre vázlataim alapján építési engedélyhez szüksége tervek és iratok elkészítesére, azok beadására építési engedély elnyerése céljából. Kérésére a rezsiköltségekre (tul.lap. térképmásolat, közmünyilatkozatok stb beszerzése) elöre 114ezer Ft-ot kifizettem. A tev beadásakor kérte a munkadíjat, 300ezer Ft-ot, amit szintén kifizettem.
A tervet az I. fokú építési hatóság elutasította, mentve a menthetöt, fellebbezést nyújtottam be, amit a II. fokú hatóság szintén elutasított. Az elutasítás okai hogy beépítésre szánt területen lévö telkünkhöz (egyenlöre) nem vezet út, így az nem építési telek, oda épület nem helyezhetö el, a közmüvek sincsenek kiépítve, a terv tele van hibákkal. Az elutasítás okai tehát az OTÉK, az ČTV. rendeletek be nem tartása miatt történt, ami az építészmérnök feladata lett volna.
Írásban tett kérdésemre az építészmérnöktöl, hogy vállalja-e a terv kijavítását, (az engdélyezés feltételeinek teljesülésekor, -út és köumüvek-) újrabeadását a saját költségen, választ nem keptam.
Véleményem szerint a tervezöi hibák kijavítása, az egész engedélyezési eljárás újrakezdésének (eljárási illeték, tul.lap. térképmásolat, közmünyilatkozatok beszerzése) költségei az épétészmérnök elkövetett hibái miatt, nem engem illet.
Kérdésem:
-kérhetem-e az építészmérnöktöl az eddig kifizettett összegek (resziköltség és munkadíj) visszavizetését,
- valamint egy beleegyezö nyilatkozatot, hogy a tervezést egy másik tervezö átveheti, foyltathatja. (szerzöi jog?)
Válaszát és fáradoasait elöre is köszönöm.
Üdvözlettel, Béla

Tisztelt Tanácsadó!
Szeretném telkemet bekeríteni.
A telek egy beépítésre szánt területen található beépítetlen terület, hivatalosan közútról, magánútról nem megközelíthetö. Gyakorlatilag egy meg nem épített úton, füves területen, ill. csak gyalogosan a mellette húzódó sétányon tudjuk telkünket elérni.
Ha a kerítés "építmény " fogalmába tartozik, az Étv 31. § (1) b) szerint az építmény elhelyezése során biztosítani kell közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét.
Szabad-e a telkemet bekeríteni, mert az arrajárók odaszemetelnek, Wc-nek használják.
Köszönöm elöre is válaszát.
Üdvözlettel, Béla

Tisztelt Tanácsadó!

2013 május végén az ETDR-en keresztül benyújtott építési engedély kérelmemet a mai napig nem bírálták el. A határozathozatal ilyen mértékű elhúzódása jelentős kárt eredményez (azóta bevezették az e-útdíjat, albérleti költségek három kiskorú gyerekkel, stb) sőt a hatóságok is elestek az illetékektől, áfától. Érdeklődő kérdésemre a válasz, leterheltség.
Toleráns embernek tartom magam, de ez úgy érzem a Ket. megcsúfolása és totális semmibevétele az átlagembernek.
Kérdezem, a pitizésen és a további várakozáson kívül milyen lehetőségem van valamiféle jogorvoslatra?
Van arra reális esély, hogy odacsapjak az asztalra, eredményt érjek el, és nem utolsósorban ne legyek áldozata Magyarország összes hatóságának?

Előre is megköszönve válaszukat maradok tisztelettel
Csaba

Tisztelt Tanácsadó!

Vásároltunk egy Ingatlanfejlesztö Kft.-töl egy beépítetlen területet, ami a város rendezési terve alapján Üü beépítésre szánt üdülöházas üdülöterületen fekszik.

Az eladó az adásvételi szezödében kötelezettséget vállalt, hogy "térítésmentesen biztosítja 2013.12.31. napjáig vevök és a haszonélvezeti jog jogosultja részére a víz-, a csatorna-, az elektromos áram- és a gázközmü-hálózatra telken belüli csatlakozást, valamint a ... hrsz alatt felvett közterület elöl elzárt magánúton murvás út kiépítésével az ingatlan megközelíthetöségét."

Az adásvételi szerzödéssel egy letéti szerzödést kötöttünk, mely szerint a vételárból 2 millió Ft. ügyvédi letétbe került azzal, hogy a letétbe helyezett összeg a közmüvek megépítésével az eladónak kifizetve lesz.

A magánút a földhivatalnál mint "közterület elöl elzárt magánút" van nyilvántarva, de valójában nem épült meg, közmüvek sem lettek kialakítva, már látható, hogy az eladó az adás-vételi szerzödében lefektetett kötelezettségeinek nem tett eleget. Építési engedélyre beadott kérelmünk, mert telkünk közútról, magánútról nem megközelíthetö, a közmüvek hiányoznak, el lett utasítva.

Az eladó értesített, hogy a magánutat térítésmentesen át kell adnia az Önkormányzatnak, az Önkörmányzat átveszi azt. Az eon áramszolgáltató értesített, hogy ezen a területen, ahol a telkünk van (16 újonnan parcellázott telek), elektromosvezeték kiépíthetö, de a magánutat át kell adni az Önkormányzatnak. (Az eon csak közterületen vezet kábelt)

Kérdéseim:
- mivel a közmüvek nem lettek az eladó által határidöre elkészítve, kérhetem hogy a letétbe helyezett összeget nekem fizessék vissza?
- kérhetek az eladótól kártérítés, árleszállítást, értékcsökkenést, ... (a telket meg akarom tartani)
- Kell-e az Önkormányzatot értesítenem (gondolva közmüfejlesztési hozzájárulásra), hogy az eladó a szerzödésben biztosította az út és közmüvek térrítésmentesen megépítését.
- Ha út és közmüépítést ezek után az Önkormányzat dönti el, lehet, hogy soha nem lesz kiépítve?
- Mivel telkünk nincs összekötve közuttal, megoldható telkünk megközelítése telki szolgalmijog (Ptk 166§, 167§) alapján?
Köszönöm válaszát és fáradozásait
Üdvözlettel
Béla

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Van egy telkünk, aminek a bal oldalán nincs kerítés a telekhatáron, én úgy tudom , hogy a jobb kézre esőt kell nekem megcsinálni, karban tartani, ami rendben is van a részünkről. A bal kézre eső szomszédomnak nincs erre igénye. Mit lehet tenni, hogy ez megváltozzon?

Válaszát köszönöm!
Anett
Szeged

Tisztelt ügyvéd úr!

Az a kérdésem, hogy bővíteni szeretnénk a most meglevő házunkat, de vannak melléképületek, amiket mi helyrehoztunk, még apósom - aki már meghalt-építette valamikor. Itt ólakról - melyekbe most is állatok vannak-,és egy táposról van szó. Viszont így a 3 %-ot túllépjük beépíthetőség szempontjából. Lehet-e esetleg valamit tenni, hogy a tervrajzon se kelljen változtatni, viszont a melléképületeket se kelljen lebontani.

Válaszát köszönöm!

Tisztelt Tanácsadó!

Elözmények:
Vásároltunk egy Ingatlanfejlesztö Kft.-töl egy beépítetlen területet, ami a város rendezési terve alapján Üü beépítésre szánt üdülöházas üdülöterületen fekszik. Az eladó az adásvételi szezödében kötelezettséget vállalt, hogy "térítésmentesen biztosítja 2013.12.31. napjáig vevök és a haszonélvezeti jog jogosultja részére a víz-, a csatorna-, az elektromos áram- és a gázközmü-hálózatra telken belüli csatlakozást, valamint a ... hrsz alatt felvett közterület elöl elzárt magánúton murvás út kiépítésével az ingatlan megközelíthetöségét."
A magánút a földhivatalnál mint "közterület elöl elzárt magánút" van nyilvántarva, de valójában nem épült meg, közmüvek sem lettek kialakítva, már látható, hogy az eladó az adás-vételi szerzödében lefektetett kötelezettségeinek nem tett eleget. Építési engedélyre beadott kérelmünk, mert telkünk közútról, magánútról nem megközelíthetö, a közmüvek hiányoznak, el lett utasítva. A helyi Önkormányzat nyilatkozta, hogy telkünk, valamint a szomszédos telkek egyike sincs a város tulajdonában, egyik sem minösül közterületnek (közútnak) ezért egyik ingatlanon sem kíván az önkormányzat utat építeni ill. közmüvezetéket elhelyezni.
Mivel telkünk nincs összekötve közuttal, közmüellátás és telkünk megközelítése csak a szomszédos telken (telkeken) keresztül lehetséges (Ptk 166§, 167§) szolgalmijogot a járási hivatalnál kérvényeztem, jelenleg elbírálás alatt van.
A helyi építési szabályozás Üü üdülöházas üdülöterületekhez tartozó rendeleteiben elöírja, hogy : a területen részleges közmü és közüzemi szennyvízelvezetést kell biztosítani.

Kérdésem:
Mielött az eladóval jogi vitába kerülök, kérdezem, hogy a helyi Önkormányzattól hatósági úton, mint hatóságtól, (építészeti hatóság, ill. a város területeinek ellenörzési és felügyeleti szerve is) megkövetelhetö-e, hogy
- a telekkönyvi hivatalban magánútként bejegyzett, de a valóságban meg nem épült magánút megépítését a tulalajdonostól (eladótól) (pl. a beépítésre szánt terület beépíthetöségének biztosítása érdekében,) megkövetelje,
- a helyi építési szabályozás alapján a közmüvesítést elösegítse.
- érvényesíthetö-e az Étv 1997. évi LXXVIII törvény 9/B§ (1 c) , mely szerint "biztosítja a település müködéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot (út és közmü)
- érvényesíthetö-e Étv 17§ (h) településrendezési kötelezések.

Válaszát elöre is köszönöm
Tisztelettel
László

Tisztelt Ügyvéd Asszony/Úr!

A problémám a következő, van egy ingatlanunk -város központja közelében- amelyen már található egy kereskedelmi egység egy raktártömb garázzsal egybeépítve. Ebben a garázsban szeretnék nyitni egy gumiszrelő-centírozó műhelyt.

A szomszédok hozzájárulása megvan az Önkormányzat elviekben hozzájárul, mivel a helyi rendeletbe nem ütközik.
A problémám ott kezdődik, hogy elkezdtem járni a hatóságokat, elsőként a Katasztrófa Védelemnél voltam. Ott azt mondták, hogy kérjem, hogy az épületet minősítsék műhellyé csak ezután tudják a hatósági eljárást lefolytatni.

Hát elmentem a helyileg illetékes Építés Hatósághoz, hát nem nagyon voltak képben. Először azt mondták a telephely bejelentés kedvező elbírálása után automatikusan átminősül.
Majd egy kis tanácskozás... kezembe nyomtak egy nyomtatványt (Építésügyi hatósági kérelem) s mondták, töltsem ki, fizessek 20 000Ft s majd kijönnek s kiadják a Hatósági Bizonyítvány, de csak akkor ha a műhely készen van.
Kérdésemre, hogy akkor hogyan tudom a katasztrófa védelmi eljárást elindítani, meg mi van akkor, hogy ha egy berendezett műhely ott áll s ők nem adják ki a bizonyítványt, akkor mi van, csak ingerült ismétlést kaptam.
Nem mondták el milyen kritériumoknak kell megfelelni, vagy hol lehet utána nézni.

Ebben az ügyben kérném szíves segítségüket, hogy mi a helyes eljárási mód, és ha tovább is ilyen falakba ütközök hová lehet fordulni.

Megtisztelő válaszukat előre megköszönve.
tisztelette:

Béla

Jo napot kivanok

Erdeklodnek kell e buntetest fizetni ha egy haz epitese 5 ev utan nem lett kesz betegsegek miatt,meghosszabbithato e az epitesi engedely,
vagy mi a megoldas.
Atirhato-e az epitteto neve mas csaladtagra, vagy ez az adonal esetleges problemat okozhat?
koszonettel
Virag

Tisztelt ügyvédnő!
A problémám a következő:2002-ben építkeztünk a kerítést kb.2évvel később a kerítésre adott engedéllyel készítíttük.Mikor a telket megvettük a karók levoltak tűzve így nem mérettük újra.Az engedélyt 20m-re kaptuk.Most a szomszéd kimérette a földjét ami most még szántóföldként szerepel /valószínű építési teleknek akarja átminősíteni/és azt modja 18m csak a mienk az utca fronton.Elvileg ha építkeznek mezsgyére kell építeni de mivel szántóföld még és nekünk kis gyerekeink voltak így mi arról is bekerítettünk a mi pénzünkön.A kérdésem:az ő által hívott földmérő levelére vagy az ő kérésére le kell e bontani elöl a 2m kerítést vagy majd felszólít a földhivatal vagy az építéshatóság?Várom válaszát,előre is köszönöm.

Tisztelt Hölgyem / Uram !
Üdülöterületünkön üdülö építésére adnak engedélyt. Van-e lehetöség az üdülö megépítése és használati engedély megszerzése után az üdülöt lakóházzá átminösíteni és hol lehet azt kérvényezni.
Üdvözlettel
MB

Tisztelt Ügyvéd Úr!

4 lakásos társasházban élünk, ahol a telek osztatlan közös tulajdonban van. Mind a 4 tulajdonos aláírt egy megállapodást arról, hogy a parkolóként használt területből, ki melyiket használja. Ha mobilgarázst szeretnénk a területünkre építeni (olyat, amely 50 nm alatt nem engedélyköteles) szükséges további beleegyezés a szomszédoktól? Az építésügyet kell erről az "építésről" tájékoztatni?

Válaszát előre is köszönöm:
Ibolya

Tisztelt Fórumozók!

Örököltünk egy nagyon szép helyen lévő vízparti telket, amely a tulajdoni lap szerint beépítetlen.
Szerettünk volna egy kis faházat venni rá s emiatt bementünk az építésügyi hatósághoz. Ott ért a hidegzuhany :), a telek nagysága 325 nm, így nem építhetünk rá semmit sem. A szabályozás szerint 360 nm alatti telkekre nem adnak ki engedélyt. A Nagypapa ezt a telket még az akkori tanácstól bérelte majd később az önkormányzattól vásárolta meg. Akkoriban (1990) ez egy nagyon értékes telek volt, viszont mostanra - azaz 2009 óta, amikori a rendelet - teljesen elértektelenedett. Ki venne meg egy vízpari telket amire semmilyen épület nem engedélyezhető. Az ügyintéző azt mondta nincs semmi megoldás, nem tudom elhinni, hogy ilyen lehet.
Azt gondolom, hogy egy ilyen rendelet engem megkárosít.
Az utcában amúgy 3 szintes óriási házak vannak, mert 2009 előtt még bármit lehetett építeni. Gondoltunk arra is, hogy valamelyik szomszédtól vásárolunk a telekhez egy területet, hogy elérjük a 360 nm-t, de az önkormányzatnál azt mondták, telekhatár módosításra sincs lehetőség.
Mit gondolnak, Ombudsman-hoz lehet ilyen problémával fordulni? Hiszen így engem megkárosít az önkormányzat, a telek értéke beépíthetően 6-7 millió között mozog de így a hagyatéki eljárás során 1.9 millióra becsülték, esélyünk legfeljebb csak az egyik szomszédnak lenne eladni (bár egyelőre nincs ilyen szándékuk), még ezen az áron alul is (bár igazából megtartani szeretnénk, akár korlátozott beépítési lehetőséggel is, hétvégi nyaralóként használva, a 360 nm 20%-os beépíthetőségéhez képest arányosítva csökkentve a beépíthető területet...).
Mit lehet tenni ilyen esetben a beépíthetőségért? Elérhető-e valamilyen módon, hogy legalább az önkormányzat visszavásárolja a telket?