Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvédnő/Ügyvédúr!

Az alábbi ügyben kérném szíves segítségüket.
Örököltem egy ingatlant, melynek 1/2 része engem illet a másik 1/2 része a nővérem gyerekét (nővérem is elhunyt).
A másik tulajdonos nem vette át a hagyatékot, éveken át nem is jelentkezett (nem ismerem, sosem találkoztam vele).
Emiatt kértem az Ő holttá nyilvánítását, melyet a bíróság elutasított, ugyanis bizonyítottan élő személy. Közben kiderült, hogy a nevezett személyt örökbe adták, és újra anyakönyvezték, azért nem találta őt a közjegyző, illetve a hatóságok. Érdeklődnék, hogy ebben az esetben, ha őt örökbe adták, akkor örökös-e ténylegesen?
Azt, az információt, hogy mikor történt az örökbe adás számomra nem adta ki a gyámhivatal, ami azért lenne lényeges, mert ha jól tudom, ha nővérem életében történt az örökbe adás, akkor a gyermeke nem örökölhet utána.
A másik örökös 24 éves, nővérem 7 éve hunyt el. Tehát 17 éves volt, mikor az édesanyja meghalt.

Köszönöm válaszukat,
Nikolett

Tisztelt Ügyvéd Úr/ Hölgy

Ketten a testvéremmel fele -fele arányban örököltünk ingatlant. A testvérem el szeretné adni jóval áron alul , én viszont nem, ha Budapestre jövünk igy legalább van hol laknunk. Jelenleg angliában élünk és a testvérem perrel fenyeget, hogy rákényszerítsen az eladásra.
Kérdésem: ha az ingatlan Budapesti ,akkor hol lenne a tárgyalás, angliában, vagy Budapesten, ha feljelent? Azzal fenyeget, ha nem megyek bele az eladásba, biróság elveheti a lakást, igaz ez, ha magántulajdon?Vagy a biróság megitélheti az áron aluli eladást? A kerestlevél beadásnál a felperesnek be kell fizetni a kerestinditáshoz valamennyi összeget? és a perköltség kit terhelne? közös? vagy csak felperest?
Köszön szépen előre is ha válaszolnak

Tiszteletem! 25% tulajdonrészt vettem meg a testvéremtől, megvettem-e ezzel együtt a bíróságilag megosztott használati jogokat is?? Pl:használhatom-e azt a bejáratot, amelyiket a bíróság Neki és a harmadik t.társnak ítélt meg használatra?? Köszönettel: csaba

Tisztelt Ügyvéd úr!
A testvéremmel 2003-ban örököltünk egy lakást, fele-fele arányban. Akkor 8 millióra értékelte a közjegyző. Azóta a testvérem ott lakik, azóta már a saját családjával, de én nem. Most alakult úgy a dolog, hogy kérném a részemet, ami természetesen nem lesz 4 millió forint, mert most kb.4-5 milliót ér a lakás.
Az lenne a kérdésem, hogy nekem tényleg csak a piaci ár fele jár, vagy esetleg egy kicsivel több, mert nem laktam benne (nem én laktam le), és nem kértem bérleti díjat vagy ilyesmit.
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr/ Ügyvéd Nő!
Édesapám halálát követően testvéremmel együtt örököltük meg az általuk közösen használt lakás fele részét (apai rész). A lakás másik fele édesanyám halála óta a testvérem tulajdona. Bonyolítja a helyzetet, hogy nyolc évvel ezelőtt az öcsém hitelt vett fel adósként és mivel a lakásra terhelték (jelzálog) édesapám is adóstárs lett. Ez a kölcsön 2015. májusában jár majd csak le. A lakás nem akarják eladni. Szeretném megtudni milyen lehetőségem van arra, hogy apai örökségemet pénzben megkaphassam, illetve a hitelszerződés befolyásolja-e az örökrészem értékét?
Válaszát előre is köszönöm: Edit

Tisztelt Ügyvéd Úr/Ügyvédnő!

Elküldtem csatoltan a dokumentumokat az info@innosec.hu címre!
Elnézést a terjedelem, illetve az aláhúzott részek miatt! :-(

Előre is nagyon szépen köszönöm a fáradozásukat és segítségüket!!!

A pozitív válasz reményében maradok üdvözlettel,
Ildikó

Tisztelt Ügyvéd Úr/ Ügyvédnő!

Nagyon szépen köszönöm a gyors választ az első levelemre!

Amennyiben megoldható, csatoltan el tudnám küldeni az adásvételi szerződést is...!

Üdvözlettel,
Ildikó

Tisztelt Ügyvéd Úr/ Ügyvédnő!

A 45406-os kérdésemet még szeretném azzal kiegészíteni, hogy a megvásárolt házrész és a hozzá tartozó 450m2 telek közel 50 éve az eladó tulajdonában volt.
Van egy 1995-ös, jogerős bírósági végzés, melyben ez áll:

"A felperesek keresetükben az alperesekkel közös tulajdonukban álló házasingatlan kertje használatának a tulajdoni arányokhoz igazodó újraszabályozását kérték, sérelmezve, hogy az ingatlan kert részét sok év óta az alperesek használják. Ezen túlmenően a felperesek egyéb érvet kérelmük alátámasztására bírói felhívás ellenére sem terjesztettek elő.

Az elsőfokú biróság végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, a Pp. 130. §-a /1/ bekezdésének /d/ pontjára hivatkozással, mert megállapította, hogy a peres felek, illetve jogelődeik között ugyanezen ténybeli alapból származó ugyanezen jog tárgyában a biróság már jogerős ítéletet hozott, az újraszabályozás iránti keresetet elutasítva.

A végzés ellen a felperesek fellebbeztek, mely arra irányult, hogy a másodfokú biróság kötelezze az elsőfokú bíróságot az eljárás érdemi lefolytatására.

A megyei biróság a fellebbezést alaptalannak találta.
A perbeli keresettel érvényesített jog tárgyában korábban- a Városi Biróság 21. P. 23. 950/1981/11. számú ítéletét felülbirálva - a Megyei Biróság 3. Pf. 20 332/1983/2 szám alatt jogerős ítéletet hozott.
Eszerint a használat újraszabályozása iránti
kereseti kérelem azért alaptalan, mert már az akkori társtulajdonosok is az alperesek kizárólagos kert használata mellett szerezték meg a tulajdoni illetőségüket, a vételár kialakítása is ezen állapotnak megfelelően történt.

A hivatkozott ítélet jogereje a Pp. 229. §-ának /1/ bekezdése szerint kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt, ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék.
Ezért az elsőfokú bíróság -az általa felhívott jogszabály értelmében - helyesen utasította el idézés kibocsátása nélkül a keresetlevelet. Emiatt a Megyei Biróság az elsőfokú biróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. §-ának /2/ bekezdése alapján helybenhagyta."

Mindezeket figyelembe véve mi a teendőnk, illetve milyen jogaink lehetnek?

Elnézést, ha egy kicsit hosszúra sikerült! :-(

Hálás köszönettel és üdvözlettel,
Ildikó

Tisztelt Ügyvéd Úr/Ügyvédnő!

Idén májusban vásároltunk egy házrészt, mely osztatlan közös tulajdonú területen fekszik. A házhoz egy 450m2 körbe kerített saját telek is tartozik...elvileg. Sajnos tájékozatlanok voltunk, így csak jóval (hónapokkal) később derült ki, hogy nem igazán lett hivatalosan eladva nekünk az ingatlan, gyakorlatilag át lettünk verve, ugyanis nem lett írva használati megosztási szerződés, így hivatalosan nem is a mienk az a telek, ami miatt a házrészt megvettük.
A szomszédok is rossz szemmel néznek ránk, szó szerint ellenségesek, nem tudjuk, mitévők legyünk.
A ház azóta is üresen áll, nem szeretnénk ilyen környezetbe beköltözni. Próbálnánk értékesíteni, de sajnos a szomszédok nem hajlandók beleegyezni abba, hogy ügyvéd előtt leírjuk, hogy az a 450m2 telek a kizárólagos használatunkban legyen.
Nagyon el vagyunk keseredve.
Szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben mit tudunk tenni?
Az előző tulajdonos, illetve az ingatlanközvetítő cég felelőssé tehető emiatt? Egyáltalán eladható így egy ilyen ingatlan?

Nagyon szépen köszönöm a segítségüket és kíváncsian várom válaszukat!

Üdvözlettel,
Ildikó

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Lakásomban kibéleltettem a kéményt, mert új kazánt szereltettem fel. A kéménybe csak az én gázkészülékem van bekötve, eredetileg is minden lakáshoz tartozik két kémény. A kémények a lakásszövetkezet tulajdonát képezik. A kéménybéleléshez a lakásszövetkezet előzetesen hozzájárult. A kéménybélelésről külön számlát kértem és benyújtottam a lakásszövetkezet elnökének, kérve, hogy a szövetkezet térítse meg a közös tulajdonú kéményen végzett felújítást. Az elnök ezt a kérést visszautasította. Kérdésem, hogy kötelezhető-e a lakásszövetkezet a kéménybélelés megtérítésére?
Válaszát előre is köszönöm:
Miklós

Kérdésem az lenne, van egy 600m2-es telek, aminek két tulajdonosa van. A telek nem osztható két helyrajzi számra a kis mérete miatt.
A telek két részre van osztva egy kerítéssel, amit szeretnénk valahogy bejegyezni, hogy ez az egyiké, a másik a másiké. Lehetséges, e olyan földhivatali, bejegyzési firma ahol a területet is lehet fixálni, nem csak a %-os részesedést, ami lehet bárhol.

Nagyon köszönöm a választ.

András

Alap: Erzsi40 45340 számu kérdése. 2013.11.27.

Tisztelt ügyvéd ur!

Válasza számomra nem tul biztató. Hogyan tudnám mégis kieszközölni, hogy haszonélvezeti vagy legalább használati joggal az ingatlanomban maradhassak? Milyen feltételeknek kellene megfelelnem?

A "szükséglet" kérdése ugy merült fel, hogy a tárgyaláson a felperes felvetette, hogy én egyedül élek egy 100 nm-es házban, és hogy a szakértő állapitsa meg a szükségleteimnek megfelelő mértéket.

Tisztelettel: Erzsi40

Tisztelt Ügyvédnő / Ügyvéd Úr!

Köszönöm a 45354 sz. kérdésemre írt válaszát. Elnézést kérek, de nem fogalmaztam elég precízen.
Az ikerház egyik felének tulajdonosa egy új háza építtetésekor olyan szerződést kötött az építést végző vállalkozóval, hogy:

1. Vagy fizet az építtető az új házért készpénzben egy a szerződésben meghatározott forduló napig egy X összegű vételárat,

2. Vagy a forulónap után az építtető jelenlegi ikerházi tulajdona egy Y összegen a vállalkozó tulajdonába kerül és az építtetőnek az (X - Y) különbözetet kell készpénzben megfizetnie (X>Y).

Az építtető a 2. lehetőséget választotta, azaz a fordulónap után a jelenleg meglevő ikerházi tulajdonrésze a vállalkozó tulajdonába kerül.

Kérdésem, hogy ebben az esetben is megilleti-e az ikerház másik felének a tulajdonosát az elővásárlási jog.
(A fordulónap után az ikerház egyik felének új tulajdonosa lesz, az ikerházi tulajdonrész Y értéken kerül beszámításra egy egy új ingatlan vásárlása során.)

Köszönettel:
Aladár

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A 45339 számú kérdésemre köszönöm a választ.
Amennyiben az ingatlan 2 szobás, akkor többlethasználati díj nélkül jogosan használhatom az egyik szobát és a közös helyiségeket?
És a hozzájárulásom nélkül akkor nincs joga senkit sem beköltöztetni a házba mellém?
Köszönettel: Rita

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Férjem előző házassága ideje alatt devizaalapu jelzáloghitelt vett fel az általa x részben örökölt ingatlan rokonoknál maradt részének kivásárlására. Az ingatlan fele részben a feleség nevére került, akárcsak a felvett hitel. A válás végeztével a felek egyezségben vállalták a hitel közös törlesztését, úgy, hogy férjem elhagyta a házat. 3 évig rendszeresen a megítélt gyerektartáson felüli összeget fizetett, hogy a hitel törlesztése ne okozzon gondot a családnak, mivel az asszonynak többnyire nem volt munkahelye. 1 hónappal ezelőtt azonban kiderült, hogy a volt felesége olyannyira nem fizette a rendszeresen átutalt teljes havi törlesztőrészleteket, hogy a késedelmi kamatokat tőkésítve kevesebb mint egy év alatt nemhogy csökkent volna, de fél millió Forinttal növekedett az adóság. Továbbá az asszony nem szeretné fizetni ezután a hitel rá vonatkozó részét sem a tulajdonjogáról azonban nem mondana le.
A férjem átvállalná a hitel további törlesztését, de csak ha az ingatlan 100%-ban a nevére kerülne.
Kérdésem, hogy van-e erre lehetőség, milyen költségekkel járna, illetve hogy lehet-e az asszonynak haszonélvezeti joga az ingatlanon?.
Válaszát köszönöm!