Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr !

Társasházi lakásban lakunk(egy udvaron 5 ház/házanként 5 lakás-minden ház önálló társasház), melyhez a társasházi alapító okirat szerint tartozik egy kert. Ez a kert az adásvételi szerződés szerint:
a lakáshoz tartozik a közös tulajdonban lévő földterületből a lakás mellett fekvő 30 nm területű földterület kizárólagos használati joga a társasházi alap. okirat szerinti vázrajz szerint.

Az alapító okirat szerint:
az xxxxx/a/b/2 alatti lakáshoz tartozik egy a lakás mellett lévő 30nm területű kert a mellékelt változási vázrajz szerint.
A fent megjelölt albetétek alatt nyilvántartott egyes lakásokhoz kapcsolódó kert-a mellékelt változási vázrajz szerint- az adott lakáshoz tartozik, a lakás mindenkori tulajdonosának kizárólagos használatába kerül.

Azt szeretném megtudni, mit jelent ez a kizárólagos használati jog. Ha a többi tulajdonos úgy dönt, hogy megváltoztatja az alapító okiratot és ők is akarják használni a kertet, (a kert miatt az én lakásom többe került, mint az övéké) megtehetik-e?
Ha a lakást eladom, a kert is jár-e hozzá?

Köszönöm válaszát !

Tisztelt Ügyvéd Úr !

Társasházi közgyűlésen 3 albetét ( lakáshoz tartozó teraszok )ázási hibáinak megszüntetésére, melyek magántulajdonban vannak, célbefizetést rendeltek el, melynek mértéke 240 Ft/közös hányad és melyet 42 napon belül egy a későbbiekben közlésre kerülő bankszámlára kell befizetni...
A megjelölt 3 millió forintból 20% a 3 lakót a többi 80 % pedig a 6 ütem ( különálló nem egyszerre épült és szerkezetileg nem összefüggő épületek ) lakóit érinti.
Indoklás: az érintett épületrészek az alapító okirat értelmében födémként definiálhatóak és ezáltal közös területnek minősülnek.
Kérdésem: a közgyűlés ezt ebben a formában megszavazhatta e valamint a magántulajdont hogyan minősíthette közös területnek ?
Köszönettel: S.Tamás

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm 45351-es kérdésemre adott válaszát.
Mivel ez egy több, mint 10 lépcsőházas 10 emeletes ház, ezért 10%tulajdonost megkérni, hogy hívjunk össze rendkìvüli közgyűlést, lehetetlen. Ezért az a kérdésem, hogy rendes közgyűlést külön kérés nélkül is szoktak tartani, ugye? Èvente hányszor? Mely hónapokban? Ha oda elmegyek, ott kérhetem-e, hogy írják bele a Házirendbe az ebtartás szabályait?
Vagy, még mit tehetnénk? Hívjuk ki a rendőrséget? A kutya továbbra is üvölt.
Válaszukat köszönöm előre is.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Előbbi kérdésemhez kiegészítés:
olvastam valahol, hogy akkor kötelező a közgyűlés összehívása a társasházban, ha a tulajdonosok valahány százaléka ezt kéri. Jó. De mi van akkor, ha a Házirendünk olyan kérdést nem szabályoz, amit szabályoznia kellene (ebtartás), azaz a közös képviselő estleges mulasztása miatt nincs ez a kérdés szabályozva? Akkor is kell a tulajdonosok valahány százaléka a közgyűlés összehívásához? Vagy hivatkozhatnék arra, hogy lényegében egy a közös képviselő mulasztásának pótlását kérem azzal, hogy kérem a közgyűlés soron kìvüli összehívását?
Tiszteletem!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Többemeletes társasházi lakásban lakunk. Èjnek évadján ugat a kutya az egyik lakásból, olyan hangerővel, hogy mi másik emeleten lakunk, de így is zárt ajtón át hallatszik az üvöltés éjjel 2-kor. Kizárt a pihenés és alvás. Vagy itt hagyják éjjelre a kutyát, vagy itt van a gazdája is, csak nem nyit ajtót, ezt nem tudjuk.
Rendkìvüli közgyűlés összehívásának mi a feltétele általában? Kérem ne rázzon le azzal, hogy nézzem meg a Házirendben, mert nincs benne. Továbbá a Házirendünk az ebtartásról is csak annyit ír, hogy a helyi önkormányzati rendelet szabályozza. Ezzel szemben az önkormányzat embere azt mondta, hogy akkor ez a Házirend nem szabályos, mert a kutyatartást ezévtől a házirend kell hogy részleteiben szabályozza. Akkor itt most ki mond igazat? Az önkormányzat? Ès ha a Házirendünk kell hogy szabályozza az ebtartást, akkor én mit tehetek? Hívjak össze közgyűlést, és tegyek indítványt? Mi annak a menete?
Kérem, legyenek szìvesek mielőbb válaszolni!
Köszönöm!

2012.09.27-én csereszerzödéssel jutottam a Sió u.19.sz alatti lakáshoz. A közös képviselőt sem személyesen sem telefonon nem tudtam elérni.
Az eljátó ügyvéd a szerzödésben rögzitette, hogy a cserélő tulajdonos kötelessége a nullás igazolás beszerzése, mely igazolja,hogy a társasház felé az ügylet tárgyát képező ingatlanban tartozása nem áll fent. Ezt felszólitásom ellenére sem tette meg.Az eljáró ügyvéd is hiába hivta fel figyelmét a vállalt kötelezettsége teljesitésére.
A közösképviselőt mulasztásai miatt a társasház közgyülése leváltotta 2013.03.05 és az uj képviselő rajtam akarja beajntani az elmaradt 53894,-Ft-ot.

KÉrdezem, hogy intézkedése jogos -e és mit tehetek.

Tisztelettel:

Smohai Zoltán.

Társasházunkban egy kazán szolgáltatja a fűtést és a meleg vizet, minden lakás rendelkezik külön mérőórákkal. A számlák a közös képviselőhöz érkeznek, ő leolvassa az órákat és ennek alapján állít ki lakásonként egy számlát (közös költség, adott hónapban felmerülő közüzemi díjak külön részletezve). A januári 10 %-os rezsicsökkentés után a fűtés díja nemhogy csökkent volna, hanem a magasabb szorzóknak köszönhetően kb. 25%-kal nőtt!
A júliusi víz- és szemétdíjcsökkenés sem valósult meg, ugyanúgy a régi magasabb összeget fizetjük! Társasházi lakásban, sokan egyfős háztartásban több szemétdíjat fizetnek, mint a kertes házban lakó nagycsaládosok a városban. Mivel a szolgáltatók bizonyára betartják a törvényt és csökkentették a számlák összegét 10%-kal, akkor a közös képviselő miért nem ez alapján számláz tovább a lakóknak? Megteheti ezt? A társasházban élőkre nem vonatkozik a rezsicsökkentés? Válaszukat nagyon köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Társasházunk 2000-ben épült. A társasházzá alakulás 2009-ben történt meg. A társasház megtakarításait kb. 3,5 m Ft-ot addig az egyik ott lakó lányának a nevére nyitott folyószámláján gyűjtötték éveken keresztül. Ezeket bizonlyatokkal, ill. közlemény rovatokkal bizonyítani tudjuk.
Idén nyitottuk a társasház részére egy saját folyószámlát, viszont a mostanra tulajdonossá vált hölgy nem hajlandó a társasház jogos követelését a közös számlára átutalni. Több ízben szóban már felszólította a ház egységesen az azonnali intézkedésre, de azt valamennyi alkalommal megtagadta. Eddig a teljes összeg kb. 1/3-át utalta át. Az előző közgyűlésen írásban is vállalta a fennmaradt összeg átutalásást, azonban azt sem tartotta be. A ház azonnali hatállyal jogi útra terelné az ügyet.
Az lenne a kérdésem, hogy milyenek a ház esélyei, ill. milyen címen indíthatunk eljásást a nemfizeztő hölgy ellen. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Kerékgyártó Úr

Tisztelt Ügyvédi Iroda!
A következő szituációval kapcsolatban fordulok Önökhöz segítségért:
1983-ban épült 9 lakásos, 3 szintes társasházunk felső emeletén lévő lakások előtt egy tetőrész volt, amit csak a felső szinten lévő két lakás tud megközelíteni, ezért még a ház épülését követő időszakban a két korábbi tulajdonos állítólag felajánlotta, hogy amennyiben megkapják és használni tudják ezeket a területeket, akkor ők azt befedik és vállalják, hogy ha bármi probléma van alattuk, akkor ők azt rendezik. Az idézőjelbe tett szöveg egy mostani közgyűlésen hangzott el nem szó szerint, de így került a jegyzőkönyvbe. Erről semmilyen írásos papír nincs meg egyelőre, csak egy régi lakó visszaemlékezése illetve az, hogy az akkori lakók aláírásukkal hitelesítettek egy tervrajzot, amire már a teraszok rákerültek.
Az egyik felső lakás alatti lakó lakása nagy esőzések idején ázik régi lakók állítása szerint a ház megépülése óta problémás az a lakás és jelenleg azt követeli, hogy a felette lévő lakók bontassák le a teraszokat amelyek megépülésükkor és kb. 10-15 évvel ezelőtt is újra alá lettek vízszigetelve és fizessék az ott lévő tetőrész szigetelésének a kb. 75%-át, azaz amekkora részre a közösből az ő teraszuk rá lett építve.
Egy másik nézőpont szerint pedig azt hallottam, hogy egy ilyen tető szigetelés esetén a tulajdonos a ráépítésért felel illetve, hogy az ne sértse meg az alatta lévő szigetelést, de magát a födém szigetelést a háznak kell fizetnie, mert az szerkezetileg a házhoz tartozik és közös tulajdon.
A teraszok egyik tulajdonosa nem akar egyáltalán hozzányúlni, mondván, hogy nem az ő alatta lévő lakás ázik, a másik tulajdonos pedig természetesen szeretné megoldani a helyzetet, de nem mindegy, hogy milyen költségvetésből kell ezt megoldani: terasz bontás és újraépítés új korlátokkal (mert akkor azt is másmilyen formában kell megoldani) vagy tetőszigetelés és csatorna javítás is ezen felül. Nem mindegy, mert külön-külön is elég nagy összegről van szó, amit nem lehet könnyedén előteremteni.
Mi az igazság? Hogyan kellene kezelni ezt a helyzetet? Kötelezhetők a terasz(ok) tulajdonosai a terasz(ok) alatti tető szigetelésére?
(Az eddig kihívott szakértők egyébként nem tudják egyértelműen megmondani az ázás okát, azt javasolják, hogy komplett tetőszigetelés és csatorna, vízelvezetés felújításra van szükség és csak akkor lehet azt mondani, hogy abból az irányból már biztos nem ázik.)
A másik opció amit a lakók felvetettek, hogy ha a teraszok tulajdonosai nem akarják vállalni a költséget, akkor le kell bontaniuk a teraszt és a ház megcsináltatja a tetőszigetelést, amire már nem kerülne új terasz. Viszont ebben az esetben a lakásoknál ott maradnak az erkélyajtók, amik a tetőre nyílnak, amin ugyebár ebben az esetben nem lenne korlát Illetve a tulajdoni lapokon is szerepelnek a teraszok. Azzal mi lenne?
Mi lenne a javasolt megoldás ebben az esetben?
Előre is köszönöm segítségüket és válaszukat!
Éva

Tisztelt ügyvédúr/ ügyvédnő.
Egy 6 lakásos társasházban lakik az anyósom. Van egy garázsbeállónk amit mi használunk a család.
A beálló egy közös területen van és közöstulajdon.
Mivel mi használjuk / mármint az anyósomék/ nagyon régota igy jogszerüen használjuk. Most azt szeretnénk hogy ez a beálló a saját tulajdonba kerüljön plusz szeretném a beállót felujitani átalakitani, korszerüsiteni. Jogi tanácsért fordulok önhöz, hogy milyen lehetőségeim vannak a célok eléréséhez. Sajnos a viszony nem tul jó a lakók között. nem szeretnénk elvesziteni a garázsbeállót.
Előre is köszönöm a segitő tanácsait.

Tisztelettel:János

Udvozletem,

Arra a problemamra szeretnék választ kapni, miszerint van egy lakásom Szekszárdon, de mivel évek óta külföldön élek, el szeretném adni. A lakás tetötéri, 5-6 éve folyamatosan beázik. Én már milliószor kértem a közös képviselöt, az Alisca lakásszövetséget, hogy javítsák meg a tetöt, mert az alatta lévö teljes fal kezd beomlani, teljesen el van ázva. Minden alkalommal ígéretet kaptam, hogy megjavítják, de minden állítólagos javítás után ugyanúgy beázik. Nem csak a fal,de a parketta és az összekötö fa is teljesen szetrohad. Ebböl adódóan nem tudom eladni a lakást, nem tudom kiadni, mert a víz nagyobb esözésnél ömlik a szobába. A lakás állapota romlik, értéke csökken, ráadásul a kiadásokat fizetnem kell, ami nekem évi több, mint 300 000 forint, közös költséggel rgyütt, amit nem tudom, miert fizetek, ha nem csinal semmit a ház. A lakás ára már teljesen lent van. A kérdésem az, mivel a hiba nem az én lakásommal van, hanem a házzal, perelhetem e a lakásszövetséget ebben az esetben, hisz valamilyen módon kárt tettek a lakásomban.
Válaszát elöre is megköszönve, H. Renats

Tisztelt Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda !


Szeretnék egy-pár társasházzal kapcsolatos kérdésre választ kapni.
1. Szabályos-e , hogy az Alaprajzban szereplő négyzetméter adatok nem mindig egyeznek az Alapító okiratban szereplő lakások négyzetméter adataival.
Tényleges adatok az alaprajzban és a fizetendő m2 –ek között elég sokszor eltérő adatok vannak.
A különbség nagyrészt abból adódik, hogy lakásokhoz tartozó nyitott és zárt erkélyek, loggiák, valamint a közösen használt folyosók négyzetmétereit tetszés szerint hol beszámítják a tulajdonhányadba, hol nem.
Az Alaprajzban minden lakáshoz tartozó terület ARAB számokkal jelzi a lakáshoz tartozó épületrészeket, beleértve a lakásokhoz tartozó nyitott és zárt erkélyek, loggiák , közösen használt folyosók négyzetmétereit.
A Szervezeti és Működési Szabályzatban sem szerepel, hogy megengedett , hogy egyes tulajdonostársaknál tetszőlegesen négyzetmétereket nem számítanak bele a tulajdonhányad számításába.
Mi ilyenkor a teendő?
2. Szabályos-e, hogy Az Alaprajzban levő négyzetméter adatok időnként számszakilag sem egyeznek az Alapító okiratban szereplő lakások négyzetméter adataival.
Mi ilyenkor a teendő?
3. Szabályos-e, hogy egyes tulajdonostársaknak kötelező a lakáshoz tartozó összes négyzetméter után közös költséget fizetni, úgy ahogy a tv. előírja, másokra ez a tv. nem vonatkozik.
Lehet-e kérni a közgyűléstől a sok hibával rendelkező Alapító okirat módosítását?
Mi a teendő, ha a közgyűlés többsége nemet mond a módosításra.
Úgy tudom, hogy az Alaprajzban szereplő négyzetméter adatoknak egyeznie-kell az Alapító Okiratban szereplő négyzetméter adatokkal. Egyetlen egy eltérés sem lehet, itt viszont nagyon sok adat eltérés van.
Mit lehet tenni ilyenkor??

Fáradozásukat és válaszukat előre is köszönöm.
Kérem, hogy a választ e-mail címre szíveskedjenek elküldeni.

Tisztelt Ügyvéd úr!
Én egy tízemeletes panelházban lakom az első
emeleten egy önkormányzati lakásban mint főbérlő.
A ház lakói közűl sokan megvették a lakásokat.
Azt szeretném megtudni hogy aki megvette a lakást és így a saját tulajdona lett,
kiadhatja e albérletbe?és kell e valamilyen illetékes
szervnél jeleznie a bérbeadást {Pl. önkormányzat,vagy csevak nak }.A másik dolog, köteles e adót fizetnie az albérletbe
kiadott lakás után , ugyanis szerintem ez egy plussz jövedelemforrás.Az illető nem lakik az all- bérlőkkel!A másik dolg, én úgy tudom vannak szabályok { úgymond HÁZI REND } az ilyen többlakásos panelházakban,gondolok példáúl a
csendrendeletre,beton fúrás, hangos zenehallgatás,felesleges zajongás,állandó kutyaugatás,STB.Vonatkoznak e ezek a szabályok
azokra is akik megvették az önkormányzattól a lakást és a
sajátjuk lett.Kihez fordulhatok az ilyen jellegű panaszokkal, ugyanis nem tudok szót érteni a tulajdonossal aki jelen esetben közvetlen felettem lakik,és problémám akadt vele,illetve az albérlőivel.
Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelettel: Ágnes

Tisztelt Ügyvéd úr!
Liziong Rt tulajdonában lévő lakás,gk.hely után a lizingelő részéről jelentős tartozása esetén, (hosszabb ideje lakásban,gk.helyen nem tapasztalható a tartózkodásuk, levelek kézbesítés nélküliek) ilyen esetben milyen lehetőségünk van az tartozásuk miatt, mit lehet,mit kell tennünk?
A lizinges lakás -gk-beálló közös ktg-ét ugyanakkor senki nem fizeti be a tház részére, hónapról-hónapra egyre több az elmaradás,a tartozás Köszönettel várom válaszát:M.Zsolt

Tisztelt Ügyvéd Úr!
X magánszemélytől Y Kft. végrehajtási eljárás során vett meg egy lakást, mi pedig fél évvel később Y Kft-től. X mindenféle tartozást felhalmozott, volt a tulajdoni lapon parkolási díjtól, közös költségen keresztül közüzemi díjakig sok minden. Y Kft. az adásvételünk előtt a tulajdoni lapon szereplő tartozásokat rendezte, nekünk tehermentes tulajdoni lappal, per-, teher- és igénymentesség szavatolásával adta azt el. 4 hónap múlva derült ki, hogy a társasháznak még további közös költség követelése van, melynek megfizetésére minket, mint új tulajdonost szólított fel, mi pedig Y Kft-t, aki azt válaszolta, hogy a tartozás nem őt terheli. Két légyeges dolog: vásárlásunkkor sajnos nem ragaszkodtunk a nullás igazoláshoz, elfogadtuk Y Kft-től a kk igazolását, melyben csak az szerepelt, hogy ő az utolsó 3 hónap közös költségét megfizette, ill. az alapító okiratban szerepel, hogy az egymás utáni tulajdonosok egyetemlegesen felelnek a közös költség megfizetéséért. A kk megpróbálta X magánszemélyt perelni, de ö nem volt fellelhető, lakcíme még mindig a tárgyi lakás (amit kezdeményezésünkre az önkormányzat fiktívvé nyilvánított). Az új kk ellenünk bocsáttatott ki FMH-t, aminek ellent mondtunk, így az perré alakult. Kérdéseim:
1/ A társasház mindenképpen behajthatja rajtam a korábbi tulajdonos által felhalmozott közös költség tartozást?
2/ Azt én Y Kft-vel szemben csak egy új, külön perben érvényesíthetem (és érvényesíthető egyáltalán?)?
3/ A társasházzal nem rossz a kapcsolatom, és a korábbi kk rengeteg hibát követett el (ennek a tartozásnak a kezelése során, de mással is, így ellenem már az új kk lépett fel). Tehát úgy érzem, köthetnék kedvező megállapodást a társasházzal, az összeg bizonyos részének megfizetésével. De nem rontja-e egy megállapodásos fizetés esélyeimet Y kft-vel való fellépés során?
Válaszait előre is köszönöm.