Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Kedves Uram/Hölgyem!

Nem tudom, hogy ez az ingatlan jog-kategóriába eső történet-e, de nagyon szeretnénk (a környéken élőkkel együtt) valamilyen segítséget kapni.
A lakóhelyünk 30-as zónába tartozik. Mielőtt az út megépült, nagyon csendes környék volt. Mikor az út megépült, de főleg mióta a vasútfelújítás zajlik, a Pilisszentiváni lakosok rászoktak, hogy a mi kis utcánkon keresztül járjanak át Pilisvörösvárra. Ez az utca méretéhez képest hatalmas forgalmat jelent. Az utcánkban az úttest felülete nagyon keskeny, egyszerre két autó nem fér el egymás mellett. Emiatt a 30 helyett az autósok 60-70-el mennek el, tövig nyomva a gázt, hogy ne ragadjanak be. Csakhogy ehhez már annyira hozzászoktak, hogy forgalom nélkül is csinálják. Nincs járda, a házunk két méternyire van az úttól. Az ablakok rezegnek, a hangzavar csak csukott ablaknál viselhető el. Mit lehet tenni? Kit mire lehet kötelezni az üggyel kapcsolatban? Fekvőrendőr igénylési petícióra nem reagáltak. Lehet-e feljelentést tenni, hogy az önkormányzat nem biztosítja a nyugodt körülményeket? Vannak törvényi előírások a maximális zajszintre és a rezgésre, ezen el lehet-e indulni?

Nagyon köszönöm!

Üdvözlettel,

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!


Az alábbiakban szeretném a segitségüket kérni:

Folyamatban van a szerződés aláirása az Eszközkezelővel, Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem:
1. A tulajdoni lapon a Bankon kivül van bejegyzett végrehajtás közüzemi dij hátralék miatt egy végrehajtó irodától. Ezt az összeget állitolag a Bank kifizeti a végrehajtóirodának de ezt én már kifizettem, (megvannak erről a dokumentumok), de a végrehajtó ezt nem töröltette még . Ebben az esetben ezt az összeget vissza kell kapjam a végrehajtotól, ha az eszközkezelő átutalja neki?

2. Mivel most már nem én leszek a tulajdonosa alakásnak hanem a Magyar Állam (Eszközkezelő) miért kell nekem közösköltséget fizetnem a bérleti dij mellett. Valahol olvastam egy ügyvéd irását, hogy közösköltséget a tulajdonosnak kell fizetni aki a földhivatalnál bejegyzett tulajdonos- ez esetben a magyar állam-
Bemásolnám az olvasott szöveget:
kötelezettségek a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t illetik meg, illetve terhelik.
A Magyar Állam részéről az öröklakás tulajdonjogának megszerzése napjától a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. köteles a közös költséget fizetni, a társasház a közös költséget joghatályosan csak a zrt.-től követelheti. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a zrt. a volt lakástulajdonossal kötött bérleti szerződésben kikötötte, hogy a közös költség a bérlőt terheli. Ez csak annyit jelent, hogy a zrt. a költséget tovább háríthatja a bérlőre-

Ön szerint ebben a helyzetben kinek kell fizetnie a közös költséget?
Várom válaszát Köszönettel!

Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr!
A problémám a következő lenne: 2014.11.28.-án egy ingatlant vettem birtokba (mivel eddig csak a vételár felét fizettem meg, a másik felét, csak akkor kapja meg az eladó, ha a közüzemi szolgáltatóknál megtörtént az átírás). Az adás-vételi szerződés szerint ettől a naptól kezdve én viselem az ingatlan terheit, az ezt megelőző időszakig az eladó fizet minden addigi költséget. A gázszolgáltatót kerestük meg közösen ma, ahol szembesülnöm kellett azzal, hogy az eladónak megszünt velük szerződése, velem szerettek volna új szerződést kötni, de mivel a tulajodoni lap még nincs átírva így addig ez nem lehetséges. Amellett, hogy nyomáspróbát kell csináltatnom és az óra visszaállítását is fizetnem kellene. Erről Ő korábban nem tájékoztatott, a szolgáltatónál szembesültem a problémával és a költségekkel is. Azt szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben kit terhel ennek a költsége? Mivel ha van szerződése, akkor az átírás ingyenes, viszont így kb 50.000ft plussz költséget jelentene ?nekem?
Válaszát előre is köszönöm:
Anita

Egy 18 éve perben álló felperes részére

engedélyeztem, hogy az én lakáscímemre érkezzenek
a levelei.
JELENLEG SúLYOS ÁLLAPOTBAN VAN KÓRHÁZBAN.

ÉRKEZETT KÉT LEVÉL- VALÓSZÍNŰLEG AZ ÜGYÉSZSÉGTŐL,BÍRÓSÁGTÓL, eddig átvettem, átadtam. Most, hogy súlyosan beteg nem tudom mit tegyek?
ÁTVEHETEM-E, melyet állapotára tekintettel nem lehet.

Tisztelt Ügyvéd Úr!



Szíves tanácsát kérem a következő ügyben.

Diósdon, a napokban, eladtam egy ingatlant, amelyre a Diósdi Vízközmű Társulat a csatornával beállt a telkemre. A Közmű Társulat Fundamenta kölcsönt vett igénybe a csatornázásra. Az adás-vételi szerződést Vevő ügyvédje készítette, amelyben én, mint eladó rögzítettem, hogy a havi törlesztő részleteket november 30-ig vállalom, azt követően a Vevő magára vállalta a további részletek fizetését, amely a szerződésben rögzítve van. A birtokba adás és a közmű-átírások kapcsán kiderült, hogy a hátralévő összeget, a megszokott részletfizetéssel vevő nem törlesztheti tovább, mivel Fundamenta kölcsön terheli. Az ügy rendezésére egy megoldást javasoltak, hogy egy összegben fizesse ki az egész beruházást, vevő vagy az eladó. Mivel a szerződésben vevő leírta, hogy a csatornával kapcsolatos további költségeket vállalja és a vételár megállapítása kapcsán komoly engedményeket tettem felé, kötelezhet-e a vevő egy aláírt szerződés rögzítése, és kifizetés megtörténte után bárminemű plusz költség megfizetésére?

Köszönettel

Ferenczy Béláné

724m2-es osztatlan közös tulajdonban lévő telken épült 2 lakásos ikerház(társas)egyik felét a szomszédunk értékesíteni kívánja.
Viszonylag nagy alapterületű,zajos és erősen légszennyezett környéken lakunk,így az érdeklődés a lakás iránt nem nagy.
Irodaként történő használatra megvásárolnák,úgy hogy a pihenésre szolgáló kertben parkolókat alakitanának ki.
Ez a megoldás bennünket nagyon elkeserít,hiszen 1984-óta,amikor építettük a házat,a kert fontos szerepet tölt be a pihenésünkben.
Mit tehetnénk,hogy megakadályozható legyen a lakás irodává átminősítése,és a kert parkolóvá alakítása?
Amennyiben irodává alakítják,úgy a 8-10 órás munkavégzés,a kora reggeli,vagy késő esti takarítás,még a lakáson belüli életünket is tönkreteszi.

Válaszát köszönöm.
Tisztelettel: Mária

Tisztelt Ügyvéd úr/nő!

Van egy lakás melyet meg szeretnék vásárolni tulajdonosa azonban állami gondozott volt és öt év elidegenítési idő van rajta amit csak akkor törölnek ha ő új lakást vásárolna de nem akar. Van-e valami törvényes lehetőség a vásárlásra? Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlöm Önöket!
A segítségüket szeretném kérni.

Röviden a történetem, amiben a segítségüket szeretném kérni:
2014.10.13-án vásároltam feleségemmel egy házat, a tulajdoni lap "tiszta" volt, terhelés és bejegyzésmentes. A két tulajdonos 50-50%-ban birtokolta az ingatlant, egymással rokoni kapcsolatban nem állnak. Egyikük régről tulajdonos, 81 éves hölgy, az ingatlant kb.53-éve lakja. A másik tulajdonos a néni tartósan beteg fiával kötött eltartási szerződést, és annak halála után lett 50%-ban tulajdonos. (A tulajdoni lapon az elhuny fiú holtig tartó haszonélvezete szerepel még, mert annak törlését nem kezdeményezték, de a halotti anyakönyvről rendelkezem másolattal). Az adásvételi szerződésben kértük a haszonélvezeti jog törlését. Az adásvétel ügyvéd előtt, ügyvédi közreműködéssel jött létre.
2014.10.10-én előszerződést kötöttünk, akkor kifizettem a vételár egy részét, (1,5m Ft-ot készpénzben), majd 2014.10.13-án a végleges szerződés aláírásakor banki átutalással 5m Ft-ot. A fennmaradó 1,0m Ft kifizetésére a szerződésben 2014.12.15-i határidőt rögzítettünk, tulajdonosként majd csak a teljes vételár kifizetésekor leszünk bejegyezve, addig a tulajdoni lapon széljegyként szereplünk, 2014.10.13-óta. Az ingatlanba 2014.10.18-19-én költöztünk be.
A villanyóra átírásához az EON-nak tulajdoni lap másolatra volt szüksége, amit az adásvételt lebonyolító ügyvédtől kértem és kaptam meg, ő hívta fel a figyelmemet, hogy a tulajdoni lapra a zirci Járásbíróság "zárlati igényt" jegyeztetett fel 2014.10.29-én.
A zirci Járásbíróságon annyit sikerült megtudnom, hogy egy 2014. Júliusa óta zajló gyámhivatali eljárás (2014.10.21-én volt tárgyalás) folyományaként került bejegyzésre az ingatlan zárolása iránti igény.
A gyámhivatali eljárásról eladók az adásvétel során nem nyilatkoztak, nekünk róla tudomásunk nem volt.
A gyámhivatalnál annyit sikerült megtudnom, hogy a néni nem beszámítható, cselekedeteivel nincs tisztában, ez ügyben folyik gyámhatósági vizsgálat, és igazságügyi elmeszakértői vizsgálatot kértek azt megállapítandó, hogy milyen mérvű a beszámíthatatlanság. A vizsgálat eredményétől függően akár az egész adásvételi szerződés, vagy csak annak a nénivel kötött része lesz semmis, esetleg - ha kiderül, hogy mégis tudatában volt, hogy eladta a házat és adásvételi szerződést írt alá- tulajdonunkban maradhat az ingatlan. Addig is Zárgondnokot fognak kirendelni, aki felügyeli az ingatlant. Az ingatlan átalakítását megtiltották, amíg az eljárás tart. (Az átalakítás egyet jelent a lakhatóvá tétellel, mert a szobákban a hajópadló cserére szorul, a belső válaszfalak meg vannak repedve -4 fal repedt, 1 pedig meg van rogyva, mert nem bírta el a rá szerelt 80 literes tárolós gázboylert-, melyeket elbontani, áthelyezni, újrafalazni kellene. Ezekről a hibákról az adásvétel megírásakor tudtunk, de szándékunkban áll átalakítani a belső elrendezést - a vizes blokkot szeretnénk kivenni a ház közepéről- és abban a hibás falak elbontandóként szerepelnek. Így most olyan helyiségeket fertőtlenítek, meszelek, javítom a vakolatát, melyeket már elbontottam volna.)
Az általunk megvásárolt ingatlanból 2014.10.15-én a két eladó együtt távozott, - állítólag egy tőlünk 200km-re lévő településre, ahol házat vásároltak-, de ott nem lelhetők fel a gyámhivatal szerint, keresésük folyamatban van. Mivel bűncselekmény nem történt, a rendőrség bevonása nélkül.
Ingóságaik az általunk megvásárolt ingatlan garázsába, műhelyébe vannak kipakolva (ezek egy részét ők pakolták ki, nagyobbik részét pedig mi, hogy be tudjunk költözni a házba), ezeket a Zárgondnok majd állítólag leleltározza. (Egyik eladó az adásvételi szerződés aláírása után közölte velem, hogy nem visznek el mindent, (200 km-re sokba kerülne a szállítás), amit otthagynak, azt használhatom vagy kidobhatom. Erről dokumentum nem készült. Így sem a garázst, sem a műhelyt nem tudom használni.)
Mind az előszerződés, mind a végleges szerződés aláírásakor én vittem fel gépjárművel eladókat mind az ügyvédhez, mind a banka, majd vissza az ügyvédhez. A vitatott elmeállapotú hölgy megismert, (pedig eltelt a két találkozás-aláírás között 3 nap), lehetett vele kommunikálni, mesélt korábbi munkájáról, munkahelyéről, kérdésre válaszolt, ha közbekérdeztem, válaszolt, majd onnét folytatta a beszélgetést, ahol megszakítottam. Az ügyvédnél sem történt semmi, ami a beszámíthatatlanságára utalt volna. Az ügyvédnek sem tűnt fel semmi furcsa, szokatlan dolog a nénivel kapcsolatban.
Bár az ingatlant összkomfortosként vásároltuk meg, csak a beköltözéskor szembesültünk azzal a ténnyel, hogy –bár a helyiségekben gázkonvektorok vannak felszerelve, azok nem használhatóak, mert- gázóra nincs. Az EON-nál történt érdeklődésem nyomán derült arra fény, hogy elmaradásuk volt a gázszámlával, azt többszöri felszólításra sem rendezték, így a gázórát a gázszolgáltató leszerelte. Az elmaradást később kiegyenlítették, de a visszakapcsolást már nem intézték, - lehet, hogy nem volt rá anyagi fedezetük. Sikerült kiderítenem, hogy 2014 Augusztusában szerelték le a gázórát, visszakötését én intézem, folyamatban van. Mivel gáztűzhely és gázboyler van a házban felszerelve, gyaníthatólag főzési és tisztálkodási – fürdési- lehetőség nem volt több mint 2 hónapig. Ebbe a házba szeretné a gyámügy visszahozni a nénit.
Az a gyámügy, aki tőlem szerzett információt arról, hogy az ingatlanban főzési-fürdési és fűtési lehetőség nincs. (A két cserépkályha átrakásra szorul. Mivel módosításokat –központi fűtés kialakítása- nem végezhetek, kénytelen voltam az egyik kályhát kifugázni (ideig-óráig megoldás), hogy fűteni tudjunk.)
Jelen körülményeiket nem ismerem, de mivel az ingatlan vételárának jelentős részét kifizettem, abból egy olyan helyen vásároltak ingatlant, ahol azok árfekvése a zircinél kedvezőbb, gyanítom, hogy maradt pénzük. (Eladó annak idején a vételár banki átutalásakor azt az információt adta, hogy a nénivel közös a számlájuk, a pénzt arra utaltam. A közös számla később az általunk megvásárolt ingatlan szomszédságában lakóktól megerősítést nyert.)

Amiben a segítségüket kérem:

1: Szükséges-e az ügyben ügyvédet fogadnom, hogy a gyámüggyel szemben érdekeimet érvényesíteni tudjam? Egyáltalán mihez van jogom, mit kell közöljenek velem (folyamatban lévő ügyről nem kaphatok felvilágosítást, még ha érintett vagyok is az ügyben!?) a gyámügyön, bíróságon? (Lehet, hogy az adásvételt intéző ügyvédet és minket is meghallgatnak a néni elmeállapotával kapcsolatban, de lehet, hogy nem). Lehet ő az ügyvédem, vagy –érintettsége miatt- keressek másik ügyvédet?
2: A vételár még nálam lévő részéről rendelkezhetem-e úgy, hogy az eladók számlaelmaradásával csökkentve fizethessem ki, illetve rendelkezhetem-e úgy, hogy kifizetés csak az ingatlan tulajdonlásával részemre pozitív végkifejlet esetén történjen? (Az elmaradt számlabefizetéseket én rendeztem).
3: Ügyvédi, vagy közjegyzői, esetleg bírói letétbe helyezzem-e a vételár még nálam lévő részét, hogy a 2014. December 15-i fizetési határidő ne legyen jogvesztő és az adásvételi szerződés érvényes maradjon?
4: Ha letétbe helyezem a pénzt, széljegyről bejegyeznek-e tulajdonosnak, illetve érdemes-e bejegyeztetni magunkat, vagy maradjon minden így, amíg tisztázódik az adásvétel körüli bonyodalom?
5: Van –e lehetőség arra, hogy (ha a néni beszámíthatatlansága nyer igazolást) az adásvétel érvényes maradjon és a vételár nénire eső részét (50%) behajtsák a másik volt tulajdonoson, a néni elhelyezéséről - akár egy otthonba- pedig a gyámügy intézkedjen? (A néninek él egy fia Pesten, aki állítólag minden kapcsolatot megszakított vele évekkel ezelőtt. (A szomszédok szerint)).
6: Ha az adásvételi szerződés egésze lesz semmis, hogyan, kitől tudom visszaperelni a pénzemet, esetlegesen az ügyvédi felelősségbiztosításba bele tartozik-e ez az ügy? (Szomszédoktól szerzett információk szerint esélyem sincs arra, hogy az eladótól visszakapjam a pénzemet). Ilyen esetben meddig maradhatok az ingatlanban? Lévén se házam, se pénzem. Viszont van egy 4,5 éves, velünk lakó gyermekem…

Válaszukat várva:
Tisztelettel: József

Tisztelt Ügyvédnő! Gyerekeim 2005-ben örököltek osztatlan közös tulajdonban lévő szántóföldet. Most szeretnék értékesíteni, de fogalmunk sincs hol kezdjük. Azt sem tudjuk a föld hol van, ki használja, mi van vele. Tudna tanácsot adni? Köszönöm

Tisztelt Szakértő!

Több ingatlanirodánál is bent van egy általam árult lakás, nem kizárólagos szerződéssel. E mellett internetes oldalakon magam is hirdetem.
Az egyik ingatlanos bemutatta egy vevőjelöltnek. Később ez a vevő megkeresett engem is, és kéri hogy az ingatlanközvetítő nélkül adjam el a lakást neki. Ódzkodom a kockázat miatt, de ő azzal próbál nyugtatni, hogy mivel ő nem írt alá megtekintési nyilatkozatot, illetve semmilyen írásos nyoma nincs a találkozásuknak, olyan a helyzet, mintha semmi sem történt volna.
Kérdésem, hogy érdemes-e foglalkozni a lehetőséggel.
Köszönöm a választ!

Üdvözlöm Önöket !

Szeretném megkérdezni azt, hogy közös ingatlanhagyaték birtokbavételét, közös használatát, egy részének hasznosítását

1.) jogalappal megkezdhetik-e a közös örökösök a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt ?

2.) milyen törvényes jogaik vannak az örökösöknek a használatra, hasznosításra vonatkozóan addig, amíg nem kerülnek ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre ?

3.) a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt követelhetnek-e egymástól kártérítést többlethasználat vagy egyéb vita miatt ?

Köszönöm válaszukat Nóri

Tisztelt Ügyvédnő!

Azért fordulok Önhöz, mert gondom van az egyik szomszédom felőli kerítésemmel. A házunk ikerház, amely egy kettéválasztott parastház. A mi bejáratunk két párhuzamos utcát összekötő utcán van, a szomszédé pedig az erre merőleges utcán. A gondom azzal a kerítéssel van, amelyik tőlünk nézve hátsó kerítés. Rossz állapotban van, egy másik szomszéddal határos. Az érdekelne, hogy kinek a kerítése ez, mert a szomszéd szerint a miénk, és nekünk kellene megcsináltatni.

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:

Kovács Noémi

Adásvételi szerződést mennyi időn belül lehet minden következmény nélkül felbontani?

Tisztelt ügyvéd úr!

A lakás, amiben jelenleg lakunk, egy rokonunk tulajdonában van. (Szokásos örökösödési vita: mi is felesben örökösök lettünk volna, ő titokban átíratta a nevére sajnos hivatalosan, ki akar tenni minket a lakásból, pereskedett, de egy részt fizetnie kell nekünk a lakás eladásából befolyt összegből, erre érvényes bírósági végzés is van. )
Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben milyen jogcímen kapunk pénzt, hogyan lehet és hány százalékot kell ezután adózni?

Bár rokon, de ez szerintem nem ajándékozás, és nem is vagyunk tulajdonosok, mégis a bírósági végzés miatt át kell számunkra utalnia egy nagyobb összeget. Így úgy jutunk bevételhez, hogy mi nem adtunk el semmit.

Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!

Tisztelt Cím!
A következő ügyben kérném szíves segítségüket:
2004 augusztusában vásároltunk egy építési vállalkozótól ikerházat a hozzá tartozó telekkel.
Most szeretnénk bővíteni, ezért a szomszéd telekből szándékozunk megvenni 80m2-t, régebb óta volt róla szó, Ő is tudott a szándékunkról) de konkrét ajánlatot most kértünk.
2014 októberében az első egyeztetéskor, a szomszédunk bejelentette, hogy valójában a kerítésünk kb.2,2m-rel átnyúlik az Ő telkére, így nem csak a 80m2 teleknek szeretné elkérni az árát, hanem ennek a plusz 2,2m-nek megfelelő kb. 30m2-nyi résznek az árát is velünk szeretné megfizettetni.
Egy "házi" mérés után most már mi is látjuk, hogy a kerítésünk valóban kb. 2,2m-re belenyúlik az Ő telkébe, de 10 éve, amikor megvettük a házat ez már ott volt.
Betonba becölöpözve, drótkerítés felhúzva. (Vannak fényképeink az építkezésről)
Egyébként az építési vállalkozó 11-12 éve Tőle vette a telket, amin a házunk áll, így már az építkezés folyamán fel kellett volna tűnnie ennek a kerítésproblémának.
A szomszédunk elmondása szerint, ha végül nem vesszük meg a 80m2-es telekrészt és nem méltányoljuk az általunk több mint 10 éve birtokolt de az Ő tulajdonában lévő 2,2 m-es részt, akkor pert fog indítani ezen 2,2 m-es telekrész rendezésének ügyében.
A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben kivel kell pereskednie?
-Az építési vállalkozóval, akivel a telek adás-vétele 11-12 éve létrejött vagy velünk jelenlegi tulajdonosokkal, akik több mint 10 éve itt lakunk (mellesleg jó szomszédi viszonyt ápolva a telekszomszédunkkal) és eddig nem tudva erről a telekhatár problémáról, hiszen anno így vettük az ingatlant ilyen kerítésviszonyokkal.

A szomszédunk önkényesen visszateheti a kerítést elvéve tőlünk ezt a 2,2m-es telekrészt?
-Támfalat építettünk, és kertet rendeztünk ezen a területen.

Ps:A szomszédunk telke egyébként több mint 4000m2-es, amiből mi egy 80m2-nyi részt szeretnénk megvásárolni. Ezen 80m2-nyi részt ha jól informálódtam nem építési telekként, építési telek áron, hanem zárt telekként (nem megközelíthető, nem nyitott, adott telekrészen nincs közmű) szokták értékesíteni (kb. építési telek 70-80 %-os áron)
Ezígy a valóságnak megfelel?
A szomszédunk ragaszkodik az építési telekár megfizetéséhez,
mi szeretnénk tisztában lenni a vásárolandó telek valódi értékével.

Mivel komolyak lennének a vásárlási szándékaink, így szeretnénk megoldani ezt a helyzetet, de nem gondolom, hogy nekünk kellene megfizetnünk azt a telekrészt, ami az építési vállalkozó és a szomszédunk hibájából rosszul lett felmérve.

Előre is köszönöm szépen szíves segítségüket, üdvözlettel:
Evelin