Hozzászólások
- Péter 46499 számú kérdése
- 2014-10-31
Tisztelt Ügyvéd úr/Ügyvéd nő!
2008-ban vásároltunk egy ingatlant, amit a Földhivatal be is jegyzett és később a feleségem majd a fiam be is jelentkeztünk. Az adásvételi szerződést ügyvéd készítette. Ma a kezembe került a szerződés és látom, hogy az ingatlan leírásánál az irányítószám tévesen szerepel 1072 helyett 1070-ként. Egyébként minden más egyezik. A lakcímkártyáinkon is 1072 van feltüntetve. Kérdésem, hogy most mi a teendő, illetve kell-e ezzel foglalkozni. Amennyiben költségvonzata van a dolognak azt kinek kell megfizetni? Gondolok itt az ügyvédre aki figyelmetlenül járt el. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Péter!
Nem kell tennie semmit, régebben a pesti irányítószámokat nem pontosan tartották nyilván az ingatlanok esetében - mindegyik 0-ra végződött - csak az utóbbi időben jelentek meg a tulajdoni lapokon is a valós irányítószámok. Ez az eltérés semmilyen gondot nem fog Önnek a jövőben okozni.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Koppányi József 46479 számú kérdése
- 2014-10-22
1972 -ben feleségem ajándékban kapott egy telket szüleitől, melyre később épitkeztünk (az épitési engedély az én nevemre szólt)Most pályázunk kazáncserére, melyhez tulajdoni lap szükséges. Amikor ezt kikértük akkor szembesültünk azzal, hogy a telek csak a feleségem nevén van és igy csak Ő pályázhat. A kazáncseréhez viszont engedélyes gázterv kell, a gázóra pedig az én nevemen van. A tervező szerint irassuk át a gázórát a feleségem nevére. Ez megoldható , de a tulajdon ezzel még nem rendeződik ! Mi a megoldás? Válaszát megköszönve : Koppányi József
Tisztelt Kérdező!
Mindenekelőtt szeretném megköszönni, hogy irodánkat kereste meg kérdésével. Az Ön által elmondott információk alapján kérdésére az alábbi választ tudom adni:
A vonatkozó bírósági gyakorlat értelmében a bármely házasfél külön vagyonát képező telkén a házastársak együttes építkezése során megvalósult felépítmény közös vagyonnak számít. Tehát a telek az a felesége különvagyona a felépítmény azonban közös vagyonnak tekintendő. A közös tulajdon ténye magában az építési engedély iránti kérelemben, de legkésőbb a használatbavételi engedély kiadása iránti eljárásban feltüntethető. A földhivatal a benyújtott kérelem és a használatbavételi engedély alapján jegyzi be az ingatlanra vonatkozó tulajdoni arányokat.
Amennyiben a használatbavételi engedély alapján csak az egyik házastárs tulajdonjoga kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, a mulasztás utólag, például házassági szerződés megkötése útján vagy egyéb olyan megállapodás keretében orvosolható, amely alapján a földhivatal a tulajdonjogot be tudja jegyezni.
Amennyiben igényt tart rá, úgy egy telefonon történő időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére, hogy az ügy részleteit pontosan átbeszélhessük.
Az alábbi telefonos elérhetőségeken éri el Irodánkat:
06-52/432-326
06-30/9454596
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Gyöngyi 46103 számú kérdése
- 2014-06-22
Üdvözlöm!
Szeretném megkérdezni,hogy mit tehet a fiam, ha házasság után az ingatlan amibe laknak nem az ő tulajdona?A felesége tulajdona és nem akar azon változtatni. A lakásra viszont költenek, mert mindig felújítják közösen, a rezsit közösen fizetik, és minden mást is közösen fizetnek. Már a fiam sok pénzt tett abba a házba, és még be sincs jelentkezve oda. Mostanában veszekednek, és a felesége mindig zavarná haza a fiam. Már a válás is el hangzott. Szeretném meg tudni, hogy érvényesíthetné a fiam azt, hogy mennyi pénzt költött a házra, és egyéb dolgokra? Kérheti-e majd ha válnak az eljegyzési összeget amit ő fizetett, és az esküvőre adott pénz amit a fiam be tett az esküvőre? Köszönöm
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által előadott körülmények alapján kérdésére az alábbi tájékoztatást tudom nyújtani:
A legkézenfekvőbb megoldást az jelentené, ha még a házasság fennállása alatt közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban rendeznék a házas felek az egymás közötti vagyonjogi kérdéseket. Ugyanis okiratba lehetne foglalni, hogy pontosan ki mennyi pénzt egyéb vagyont vitt a házasságba már azt megelőzően, illetve a házasság ideje alatt, mely okirat az esetleges válás esetén jelentősen megkönnyítené a vagyonrendezést.
Amennyiben nincs mód arra, hogy a felek okiratban rendezzék a vagyonjogi kérdéseket, úgy a válás alkalmával a pénzügyi kérdésekben is köthetnek megállapodást, amelyet a bíróság döntésével jóváhagyhat.
Hogyha mégis vita merülne fel a felek között a válás során, úgy egy vagyonközösséget rendező polgári peres eljárásban lehet érvényesíteni az igényeket, mely során a benyújtott bizonyítékok, a vallomások, egyéb releváns körülmények alapján fog a bíróság döntést hozni.
Érdemes lehet minden számlát, bevételi bizonylatot, stb. megtartani, melyet bizonyítékként a későbbiek során be lehet majd csatolni a bíróság részére.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne, úgy egy telefonon történő előzetes időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Margit 46098 számú kérdése
- 2014-06-20
Tisztelt Ügyvéd Úr! 2011. áprilisában kötöttünk egy előszerződést egy zártkerti ingatlan megvásárlására. Az ingatlan birtokba adása ekkor megtörtént. Négymillió forint vételárban állapodtunk meg, kétmilliót kifizettünk a szerződéskötéskor, a fennmaradó kétmilliót pedig kamatmentes részletekben 40 ezer forintjával fizetjük 2015 júniusáig, ezt nem mi kértük, az eladó ajánlotta fel csakhogy megvegyük (megbeszéltük, ha kitudjuk fizetni előbb kifizetjük). Az előszerződésben az áll, hogy 2011. október 30-ig a végleges szerződést. El is mentünk az ügyvédhez, de nem tudtuk megkötni a szerződést, mert a tulajdonos a zártkert egy részét adta el nekünk és még nem történt meg a telek megosztása, külön helyrajzi számra történő bejegyzése. Amikor ez megtörtént mi szorgalmaztuk, hogy kössük meg az adás-vételi szerződést, de az eladó többször azt mondta, hogy jól van ez így és mi utaltuk tovább havonta a részletet és utaljuk a mai napig pontosan. A napokban elmentünk az ügyvédhez szerződést kötni (a földtörvény változása miatt gondoltuk mire lejár a 60 napos kifüggesztés, a 90 napos várakozási idő a jóváhagyási záradék megszületéséig, addigra ki tudjuk fizetni a hátralévő vételárat) és remélhetőleg a nevünkre kerülhet az ingatlan (nem élk elővásárlási jogával senki). Amikor az eladót tájékoztatta az ügyvéd, hogy adófizetési kötelezettsége lesz (7 éve vásárolta az ingatlant), azt mondta, hogy fizessük mi az adóját (ezzel a kötelezettségével tisztában volt amikor az előszerződést kötöttük). Én mondtam, hogy ő adózik, mi pedig ügyvédet és illetéket fizetünk. Ekkor felállt az eladó és azt mondta, hogy kiszámoltatja az adóját a könyvelőjével. Aznap többször hívott telefonon bennünket és azt mondta, hogy megszegtük az szerződést, nem csináltuk meg a szerződést az előszerződésben szereplő határidőig. Nem tudom hogyan tovább, mit tudunk kezdeni ezzel a helyzettel?
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által felvázolt tényállás alapján kérdésére az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom nyújtani, tekintettel arra, hogy az előszerződés tartalma, illetve az időközben esetlegesen keletkezett egyéb okiratok tartalma előttem nem ismert.
Az előszerződést még a korábban hatályban volt Polgári Törvénykönyv alapján kötötték, azonban a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv az alábbiak szerint rendelkezik:
Az előszerződés megkötését követően a szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy
a) az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené;
b) a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
c) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
d) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
Az Ön által leírtakból az következik, hogy a végleges adásvételi szerződés megkötésére nem az Önök hibájából, illetőleg mulasztásából nem került sor.
Tájékoztatom, hogy a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy ha a fél a szerződés alapján jognyilatkozat tételére köteles, és ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a jognyilatkozatot a bíróság ítélettel pótolja.
A fentieknek megfelelően álláspontom az, hogy amennyiben nincs mód arra, hogy az eladó aláírja a végleges adásvételi szerződét, úgy érdemes lehet egy esetleges polgári peres eljárásban érvényesíteni igényüket, mely alapján kereseti kérelmet lehet előterjeszteni az illetékes járásbíróságnál.
Abban az esetben, hogyha polgári peres eljárást indítanak, úgy a bíróság fog döntést hozni a bizonyítékok figyelembe vételével, melyeket Önöknek kell majd előadniuk.
Tájékoztatom, hogy Irodánk gyakorta vállal jogi közreműködést a fentebb meghatározott ügytárgyú peres eljárásokban.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne az üggyel kapcsolatosan, úgy egy előzetes időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Jutka 46033 számú kérdése
- 2014-05-31
Üdvözlöm!Édesanyám halála után én és bátyám örököltük az ingatlant.Nekem háromnegyed részem ,bátyámnak negyed része van.Megengedtem neki hogy ott lakjon,de ő egy idő után odavitte a volt feleségét és két közös gyermeküket az én megkérdezésem nélkül.Már kb.6 éve elváltak de azóta voltak együtt is és külön is.Fél éve megint megromlott a kapcsolatuk és a bátyám már többször mondta az exnek hogy költözzenek el de az nem akar csak hitegeti hogy nemsoká elmennek.Az egészt lakást szinte az ex használja ,a bátyám csak egy szobát használhat.Már lassan ott tartunk hogy ő túrja ki a bátyámat.Kérdésem az lenne hogy milyen úton-módon lehetne őket kirakni onnan?Válaszát nagyon megköszönöm!!
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által leírtak alapján kérdésére a következő, általános jellegű tájékoztatást tudom adni.
Álláspontom szerint egy – akár ügyvéd által írt – felszólító levélben kellene tájékoztatni arról a testvére volt feleségét, hogy a továbbiakban sem Ön, sem pedig a testvére, mint tulajdonosok, nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az ingatlant használja. A felszólító levélben érdemes kitűzni egy határidőt, mely időponton belül kívánják, hogy elhagyja az ingatlant.
Esetlegesen azt is felajánlhatják neki, hogy bérleti díj megfizetése esetén jogosulttá válik az ingatlan további használatára.
Amennyiben továbbra sem hajlandó elhagyni az ingatlant a volt feleség, úgy a tulajdonosok az illetékes járásbíróság előtt polgári peres eljárásban jogosultak igényük érvényesítésére.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne, úgy egy előzetes telefonon történő időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére!
Elérhetőségeinket a www.racsaidr.hu weboldalon találja meg.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Jenő 46013 számú kérdése
- 2014-05-24
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Fiam elvált 3 éve közös megegyezéssel a közös lakásukat a bíróság megosztotta használat szempontjából.Két felnőtt korú lányuk van a fiaméknak,akik jelenleg a lakásban laknak.A volt feleség elköltözött a barátjával vett közös lakásba.
Korábban is agresszív,támadó tipusú nő volt aki jelenleg is napi szinten visszajár-reggeli készítés címén a lányoknak-de a lényeg a fiam zaklatása tetleg is.A fiam feljelentést is tett a rendőrségen látlelettel ami folyyamatban van.
Kérdésem:hogy lehetne a közös lakás eladását kikényszeríteni,amit a volt feleség nem akar és a lakástól a volt agresszív feleség távoltartását elérni?
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által felvázolt tényállás alapján kérdésére az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom nyújtani:
Amennyiben nincs arra mód, hogy mindkét tulajdonos az ingatlan értékesítése mellet döntsön, úgy lehetőség van az illetékes járásbíróságtól a közös tulajdon megszüntetését kérni az alábbiak szerint:
A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti.
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.
A fentiekre tekintettel, mivel a lakáshasználat rendezésére más sor került, és a fia mindezek ellenére is ragaszkodik a közös ingatlan értékesítéséhez, így tanácsos az illetékes járásbíróságtól kérni a közös tulajdon megszüntetését.
A távol tartással kapcsolatosan általánosságban tájékoztatom, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján távol tartás a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el akkor, ha a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése nem szükséges.
Azonban, mivel a fiáék esetében még nyomozati szakban van az ügy a rendőrség előtt, ideiglenes megelőző távolságtartást lehet kérni a rendőrségtől, melynek időtartama 72 óra.
Ezen túl polgári nem peres eljárásban megelőző távol tartást lehet kérni, mely bíró által kiszabott, bántalmazást, vagy további bántalmazást megelőző intézkedés. A kérelemre indult eljárást 3 munkanapon belül le kell folytatni. A távol tartás időtartama legfeljebb 30 nap. Célja a családon belüli erőszak, illetve súlyosabb bűncselekmény megelőzése.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne, úgy egy előzetes telefonon történő időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére!
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Erzsébet 45991 számú kérdése
- 2014-05-18
Tisztelt Ügyvéd Úr ! Fiúnk nevére 10 éve vettünk garázst. Sajnos tragédia következtében 8 éve elveszítettük Őt.
Így, mi szülők örököltük az általunk vásárolt garázst. A garázst el szeretnénk adni.
Kérem segítsen tanácsaival, hogy van-e lehetőség arra : - más megyében - most vásárolt családi házunk udvarára építendő garázs költségeibe be lehet e számítani az eladási árat, azért, hogy ne kellene az eladási ár után /időarányos/ jövedelem adót fizetni.
Ha van mód arra, hogy ne fizessünk ismét, kérem írja meg, hogy milyen lépéseket tegyünk.
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel: Erzsébet
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által leírtak alapján kérdésére az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom adni.
Tájékoztatom, hogy az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adóköteles. Az adóalapot a szerzési érték és az eladási érték különbözete képezi, mely érték az alábbi összegekkel csökkenthető.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján az adó számított összege csökkenthető, ha az adásvétel a szerzést követő:
a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával.
A fentieknek megfelelően utána kell nézni, hogy pontosan mikor történt a hagyaték átadása, mert ez alapján lehet kiszámolni az adóalapot, illetőleg a kedvezmény mértékét is. Mindezen túlmenően az átruházó magánszemélyek az őket terhelő igazolt költségeket is jogosultak levonni.
Tájékoztatom, hogy arra nincs lehetőség, hogy egy jövőben felépítendő garázs építési költségeit le lehetne vonni a fizetendő adó összegéből.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne, úgy egy telefonon történő előzetes időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Éva 45989 számú kérdése
- 2014-05-16
Tisztelt ügyvédúr!Az előbbi levelemben elfelejtettem megkérdezni,hogy mivel a volt férjem Németországban él,visszaköltözhetünk-e a 4 gyermekemmel a közös házba.Most 300km-re élünk albérletben.Van-e lehetőség arra hogy kényszer kijelentővel kijelentsem,mert,hogy nem itthon él.Köteles vagyok-e beengedni a házba,annak ellenére,hogy Németországban él.Ha azzal a tudattal kell lennem,hogy mindenhez joga van annak ellenére,hogy a gyerektartásdíj miatt árverezés alatt van a része,nincs semmi lehetőség,hogy ne jöhessen be a házba,és tudjunk nyugodtan élni?
Tisztelt Kérdező!
A rendelkezésre álló információk alapján kérdéseire a következő, általános jellegű tájékoztatást tudom adni.
Az Ön által leírtakból az következik, hogy a volt férje elmaradt gyermektartási kötelezettségének elmulasztása miatt Ön végrehajtási eljárást kezdeményezett, mely alapján a közös tulajdonban lévő ingatlannak a volt férje tulajdonában lévő tulajdoni hányada került árverezésre, melyet Ön szeretne megszerezni.
Tájékoztatom, hogy árverezés útján Ön is megszerezheti az ingatlanhányadot az adós beleegyezése nélkül is, Ön is ugyanúgy licitálhat, mint bárki más. Álláspontom szerint a tulajdonjog szerzési igényével érdemes mihamarabb felkeresni az illetékes végrehajtót.
Addig, ameddig Önök az ingatlan tulajdonosai, úgy ellenkező rendelkezés hiányában mindketten szabadon rendelkezhetnek ingatlanhányadukkal, azaz Önnek és volt férjének is joga van az ingatlanban tartózkodni. Arról nincs tudomásom, hogy a válásuk során a bíróság rendelkezett-e a lakáshasználatról és ha igen, miként.
A távoltartással kapcsolatosan általánosságban tájékoztatom, hogy távoltartás a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el akkor, ha a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése nem szükséges. Így konkrét büntetendő cselekmény hiányában nem lehet kérni a távoltartást.
Lehetősége van ún. európai fizetési meghagyás kezdeményezésére, melynek részletszabályai a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény tartalmazza. Ez egy olyan pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, melyet más országában állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személlyel szemben lehet megindítani. Azonban ehhez szükséges lenne kideríteni az adós külföldi lakóhelyét, illetőleg tartózkodási helyét.
Végezetül tájékoztatom, hogy a végrehajtási eljárásban lehetne kérni, hogy az adós munkáltatója szíveskedjen információt szolgáltatni az adós munkabéréről. Ebben a kérdésben is érdemes a végrehajtóval felvenni a kapcsolatot.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne, úgy egy telefonon történő előzetes időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Éva 45988 számú kérdése
- 2014-05-16
Tisztelt Ügyvédúr!2011 májusában váltam el a férjemtől.A bíróság a 4 közös gyermeket nálam helyezte el,és a válást a volt férjem agresszív viselkedése miatt mondta ki.A megállapított tartásdíj gyerekenként 8000Ft,de a mindenkori fizetésének a 12,5%-a.2012 juliusában kiment Németországba dolgozni,Német céghez.Magyarországon nincs székhelye a cégnek.Nem tudtam,hol dolgozik illetve lakik.Tartásdíjat nem fizetett.Egészen ez év márciusáig,akkor is csak a minimumot.Mivel nem tudtam,hogy merre van.Kértem a végrehajtást az ingatlan részére/lassan kiírják az első árverezést/.Válásunk óta 2-szer fizette a 32.000Ft-ot.Azt szerettem volna,hogy meg tudjam váltani a házrészét a tartásdíj fejében,de ehez állítólag a volt férjemnek is hozzá kell járulnia.Magyarországon más ingatlana-ingósága nincs.Nem értem,hogy,ha egy teljesen idegen ember venné meg,akkor az adósnak nem kell hozzá járulnia,a megvételhez,de ha én szeretném megváltani,hogy a 4 gyereknek megmaradjon az otthona,akkor kell az ő beleegyezése is.Hogyan van ez?Nem értem azt sem,hogy a miért nem lehet kikérni a cégétől a fizetési igazolását,hiszen a gyerekeknek a fizetésének az 50%-a jár,és a "teljes" tartozás összegében kiírni az árverést.
Tisztelt Kérdező!
A rendelkezésre álló információk alapján kérdéseire a következő, általános jellegű tájékoztatást tudom adni.
Az Ön által leírtakból az következik, hogy a volt férje elmaradt gyermektartási kötelezettségének elmulasztása miatt Ön végrehajtási eljárást kezdeményezett, mely alapján a közös tulajdonban lévő ingatlannak a volt férje tulajdonában lévő tulajdoni hányada került árverezésre, melyet Ön szeretne megszerezni.
Tájékoztatom, hogy árverezés útján Ön is megszerezheti az ingatlanhányadot az adós beleegyezése nélkül is, Ön is ugyanúgy licitálhat, mint bárki más. Álláspontom szerint a tulajdonjog szerzési igényével érdemes mihamarabb felkeresni az illetékes végrehajtót.
Addig, ameddig Önök az ingatlan tulajdonosai, úgy ellenkező rendelkezés hiányában mindketten szabadon rendelkezhetnek ingatlanhányadukkal, azaz Önnek és volt férjének is joga van az ingatlanban tartózkodni. Arról nincs tudomásom, hogy a válásuk során a bíróság rendelkezett-e a lakáshasználatról és ha igen, miként.
A távoltartással kapcsolatosan általánosságban tájékoztatom, hogy távoltartás a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el akkor, ha a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése nem szükséges. Így konkrét büntetendő cselekmény hiányában nem lehet kérni a távoltartást.
Lehetősége van ún. európai fizetési meghagyás kezdeményezésére, melynek részletszabályai a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény tartalmazza. Ez egy olyan pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, melyet más országában állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személlyel szemben lehet megindítani. Azonban ehhez szükséges lenne kideríteni az adós külföldi lakóhelyét, illetőleg tartózkodási helyét.
Végezetül tájékoztatom, hogy a végrehajtási eljárásban lehetne kérni, hogy az adós munkáltatója szíveskedjen információt szolgáltatni az adós munkabéréről. Ebben a kérdésben is érdemes a végrehajtóval felvenni a kapcsolatot.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne, úgy egy telefonon történő előzetes időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Tibor 45917 számú kérdése
- 2014-04-23
Tisztelt Ügyvéd úr!
Az 50-es évek óta birtoklunk egy telket a jelenleg is fennálló határai mentén. Nemrég az új hátsó szomszédunk felmérette szerzeményét, és szerinte a hátsó telekhatárnál kb. 2 méter őt illeti a mi kárunkra. Eddig ez a kérdés nem merült fel, és tudtommal a telek előző tulajdonosa és az akkori hátsó szomszédja között sem. (A parcellákat valamikor a 40-es években mérték ki, és szerintem eleve a nyilvántartástól kissé eltérően lett meghúzva a határ. Mindenesetre a két párhuzamos utca között végig nyílegyenesen fut az összes hátsó telekhatár, nem hinném, hogy csak a mi hátsó szomszédunk telke lógna be 2 méterrel.) Ebben az esetben hivatkozhatunk-e az elbirtoklásra? Az új hátsó szomszédnak ennyi év távlatából lehet-e joga erre a sávra?
Tisztelt Tibor!
Elvileg lehet ilyen igény a szomszédtól, az elbirtoklás nem érvényesíthető.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- R. Dóra 45901 számú kérdése
- 2014-04-21
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szeretnék venni egy házat és találtam is egy megfelelőt, a telken található egy kis egyszobás ház melléképületekkel. Viszont ez gazdasági épületnek van bejegyezve és kevesebb négyzetméterként, mint amennyi valójában.
A kérdésem az, hogy lehetséges-e, hogy ha megveszem ezt a házat, akkor lakóházzá nyilvánítsák, illetve ez milyen módon és kb. milyen várható költségekkel valósítható meg? Továbbá jelent-e az valamilyen problémát, hogy a tulajdoni lapon jelenleg a kb. 15 négyzetméter van bejegyezve, viszont a teleken lévő ház+melléképületek összesen jóval több, mint 15 négyzetméteresek? Várható-e ezért valamiféle büntetés számomra?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
Tekintettel arra, miszerint az Ön által felvázolt tényállás nem teljes körű, így kérdéseire a következő általános jellegű tájékoztatást tudom adni.
Szükséges lenne utánajárni, hogy az ingatlan mikor került bővítésre és arra kértek-e megfelelő engedélyt az illetékes hatóságtól.
Az épületre fennmaradási engedély kérhető a helyi önkormányzat építési osztályától. Amennyiben eltelt 10 év a bővítés óta, úgy e körben bírság kiszabására nem kell számítani.
Általánosságban tájékoztatom, hogy lehetőség van az épületek kapcsán ún. funkcióváltásra, ehhez azonban engedélyezési tervet kell benyújtani az illetékes építésügyi hatóságnak. Az ezzel kapcsolatos elbírálás teljes mértékben egyedileg történik, hiszen többek között a válasz függ a település fejlesztési tervektől, helyi önkormányzati rendeletek sajátosságaitól. Fontos azonban, hogy egy lakóépülettel szemben jóval nagyobbak az elvárások, mint egy gazdasági célt szolgáló ingatlan esetében.
Álláspontom szerint mindenképp érdemes rendezni az építmény jogi sorsát, mind az építésügyi hatóság előtt, mind pedig az illetékes földhivatal előtt.
Azonban ami elengedhetetlenül szükséges, az az, hogy még vásárlás előtt legalább érdeklődjék meg az illetékes építésügyi hatóságnál, hogy egyáltalán van-e lehetőség a funkcióváltásra és az milyen feltételekkel jár.
Tájékoztatom, hogy rendeltetésellenes ingatlanhasználat esetén, – ami megvalósulhat abban az esetben, ha életvitelszerűen tartózkodnak egy gazdasági épületben – közigazgatási bírság kiszabására van módja az illetékes hatóságnak.
Az pedig, hogy az ingatlan-nyilvántartásban valós adatok legyenek rögzítve, a mindenkori tulajdonos felelősségi körébe tartozik, így mindenképp érdemes azt is rendezni, mert mikor majd Önök értékesítik az ingatlant, ebből nem fog probléma adódni.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne, úgy egy telefonon történő időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Máté 45885 számú kérdése
- 2014-04-15
Tisztelt Hölgyem és Uram!
Tavaly nyáron vásároltam egy házat, amelyből 40 cm, a furcsa telekhatár-meghatározások következtében a szomszédom telkére esik papíron. Szóban már megegyeztem a szomszéddal arról, hogy a sufnim 40 centijére nem fogja a szerszámait berakni, de szeretném, ha ennek írásos nyoma is lenne. Szeretném, ha segítenének, akár egy linkkel, hogy milyen szerződést kéne kitöltenem és kitöltetnem, hogy ezt a kérdést rendezni tudjam.
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Máté!
Nem tudok ilyen iratmintát ajánlani,de - tekintettel arra, hogy "nem ártana",ha a megállapodás érvényes és kikényszeríthető lenne - érdemes megfontolni az ügyvéd igénybevételét.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Gabriella 45854 számú kérdése
- 2014-04-06
Tisztelt Ügyvéd úr!
Tanácsot szeretnék kérni a következő ügyben:
örökölt ingatlanon jelzálogjog bejegyzés van, amit töröltetni szeretnénk .
A tulajdoni lapon szerepel egy 1989.évi jelzálogjog bejegyzés, valamint egy végrehajtási jog bejegyzése is 2001.évvel, az1989.évi hitelllel kapcsolatban.
A gondunk az, hogy az eddigi utánajárások alapján megtudtuk, hogy a végrehajtási jogot bejegyző cég jogutód nélkül megszünt , 2003-ban elrendelték a végrehajtó cég végelszámolását.A követelt tartozás 2002..ben rendezve lett.Jelenleg ott tartunk, hogy a helyileg illetékes földhivatal és a fővárosi Hitelintézeti Felszámoló Kft. között "ingázunk", hogy kideritsük, hogy ki volt a kijelölt felszámoló biztos...
Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben hogy tudnánk minél hamarabb megszerezni a törlési határozatot, ugyanis az ingatlanra vevő lenne.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező!
Kérdésére a rendelkezésre álló információk alapján a következő, általános jellegű tájékoztatást tudom adni.
Mindenekelőtt ki kell deríteni, hogy ki volt az a konkrét személy, aki a végrehajtási jog bejegyzését kérelmező társaságot képviselte.
Amennyiben megvan a konkrét személy, úgy érdemes lehet őt problémájukkal megkeresni.
Abban az esetben viszont, amennyiben nem derülne ki a személye vagy nem tudnák vele felvenni a kapcsolatot, úgy álláspontom szerint érdemes egy, a jelzálogjog- és a végrehajtási jog törlésére vonatkozó kérelmet benyújtani az illetékes földhivatal részére a rendelkezésre álló okiratok csatolásával egyidejűleg,
A kérelemben érdemes részletesen kifejteni, hogy mi alapján kérik a jelzálogjog, illetőleg a végrehajtási jog törlését.
Abban az esetben, hogyha az illetékes földhivatal mégis elutasítaná a törlés iránti kérelmet, úgy a határozat ellen fellebbezéssel lehet élni. Tájékoztatom továbbá, hogy a fellebbezéssel meg nem támadható ingatlanügyi hatósági határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be.
A fentieken túlmenően önálló peres eljárás keretén belül is van lehetősége igényét érvényesíteni a vonatkozó jogszabályok alapján.
Amennyiben bármely egyéb kérdése felmerülne, úgy egy telefonon történő előzetes időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Szabolcs 45842 számú kérdése
- 2014-04-02
Tisztelt ügyvéd úr/nő!
Kérdéseim a következezők lennének.
1, Egy ingatlan vásárlásakor a vételárat valamilyen jogszabály meghatározza-e, vagy ez lehetséges jelképes összegért is? Valamint ennek milyen anyagi vonzatai lehetnek?
2, Egy esetleges ajándékozási procedúrának mi a menete, járulékos költségei?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által feltett kérdésekre az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom adni:
A szerződésben a vételár megjelölése a felek feladata, azonban a vételár összegét úgy kell meghatározni, hogy az a reális forgalmi értékeknek megfelelő legyen.
Tájékoztatom, hogy az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a tulajdonszerzéssel kapcsolatosan megfelelő formanyomtatvány is aláírásra kerül, mely az illetékes földhivatal által a Nemzeti Adó-és Vámhivatal részére kerül kézbesítésre. A NAV jogosult az ingatlan értékét megállapítani, így ha az adásvételi szerződésben meghatározott összeggel nem ért egyet, azt kevesli, akkor a szerződésben rögzített összegen felüli értéket ajándékozásnak tekinti, ennek megfelelően jóval magasabb összegű illetéket fog kiszabni.
Tájékoztatom, hogy az adásvételi szerződéssel kapcsolatosan a vevőnek az alábbi fizetési kötelezettségei keletkeznek:
fő szabály szerint 4%-os mértékű illeték
6.600,- Ft összegű földhivatali eljárási díj
ügyvédi munkadíj
Tájékoztatom, hogy az ajándékozási szerződéssel kapcsolatosan a megajándékozottnak az alábbi fizetési kötelezettségei keletkeznek:
fő szabály szerint 18%-os vagy 9%-os mértékű illeték, attól függően, hogy lakóingatlanról vagy egyéb ingatlanról van-e szó
6.600,- Ft összegű földhivatali eljárási díj
ügyvédi munkadíj
Az illetékfizetéssel kapcsolatosan tájékoztatom, hogy az illetéktörvény számos esetben ad illetékkedvezményt, illetőleg illetékmentességet, melynek érdemes utánajárni.
Arról is tájékoztatom, hogy az eladó oldalán felmerülhet adófizetési kötelezettség, azonban ez attól függ, az ingatlant mikor szerezte. Illetőleg az ingatlan esetleges tehermentesítésének díja is őt terheli.
Az ügyvédi munkadíj megállapításával kapcsolatosan előadom, hogy Irodánk az ingatlan értékéhez viszonyítva állapítja meg munkadíját.
Tájékoztatom, hogy Irodánk gyakorta vállal képviseletet adásvételi-, illetőleg ajándékozási szerződések elkészítésével és ellenjegyzésével összefüggésben, a földhivatali eljárással bezárólag.
Abban az esetben, amennyiben igényt tart rá, úgy egy előzetes telefonon történő időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére, annak érdekében, hogy az ügy részleteinek átbeszélését követően az Önnek legkedvezőbb megoldást megtaláljuk.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu
- Edit 45827 számú kérdése
- 2014-03-30
Tisztelt ügyvéd úr.A következő ügyben kérnék tájékoztatást.Édesapám örökölt 1992-ben 39,15ak földet,melyet kimértek,Derecske-Sáránd külterületen.1996.04.11-én Kozma János Gazdajegyző ismételten kimért,mert más is művelésbe fogott a területen,és 098/1C hrsz. kapott a terület.3,37HE. Ezt a terültetett művelte a család,22-évig.A földhivatalban arra hivatkoztak,hogy valamikor földrendezéskor megszüntették a hrsz.perjelzését,és közös osztatlan földterületté nyilvánították .A szomszédommal mindenki művelte a magáét, az állammal sem volt probléma. Időközben édesapám meghalt és a nővéremmel örököltük a foldet.A héten felhívott egy úr,hogy az államtól pájázaton föld területet nyert. A földhivatal szerint nekünk MEZŐ is jár a területből,(Natura2000) 22-éve a család álltal művelt,feljavított területet az MNF-leakarja cseréltetni a pacsirták költőhelyére.A megyei földhivatal jogásza arra sem volt hajlandó ,hogy a benyújtott iratainkba betekintsen.Csak ezt tudja mondani,hogy "közös osztatlan,mindenkinek minden jár".Probáltun iratokat kikérni a Derecskei földhivatalból,az 1991-1997-ig.de nem találják a töbszöri költözés miatt. Önök szerint mennyi eséje van a családunknak hogy a vetés területünk megmaradjon,és pert nyerjünk a földhivatallal szemben. Üdv:EDIT
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által előadottak alapján, a tényállás részletesebb ismerete nélkül kérdésére az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom nyújtani:
Mindenekelőtt tájékoztatom, hogy a kérdéseinek megválaszolásához szükséges lenne, hogy lássam az ingatlan tulajdoni lapját és az ingatlannal összefüggésben keletkezett térképet, illetőleg az esetleges további iratokat, pl. földhivatali határozatokat. Míg az iratok nem ismertek előttünk, nem tudunk konkrétumokról beszélni.
Tekintettel arra, miszerint Derecskén már nincs földhivatal, jelenleg Derecske és Sáránd községe is a Debreceni Járási Földhivatalhoz tartozik, így elképzelhető, hogy a korábbi iratok is oda kerültek elhelyezésre.
Amennyiben az iratok valóban nem lelhetőek fel Derecskén, úgy álláspontom szerint első körben a Debreceni Járási Földhivatalhoz lehetne fordulni és kideríteni mindent az ingatlanra vonatkozóan. Mindenekelőtt betekinteni az ingatlan tulajdoni lapjába, hogy mi szerepel rajta, pontosan mely terület tartozik az Önök tulajdonába. Esetlegesen az ingatlanra vonatkozó térképbe is be lehet tekinteni, hogy további információkra derüljön fény.
Amennyiben bármi nem világos az ott látottak alapján, úgy rá lehet kérdezni a betekintés során, hogy ki az illetékes ügyintéző és tőle felvilágosítást kérni.
Tájékoztatom, hogy a jogosultat (ügyfelet) iratbetekintési jog és iratmásolat kérésének a joga is megilleti.
Azt nehezen tudom elképzelni, hogy a korábbi iratok eltűntek volna, mindenképp ragaszkodni kell az iratbetekintéshez - akár Debrecenben, akár Derecskén, akár a megyei földhivatalnál -, hisz mint említettem, a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvény alapján az megilleti Önt.
Tájékoztatom arról is, tekintettel arra, miszerint az ingatlant/ingatlanrészt 22 éve az Önök családja használja, felmerülhet esetlegesen az elbirtoklás lehetősége is. Polgári Törvénykönyv az alábbiak szerint rendelkezik az elbirtoklásvonatkozásában:
„Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.”
Az elbirtoklásnak további szabályai is vannak, azonban erre már csak egy személyes konzultáció során térnék ki részletesebben.
Végezetül tájékoztatom, hogy Irodánk gyakorta vállal földhivatali eljárásokban és elbirtoklással kapcsolatos ügyekben is jogi képviseletet.
Amennyiben bármely kérdése felmerülne az üggyel kapcsolatosan, úgy egy előzetes telefonon történő időpont-egyeztetést követően szívesen állunk személyesen is rendelkezésére.
Elérhetőségeinket megtalálja a www.racsaidr.hu weboldalunkon.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu