Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Üdvözlöm,
Az OTÉK alapján a szomszédnak 50cm-rel lóghat túl az eresze a másik szomszéd telkére 2 méteres magasság felett oldalhatáros építés esetén. Azonban az OTÉK külön kategóriába sorolja az oldalhatáros illetve zártsorú beépítésű besorolásokat.
Az első kérdésem,hogy zártsorú beépítésú területre is vonatkozik az 50cm-es átlógás?
A másik kérdésem az,hogy amennyiben mindkét esetben fennáll az átlógás engedélyezése, jól tudom,hogy csak abban esetben lóghat át a tető amennyiben a másik tulajdonost az a tulajdonának rendeltetésszerű használatában nem zavarja? Tehát ha én oda szeretném építeni az épületemet ahol a szomszéd átlógó tetője ottvan, elbontatthatom vele? Ellenkező esetben az épületemet messzebb kellene építenem ami szerintem bőven kimeríti a rendeltetésszerű használat zavarását.

Tisztelt ügyvédnő/úr!
2001-ben kaptunk jogerős építési engedélyt egy külterületi telken (MG3 övezet, zártkert a belterület szomszédságában) építendő "gazdasági épületre". Ez 3% beépíthetőséget jelentett. Ezután módosítási engedélykérelmet nyújtottunk be egy kb. 6% méretű épületre, melyet a Hatóság jogszerűen elutasított a helyi HÉSz szerint.
Ennek ellenére az épületet felépítettük (ezt a Hatóság ugyan látta, de nem akadályozta) és 2003 óta itt lakunk. Az épület különben megfelel az építési szabályoknak (ha ez belterületen épült volna fel, akkor ez a probléma nem állna fenn). Használatbavételi/fennmaradási engedélyt eddig nem kértünk.
Kérdés, ha most ezeket megkérnénk, akkor érvényes-e a 10 éves elévülés a büntetés kiszabására, tehát nem büntethetnek meg.

Szíves tájékoztatásukat megköszönve
üdvözlettel:
György

Tisztelt Ügyvédi Iroda,

Sajnos az egyik szomszédunknak nem tetszik a tervezett házunk, így a kérelem már a kerületi hatóság után, a Főváros Kormányhivatalánál is volt, ahol megadták az engedélyt, de a szomszéd ezt is megfellebbezte, így a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon van az ügy. Jelenleg a szomszédot hiánypótlásra szólították fel, amit meg is tett, további információnk még nincs.
Kérdéseim a következők:
Még milyen további lépések lehetnek azelőtt, hogy végre döntés szülessen?
Általában egy ilyen ügy mennyi ideig tart?
Ilyen esetben a jogerős használatbavételi engedély megszerzéséhez szükséges-e a szomszédok hozzájárulása/beleegyezése, vagy csak a jogerős építési engedély megadásához kell?
A bíróság által hozott végzés is megfellebbezhető?, ha igen még milyen jogorvoslati lehetőségei vannak a szomszédnak?

Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az általam képviselt társasházban a födémet életveszélyesnek nyilvánította a statikus. Az Építés felügyelet tájékoztatása szerint az építési engedélyezési eljárás helyett, az építkezés megkezdésekor fennmaradási engedélyt kell kérnünk, az bírságot elengedik. Szeretném megkérdezni melyik jogszabály teszi lehetővé ezt és a bírság elengedése hivatalból történik-e az életveszély miatt vagy kérelmet kell-e beadni. ( Ezt akár el is utasíthatják.) A fennmaradási engedély mellé ugyanazokat a dokumentumokat kell-e benyújtani mint az építési engedély mellé.
Sajnos erről az Önkormányzat nem tudott tájékoztatást adni.
Köszönettel.

Üdvözlöm!
Az építéshatóságnál építési engedéllyel kapcsolatos eljárásból szeretnénk kizáratni az ügyintézőt, aki a mi ügyünkkel foglalkozik. Van valamilyen formanyomtatvány erre, vagy csak megfogalmazunk egy levelet a felettesének, hogy elfogultság miatt kérjük a kizárását?
Minderre azért van szükség, mert többek között engedélykötelesnek gondolja a hölgy az aljzatbeton feltörést, a tetőn a lécezés kicserélését és váltóbádog felhelyezését, valamint olyan dolgokról kér szakértői véleményt, melyeket a törvény nem ír elő (csak valamilyen külön jogszabály neki lehetővé teszi, hogy bármit bekérjen, ha esetleg valakivel ki szeretne tolni, finoman fogalmazva). Egy statikai szakvéleményt már csatoltunk, de ezt nem fogadja el, pedig már a statikus rengeteg ilyet készített más hatóságoknak.
A kérdésem tehát az lenne, hogy a felettesétől kérhetjük-e az ügyből való kizárását és hogy új ügyintézőt jelöljenek ki? Ilyenkor elfogultságra kell hivatkozni? Külön meg kell indokolni a kérésemet? Milyen esélyünk van arra, hogy kizárják az ügyből az ügyintézőt?
Köszönöm válaszát.

Varga Mónika

Tisztelt Üdvédnő/Ügyvéd Úr!

Dunakeszin vásároltunk egy tetőtéri 42 nm-es lakást,ahol életvitel szerűen élünk, azonban a földhivatalban irodaként van nyilván tartva.A vásárlás 2012 őszén történt, azonban a tulajdonos bejegyzés 2013 augusztusában történt meg a nevünkre (sok bonyodalom volt az engedélyekkel). A lakást úgy vásároltuk,hogy ahhoz tartozik egy tároló is.Mivel a tárolók a tető térben lettek kialakítva,ezért lehetőséget kaptunk arra a kivitelezőtől, hogy a mi tárolónk közvetlenül a lakás oldalára essen és mivel az a fal nem fő fal,mérésekkel és áthidalókkal úgy lett meg oldva ,hogy a tárolóba nekünk a lakásból lehet be menni és nem a padlás térből,így egy pár nm-es gardróbot alakítottunk ki ott. Mi laikusként nem gondoltuk hogy ez nem szabályos addíg ,míg a használatbavételi engedély megadása előtt a térsasház építtetője meg kért minket,hogy rejtsük el azt az ajtót amely a tárolóba nyílik. A használatba vételit végül is meg adtág , de gondolom nem annak tudatában hogy nekünk a tároló a lakáshoz lett toldva. A nehézsége az ügynek az hogy ,mivel a közüzemi számlák magasabbak mint lakó ingatlannál,és ezzel szintén nem voltunk tisztában,hogy így lesz,szeretnénk átminősíttetni a lakást lakó ingatlanná, de attól félünk hogy az átminősítéshez ki fognak jönni terep szemlére és mind a lakást mind a tárolót megnézik és büntetést kapunk, vagy vissza csináltatják velünk az ajtót. A kérdésem tehát az hogy mi a menete a lakó ingatlanná minősítésnek, mind ügyvitelben mind lépésekben , kihez fórduljunk és mire számíthatunk?

Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelettel,
Tünde

Tisztelt Ügyvéd úr/hölgy.

Kérdésem arra vonatkozik, hogy egy ingatlanhoz engedély nélkül a garázs elé lehet -e építeni egy fedett pergolát amelyről a csapadék víz közterületre van vezetve. Ezen kívül lehet -e engedély nélkül járdát építeni /az útcában nincs ilyen kialakítva földe út van, lehet -e terayzt beépíteni és így egy plusz lakószobát kialakítani. Hova lehet Bács megyében bejelenteni az engedély nélküli átalakításokat.

Köszönettel: Tóth Zoltán

Tisztelt Ügyvéd Úr,

ingatlan átminősítéssel kapcsolatban érdeklődnék. Azt tudom, hogy a lakásnak feltétele, hogy legyen legalább egy egész (12 nm) fölötti szobája, fűthető legyen, meg van valami minimum a belmagasságra is. De van-e egy minimális méret az ingatlanra ahhoz, hogy hivatalosan is lakás lehessen? Konkrétan egy 17 nm. alapterületű iroda, ahol kb. 3 nm lenne leválasztva mellékhelyiségként, a többi a "szoba", az lakássá minősíthető?

A helyi építési szabályzatban nem találtam erre szabályozást, így felteszem, hogy a törvényi szabályozás a mérvadó.

Tisztelt Ügyvéd/Ügyvédnő!

Abban szeretném kérni a segítségét,hogy anno annak idején votl egy istálló,ól illetve fészer, (szerepel a tervrajzon) amit életveszélyessé nyilvánítottak,így le kellett bontani. Akkoriban pénzhiány miatt nem tudtuk újjá építeni. Jelenleg viszont folyamatban van az építése, de nem akkora méretben,mint volt hanem kisebb, anyagilag csak ennyit tudunk rá áldozni. A kérdésem az lenne,hogy kell-e nekem az újjá építésére engedélyt kérnem vagy van bármi teendőm? Illetve a későbbiekben szeretnénk lakhatóvá tenni, arra kell majd kérnem bármilyen engedélyt?

Előre is köszönöm a választ.
Üdv: Csilla

T. Címzett,
Tanácsukat szeretném kérni építésjogi kérdésben, remélem jó helyre írok. Nemrég vásároltunk egy ingatlant Pest megyében amelyen egy régi lakóház van. A lakóházra bontási tudomásulvételi eljárást kezdeményeztünk, ami sikeresen le is zárult, tehát a bontást megkezdhetjük. Azonban az 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján "jogszerűtlen és szakszerűtlen" bontás esetén az értelmezésemben büntetést szabhatna ki ránk az építésügyi hatóság amennyiben nem kivitelezővel végeztetnénk el a bontást. Jogszerűtlennek nem gondolnám mivel megvan a tudomásulvétel azonban a "szakszerűtlen" kifejezés elég homályos. Mivel anyagi lehetőségeink igen korlátozottak, és a családban többen rendelkeznek (szakképesítés nélküli) tapasztalattal az építőiparban, a lehető legtöbb részét, akár egész részét mi szeretnénk elbontani a háznak. Kérem adjanak tanácsot, hogy ilyen esetben, tehát kivitelező nélküli bontás esetén számíthatunk-e bírságra, ha igen, akkor milyen mértékűre és egyáltalán mi alapján bírságolhatnak meg, ha a házat lebontjuk,mi alapján ítélhetik "szakszerűtlennek" a lebontást? Amennyiben megbírságolhatnak minket azért,hogy a saját tulajdonunkat lebontjuk (bármennyire furcsának tűnne), tudnak-e tanácsot adni,hogy mi az a jogszerű és törvényes módja a bontásnak olyan módon,hogy a lehető legtöbb részét kivegyük magunk a bontásnak, de mégse kapjunk büntetést?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Balatonnál van egy 1270 m2-es (belterületi, hétvégiházas üdülőterület) telkünk, melyre 14 évvel ezelőtt mindenféle engedély nélkül elhelyeztünk egy betonalapra épült 24 m2-es és 3m gerincmagasságú alumíniumbódét. Ezt a bódét szeretném most kívülről hőszigetelni, levakolni, nyílászárókat kicserélni és belül egy összkomfortos kis nyaralóvá átalakítani. Mivel a bódé már több mint tíz éve ott van és a tartószerkezetét nem változtatnám meg, értelmezésem szerint nem kell építési/átalakítási engedélyt kérnem. Jelenleg a csatorna és aszfaltozott út hiányára hivatkozva, új építési engedélyt nem adnak ki a területre.

Kérdésem: Van-e jogom a fenti munkákat építési/átalakítási engedély nélkül elvégezni? Amennyiben a bódét gazdasági épületté minősíttetném, lenne-e jogom hétvégente bódéban tartózkodni/ lakni.

T. Ügyvéd Úr, Hölgy!
Építési tilalom alá eső területen meglévő ház helyére újat építettünk teőtér beépítéssel. Gazdasági épületre megkapjuk a fennmaradási engedélyt. A büntetés kiszabásához a nettó alapterületbe beszámít-e a tetőtér alapterülete is?

Tisztelt jogi tanácsadók!

Mályi üdülőövezetében van egy lapostetős ikerházas nyaralóm.A szomszédom szeretné a tetőrészét magas tetővel beépíteni,de nekem aggályaim vannak azzal kapcsolatban,hogy az én tetőm nem-e vízesedne ezáltal túlzottan.A kérdésem az lenne,hogy kell-e az én hozzájárulásom is a tető beéptéséhez,vagy ezt önhatalmúlag eldöntheti-e egyedül.?.

Tisztelt dr. Lados Melinda és dr. Nagy Zoltán!

Az alábbi problémával és kérdésekkel fordulnék Önökhöz.
Telekhatártól fél méterre van a szomszédnak egy kis háza (kb. 60-ban épült, amikor még nem volt megfelezve a telek). 70-ben el lett felezve a telek hivatalosan, 2 külön helyrajzi számmal. Mi megvettük 2 éve ezt az ingatlant és hátra felé szeretnénk bővíteni (a pincét megnagyobbítani garázzsal, felette pedig nappali és terasz, mindezt a telekhatártól 1 méterre, ahogy a kisház alapozási síkja megengedi, mi kb. 1 m mélyre ásnánk le (tervező elkészítette a terveket). Viszont a kis háznak van egy felénk néző nagy ablaka (szoba, vagy konyha), emiatt azt mondja a szomszéd, hogy én nem építhetek elé semmit, mert elveszem a napfényt, meg a kilátást. Továbbá az építésügyi hatóságnál is azt mondják, hogy 4,5 m távolságot kell tartsak a szomszéd ablakától, falától. Ezzel csak az a gond, hogy összesen 10 m széles a telek, ha ebből leveszek 4,5 m-t, a másik oldalon pedig hagyok 3 m szélességet, hogy hátra lehessen menni a kertbe, akár kocsival is, akkor 2,5 m széles (külső méret) épületrészt építhetnék hozzá a házhoz, ami lássuk be, használhatatlan, ráadásul kocsival sem lehetne beállni egy pici helyre.
A tervező szerint tűzfal megoldást el kellene fogadják az építésügyi hatóságnál.
A kérdésem az lenne, hogy nekem kötelességem eltűrni, hogy a szomszéd bármikor bámuljon minket a szoba, vagy konyha ablakából?
Nem építhetek elé a saját telekrészemre teli kerítést, ami eltakarja az ablakát? És akkor nem hivatkozhat arra, hogy az én hozzáépítésem elveszi előle a fényt.
Azért, mert neki felénk néz az ablaka, fél méterre telekhatártól, azért én már nem is építkezhetek?
Valamint a telekhatáron lévő tetőnél az ereszcsatorna átlóg a szomszéd telke fölé (légtér). Ezért fel akar minket jelenteni, pedig úgy tudom, az teljesen szabályos, ha a végén a vízelvezető vissza van vezetve a saját telkünkre
Ha elutasítják az építési engedély kérelmünket, akkor nem jár vissza a 25.000 ft-os illeték? És ha utána beadjuk a fennmaradási és továbbépítési kérelmet, arra mennyit kell fizetni?

Válaszukat előre is köszönöm.
Monca

Tisztelt ügyvédnő!

Kérdésem:
A fiam örökölt egy külterületi zártkertet gazdasági épülettel 5 évvel ezelőtt. A telek 730 nm,az épület mérésem szerint kb 32 nm alap területü.és a földfelszínt alatt is kb ekkora helység van.kb 30 éve apai nagypapája építette,halála után a fiam apja örökölte,majd halála után a fia 2009-ben.A volt férjemmel és családjával mi nem tartottuk a kapcsolatot,nem tudtunk a telekről,csak a fiam halálakor szereztünk tudomást az ingatlanról.A telket most eladásra hirdetjük,és olvasom mekkora lehet az épület.
Lehet-e problémánk ,nagyobb a gazdasági épület mint a terület 3 %-a?,vétlenek vagyunk,büntethetnek-e minket ezért?
Esetleg,a leendő vevőnek lehet a problémája a nagyobb beépítettség miatt.
Mit tudunk tenni,mire számíthatunk?
Nagyon köszönöm a válaszát,további jó munkát önnek,Tisztelettel:
Ilona
Pécs