Hozzászólások
- Melinda 46590 számú kérdése
- 2014-12-04
Tisztelt Ügyvédnő, Tisztelt Ügyvéd Úr!
Segítségüket szeretném kérni.
Adott egy családi házas ingatlan, melynek egyedüli tulajdonosa vagyok, s melyben életvitelszerűen benne élek már 8éve. Ezen az ingatlanon három családtagnak is van haszonélvezete.
Ha az egyik haszonélvező ki akar tenni, megteheti-e ezt jogilag?
Számít-e az, hogy a másik két haszonélvező nem szeretne az utcára tenni?
Ha kitehet, akkor van-e erre határidő, vagy azonnal el kell hagynom az ingatlant?
Ez esetben ha mégsem hagyom el, annak milyen következményei lehetnek rám nézve?
Ha nem tehet ki, milyen jogalapom van a házban maradni?
Köszönettel!
Melinda
Tisztelt Melinda!
Amennyiben a haszonélvezetek az ingatlan egészét terhelik, úgy az adott haszonélvező - de akár mindegyik - jogosult az ingatlan kizárólagos használatára, és ettől bárki mást eltilthat, még a tulajdonost is. Ennél fogva Ön is kötelezhető az ingatlan elhagyására, amennyiben pedig ennek nem tesz eleget, úgy akár bírósági úton is ki lehet kényszeríteni.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Krisztina 46583 számú kérdése
- 2014-12-02
Tisztelt ügyvéd Úr !
Édesanyám elhunyt 2011 áprilisában. A lakást amit az öcsémmel 50-50% ban örököltünk, még 1975 Ben vásárolta, egy evvel a születésem elott. 4 éves voltam amikor elvált apukamtol, és onnantól fogva egyedül fizette a lakást. Mar bőven nagykorú voltam mikor anyum újból férjhez ment. A lakás maradt 100% ban anyum nevén. A betegség és anyu halála hirtelen jött, végrendelet nem volt, ezért a második férj lett a haszonélvező, özvegyi jogon, haláláig. Én és az öcsém külföldre költöztünk még 2007 ben. Kaptunk egy e-mailt a házkezelotol, hogy az úriembernek jelentős közös költség hátraléka van, és ha nem csinálok valamit, akkor jelzálog kerül a lakásra. Hazautaztam beszélni a haszonélvezővel, és amikor bementem a lakásba, láttam hogy leszerelte a merő órás radiátorokat, mert hogy ő nem fog fizetni senkinek. A lakást teljesen lelakta, koszos, élhetetlen. Masszív alkoholista és a szomszédok állítása szerint, prostituáltakat visz haza rendszeresen. Az illetőnek szép nyugdíja van mivel mérnökként dolgozott, de azt mondja, ő nem fizet mert legyen ez az öcsém és az én gondom, hisz külföldön élünk, van pénzünk. Kérem adjon tanácsot, mit tehetünk? Tudom hogy a haszonélvezőnek nagyobb joga van mint a tulajdonosnak, de vannak kötelességei is. Nekem nem gond ha ott lakik, hiszen mi külföldön élünk . De a minimum az, hogy fizeti a költségeit ha mar lett egy lakása ingyen. Válaszát előre is köszönöm!tisztelettel, krisztina
Tisztelt Krisztina! Önnek természetesen igaza van, ha az özvegyi (haszonélvezeti) jog jogosultja gyakorolja a lakással kapcsolatban őt megillető jogokat, akkor viselnie kell a lakás fenntartásával felmerülő költségeket is, és gondoskodnia kell annak karbantartásáról. Viszont ha önként nem tesz eleget a kötelezettségeinek, akkor Ön, illetve Önök csak a bírósági tudják ezt kikénszeríteni.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu; http://borosugyvediiroda.ugyved.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu
- Júlia 46509 számú kérdése
- 2014-11-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A kérdésem a következő: Haszonélvező vihet-e bárkit az ingatlanba tartós, életvitelszerű lakhatás céljából, kell-e irásos-szóbeli engedély a tulajdonostól előre, amennyiben ilyen engedély nincs a költözés lehetséges-e és amennyiben nincs, utólag a tulajdonos élhet-e követeléssel az odaköltözöttek felé. Az ingatlan korábban a haszonélvező tulajdona volt, de időközben átirásra került 1/1 arányban a nagykorú fia nevére, haszonélvező lakhat-e ott életvitelszerűen bármilyen engedély nélkül jogszerűen párjával, időközben született -aki az átiráskor már útban volt - közös kiskorú gyermekükkel, és párja gyermekével, úgy hogy az ingatlan tulajdonosa akkor nem lakná az ingatlant -másikba költözne-, vagy engedély nélkül ez sok jogi problémát vetne fel akár évek múltán, vagy ha meggondolja magát és akár évek múltán mégis vissza akar költözni támaszthat-e bármilyen követelést akkor is ha az ingatlan rendeltetésszerű volt használva, abban kárt nem okoztunk. De tegyük fel ott életvitelszerűen élünk de évek múlva mégis elköltözünk részemről a belefektetett időre, energiára, anyagiakra amit az ingatlanra forditottam, forditottunk, vagy amit ott a közös életvitellel, közös háztartásban együtt "szereztünk", igy ahhoz nekem egy esetleges elköltözéssel milyen jogaim vannak, ha egyáltalán igy vannak, lesznek, élhetek-e bármivel ezzel kapcsolatban, vagy hiába az évek, semmihez semmi közöm, minden marad a tulajdonosnak.
Válaszukat előre is köszönöm. Júlia.
Tisztelt Júlia!
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.
A Ptk az alábbi szabályokat tartalmazza:
A haszonélvezet
5:146. § [A szerződésen alapuló haszonélvezet keletkezése]
(1) Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
(2) Ha az ingatlanon vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon jogszabálynál fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezeti jog a dolognak rosszhiszemű vagy ingyenes megszerzőjével szemben érvényesíthető.
(3) A haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarapszik, kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik.
5:147. § [A haszonélvezeti jog tartalma]
(1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.
(2) Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.
(4) A természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn.
(5) Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn.
5:148. § [A haszonélvezet gyakorlásának átengedése]
(1) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.
(2) Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.
5:149. § [A haszonélvező jogai és kötelezettségei a haszonélvezet fennállása alatt]
(1) A haszonélvező jogának gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni.
(2) A haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát képező dolog gazdasági rendeltetését annyiban változtathatja meg, illetve a dolgot annyiban alakíthatja át vagy változtathatja meg lényegesen, amennyiben a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában való hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes.
(3) A haszonélvező viseli - a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével - a dologgal kapcsolatos terheket. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek.
(4) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye.
5:150. § [A költségek viselése]
(1) A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el.
(2) A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti.
5:151. § [A rendhagyó haszonélvezet]
(1) A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő, természetüknél fogva elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal, árukészlettel és pénzzel a rendes gazdálkodás szabályai szerint indokolt mértékben rendelkezhet. A haszonélvezet megszűnésekor köteles ezeket pótolni; ha ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.
(2) Ha a haszonélvezettel terhelt és értékesített vagy elhasznált dolog volt tulajdonosának a pótlás vagy az értékmegtérítés iránti követelése veszélyeztetve van, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet.
5:152. § [A tulajdonos jogai a haszonélvezet fennállása alatt]
(1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre.
(3) Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte. Ebben az esetben a megfelelő biztosíték elmaradása esetén a bíróság a harmadik személyt a haszonélvező által a részére átengedett jog gyakorlásától eltiltja.
(5) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
5:153. § [A haszonélvezet tárgyának elpusztulása]
(1) Ha a dolog vagy annak jelentős része elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.
(2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti annak a helyreállításra fordított összeggel arányos korlátozását.
(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik. Ha a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog vagy követelés lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg vagy követelés lépett, a tulajdonos és a haszonélvező is követelheti ennek az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását, ha ez a rendes gazdálkodás követelményeinek megfelel.
(4) A tulajdonos a helyreállítást vagy a pótlást maga elvégezheti vagy a megtérítési összeget erre a célra a haszonélvezőnek átengedheti.
5:154. § [A haszonélvezet megszűnése]
(1) A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát.
(2) A haszonélvezetnek jogügylettel való megszüntetéséhez a haszonélvező lemondó nyilatkozata; ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jognak a nyilvántartásból való törlése is szükséges.
(3) A lemondó nyilatkozatot dolog haszonélvezete esetén a tulajdonoshoz, jog haszonélvezete esetén a haszonélvezet tárgyát képező jog jogosultjához vagy a jog megalapítójához kell intézni.
(4) Ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a lemondó nyilatkozatot írásban kell megtenni.
5:155. § [A haszonélvező kötelezettségei a haszonélvezet megszűnése esetén]
(1) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező a dologban bekövetkezett károkért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.
(2) A haszonélvezeti jog megsértéséből eredő igényekre a tulajdonjog védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Tisztelettel:
Dr. Tóth Gergely ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3525 Miskolc, Patak u. 4. I/1.
+36 46 414 220
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu
- zoltán 46451 számú kérdése
- 2014-10-16
Tisztelt ügyvéd úr.A tulajdonomban van egy családi ház.A haszonélvező a mostoha apám.voltak albérlők de ők elköltöztek.most a fiam lakik ott.a haszonélvező megengedte neki , hogy ott lakjon,én most tudtam meg.kimentem,hogy megnézzem hogyan hagyták ott az ingatlant.de a fiam be se engedett.azt mondta takarodjak onnét,kértem tőle írást ,hogy milyen jog címen lakik ott.nem tudott mutatni semmit.idegenek járnak oda bulikat tartanak.a kérdésem,nem tudok semmit se tenni ,hogy ne tegyék tönkre a házat.amin ráadásul jelzálog van.
Tisztelt Zoltán!
A haszonélvező jogosult a haszonélvezet gyakorlásának átengedésére.
A tulajdonos ellenőrizheti a lakás használatát, megakadályozhatja a tönkretételét. Ha felszólítása nem vezet eredményre, a bíróságtól kérheti a haszonélvezeti jog korlátozását, esetleg megszüntetését.
Az idegenek odajárását, bulik tartását nem tilthatja meg.
Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 4/B.
+36 92 596979
szucsesd@t-email.hu
- Cserus66 46400 számú kérdése
- 2014-09-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Férjem édesanyja 4 évvel ezelőtti halála után kizárólagos örököse egy ingatlannak (anyósom a szüleitől örökölte a házat, teljes egészében az Ő nevén volt). A házon apósomnak haszonélvezete van. Apósom úgy döntött, hogy újra megnősül.
A kérdéseim a következők:
-Ha apósom újra nősül jogosult-e továbbra is a haszonélvezetre?
-Az új feleség örökölheti-e, vagy átruházható-e rá a haszonélvezet?
-Az újra nősüléssel megszűnik-e apósom özvegyi nyugdíja?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Csányi Erika
Tisztelt Cserus66!
A régi és az új Ptk. időbeli hatálya szempontjából a törvényes öröklés körében az örökség megnyílásának, vagyis az örökhagyó elhunytának időpontja tekintendő a releváns időpontnak. Az 1959. évi V. törvény 615. § (2) bekezdése szerint: ha a házastárs új házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, haszonélvezeti joga megszűnik. A haszonélvezeti jog személyhez kötött, tehát nem örökölhető és nem ruházható át. A nyugdíjjal kapcsolatos kérdés nem az ingatlanjog körébe tartozik.
Tisztelettel
dr.Kollár Andor ügyvéd
6720 Szeged, Deák F. u. 2. mfsz. 7.
+36 70 250-5403
http://www.kollarandor.hu
iroda@kollarandor.hu
- Norbi 46387 számú kérdése
- 2014-09-24
Tisztelt Ingatlanjog.hu!
Édesapám halálakor megörökölt ingatlanunk 1/3-ára, feleségének haszonélvezeti joga van. Azért csak az 1/3-ára, mert csak akkora rész volt akkor édesapámé az ingatlanból, a többit időközben ajándékozással "megszereztük", úgyhogy a testvéremmel miénk az egész ház tulajdonjoga.
Szeretnénk eladni, de sajnos feleség nem egyezik bele, csak abban az esetben ha egy kis lakást vásárolunk neki. Ki lett számolva, hogy 2 millió forint körüli összeg járna neki, de ő azzal nem elégszik meg.
Mit tudnak javasolni? Mit lehet ilyenkor tenni? El lehet adni ilyenkor az ingatlant vagy feltétlenül kell az ő beleegyezése?
Válaszukat várom!
Tisztelt Norbi!
Az ingatlant eladhatják, de csak a haszonélvezeti joggal terhelten. Tehermentesen csak akkor, ha ehhez a jogosult is hozzájárul, ill. szerződő fél lesz a szerződéskötésben.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- saci 46280 számú kérdése
- 2014-08-21
Tisztelt ügyvéd ur
azzal a kérdésel szeretnék őnhőz fordulni hogyha valaki haszonélvezo egy ingatlanra azt el adhatja e a tulajdonos a haszonélvező beleegyezése nélkül. vagy ebben a helyzetbe mi lesz a haszonélvezővel mert nekem életem végéig van egy ingatlanom haszonélvezetem és a testvérem azzal fenyeget hogy eladja nélkülem és mehetek ahova akarok kőszőnom kedves válaszát üdv.sarolta
Tisztelt saci!
A tulajdonos a haszonélvező hozzájárulása nélkül eladhatja az ingatlant, de csak a haszonélvezettel terhelten, azaz a haszonélvezet változatlan formában fennmarad, csak a tulajdonos személye változik meg.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Ilona 46249 számú kérdése
- 2014-08-12
Tisztelt Ügyvéd Úr/Ügyvédnő!
Kérdéseim a következők és kérem szíves segítségüket a tisztánlátáshoz.
1. Üdülőhasználati jogot a szálloda tulajdoni lapjára be kell e jegyeztetni?
2. 1994-ben vásároltam üdülőhasználati jogot. Akkor a szálloda tulajdonosának és egyben üzemeltetőjének megbízásával,a nevében eljáró, értékesítéssel megbízott céggel kötöttem meg a szerződést.
A szerződésben foglalt jogosultságot az akkori tulajdonos és üzemeltető cég visszaigazolta. A tulajdoni lapra nem jegyezték be.
Időközben többszöri tulajdonos és üzemeltetőváltás volt. Ezekről mindig csak tájékoztatást adtak, azzal, hogy a változások az üdülőhasználati jogot nem érintik. A változások során a tulajdonos és üzemeltető is elkülönült egymástól.
Vitám keletkezett a szállodával, mert nem a szerződés szerint, hanem annál sokkal rosszabb szolgáltatást nyujtotak, ugyanakkor a fenntartási díjat folyamatosan emelték. A tulajdonoshoz fordultam, aki azt állítja,hogy vele nincs szerződésem, hanem az üzemeltetővel van szerződéses jogviszonyom. Így húsz évi üdülőhasználat után megdöbbentett ez az állítás.
Én 1994 óta senkivel nem kötöttem új szerződést. Most tanácstalanul állok a probléma előtt. Próbálom tisztázni a szerződéses jogviszonyomat a jelenlegi tulajdonossal, aki lerázza magáról a problémát az említett hivatkozással minden indoklás nélkül.
Tanácsukat és véleményüket kérem hogyan tudom a szerződéses jogviszonyomat tisztázni. Álláspontom szerint nekem a mindenkori tulajdonossal van szerződéses jogviszonyom, nem az éppen működő üzemeltetővel. Az üdülőhasználatot a tulajdonostól vettem és nem az üzemeltetőtől bár akkor a kettő ugyanaz volt. Az üdülőhasználati jog vagyoni értékű jog, amit meglátásom szerint tulajdonos adhat el és nem üzemeltető. Van a kérdés tisztázására jogszabály ami eldöntheti a vitát.
Előre is köszönöm segítségüket.
Ilona
Tisztelt Ilona!
1. Be lehet, de nem kötelező.
2. Az üdülőhasználati szerződések kérdését külön kormányrendelet szabályozza. Most nem férek hozzá a jogtáramhoz, de az interneten minden bizonnyal megtalálható a nevezett jogszabály.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Edit 46244 számú kérdése
- 2014-08-11
Tisztelt Ügyvédnő!
Kényes problémával fordulok Önhöz. Edesapámmal vitában állunk, egész pontosan Ő velem. Van egy házam, amiben 3/4 részben tulajdonos vagyok, 1/4 rész édesapám bátyjának a tulajdona,édesapám pedig a haszonélvezője az ingatlannak. El szeretném adni az én részemet, mindegy, hogy kinek édesapámnak is eladnám, az a lényeg, hogy pénzt szeretnék követelni, és nem szeretnék továbbra tulajdonosa lenni a háznak,de apukám nem hajlandó beleegyezni. Van ehhez joga? Mit tehetek ilyen esetben? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Edit
Tisztelt Cím!
A haszonélvezet nem akadálya az ingatlan értékesítésének, éppen azért, mert mindegy, hogy ki a tulajdonos, akár 20-szor is eladható az ingatlan, a haszonélvező haláláig a haszonélvezet fenn fog állni.
Így, ha talál vevőt, aki haszonélvezettel terhelten is érdeklődik, nyilván alacsonyabb áron, mintha ez a teher az ingatlant nem terhelné, akkor eladhatja, az apja hozzájárulása nem kell. De a vevőnek tudnia kell azt, hogy amennyiben a haszonélvező lakni, használni, hasznosítani akarja az ingatlant, akkor ő azt nem teheti meg. Általában nyomott áron, úgy lehet ilyenkor az ingatlanokat eladni, hogy a vevő azt befektetésnek tekinti, hiszen a haszonélvező előbb-utóbb meghal, és akkor automatikusan tehermentes lesz az ingatlan.
Nem szabad elfelejteni, hogy a tulajdonostársnak elővásárlási joga van, meg kell interjúvolni a nagybácsit, hogy x.-Ft vételár mellet ő meg akarja-e vásárolni. Ha nem akarja, akkor veheti meg kívülálló személy.
Ptk.
5:152. § [A tulajdonos jogai a haszonélvezet fennállása alatt]
(1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre.
(3) Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte. Ebben az esetben a megfelelő biztosíték elmaradása esetén a bíróság a harmadik személyt a haszonélvező által a részére átengedett jog gyakorlásától eltiltja.
(5) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
koczkajudit@vodafone.hu
- Kiss Péter 46215 számú kérdése
- 2014-07-31
Tisztelt Ügyvednő, Ügyvédúr!
Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy egy végrehajtási árverésen megvásárolt, de birtokba nem adott ingatlannal kapcsolatosan milyen költségek terhelik a vevőt, És melyek a birtokban lévő korábbi tulajdonost, aki az ingatlant használja? A tulajdonjog időközben bejegyzésre került, de a végrehajtó nem adta birtokba az ingatlant a kilakoltatási moratórium miatt.
A közös költség ( ami ugye áll: ügyviteli, üzemeltetési, közüzemi, bér, karbantartási, egyéb költségekből, valamint felújítási alapból)
Melyik része kit terhel? Továbbá a fogyasztott víz, fűtés, villany díja? A társasház kin követelheti ezen összegeket?
Tisztelettel Kiss Péter
Zalaegerszeg
Tisztelt Kiss Péter!
Fő szabály szerint az ingatlan birtokosát terhelik a használattal összefüggő költségek (a közös költség is), míg a felújítási alapba fizetett összeg a tulajdonost terheli. A korábbi tulajdonos az új tulajdonosnak használati díjat is fizet, ez a helyben kialakult lakbér összege.
A társasház a tulajdonostól követelheti a díjakat.
Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 4/B.
+36 92 596979
szucsesd@t-email.hu
- Péter 46204 számú kérdése
- 2014-07-29
Tisztelt Ügyvednő, Ügyvédúr!
Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy egy végrehajtási árverésen megvásárolt, de birtokba nem adott ingatlannal kapcsolatosan milyen költségek terhelik a vevőt, És melyek a birtokban lévő korábbi tulajdonost, aki az ingatlant használja? A tulajdonjog időközben bejegyzésre került, de a végrehajtó nem adta birtokba az ingatlant a kilakoltatási moratórium miatt.
A közös költség ( ami ugye áll: ügyviteli, üzemeltetési, közüzemi, bér, karbantartási, egyéb költségekből, valamint felújítási alapból)
Melyik része kit terhel? Továbbá a fogyasztott víz, fűtés, villany díja? A társasház kin követelheti ezen összegeket?
Tisztelettel Kiss Péter
Zalaegerszeg
Tisztelt Péter!
Fő szabály szerint az ingatlan birtokosát terhelik a használattal összefüggő költségek (a közös költség is), míg a felújítási alapba fizetett összeg a tulajdonost terheli. A korábbi tulajdonos az új tulajdonosnak használati díjat is fizet, ez a helyben kialakult lakbér összege.
Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 4/B.
+36 92 596979
szucsesd@t-email.hu
- Lajos 46193 számú kérdése
- 2014-07-25
Vettem egy házat.
A ház régi tulajdonosa szomszédja tudta nélkül rácsatlakozott annak szennyvízvezetékére.
Ennek már több mint 10 éve. Probléma eddig nem volt, állítólag az (újgazdag) szomszéd a mai napig sem tudja ezt.
Kérdésem, hogy ilyen esetben is (ha a rákötés a szomszéd tudta nélkül történt) el lehet-e birtokolni a szolgalmi jogot?
A problémát bonyolítja, hogy az, hogy az illető szomszéd hivatalosan a mai napig nincs rácsatlakozva a csatornahálozatra.
Kérdezném továbbá, hogy lehet-e kötni szolgalmi jogos szerződést feltételekkel?
Pl. Egy külön megállapodásban rögzíteni azt,hogy a szolgáló telek kérésére minden indok nélkül a szerződés felbontandó.
Várom szíves válaszát.
Tisztelt Lajos!
Igen, a szolgalmi jog elbirtokolható, és annak sincs akadálya, hogy a szolgalmi jog alapítására szerződést kössenek, amely értelemszerűen tartalmaz(hat) feltételeket.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Csaba 46191 számú kérdése
- 2014-07-24
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A DMRV szennyvíz elvezetési szerződéskötéskor előzetesen kötelezhet-e szolgalmi jog megszerzésére; tekintve, hogy szennyvizem az utcai fő szennyvízcsatornába már 30 éve a szomszédom telkén (kerítéstől 1 m-re) vezetett szennyvízcsatornán keresztül jut. Mindez szomszédommal írásban kötött megállapodással történik 30 éve.
Tisztelettel: Csaba
Tisztelt Csaba!
Nem teljesen világos a kérdése, a DMRV a szolgalmi jogot szeretné bejegyeztetni, azt, ami egyébként is quasi működik?
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- zsóka 46185 számú kérdése
- 2014-07-22
Tiszteletem!Érdeklődni szeretnék egy családi ingatlan tulajdoni lapjára az áramszolg./ egyenlőre még csak ő/ vezetékjogot jegyeztetett tudtunk és beleegyezésünk nélkül, 5 négyzetméterre. A telken kb.80 éve van villany. A többi közmű társulás alapján lett bevezetve sok-sok EFt-ért. Most mind jelentkezhet pár négyzetméterért? Nekünk ez tulajdonos változás, esetleges hitel felvételénél milyen hátrányokkal jár ? Futkoshatunk az engedélyükért ? A hőszigeteléssel ellátott, szépen karbantartott házon kedvük szerint alakíthatnak? Ha a többi szolgáltató is így jelenti be az igényét, szépen elfogy az egyébként nagyon értékes terület. Önök szerint kell-e valamit tennünk, vagy lépnünk kell valamit. A bejegyzés ápr. 1-i / nem tréfa/ a kiértesítés júl. 17-én sima levélben jött minden melléklet nélkül . Köszönöm válaszukat.
Tisztelt zsóka!
A vezetékjogok bejegyeztetésére a szolgáltatóknak megvan a jogszabályi alapjuk és lehetőségük, tapasztalataim szerint ezzel élnek is, az eljárás viszont olyan, hogy Önök gyakorlatilag utólag szereznek róla tudomást.
Ezek a vezetékjogok - lévén csak kis részét érintik, ill. terhelik az ingatlannak, az eladásnál, hitelfelvételnél nem fognak gondot okozni és adminisztráció többletigény sem lesz, nem kell beszerezni a hozzájárulásukat stb..
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- János 46184 számú kérdése
- 2014-07-22
Tisztelt Cím!
Vettem egy üres, belterületi, építési telket Budapest harmadik kerületében. Az átadás átvétel még nem történt meg, így még nem vagyok birtokon belül. Birtokba kerülés előtt azonban segítségüket kérem az alábbi kérdések megválaszolásában.
Eredetileg egy egybenyitott dupla telekről van szó, két külön helyrajzi számmal. Az eladó megtartotta egyik felét,azt lakja. A másik felét amely üres, azt vettem meg.
A megvásárolt telek, részben közművesített (víz és csatorna), azonban ezen közművek az eladó használatában vannak és az én telkemen keresztül mennek át a másik telekre. Birtokba vétel után nem szeretném a szomszéd közműveit kerülgetni, valamint azt, hogy a szomszéd bekötései az én telkemen legyenek. A szomszéd várhatóan nem akarja majd újra beköttetni a jelenleg is lakott telkére a vizet és a csatornát. Mint új tulajdonos amennyiben telekhatáron levágnám a közműveit, gondolom annak jogi következményei lehetnének. Ezen következményeket teljes mértékben el szeretném kerülni.
Kérdésem a következő:
1) Milyen jogi lépést kell tennem, hogy birtokba kerüléskor a telekhatáron átmenő közművek megszüntethetőek legyenek?
2) Jogilag ki rendelkezik a víz és csatorna közművekkel, amelyek az általam megvásárolt telken vannak bekötve?
Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt János!
Elsőként is az adásvételi szerződést kell segítségül hívni, hogy ezt a helyzetet miként rendezi. Amennyiben sehogyan, úgy a válaszaim:
1. A szolgalmi jogok megszüntetését kérheti a másik féltől, akár bírósági úton is.
2. A szolgáltató.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu