Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr/Ügyvédnő!

Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz.
Budaörsön szeretnék megvásárolni egy 475 nm-es, osztatlan közös tulajdonú telket (50-50%), amely kerítéssel körbe van kerítve, saját közművel és kapuval rendelkezik. Budaörsön gyakori az ilyen telek a hely szűke és a kis méretű telkek miatt. Állatorvosi rendelőt szeretnék itt létesíteni jövőre. Kérdésem az lenne, hogy a másik tulajdonosnak mindenbe bele kell -e egyeznie (építés, tevékenység stb.), és mennyire tudja megkeseríteni a napi munkavégzésemet, mennyire van beleszólása a rendelő napi munkafolyamataiba. Nem szeretnék állandó konfliktust, a hölgy egyébként állítólag állatszerető és nincs ellenére egy ilyen vállalkozás a szomszédjában.

Én azt javasolnám, hogy a tulajdonostárssal már a vásárlás időpontjában - akár a jelenlegi tulajdonos által - el kellene fogadtatni egy ún. használatmegosztási megállapodást, amiben már be lehetne szerezni a hozzájárulását a leendő építkezéshez és tevékenységhez is.

Várom válaszukat, köszönöm előre is a segítséget!

Tisztelt Ügyvédi iroda!

Adott egy ház, melyen az öröklés után 50-25-25% os tulajdoni hányad alakult ki. A két 25% os tulajdoni hányaddal rendelkező, melyek közül az egyik én vagyok, teljes egyetértés van, míg a harmadik tulajdonossal beszélő viszony sincs. A közös, hogy mindenki el akarja adni az ingatlant.
Mi készíttetünk egy értékbecslést (forgalmi érték, piaci összehasonlító elven) mely 24,1MFt ről szólt. Ennek alapján mi a nettó értéknem 22MFt ot határoztunk meg. (hirdetési, közvetítői díjak után kézbe)
Erről postai úton tájékoztattuk tulajdonos társunkat, és írásos válaszát kértük, melyet ő nem tett meg, ezért azt mi részéről elfogadhatónak tekintetük.
3 hónappal később, a megadott feltételekkel, történt egy írásban is megerősített ajánlattétel.
Ezt az 50% os tulajdonjoggal rendelkező elutasította, (külön szerződésben, persze magasabb áron akarta a részét értékesíteni). Ezek után a vevő visszalépett.
Kérdésem, hogy az ismertetett tények után az értékesítés meghiúsulása felróható-e az 50%s magatartásából következőnek? A későbbi (feltehetőleg alacsonyabb) összegből perelhető-e legalább ez az összeg valamint ennek elmaradt hasznai és a további költségek?

Köszönettel: Tóth Péter

Tisztelt Ügyvédnő!

Külterületi tanya osztatlan 2800m2 számos földút van mellette,mi belső portásak vagyunk,külső portás árulja a tanyarészét. Közös bejárón nem járunk be, önhatalmúan átakarja a legtávolabbi pontjára helyezni, és annak teljes m2 területet követeli,amivel nem értünk egyet,mivel a saját bejáróját is meghagyná. Megteheti ezt?Mérést kinek kell intézni és fizetni,aki árulja a tanyarészt? Ha nyugdíjas valaki nem kell fizetni mérést ,perköltséget,egyebeket?Ügyvéd előtt mikor és/vagy hány papírt kell aláírni ilyen esetben (eladás előtt után,földmérés előtt után, stb)Ezt az ügyet bíróságra lehet vinni?

Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelettel:
György

Kedves ügyvéd úr/nő!
Azzal kapcsolatban kerestem fel önt hogy lengyeltótiban van 1/6-od házrészem melyröl jött a telefon hogy ugy néz ki hogy elkel 4 m-ért 6 tulajdonos van tehát jut 666 000ft nagy nénjém azt mondta hogy ebböl kb kapok 400 000ft mert sok a tartozàsom felé ( közös költség ) azt nem értem hogy hogyan lehet az hogy egy lakatlan üres ház költsége. 1 560 000 ft-re jön ki !? ha ezt leosztjuk 36-tal hogy megkapjuk a havi költséget akkor kapunk 43 000 ft/hó ! kéres segitséget. mi a véleménye zsebre akarják tenni a pénzem mert sokalom a havi 43000 ft-ot mi ennyi rezsit fizetünk 9 före ! elöre is köszönöm szivességét

Tisztelt cím!Szeretném megtudni,hogy a fiam aki 4 éve elvált kérhet-e árverezést a volt feleségével felesben közös ingatlanukra.Már 5éve nem lakják az ingatlant most lenne rá vevő de a volt feleség a felénél többet kér illetve az elmaradt közüzemi számlák felét sem hajlandó kifizetni hivatkozik a közös gyermekükre,hogy annak kell a plusz pénz.Sajnos tárgyalni nem lehet vele mert vagy nem veszi fel a telefont vagy kikapcsolja.Segítségüket előre is köszönöm:Tallóci Gyuláné

Tisztelt Ügyvéd Asszony! Tisztelt Ügyvéd Úr!

Ikerházban lakunk mely teljes egészében osztatlan közös tulajdon. Az ingatlanrészek használatát illetően az ingatlanhasználatot rögzítő szerződés rendelkezik.
A szerződés részét képezi egy méretarányos "HASZNÁLAT SZERINTI MEGOSZTÁSI VÁZLATRAJZ", melyen fel van vázolva egy elválasztó vonal. Az elválasztó vonal ...
1) a kert megosztásáról kíván rendelkezni, de
2) áthalad az épület felülnézeti alaprajzán is, a lakrészeket elválasztó falakat követve

Álláspontom szerint az épület fő szerkezeti elemei (pl. tető) nem képezhetik a használat szerinti megosztás tárgyát, mivel azokat nem "használjuk". Maguk a fő szerkezeti elemek "csupán" lehetővé teszik, hogy létrejöjjenek olyan lakható ingatlanrészek, melyek már képezhetik a használati megosztás tárgyát. Ennél fogva, pl. a tetővel (fa tartószerkezet, héjazat) kapcsolatos bármilyen javítási költség - függetlenül attól, hogy az elválasztó vonalhoz képest innét vagy onnét történt a probléma - a tulajdonostársakat a használat szerinti megosztás arányában terheli.

Kérdésem, hogy helyes-e a jogi értelmezésem?

Az okot, amiért kérdezem, talán meg sem kell említenem. Röviden: a tulajdonostárs szerint a tető is a használat szerint megosztás tárgyát képezi.

Köszönettel,
András

Tiszteletem,

Elbirtoklással kapcsolatos kérésem lenne , aki tud segítsen.Egy jelentéktelen méretű belterületi kertről van szó.Régi történettel kezdem.
Ez a terület 1930-ban egy osztatlan közös családi bírtok része volt.Nagyapám 1960-ban kimérette a saját részét , a többiek továbbra is osztatlanként használták.Nagyapám és a terület többi tulajdonosa elhaláloztak.Az adott területet szüleim örökölték , illetve az osztatlan területet a szüleimmel hasonló korú rokonaim örökölték.A területen nem változott semmi csak a tulajdonosok.
Aztán a rokonok közül egyik tulajdonos elhalálozott , az örökösödési eljárás után úgy döntöttek , hogy szétmérik az osztatlan közös tulajdont.

Egyszerűen nem tudom felfogni 80 év használat után hogyan lehetséges ez.

Mit lehet ez ellen tenni??

Kérem valaki segítsen!

Üdvözlettel:

Vasek

Tisztelt Ügyvéd úr!

Egykori párommal 2008-ban vásároltunk egy lakást, hitelre. A kapcsolatunk megromlott, a lakásban jelenleg ő lakik, én a közös gyermekünkkel másik lakásban élek, ami kizárólag az én tulajdonom. A volt párom elvárja, hogy fizessem a közös lakásra felvett hitel törlesztőjének felét minden hónapban úgy, hogy a lakáshoz közöm nincs és az új barátnője is ott lakik. Eladni vagy kiadni nem akarja. Már felajánlottam neki, hogy lemondok a lakás rám eső feléről, ha a hitelt az ő nevére íratjuk és fizeti egyedül. Kérdésem az, hogyan jöhetnék ki ebből a legjobban? Mi a legjobb megoldás? Ha kifizetném a hitel felét, és a banknál szerződést módosítanánk, aminek értelmében ő lenne a hitel egyedüli adósa, akkor rajtam követelhetik a másik felét, ha ő nem fizeti? Hiszen a lakás fele részben az enyém. JÓ döntés lemondani a fele lakásról akkor, ha ő átvállalja a teljes hitelt? Ha eladnánk, még akkor is maradna adósság. Köszönöm a választ.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szomszédunkban lévő üres teleknek 2 tulaja van fele-fele arányban, akik valaha egy pár voltak, de már megromlott a viszony. A telket eredetileg a fiú szülei vették, de sajnos kettőjük nevére. A lány egy elég irreális piaci áron gondolja a telek értékét és annak a feléért hajlandó csak lemondani a részéről. Ezt a fiú nem fogja kifizetni, ezért kérdezném, hogy elkerítheti-e a telek felét, hogy azt csak ő használja? Illetve ha a másik felét szeretné később elbirtokolni, akkor a 15 évet mi szakíthatja meg. Mert a lány nem jár ki egyáltalán a költségekbe sem száll be. Ha levelet ír mondjuk a telek témában a fiúnak akár esetleges alkudozásról, akkor már az is megszakítja a 15 évet az elbirtokláshoz? Üdvözlettel: Orsi

Tisztelt Ügyvéd Úr !

Budaörsön fekszik egy 1500 nm-es osztatlan közös tulajdonban lévő telek. Hárman vagyunk tulajdonosok ½ tulajdoni hányaddal én rendelkezem, a másik 50 %-a teleknek egy házaspáré., tehát 1/2 : 1/4: 1/4 részben tulajdonoljuk az ingatlant. Amennyiben telekmegosztást kezdeményeznék, úgy az érvényben lévő helyi rendeletekben írt legkisebb telekméretet nem érné el a megosztás utáni állapot. Az építésügyi rendelet 1000 nm-es minimum területet ír elő, ám a megosztás után 750 nm-es telkek alakulnának ki. Érdeklődni szeretnék, van-e megoldás a megosztásra, arra , hogy forgalomképessé tegyük az ingatlant?

Ha nincs, akkor az lehet-e opció, hogy a telekmegosztással egyidőben telek egyesítési eljárást indítunk, mivel mind nekem, mind a házaspárnak van 1-1 ingatlanja a közös tulajdonú ingatlan mellett. Ebben az esetben a közvetlen mellette lévő 1016nm-es önálló hrsz ingatlanommal egyesíteném a 750 nm-es telket(közös tulajdon rám eső része).

Köszönöm a segítségét.
Ákos

Áron alul nem szeretnénk eladni az örökölt ingatlant, amiben 1/10 részben részesedünk.
A többi örökös értékesítheti-e az ingatlant akartunk ellenére?

Tisztelt Ügyvéd Asszony/Úr!1/4 részben tulajdonosa vagyok egy háznak.3/4 rész a testvéremé.Az lenne a kérdésem hogy a nagyobb rész miatt őt több jog illeti meg a házzal kapcsolatban,vagy mindenben közösen kell döntenünk?Hozzájárulásom nélkül bejelenthet-e valakit oda?Illetve a lakásban tartózkodást hogy szabályozza a törvény (nem hajlandó kulcsot adni nekem,így be sem tudok menni)Tisztelettel: Attila

Üdvözlöm Önöket !

Elnézésüket kérem, hogy a tegnapi kérdésemet kibővítem.
A kérdést úgy tenném fel, hogy az 5 tulajdonos osztatlan közös tulajdonában álló ingatlanban az 1. tulajdonostárs tulajdoni hányadának magukhoz váltását nevetségesen alacsony áron 2. és 3. tulajdonostársak levélben már többször felajánlották. De az 1. tulajdonostárs nem nekik, hanem a 4. tulajdonostársnak szeretné forgalmi értéken eladni tulajdonrészét.

Ebben a helyzetben:

I.) - A 2. és 3. tulajdonostársak részére fel kell-e írásban ajánlani a forgalmi értéken történő megvásárlási lehetőséget, ha mégsem őket választja az 1. tulajdonostárs ?

II.) - Mindenképpen tájékoztatni kell őket az adás-vételi szerződés megkötéséről a korábbi levelezések miatt ?

III.) - Ha nem kínálják fel nekik a forgalmi értéken a megváltási lehetőséget, akkor később pert indíthatnak-e 1. és 4. tulajdonostársak között létrejövő adás-vételi szerződés ellen ?

Köszönöm, nagyon fontos lenne válaszuk Nóri

2/3 rész 1/3 rész tulajdon esetén, a nagyobb hányaddal rendelkező tulajdonos eladhatja-e a házat,ha az 1/3 rész tulajdonos nem akar kiköltözni.
Jelzálog az egész ingatlanon van. 12 millió Ft az eladási ár,és a 2/3 rész tulajdonos kifizetné a 3milliót az 1/3rész tulajdonosnak. De az 1/3rézs tulajdonos ebbe nem egyezeik bele, ő 6milliót szeretne.

Üdvözlöm Önöket.

Szeretném megkérdezni, hogy 5 tulajdonos osztatlan közös tulajdonában álló ingatlan esetében ha az egyik tulajdonostárs a tulajdonrészét egy másik tulajdonostársának szeretné eladni, akkor a többi 3 tulajdonostársat megilleti-e az elővásárlási jog ?

Köszönöm válaszukat Nóri