Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Érdeklődni szeretnék, hogy jogilag mit tudnék tenni amiatt, hogy a lakásom (egy két lépcsőházas társasházban) egy éve folyamatosan beázik - sajnos egyre súlyosabb mértékben. A közös képviselő nem intéz semmit, a tetőt nem javíttatja meg, csupán a ház egyik lakójával (akinek szakmai hozzáértése kérdéses) barkácsoltatja.
A lakásom értéke csökken, de ami bosszantóbb, hogy egyre élhetetlenebb - a minap már a vakolat pereg a fejünkre. A folyamatosan nedves falak miatt ősztől penészedik a lakás, és gyerekekkel élünk itt, tehát nem mindegy, hogyan és mikor korrigálják a tetőn lévő hibát. (A beázásról fotókat is készítettem és továbbítottam a közös képviselőnek. A válasz: majd küld szerelőt...)
Mit tehetnék, tehetek-e jogilag valamit azért, hogy a társasház megjavíttassa a tetőt, és kifizesse a lakásom renoválását?
Nagyon köszönöm válaszát, tisztelettel:
Zs.

Tisztelt dr. Baksa Erika ügyvéd!

Kölcsönnel vásároltunk lakást, a hitelintézet jelzálogjogot és elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetett a tulajdoni lapra.
Sajnos a közös költséggel 5 hónap elmaradásban vagyok, a kérdésem az lenne, hogy a közös képviselő bejegyeztethet jelzálogjogot az ingatlanra a tartozás miatt?
Köszönöm a válaszát, Zsuzsa

T.Cimzett
Az lenne a kérdésem, hogy joga van-e a víz főmérőjét átiraztni a közösképviselőnek, a társasház tulajdonosainak aláírása nélkül a tsház nevére?

Hogyan lehet törvényes módon rávenni, azt a tshá tulajdonost, hogy kifizesse a mellékvízóráján mért
fogyasztását?

Köszönöm válaszát, tisztelettel: Kredics János

Tisztelt Ügyvéd Úr! Tisztelt Ügyvédnő!

Azt szeretném tudni, hogy amennyiben társasházi osztatlan közös tulajdonban lévő területre kizárólagos ingatlanhasználati megállapodást kötünk, elkertelhetem e a saját részemet, vagy erre külön megállapodás kell?

Köszönöm!

Nesi

Üdvözlöm!
A kérdésem a következő.
Budapest II.János Pál pápa tér 14-16 társasházak utcai frontján üzlethelyxiségek müködnek.Közös költséget fizetik.Azt szeretném megtudni a járda takaritása nyáron/seprés,stb/télen /hóeltakarítás kinek a feladata.Az üzlet,vagy a társasház köteles ezt elvégezni.
Köszönettel.

Tisztelt Cím!

Lakásunk egy 7 lakásos társasházban van, melynek egyik nagyobb tárolóhelyiségéből egy kb. 20 nm-es területet szeretnénk a háztól megvenni, hogy lakásunkkal arra bővíteni tudjuk. A tárolóhelyiség jelenleg közös tulajdonban van.
Kérdéseim a következők lennének:
- A közgyűlés hány százalékos többségének a szavazata szükséges a megvásárláshoz?
- Mi történik, ha az egyik tulajdonos nem tud megjelenni a közgyűlésen? A szavazni lehet-e nélküle érdemben?
- Amennyiben a döntés számunkra pozitív, és érvényes is, a közgyűlési határozatnak mit kell tartalmaznia, hogy azt a földhivatal befogadja, és az adott területet leválasztva használatba vegyük?
- Amennyiben az alapító okiratot is módosítani kell (az utolsó módosításban még a Magyar Állam jelenik meg tulajdonosként, és több dolgot szeretne a ház belevenni, ami eddig nem szerepelt, illetve SzMSz-e sem készült a háznak akkoriban), akkor ez az eljárást mennyivel könnyítheti, vagy nehezítheti meg? Mire kellene odafigyelnünk?
- A megvétel során milyen illetékeket, illetve adókat kell befizetnie a vevőnek illetve az eladónak?
- Milyen hivatali engedélyek szükségesek a bejegyzéshez?

Segítségüket előre is köszönöm!
üdvözlettel: F. Marianna

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A megvásárolni kívánt ikerházról kiderült, hogy nincs társasházzá nyilvánítva. A tulajdonos el akarja indítani a társasházzá nyilvánítás folyamatát (ami a mi hitelfelvételünkhöz is elengedhetetlen), azonban az idő sürget bennünket (a mi eladott ingatlanunkból való kiköltözés miatt). Meg tudná válaszolni, hogy az ilyen eljárás milyen időtartamú előre láthatóan? Meg lehetne-e sürgetni a folyamatot? Lehet-e párhuzamosan a társasházzá nyilvánítás és a hitelfelvétel folyamatát futtatni? Ön szerint érdemes-e előszerződést kötni, hogy addig el ne vigye más az ingatlant?
Köszönöm szépen a válaszát.
Tisztelettel,
Ilona

Tisztelt Ügyvédnő/Úr/
Egy két lépcsőházból álló társasház -melynek egy helyrajzi száma van - egyik lépcsőháza /kb. 10 tulajdonos/ önálló társasházzá kíván alakulni. Az átalakulást nem támogató 3-4
tulajdonos egyet nem értését levélben fejezte ki és kérte az átalakulással járó költségek megfizetése alóli mentesítést.
A társasházi tv. a tulajdonosok többségét említi, ez milyen többséget jelent például ebben az esetben. Ha a szétválás létrejönne az ezzel kapcsolatos költségek milyen nagyságrendet képviselnek és kiknek kell azt megfizetni. Kényszeríthetik-e az átalakulással egyet nem értőket a szét-
válással kapcsolatos költségek megfizetésére.
Köszönettel Éva

Tisztelt Ügyvéd úr,

két hete vettem egy jogilag új lakást egy társasházban. Az ingatlant egy ingatlan forgalmazó cégtől vásároltam, aki a tulajdonlap szerint 34 hónappal ezelőtt vásárolta csődeljárásban (építtető csődölt) egy felszámolótól. Most szembesültem a közgyűlési jkv-ból azzal, hogy társasház vitatja a felszámolás jogosságát és feljelentette a felszámolót a rendőrségen hanyag kezelésért (a társasházi követelés elmaradt közös költség „F” kategóriában volt, de a bíróság a követelést átsorolta „A” kategóriába, és ez idő alatt a felszámoló eladott több lakást is). A Felszámoló a lakásokat több ütemben kisebb nagyobb darabszámú csoportokban értékesítette. A Felszámoló tulajdonában (csődvagyonban) van még jó pár eladatlan ingatlan.
Az ingatlan forgalmazó cég per, teher és igénymentesen adta el a lakást, a tulajdonlapon nincs perfeljegyzés.
Kérdésem az lenne, hogy a lakást bárki bármilyen jogon elveheti-e tőlem, az ingatlan tulajdonjogával kapcsolatban van-e valamilyen félnivalóm?

Válaszára várva, Köszönettel:
I.

Tisztelt ügyvéd Úr!

Kilenc lakásos társasházban vagyok tulajdonos. A lakók többsége (60%) úgy gondolja, hogy a közel 40 éve épült társasházunk homlokzati hőszigetelését, nyílászárók cseréjét időszerű lenne elvégezni. Az ehhez szükséges többséggel rendelkezünk is a társasházi törvényben foglaltak szerint. A lakóközösségnek viszont nincs olyan összegű megtakarítása, melyből e munkák elvégezhetők lennének. Ebből adódóan banki hitelt kellene felvennünk. Kérdésem a következő: Elegendő e ilyen esetben is a 60 %-os többséggel meghozott közgyűlési határozat? Jogosan mondhatja e azt a tulajdonostársunk, hogy mivel Ő a finanszírozásához önerővel nem rendelkezik, a lakóközösség nem "kényszerítheti" Őt hitelfelvételre? Mit tehet a többség a zajos kisebbséggel szemben, hogy energiatakarékosabb lakásban élés lehetőségének igényét érvényesíthesse?

Tisztelt Ügyvédek!

Azt szeretném megtudni, hogy társasházi lakásban megvásárolhatok-e a falszomszédunktól egy szobát? A ház tégla építésű, tehát elviekben lehetséges. Mi ennek a jogi útja?

Válaszukat előre is köszönöm.

Szeretnék érdeklődni kihez lehet fordulni ugyan is lányoméknak van egy panel ingatlanjuk 10-ik emeleten évek óta beázik hiába szólunk a ház fenntartójának mindig ígérgetnek kicsit javítgatnak de ha eső van csak beázik 3-szor volt már kárszakértő mindig fizetnek a kárér de nekünk nem az a célunk hanem hogy teljese megszüntessék az okot félünk hogy az egész épület rongálódik köszönöm válaszát

Tisztelt Szakértő!
4 emeletes panel ház alagsorában lévő tulajdoni lap szerint műhelynek nevezett ingatlant szeretnék megvásárolni. A kérdésem az lenne, hogy hogyan lehetne ezt lakóépületté/lakássá nyilvánítani?
Az eladó elmondása szerint az alagsori helységek közül csak ebben az egyben volt w.c. és mosdókagyló eredetileg is, és ki lett alakítva zuhanyzó, mosógépkiállás is. Külön villanyórával rendelkezik. A fűtés és víz költségeket a közös költség tartalmazza. Tehát lakható, külön elszámoltatható állapotba került. Hogyan lehet benne legálisan is lakni? Illetve ezen állapotában is akár bele lehet költözni életvitelszerűen is? (még ha műhelyként is szerepel)
Köszönöm válaszát!

Tisztelt Ügyvéd Úr/Ügyvédnő!

Társasházunk májusi közgyűlésén nem fogadtuk el az éves beszámolót és mivel nem volt 2014-es költségvetési terv, így azt sem. Ezen a közgyűlésen új SZVB-ot választottunk, aminek tagja lettem. Így átnéztem a teljes 2013-as anyagot, és egyéb problémák mellett két decemberi számlát találtam (250 ezer és 470 ezer forintról), egyiken előleg, a másikon tetőjavítás megnevezés szerepel. Bár az SZMSZ rendelkezik arról, hogy a közös képviselet saját hatáskörben 100000 Ft-ig fizethet ki, efölött SZVB ellenjegyzése szükséges, a számlákon nincs ellenjegyzés és teljesítésigazolás sem. Azóta még nem volt újabb közgyűlés. Kérdésem, az el nem fogadott beszámoló után semmilyen határidő nincs az újabb közgyűlés kiírására, hiszen idei költségvetési terv sincs? Az ellenjegyzés nélkül kifizetett számlákkal kapcsolatban van-e felelősségrevonás lehetősége?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Irén

Tisztelt Hölgyem/Uram,

a következőben kérem segítségét.
Járólapcsere miatt felbontásra került az erkély, amely után azt tapasztaltuk, hogy az erkély födémszerkezete rongálódott.
A beton töredezett, a betonvasak kilátszanak, amely így balesetveszélyes, mivel egy 9. emeleti "szerkezetről" van szó. A Szövetkezet elnöke azzal utasította el panaszunkat, hogy ezt a tulajdonosoknak kell karbantartani, és az állagmegóvásról gondoskodnia. Ez az álláspont érthetetlen, mivel az Alapszabályzat egyértelműen kimondja az alábbiakat:
- "A lakásszövetkezet tulajdonában áll a lakóépület többi része, az épületszerkezetek így különösen:
1. az épület alapjai, a falazat vízszintes és függőleges tartószerkezetei
2. a lakóházak korlátjai, bejárati és kijárati oszlopai, mellvédjei, a lépcsők, a nem lakás célját szolgáló helyiségek nyílászárói...stb.
A Szövetkezet elnöke, azt kérte, hogy egyeztessünk a ház biztosítójával. Az ügyintézővel folytatott telefonos megbeszélésé után, megerősített minket abban, hogy az erkély valóban nem a lakás része - a tulajdonos erre biztosítást sem tud kötni! -, és 5 napon belüli ügyintézést garantált.
Ezek után írásban elutasították a kérelmünket, megjegyzem úgy, hogy ki sem jöttek! Az alábbiakra hivatkoztak:
"Mivel a terasz padlózatának málása nem hozható összefüggésbe, egyetlen biztosítási eseménnyel sem, így a keletkezett kárt nem áll módunkban megtéríteni.
A Szövetkezet Biztosítási feltételei azonban az alábbiakat rögzítik:
1. Közös tulajdon
A biztosított vagyontárgyak társasházak esetében az alapító okiratban külön tulajdonként
meg nem jelölt, vagy lakásszövetkezetek esetében az alapszabály szerint a szövetkezet
vagy a tagok közös tulajdonában lévõ épület szerkezeti és gépészeti elemek.
Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály nem rendelkezik az épületrészekrõl,
a biztosított vagyontárgyak a következõk:
Épületrészek:
 alap-, fõ-, határoló- és válaszfalak, födémek, kémények;

Ezek után amennyiben Mi nem vagyunk jogosultak biztosítást kötni az erkélyre, a Szövetkezet nem vállal érte semmilyen felelősséget, a Biztosító pedig anélkül utasít el Minket, hogy ki sem jön, kinek kell a költségeket állnia?
Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel: János