Hozzászólások
- Szilvia 46544 számú kérdése
- 2014-11-16
Ajándékba kaptam egy házat nagynénémtől. Illetéket kell fizetnem.
A szerződésben az ügyvéd feltüntette, h kérjük a 12 hónapos törlesztő részletet. De azt mondta, hogy kérvényt kell majd írnom. Kapni fogok-e levelet arról, hogy a tulajdonomba került a ház és utána kell írnom a kérvényt?
Vagy a szerződés kötés után írjak egy kérvényt? Egyáltalán kapni fogok bármi féle levelet?Mert első körben úgy értelmeztem,hogy kapni fogok levelet és utána van 15 napom megírni és elküldeni a kérvényt a NAV-nak.De most már teljesen össze zavarodtam...
Tisztelt Szilvia!
A kérelem már a szerződésben és a hozzá kapcsolódó NAV adatlapban szerepelhetett, de legkésőbb a NAV fizetési meghagyásának kézhezvételét követő 15 napon belül van lehetősége kedvezményt kérni.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Éva 46522 számú kérdése
- 2014-11-08
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ez év áprilisában vásároltam meg a lakásomat, de még nem még nem kaptam meg az illetékfizetésről szóló csekket.
Megvettem, kifizettem , átírattam. Mindent ügyvéd rendezett, de az illetéket még nem küldték le.
Már több, mint fél év telt el azóta.
Mit tehetnék ez ügyben?
Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelettel:
Éva
Tisztelt Éva!
A NAV határozatot küld az illeték megfizetéséről, melyet átutalással kell teljesíteni, nem feltétlenül "csekket".
Ha maga a határozat sem jött még meg az nyilvánvalóan nem az Ön hibája, feltehetően előbb utóbb meg fog érkezni.
Tisztelettel:
Dr. Jámbor Igor Roland ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3530 Miskolc, Rákóczi u. 14. 1/5.
+36 46 320 411
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu
- Éva 46496 számú kérdése
- 2014-10-29
Ingatlanvásárlás kapcsán fizetendő illeték várható mértékéről szeretnék tájékoztatást kérni.
35 év alatti vagyok, eddig 1/4 tulajdonrész volt a nevemen, ezt tavasszal 920 ezer forintért értékesítettem. (Nem tudom, h fontos-e, de a nagyszüleimnek holtig tartó haszonélvezete volt rajta, a részemet egy másik hozzátartozó vásárolta ki, akié addig az 50% volt, a haszonélvezet természetesen maradt ugyanúgy.) Most 17 800 000 forintért vásárolunk a párommal közösen házat, ennek az 50% lesz az enyém, tehát a részem 8 900 000 Ft. Igénybe tudom-e venni az első lakásszerzésnél járó illetékkedvezményt vagy sem? Ha igen, ha nem, mennyi illetékkötelezettségre számíthatok? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Éva!
A korábbi ingatlana nem befolyásolja a mostani fizetési kötelezettséget, amely 4 %-os mértékű lesz, amelyre 12 havi, kamatmentes részletfizetési kedvezményre jogosult.
Amennyiben a lakás új építésűnek minősül, úgy az illeték másként alakul, úgy a 15 mFt feletti rész 4 %-a lesz.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Szilard 46489 számú kérdése
- 2014-10-28
Tisztel Uram/Holgyem
Vasaroltuk egy lakast 45 MIO ft. ert, de a hitel felvetelkor a bank becsuse 29MIO forgalmi erteket allapitott meg.
Az a kerdesem, hogy erdemes e fellebbezni az NAV illetek kiszabasa ellen ami a 45MIO ft ra lett megallapitva, kerni, hogy a 29MIOt vegyek alapul.
Ill. a fellebbezesi eljaras illeteke ami 72 ezer ft azt utolag vissza lehet igenyelni vagy az bukta?
udv
Szilard
Tisztelt Szilard!
Meg lehet próbálni, de túl sok esélyt nem látok rá, max. csak a jogerős NAV döntést követő bírósági eljárás módosíthatná az értéket, de azzal együtt az eljárások költségei már olyan mértékűek - és a pervesztés kockázata is fennáll - ami meggondolandóvá teszi a folyamatot.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Attila 46440 számú kérdése
- 2014-10-14
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A kérdésem a következő lenne. Jelenleg egy társasházban lakom, melyben a tulajdonrészem 50-50%, a párommal közösen. A párom Szlovák állampolgár, magyarországi állandó lakóhellyel és munkahellyel. Tehát életvitelszerűen is itt él és ide is adózik. El szeretnénk adni a szlovákiai családi házát átszámítva kb. 18M értékben, és ebből az összegből kb. 15,5 M értékben Magyarországon szeretnénk venni használt családi házat. A jelenlegi lakásunk maradnia, az „új” ház pedig teljesen az Ő nevére kerülne. Ebben az esetben hogy alakul az illetékfizetési kötelezettség?
Válaszát előre is Megköszönve!
Tisztelettel, Attila
Tisztelt Attila!
Sajnos a Szlovákiában eladott ingatlant a magyar illeték szempontjából nem lehet figyelembe venni. Az "eladottból vett" kedvezmény belföldi ingatlanoknál merülhet csak fel. Ha tehát vesznek egy lakóingatlant Magyarországon, arra 4% illetéket kell fizetni.
Tisztelettel
dr.Menczel-Kiss Gergely
9021 Gyõr, Árpád út 47.
+36 30 262 32 58
info@menczelkiss.hu
- ZOLTÁN 46419 számú kérdése
- 2014-10-05
Tisztelt Asszonyom!
Kft.-nk szeretne lakóház ingatlant venni. A cég tevékenységi körében benne van, de nem főtevékenységként az ingatlan hasznosítás, bérbeadás stb.
Ha megvesszük a lakóház ingatlant, mennyi illetéket kell fizetnünk.
Köszönettel:
Zoltán
Tisztelt ZOLTÁN!
Az általános mértékű, az Itv. 19.§ szerinti 4%-ot kell majd fizetni.
Idézem:
19. § (1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyel embe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan - ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot - szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
Más mértékű illeték az cég bevételétől függ, az alábbiak szerint:
Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetéke
23/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző
a) olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, vagy
b) engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó
és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. A vállalkozó nem teljesíti az illetékkedvezmény e bekezdés szerinti feltételét az ingatlan 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti átruházásával.
(2) Engedély alapján működő ingatlanalap az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti ingatlanszerzése után.
(3) A nettó árbevétel megoszlásáról a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik. Ha az illetékkötelezettség keletkezésére az adóév hatodik hónapjának 1. napját megelőzően kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevétele előreláthatólag az (1) bekezdésben foglaltak szerint oszlik meg. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy a vállalkozó az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóév hatodik hónapjának 15. napjáig jelezheti ezt a körülményt az állami adóhatóság felé, amely a 19. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének 50%-kal növelt összegét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vállalkozó terhére pótlólag előírja.
(4) Az ingatlanforgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott célú ingatlanvásárlás esetén az ott meghatározott mértékű illetéket fizeti, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az adóév nettó árbevételének legalább 50%-a ingatlanforgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, az állami adóhatóság a vagyonszerzés után a 19. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerinti illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző nettó árbevétel megoszlásra vonatkozó vállalása nem teljesült, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlan továbbértékesítésének, illetőleg a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adásának megtörténtét a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éves határidő elteltét követően az állami adóhatóság az ingatlanügyi hatóság megkeresésével vagy saját nyilvántartása alapján hivatalból ellenőrzi.
(6) Amennyiben a továbbértékesítés, illetve a pénzügyi lízingbeadás megtörténtét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás, illetve pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feltüntetése nem igazolja, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Igazoltnak kell tekintetni a továbbértékesítést, illetve a pénzügyi lízingbeadást abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy tanúsítja, feltéve, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjog-változás bejegyzésével, illetve tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feltüntetésével zárul.
(7) Ha a megszerzett ingatlanból a vagyonszerző több önálló ingatlant alakít ki, akkor az illetékkülönbözetet - arányosítással - csak arra az ingatlanra lehet előírni, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott célból megszerzett ingatlan illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adott el, illetőleg nem adott a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe.
(8) Amennyiben a vagyonszerző személyében a továbbértékesítésre nyitva álló határidőn belül jogutódlás következik be, az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát megszerző jogutód kizárólag abban az esetben mentesül a jogelőd által megfizetett és az egyébként fizetendő illeték különbözetének megfizetése alól, ha az ingatlant a jogelődjének biztosított két éves határidőn belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. Ennek hiányában az állami adóhatóság a (6) bekezdés szerinti illetékkülönbözetet az ingatlant megszerző jogutód terhére előírja.
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
koczkajudit@vodafone.hu
- Réka 46411 számú kérdése
- 2014-10-02
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Tájékoztatását szeretném kérni: tudom, hogy 2014. januárjátol a házastársak közötti ajándékozás illetékmentes, mely vonatkozik ingó és ingatlanra. Ez vonatkozik az élettársi kapcsolatra is? és ha az élettársam nem magyar, hanem spanyol állampolgár, akkor is? Két kicsi gyerekünk van, az ingatlanomat szeretném elajándékozni. Vagy mindenképp szükséges, hogy összeházasodjunk?
Köszönöm válaszát,
Üdvözlettel
Tisztelt Réka!
Az élettársi viszonyra nem vonatkozik a kedvezmény, az állampolgárság egyébként nem jelentene akadályt. Így egy házasságkötéssel elvileg elérhető illetékmentesen a célja, de lehet, hogy más megoldás is elképzelhető, de erre vonatkozóan a kérése nem tartalmaz kellő információt.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Anita 46405 számú kérdése
- 2014-09-30
Tisztelt válaszadó!
Arra lennék kíváncsi, hogy mennyi illetéket kell majd fizetnem a következő ügylet kapcsán. Sajnos, ahány kalkulátort próbálok, mind más eredményt ad. Tehát: 32 éves vagyok, eddig csak 1/4 ingatlanrész volt valaha is a nevemen, ezt tavasszal eladtam 920e Ft-ért. Most 1/2 ingatlanrész vásárlására készülök (páromé lesz a másik fele), ez 6.750e Ft-ért lesz az enyém. Mennyi illetéket kell majd fizetnem? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Anita!
A korábbi ingatlan nem befolyásolja a mostani vásárlás nyomán fizetendő illetéket. Mivel 13.5 mFt-ért vásárolnak ingatlant, ezért az összes fizetendő illeték ennek 4 %-a lenne, azaz 540.000 Ft lenne. Az Ön részét terhelő illetékre - 270.000 Ft - azonban egyrészt igénybe veheti az első lakás szerzőknek szóló kedvezményt, azaz ennek csak felét kell megfizetnie, azaz 135 eFt-ot, és még erre is jogosult 12 havi kamat(pótlék)mentes részletfizetést kapni a NAV-tól.
Amennyiben a lebonyolítás kapcsán további kérdései merülnek fel, úgy kérem, hogy keresse irodánkat!
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- B. Éva 46383 számú kérdése
- 2014-09-23
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Érdeklődni szeretnék, hogy a nagybátyám tulajdonát képező ingatlant, és ingóságot a halála után rám szeretné hagyni. Milyen szerződést kössünk, hogy az illeték minél kevesebb legyen. Mivel az édesapám testvére, nem egyenesági rokon, így az ajándékozás után is fizetni kell. Beszéltünk Eltartási szerződésről, ajándékozásról, és végrendeletről is. Megkért, hogy járjak utána. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: B. Éva
Tisztelt B. Éva!
Mivel az öröklési, illetve az ajándékozási illeték az ingatlan tekintetében 9% lenne, mindenképpen visszterhes vagyonátruházás lenne szerencsés hiszen úgy 4% az illeték mértéke.
Talán a tartási szerződés a legcélszerűbb megoldás és a legkevésbé támadható ha vannak törvényes örökösök is, illetve nyilván akkor javasolt ha a valóság is az lesz, hogy Ön fog gondoskodni a tartásáról.
Tisztelettel
dr. Jámbor Igor Roland ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3525 Miskolc, Patak u. 4. I/1.
+36 46 414 220
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu
- Anita 46345 számú kérdése
- 2014-09-15
Kedves válaszadó!
Lakásvásárláshoz kapcsolódó illetékkötelezettségről, illetve illetékkedvezményről szeretnék kérdezni. Sajnos, ahány kalkulátort próbáltam, mind mást számolt, úgyhogy Önökben bízom. 35 év alatti vagyok, eddig nagyszüleim házának 1/4 része volt csak a nevemen (nem örökség, eleve a nevünkre vették). Ezt most tavasszal eladtam 920 ezer forintért és most vásárolni szeretnék 1/2 tulajdonrészt egy másik házban 6m750e forintért. Jogosult vagyok-e illetékkedvezményre? Mennyi illetéket kell majd fizetnem? Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelt Anita!
Nem jogosult a 35 év alattiak első lakáshoz jutásához vonatkozó illetékkedvezményre hiszen ahogy írta már van tulajdonrésze egy ingatlanban.
Az illeték mértéke a megszerzett ingatlan értékének és az értékesített ingatlan értékének különbözetének, 4%-a lesz, tehát alapesetben (ha egyéb körülmény nincs, és a NAV illeték kiszabó osztálya is elfogadná a megjelölt értéket) 6.750.000,- Ft - 920.000,- Ft= 5.830.000,- Ft x 0,04 = 233.200,- Ft lesz.
Tisztelettel
dr. Jámbor Igor Roland ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3525 Miskolc, Patak u. 4. I/1.
+36 46 414 220
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu
- anna 46293 számú kérdése
- 2014-08-26
Az elhunyt nagyszülők után az unoka örökölte a termőföldet ugy, hogy a leszármazottak illetve azok örökösei ajándékozás címén lemondtak a rájuk eső részről. A hagyatéki tárgyalás rendben lezajlott.Az örökös unoka őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, a férje gazdálkodó, igy a megörökölt föld a továbbiakban saját müvelésben történik.A NAV illetéket szabott ki. Jogos az illeték kivetése?Egyszeri illetékmentességről hallottunk, van ilyen?
Tisztelt anna!
Amennyiben a nagymamától örökölt, úgy illetékmentesen tehette ezt meg, de az is kérdés, hogy mikor halt meg a nagymama. A halála napján/ az örökség megnyíltakor hatályos jogszabályok a döntőek.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Vera 46275 számú kérdése
- 2014-08-21
Az lenne a kérdésem, hogy Családi gazdálkodás tagjaként vásárolt termőföldre is vonatkozik-e az illetékmentesség, ha azt a területet beviszi a családi gazdaságba és minimum 5 évig a családi gazdálkodó azt műveli?
Tisztelt Vera!
Mentes a vagyonszerzési illeték alól
a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig
- a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,
- a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és
- a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítj.
Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu
- Éva 46225 számú kérdése
- 2014-08-03
Kedves Címzettek! Lakóingatlanként használható MELLÉKÉPÜLETet vásárolunk a lányunk részére. Érdeklődnék, hogy az utána fizetendő illeték hány százaláka a vételárnak, illetve, lehet-e kedvezményt kérni utána?
Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Éva!
Az ingatlanjog.hu honlap főoldalán található egy illetékkalkulátor, azzal ki tudja számítani a pontos mértéket. Kedvezményre nem jogosultak - max. részletfizetésre egyedi kérelem alapján - mivel nem lakást vásárolnak...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Csaba 46206 számú kérdése
- 2014-07-29
Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Egy rövid, tanulságos kis esetet szeretnék leírni, melyre a kérdésem is vonatkozik.
2011 májusában vásároltunk egy telket, majd ráépítési szerződést kötöttünk az építési vállalkozóval, akitől a telket is vettük.
A telken már volt egy szerkezetkész ház. Ez egy ikerház volt, melynek a másik felében már ideiglenes használatbavételi engedéllyel laktak.
Most, 2014-ben kaptunk az adóhatóságtól egy végzést, hogy fizessünk 420.000 Ft vagyonszerzési illetéket, mert 3 évvel ezelőtt mi nem telket vettünk, hanem egy lakható, majdnem kész házat.
Kiderült, hogy 2011 áprilisában (a telek vásárlásunk előtt 1 hónappal) volt egy önkormányzati bejárás, ahol jegyzőkönyvben megállapították (az építtető is ott volt), hogy majdnem kész a ház. Ezt a jegyzőkönyvet kérte be az Adóhatóság az Önkormányzattól.
Mi erről nem tudtunk, ráadásul az a telek adás-vételéhez, valamint a ráépítési szerződéshez is az ügyvédnőt az építtető "hozta", minket egyikük sem tájékoztatott erről a
bejárási jegyzőkönyvről.
Bár utólag megnéztem a jogszabályt, és tényleg egy szerkezetkész ház már lakhatónak minősül, nem lehet telekként tekinteni rá, de nem tájékoztatott sem az ügyvédnő, sem pedig az építési vállalkozó minket az adás-vételnél erről.
Tudunk valamit tenni, hogy ne kelljen ezt az illetéket befizetni, vagy ha be is kell fizetnünk, követelhetjük mi ezt az építtetőtől, esetleg ügyvédnőtől?
Előre is köszönöm a válaszukat.
Üdvözlettel:
MCsaba
Tisztelt Csaba!
Az adásvételi szerződés és az ügyvéddel aláírt megbízás alapján lehetne az utolsó kérdésére választ adni. Ha ezekben nem találnak megoldást, úgy az illetékfizetés jogszerű és max. csak méltányossági alapon kaphatnak részletfizetési kedvezményt.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Erika 46127 számú kérdése
- 2014-07-01
Tisztelt Ügyvéd!
2005-ben vásároltam egy lakást 4M FT ért,amit most eltudnék eladni 4.8M FT ért. Kell -e itt a különbözetért fizetnem és mennyit?Ha jól tudom adót nem kell fizetnem,de illetéket igen. Az eladási árat szeretnénk egy másik házba fektetni ami 6.5M FT ,de ez az ingatlan már a párommal közös tulajdon lenne 50-50%. Neki az első tulajdona,nekem a második. A kérdésem,hogy melyikünknek mennyi illetéket kell majd megfizetni.
Válaszát előre is köszönöm: ERIKA!
Tisztelt Cím!
Az öt év elteltére figyelemmel a 4,8 Mft. után jövedelemadót nem kell fizetnie.
Szja tv. 62.§ (5) bekezdés b) lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelem a számított összeg
1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.
Az így szerzett 4,8 Mft-ből Ön 3.250.000.-Ft-ot használ fel az új ingatlan-része érdekében. A különbözeti 1.550.000.-Ft-ot odaajándékozza a párjának, vagy közösen felélik, vagy bármi lehet vele. Ha ajándékozza, akkor legyen róla valami okirat, a későbbi esetleges viták elkerülése érdekében. Ha az ajándékozásnak feltétele van, pl. hogy hosszú, 20-30 éves legyen a kapcsolat, vagy bármi más, akkor ezt is rögzíteni kellene, mert az ajándék bizonyos esetekben visszakövetelhető. Az Ön érdeke, hogy az Ön által adott ajándék később igazolható legyen.
Visszatérve Önre:
Az ön tekintetében lehet a cserét pótlás szabályait alkalmazni, ha a szerződések között kevesebb, mint egy év van. Ebben az esetben a szerzési illetéket nem 3.250.000.-Ft után fizeti, hanem az értékkülönbözet, azaz az ajándékozás tárgyát képező, vagy kérdéses sorsú 1.550.000.-Ft után.
Az illetékre az alábbi szabály érvényes az Itv. alapján:
Itv. 21. § (2) Lakástulajdonok magánszemélyek közötti cseréje, valamint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
19. § (1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyel embe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan - ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot - szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
(2) Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja - a 21. §-ban foglaltak kivételével - a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke.
Ha tehát Ön nem kéri a cserét pótlást, azaz az Itv. 21.§ (2) bekezdés alkalmazását, akkor a 3.250.000.-Ft 4%-át fizeti, ha kéri a cserét pótlást, akkor az 1.550.000.-Ft 4%-át fizeti.
A párjának a következő kedvezménye van:
Itv. 26.§ (6) Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.
Itv. 26.§ (9) A (6) és (15) bekezdés alkalmazásában első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.
Itv. 26.§ (15) A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére - a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra - havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.
Így gyakorlatilag a párjának a 3.250.000.-Ft 2%-ának megfelelő illetéket kell fizetnie, amire 12 havi részletet kérhet.
DE:
Ha Ön nem 50-50%-os, hanem 48/65-öd és 17/65-ödös szerzést választ, akkor Ön ugyanannyit szerez, mint amennyi értéke volt, tehát a különbözet 0.-Ft, tehát annak a 4%-a is 0.-Ft. A párja 1.700.000.-Ft után 34.000.-Ft illetéket fizet, (ha a megszerzendő ingatlan értékét a NAV illeték főosztály elfogadja, a szerződéses érték ugyanis nem köti) és ezt 12 hónap alatt is megfizetheti.
Ebben az esetben nincs ajándékozás, Ön nem mond le 1.550.000.-Ft-ról. Ez véleményem szerint a legolcsóbb, és legigazságosabb. Hiszen Önnek megmarad az a vagyona, amit a kapcsolat előtt szerzett.
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
koczkajudit@vodafone.hu